Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

Benne: A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE öí^ eves alapítva 1869 Rendkívüli események '93 1993. február 15. A HERZ Szalámigyár bérbevétele A Budapesti Húsipari Vál­lalat nehéz gazdasági helyzete miatt egységeit fél évre bérbe kívánta adni. A HERZ Szalá­migyár bérbevételére cégünk is pályázott, és azt el is nyerte. A bérbevétel végül február 15-től hat hónapra vonatkozott, ami viszont utólag december 31-ig meghosszabbításra került. 1993. április 8. - 1993. május 4. Európai Közösség beviteli tilalma Az EK száj- és körömfájásra hivatkozva (ami Olaszország­ban fordult elő, de a szárma­zási hely tekintetében a kelet­európai országokra gyana­kodtak) élősertés, sertéshús és sertéshúsból készült készítmé­nyek vonatkozásában beviteli­tilalmat hirdetett ki. Az ok nélküli tilalomra Magyar­ország válaszul szintén betil­totta az EK-ból származó im­portot. 1993. május 24. - 1993. július 11. Európai Közösség beviteli tilalma Az Európai Közösség a Szabolcs-Szatmár-Be reg megye két községében észlelt sertéspestis miatt betiltotta hazánkból az élősertés, ser­téshús és húskészítmények bevitelét, a Picktől 1993. július 12-én már megérkeztek Né­metországba az első szalámis kamionok a zárlat feloldása után, de három megyére (pl. Békés) a korlátozás még mint­egy fél évig érvényben maradt. 1993. június 17. A PICK szalámi átminősítése hosszú érlelési idejűvé Az Európai Közösség Tu­dományos Állategészségügyi Bizottsága (Brian Marchant osztályvezető állatorvostól kapott tájékoztatás szerint) átminősítette a PICK szalámit (ilyen megnevezéssel) a pár­mai, illetve serannoi sonkához hasonlóan hosszú érlelési idejű terméknek. A kérelem célja az esetleges további exporttilal­mak esetén a szalámi kivételes kezelése volt. 1993. július. PICK rész­vénycsere kárpótlási jegyért Az Állami Vagyonügynök­ségtől az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz került 15 százaléknyi részvénymennyi­ség (háromszor 113,5 millió forint névértékű részvény) egyharmada (5 százalék) került ebben a hónapban kárpótlási jegyért értékesítésre. Az át­váltási arány 3 kárpótlási je­gyért két részvény volt, mely nagyjából megfelelt a kétezer forintos részvényárfolyamnak, és a kárpótlási jegyek kb. 1300 Ft-os árfolyamának. Az akció nagy túljegyzéssel zárult, a 113,5 milliót mintegy négy­szeresen túljegyezték. Egy jegyző csak 20-22 db PICK részvényt kaphatott. A jegyzők augusztus 24-étől kapták kéz­hez a jegyeket, és ezek szinte azonnal megjelentek a Buda­pesti Értéktőzsde kínálatában. Az árfolyam a nagy kínálat ellenére növekedett. Előtte kis forgalom mellett az augusztus 16-i 2671 forintról augusztus 23-ra 3169-re nőtt az átlag­árfolyam. míg a nagy forgalom mellett (augusztus 24-től szeptember 6-ig 81 253 db részvény) szeptember első nap­jaira a 3500 forintos szintet is meghaladta az árfolyam. 1993. szeptember 20. PICK névhasználati per A Szegedi Városi Bíróság első fokon, nem jogerős íté­lettel úgy döntött, hogy Pick Jenő örökösei (egy fia és két lánya) kérésére eltiltja cé­günket a PICK szó cégnévben történő felhasználásától, hat hónapos türelmi idővel. A dön­tés nem jogerős. Cégünk ok­tóber 8-án fellebbezést adott be. A Pick-örökösök a cégünk nevére bejegyzett védjegyeket is megtámadták, ebben a kér­désben alapfokon az OTH (Országos Találmányi Hivatal) dönt. 1993. november 8. PICK részvénycsere kárpótlási je­gyért Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság döntése érdelmében 227 millió forint névértékű PICK részvény kárpótlási jegyért történő értékesítését határozta el. Ez a mennyiség az alaptőke 10 százaléka. Az átváltási arány 2 PICK részvényért 5 kárpótlási jegy, mely megfelel a rész­vények tőzsdei árfolyamának, és a kárpótlási jegyek kamattal növelt értékének. A jegyzést nagy érdeklődés kísérte, a részvényeket már az első nap túljegyezték, a jegyzést pedig három nap után lezárták. A túl­jegyzés háromszoros volt, egy személy 16, illetve 18 rész­vényt kapott. Piros, alma, Petőfi Gyerekkorunkban gyakran játszatták el velünk azt a könnyed pszichológiai tesztet, amelyben villámgyors felelettel lepleztük le önnön gondolkozásunk reflex-szerűségét. Mondj egy színt! Mondj egy gyümölcsöt! Egy költőt! Piros, alma, Petőfi. Nézzünk mélyen a lelkünkbe: fáradtabb pillanatainkban most sem jutna más eszünk­be, hiszen ezek azok az ősképek, amelyek egy magyar ember számára a megkü­lönböztetett színt, a legismertebb gyümölcsöt és a leghíresebb költőt jelentik. S ha azt mondaná gyorsan az elénk pattanó ötödikes: mondj egy szalámit!? A válasz Pick. S ha azt kérdeznék ma: Pick Szeged? A válasz: siker. Nem véletlenül. Az emberi elme mélyrétegeibe ivódott bele a szalámi fogalma és a márka neve, s mostanság ugyanilyen állandósult kapcsolat létezik a tőzsdén vitézkedő cég, valamint az üzleti siker képzete között. Mindezt azért mondom el, mert indokolni szeretném: miért készít a régió legnagyobb sajtóvállalkozása egy külön mellékletet a szegedi székhelyű nagyvállalatról - titokban előkészítve, meglepetésül. Tisztelgés ez a 125 éves múlt, meg a mai örökösök erőfeszítései előtt. 1994 - a Pick éve. Nem a Sárkányé, nem a Bagolyé, hanem a szalámié. Ha lenne igazság a horoszkó­pokban, akkor Kínában az idei a Disznó éve volna. De mielőtt elkalandoznék egy köszöntő országhatárain túlra, még egyszer visszatérek indokainkra: úgy látjuk, a törekvés, a tehetség és a szakértelem miatt példakép lehet, országos minta ez a vállalat. Ezért ez. az. ajándék a laptól a gyár dolgozóinak. És persze a Pick tisztelőinek, fogyasztóinak is. Vagyis: Nekünk. Névsorolvasás IGAZGATOSAG: Rabár Ferenc, az igazgatóság elnöke, munkahely: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, beosztás: az Agrártanszék docense; dr. Balázs Csaba, az igazga­tóság tagja, munkahely: Állami Vagyonügynökség, beosztás: igaz­gatóhelyettes; dr. Dinya László, az igazga­tóság tagja, munkahely: Kertészeti és Elip. Egyetem Élelmiszeripari Főiskola, beosztás: főigazgató; Bihari Vilmos, az igazgatóság tagja, munkahely: PICK Szeged Rt., beosztás: vezérigazgató; Charles A. Huebner/Hübner Károly, az igazgatóság tagja, munkahely: Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap. beosztás: vezérigazgató; dr. Incze Kálmán, az igaz­gatóság tagja, munkahely: Or­szágos Húsipari Kutatóintézet, beosztás: igazgató; dr. Melega Tibor, az igaz­gatóság tagja, munkahely; Magyar Kereskedelmi Kirendeltség. Bécs, beosztás: kirendeltségvezető főtanácsos; Reményi Zoltán, az igazgatóság tagja, munkahely: Europool Befektetési Alapkezelő Kft., beosztás: ügyvezető igazgató; dr. Róna Péter, az igazgatóság tagja, munkahely: Elsó Magyar Befektetési Tanácsadó Rt., beosztás: elnök-vezérigazgató. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG: Hasznos Miklós, az FB elnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, országgyűlési képviselő; dr. Kocsisné Molnár Ildikó, az FB tagja, munkahely: Földművelés­ügyi Minisztérium. Agrárrend­tartási Hivatal, beosztás: főmunka­társ; Sulyok-Pap Márta, az FB tagja, munkahely: Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem, beosztás: docens; Szász János, az FB tagja, mun­kahely: Kereskedelmi Bank Rt. Szegedi Igazgatóság, beosztás: igazgató; Goda Tibor, az FB tagja, mun­kahely: PICK Szeged Rt., be­osztás: művezető; dr. Vámosi Lukács, az FB tagja, munkahely: PICK Szeged Rt., beosztás: gazdasági igazgató. IGAZGATOK: Bihari Vilmos vezérigazgató: Pataki Károly húskészítmény igazgató; KUhn András húsigazgató; dr. Vámosi Lukács gazdasági igazgató; Takács János vállalatfejlesztési igazgató. KÖNYVVIZSGÁLÓ: Szeles Béláné (a Deloitte and Touche megbízásából). Titkok" a fotocellás ajtó mögött Fotó: Révész Róbert Sok hentes egy sorban. Nagyüzem (Folytatás az 1. oldalról.) Mi a szalámikészítés titka? A félt­ve őrzött recepturát a régi szegedi szalámisterek - például Szokolay Szilárd és Obradovics Stojkó - apáról fiúra hagyomázták. Tudományuk könyvtárakat tölthetne meg: a paszta­hús összetételének szabályozásától a titokzatos fűszerezési trükkökig. Ab­ban már sétánk legelején bizonyosak voltunk, nem mi fogjuk a féltve őrzött gyártási titkot kifürkészni! Kövessük a disznók útját, hátha megtudunk valamit! Kísérőnk, Var­gáné Szűcs Irén marketing előadó időben figyelmeztetett: a vágóhíd nem vidám hely! - Elektromosan kábítjuk el az állatokat, ezután jön a szúrás és a forrázás - meséli az egyik hentes, de a hangzavarban a nevét már nem értjük. A modern technika vívmányainak áldozatul esett sertések ott lógnak a fejünk fellett. Himbálódznak a futó­szalagon, mint az esővel telt felhők. Meleg van és áporodott a levegő, a páratartalom szinte elviselehetetlen. A forrázás után a kopasztóba küldik a sertéseket, majd jöhet a lelángolás, vagyis a perzselés. Minden automa­tikusan megy a maga útján - végül jöhet a zuhanyfülke: tisztára mossák a disznókat. - Közel kétezer sertést vágunk egy nap alatt, két műszakban - mondja a délelőtti műszak vezetője. Elindulunk a pórul járt disznók után. - Eddig tartott a szennyesövezeti rész, most átmegyünk a tiszta övezetbe - figyelmeztet kísérőnk. Mi magunk is úgy nézünk ki. mint a frissen végzett hentessegéd: fehér köpenyt húzunk, Pick feliratú patyo­lattiszta kalap kerül a fejünkre. És megcsap bennünket a dermesztő hideg: a tavaszt idéző februárban ugyanis kint melegebb van. mint idebenn. A szalámigyártáshoz állandó alacsony hőmérséklet szükségeltetik. A hőmérő mindössze kilenc fokot mutat - télen-nyáron ezt kell elviselni az itt dolgozóknak. Nem is csoda, ha sok közöttük az izületi betegségben szenvedő. - Itt hasítják fel a sertéseket, azután tovább bontják és leszalon­názzák. ' A félsertések pedig utaznak tovább a futószalagon, a következő terembe, a csontozóba. Éppen cigarettaszünetre érünk oda. Negyedórára elcsen­desedik ilyenkor az egész gyár, pihennek a hentesek, csendesen elnyújtóznak a hatalmas húsdarabok. - Először csak megbontják a félsertéseket, hogy ki tudjon hűlni a hatalmas hústömeg - ezután mehet minden a hűtőbe. Ne az otthoni eszünkkel gondol­kodjunk - azt itteni hűtő akkora, hogy családi háznak is szívesen elfogadná az ember: egyik nap be­megy a hús az ajtón, a másikon kijön az ablakon, hogy azután csinos fiatal lányok és kemény kezű hentes­legények szedjék le a húst, ami a csontokon maradt. 'Nincs megállás, a futószalag csak ritkán engedi meg a pihenést. Hófehér minden: a falak, a ruhák, a csempék, talán még a gon­dolatok is. Beszélgetni sincs idő: a húsdarabok csak jönnek, jönnek, az elektromos kések pedig szorgalmasan berregnek egész nap. - Ez a gyűrűscsontozó, egészen a csontig lecsupaszít a kés mindent. Azután külön szalagra kerülnek a nemesebb húsrészek: a sonka, a la­pocka, a karaj, a tarja - ezekből lesz a Pick szalámi, csak még ipari sza­lonnát is kevernek hozzá. A felkoc­kázott hús és a szalonnadarabok apró tálcákon utaznak tovább a fagyasz­tóalagútba. - Menjünk át a kutterezőbe! ­invitál bennünket kísérőnk. - Hová? - A darálóba. Forog a hatalmas gép: bemennek a húskockák az egyik végén, hozzá­adják az előre elkészített fűszereket, s a másik végén kész a szalámi! Itt ellesni a titkot? Megpróbálni is lehetetlen. Hatalmas robajjal préseli a vákuum egy másik masinán a fémhemgerekbe a kész szalámipasztát. Indulhat a töltés! Szigorúan automatikus persze ez a mozzanat is. Végül elnyeri végső formáját a szalámi, ügyes asszony­kezek aggatják fel egy fémkeretre ­már csak a füstölés és az érlelés van hátra. - Fogják csak meg a kész szalámit! Jéghideg. Nem is csoda, ha kesz­tyűben dolgozik itt mindenki. Végre vége a fagyoskodásnak. vacogásnak: átmegyünk a füstölőbe. Egyikünk sem bánja már a folytogató, gomolygó füstöt - kellemes melegség árad szét bennünk. - Két hétig maradnak a szalámi­rudak a füstön, szigorúan csak bükkfával tüzelünk alájuk - mondják a mesterek. A füstről lekerülő szalámirudak színe is más: barnás-vörösesre iz­zasztja őket a bükk füstje. Irány a több emeletes érlelőtorony! - Három hónapig pihennek itt a szalámirudak. A kamrákban sötét van, a nemes­penésznek nem kell a napfény, csak a meleg és a megfelelő páratartalom. Amikor idekerülnek a szalámik, még több mint ötven százalék bennük a víz, amikor elszállítják innen, már csak 28 százalék lehet bennük a víztartalom. A csomagolóban kezembe veszek egy szalámirudat: vigyázva forgatom, nehogy megsérüljön rajta a nemes­penész. Ami máshol nem kívánatos és pusztítandó, az itt érték. Pick feliratú kartondobozokba zárják a szalámi­rudakat. hamarosan megkezdedődik a nagy utazás: Nyugat-Európába, Ame­rikába. vagy éppen a Távol-Keletre kerülnek a dobozokban rejlő sza­lámik. A titkokat fél nap alatt sem sikerült meglesni. A búcsúzás előtt azonban kapunk egy kis kóstolót a meleg irodaházban. ízlelgetjük a sajátos illatú szegedi szalámit: Pick úrra gondolunk, aki talán maga sem hitte volna, hogy szalámija túlél két világégést, jónéhány forradalmat, s a harmadik évezred köszöbén fotocellás ajtók mögött jóízűen falatozgatnak majd az érdeklődők a féltve őrzött recepje nyomán készült szalámiból. Rafai Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents