Délmagyarország, 1994. február (84. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

SZERDA, 1994. FEBR. 9. W^BM MÉG 88 NAP 5 Az Agrárszövetség ­egy polgári agrárpárt Tisztelt Választópolgárok! Tisztelt Olvasók! Az 1994-es választások ki­hívása az, hogy a modern tár­sadalmakban a gazdasági telje­sítményben mérik egy politikai párt elfogadtatását, nem ideo­lógiai hitvallásokon. Éppen ezért valljuk, hogy amit válla­lunk - a mezőgazdaság és a vi­dék (benne a városok) politikai képviseletét csak akkor tudjuk megvalósítani, ha ezt a politi­kai piacon versenyképes, mo­dern politikai erőként tesszük. A vidék pártjaként egy olyan terület és településfejlesztési politikát képviselünk, amely nem kampányszerűen és egyol­dalúan, hanem a nemzetgazda­ság egészét átfogó pénzügyi és gazdasági program keretében egyik prioritásként az egyen­súly megteremtését érvényesí­ti. Az utóbbi időkben éket ver­tek a főváros, városok és a vi­dék közé - ez hibás magatar­tás. A mi vidékiségünk éppen abban rejlik, hogy ezt az éket kifeszegessük. A nem titkolt szándékunk egyben az, hogy a gazdasági esélyeket nyújtó be­ruházásokat (benne infrastruk­turális, oktatási, szociális stb.), mezőgazdasági vállalkozásokat és a rossz adottságok kompen­zálását támogassuk. A szemé­lyi kötődésünk, pragmatikus gondolkodásunk egyben bizto­síték arra. hogy mindig a gaz­dálkodás és a valós, mindenna­pi problémák megoldása áll gondolkodásunk középpontjá­ban. Egy mondatba foglalva: polgári életminőséghez jutni, vidéken és a városokban egy­aránt. Az Agrárszövetség, nevéből eredően is, nem érzi magát fel­jogosítva arra, hogy az ipar piacosításába beleszóljon, ki­véve természetesen az élelmi­szer-feldolgozást. Arra viszont igen, hogy a mezőgazdaság a vidék súlyának megfelelően vegyen részt mind a nemzeti javak előállításában, mind a nemzeti javakból való részese­désben. Ezért égetően szüksé­AGRÁRSZÖVETSÉG gesnek tartjuk a fő kérdések megoldását: - Mindenekelőtt egy hosz­szabb távú mezőgazdasági, tér­ségi koncepció, hol és hány hektár föld termelésben tartá­sára van szükség, milyen és mennyi termék előállítására van szükség stb. - A földkérdés hosszú távra szóló rendezése egy konszen­zus Földtörvény által, kapcsol­va hozzá más ágazati törvénye­ket, így (pl.) az Erdőtörvényt. - A kárpótlás nyugvópontra helyezése, gyors befejezése, a részvénytulajdonok racionális rendezése. - Szükség van a garantált árakra, végre működjön a rend­tartási törvény. - Szükséges a jövedelem­termelőképesség megteremtése azért, hogy a gazdaságok újra önfinanszírozóvá válhassanak. Addig is jól áttekinthető általá­nos adópolitikát és elbírható hitelpolitikát. - A támogatásokból a ter­melőknél is jelenjen meg a konkrét forint. - Határozottabb piacvédel­met az állam részéről. Az Agrárszövetség mind­ezek figyelembevételével a gazdálkodókat - függetlenül attól, hogy kicsi vagy nagy, magán, szövetkezeti vagy tár­sasági formában működik, vi­déken élő vagy városban lakó - támogatja. Fontosnak tartjuk az alkot­mányban is biztosított és vé­dett szövetkezeti formát és alapelveket, mint a vidék ma is létező gazdálkodási formáit és sokszínűségét. Az alkotmány nem mondja meg, hogy a szö­vetkezet milyen legyen - ezt az Agrárszövetség sem mondja meg. A lényeg, hogy ott legyen és olyan legyen, ahol és ami­lyet az adott közeg állampol­gára (termelői, gazdálkodói) működtetni akarnak. Létüket a piacgazdaságba való beillesz­kedésük határozza meg. Ha még nem az optimális formá­ban és szerkezetben működ­nek. akkor időt kell adni az át­alakulásra. Kampányszerű be­avatkozásokat mellőzve. Nem kell eltagadnunk és szégyenkeznünk, hogy az Ag­rárszövetség alapítói és mozga­tó szervező erői az agrárértel­miség és a vidéki értelmiség köréből kerültek ki. Példájukat látva, kiemelten fontosnak tart­juk az ország felemelkedésé­ben az oktatás - következ­ményként a tudás, a tudomány szerepét. Valljuk, hogy a de­mokráciában tudással, szorga­lommal, tehetséggel juthatunk előbbre - ebben lehet és kell, hogy legyen az erőnk. Domináns tényezővé kell, hogy váljanak a szellemi erő­források a gazdasági folyama­tokban is. Az oktatási rendszert olyanná kell tennünk, hogy a tudás mindenki által elérhető legyen, a képzés rugalmassága és alkalmazkodóképessé tevő jellege mindenki számára nyis­sa meg ezt az utat, úgy. hogy a közössége és önmaga számára a legalkalmasabb legyen. A szellemi tőke kinevelésében és felhalmozásában a vidék nem maradhat le - ebben kell segí­tenünk. Fontosnak tartjuk a kö­zép- és felsőfokú oktatásban a városok szerepét, így Csong­rád megye városainak és Sze­gednek a tradicionális szerepé­nek erősítését. % JP? Ék Nagy Tamás Kiemelten fontosnak tartjuk az egészség megóvását, az egészséges életmódot, az eh­hez való jogot és az ezt biztosí­tó egészségügyi- és szociálpo­litikát. Nem feledkezünk meg a munkavállalók nagy számáról, akik szaktudásuk és szorgal­muk alapján biztonságos élet­módot, középosztálybeli meg­élhetést, perspektívát kell, hogy kapjanak, és ne kerülje­nek a szociálpolitika foltozott hálójába. A nyugdíjasok is fontos réte­gét alkotják társadalmunknak ­gondoljon csak mindenki arra, hogy ők már végigdolgozták életük jelentős részét, ezért jo­guk van a nyugodt, biztonsá­gos élethez. A gazdasági élet szereplői számára jelentős vá­sárlóerőt képviselhetnek. Az állami elvonásoknál fi­gyelembe vesszük azt, hogy nem szabad többet követelni az állampolgároktól, mint amennyit az emberek teljesíte­ni tudnak. Fontosnak tartjuk a polgá­rok lelki egyensúlyát. Akinek ehhez szükséges, az a hitét, vallását szabadon gyakorolhas­sa - ebben az egyházaknak igen fontos a szerepe. Az. ál­lamnak nem szabad akadályoz­ni az egyházak szabadságát és hivatásuk betöltését azzal, hogy bevonja őket a politikába, hogy lényegükhöz nem illő szerepet kényszerít rájuk. Az államszerep felfogásunk­ban lényeges, hogy az állam a közhivatalaival van az állam­polgárokért, és nem fordítva. Költekezéseiben figyelemmel kell lennie az adófizetők véges forintjaira és önmérsékletet kell tanúsítania. A civil szférá­ban és a gazdasági szférában annyi államot, amennyi csak szükséges és oly kevés álla­mot, amennyi csak lehetséges. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül országunk környezetét, európaiságunkat, a határon túl élő magyar nemzetiségüeket. Ahhoz, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjai lehessünk, ta­núságot kell tenni alkalmazko­dóképességünkről, a házi fel­adatunkat önállóan kell megol­danunk, amely többek között a gazdasági reformok továbbvi­telében, a privatizáció befeje­zésében, a jogrendszerünk har­monizációjában áll. A hatá­rainkon túl élő magyar nemze­tiségiekért országunk felelős­séggel tartozik. Érdekeikben addig a mértékig lépünk fel, ameddig ők is igénylik és he­lyeslik. Nekünk itthon példát kell mutatnunk, ne a megosz­tottságból, hogy fellépésünk egységes legyen és az ő igé­nyeik és helyesléseik is egysé­gesek lehessenek. Befejezésül, nem titkolt szándékunk, hogy 1994-ben olyan eredményt érjünk el, hogy kormányzati szerephez jussunk leendő koalíciós part­nereinkkel. Az Agrárszövetség világo­san megfogalmazza és egyér­telmű következetességgel érvé­nyesíteni fogja a mezőgazda­ság és a térségek sajátos érde­keit jövőbeli koalíciós és kor­mányzati politikájában. Olyan agrár- és vidéki progamot kí­nál, amely kitörési pontja lehet az egész nemzetgazdaságnak. Kérjük a tisztelt választópolgá­rokat, hogy figyeljék és olvas­sák a megjelenő teljes progra­munkat. E programból annyi lesz megvalósítható, amilyen mértékű eredményt érünk el az önök közreműködésével. Az Agrárszövetség politikai hitvallása, hogy az odafigyelő egyeztető, szakszerű, cselekvő politizálás ígéretét fogalmazza meg a társadalom számára. Biztosak vagyunk abban, hogy ez alapot ad egy szakmailag felkészült, felelős kormányzati munka megkezdésére, ha szö­vetségesre talál a választópol­gárok és a politikai erők kö­zött. Márpedig ha ez sikerül, ak­kor az új kormány nemcsak az ország mindennapi életminősé­gének javítását tudja belátható időn belül biztosítani, hanem képes arra is, hogy a polgárok­nak napi élményévé tegye: valami más. valami új kezdődik az ő érdekükben és részvéte­lükkel 1994-ben. Kérjük, legyenek ott a vá­lasztásokon - ígérjük, mi is ott leszünk! Agrárszövetség Csongrád Megyei Elnöksége Agrárszövetség Országos Központja 1051 Budapest, Arany János u. 10. III. em. Tel.: 11310-954, 11310-955, 11115-648. Agrárszövetség Csongrád Megyei Területi Irodája 6722 Szeged, Honvéd tér 6. Tel.: 484-384/120 mellék. Pártok a rajtvonalon A választások első fordulójának ismeretében nem árt tudni, hogy hazánkban 130 pártot, politikai szervezetet tartanak nyilván a Legfelsőbb Bíróságon. Elméletileg mindegyikük indulhat az országgyűlési képviselő-válasz­táson. Ezért ismertetjük a pártok és szervezetek névsorát: • Nyílt levél • Fiatal Demokraták Szövet­sége; Független Kisgazda-, Földmunkás-, és Polgári Párt; Kereszténydemokrata Néppárt; Magyar Demokrata Fórum; Magyar Szocialista Párt; Sza­bad Demokraták Szövetsége; 1 + 1 Párt Nőkkel Együtt a Jö­vőért; 56-os Nemzeti Párt (Szombathely); 56-os Párt Győr (Győr): A Magyar Nép Érdekképviselő Pártja; Agrár­szövetség;, Aktív Párt; Altalá­nos Párt; Átalakulás Mag: Bal­oldali Revízió Pártja; Béke­párt: Bioreg Életújító Mozga­lom: Boldogság Párt; Család­és Gyermekvédők Pártja; De­mokrata Koalíció; Demokrata Nyugdíjasok Pártja (Eger); De­mokrata Párt: Demokraták Tár­sadalmi Közössége; Demokra­tikus Centrum Unió Párt; De­mokratikus Kisgazda- és Pol­gári Párt; Demokratikus Mun­kanélküliek Pártja (Gyöngyös); Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt; Erdélyi Ma­gyarok Magyarországi Pártja (Miskolc); Erzsébetvárosi Szo­ciáldemokraták; Európa Párt: Földlakók-Élet-Igazság-Béke­Szabadság Pártja (Jánoshal­ma); Független Liberális Párt; Független Magyar Demokrata Párt; Független Szociáldemok­rata Párt; Hadkötelezettek Ideiglenes Szövetsége: Haza és Vállalkozás Párt; Humanista Párt; Igazság Párt; Igazságos Úton a Demokráciáért Párt; Katolikus Néppárt: Kelet Népe Párt-Kereszténydemokraták; Keresztényszociális Unió (Eger); Kiegyezés Független Kisgazdapárt (Debrecen); Kis­gazdák-Kisiparosok-Kiskeres­kedők és Értelmiségiek Nem­zeti Szövetsége; Kisnyugdíja­sok Pártja; Kisvállalkozók Pártja Polgári Demokrata Szö­vetség (Főt); Kommunista Munkáspárt; Konzervatív Párt - Gazdák és Polgárok Szövet­sége (Szeged); Köztársaság Párt; Liberális Polgári Szövet­ség (Vállalkozók Pártja); Ma­gánvállalkozók Pártja; Magyar Anyák Nemzeti Pártja (Pápa); Magyar Családok Országos Szövetsége (Szigetszentmik­lós); Magyar Demokrata Ke­resztény Párt (Miskolc); Ma­gyar Dolgozók Demokratikus Centrum Párt (Tápiószele); Magyar Egészség Párt; Magyar Egészségvédők Pártja (Pécs); Magyar Egység Pártja; Magyar Érdek Pártja (Abony); Magyar Farmer Párt (Csetény); Magyar Humanisták Pártja (Kaposvár); Magyar Igazság és Élet Pártja; Magyar Ipari Egység Párt; Ma­gyar Keresztény Polgári Párt; Magyar Legitimista Párt: Ma­gyar Liberális Néppárt: Ma­gyar Liberális Párt; Magyar Li­berális Párt (Lajosmizse); Ma­gyar Munkanélküliek Pártja (Dunaújváros); Magyar Mun­kavállalók Pártja: Magyar Nemzeti Igazságpárt (Szeged); Magyar Nemzeti Párt: Magyar Nemzeti Polgári Párt; Magyar Nemzeti Újjászületés Párt (Orosháza); Magyar Néppárt­Nemzeti Parasztpárt; Magyar Október Párt; Magyar Párt (Kecskemét); Magyar Piac­Párt: Magyar Radikális Párt; Magyar Realista Mozgalom: Magyar Republikánus Párt; Magyar Szabadság Párt; Ma­gyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP); Magyarok Hazafias Világszövetsége Magyarorszá­gi Szervezete (Debrecen); Ma­gyarországi Cigányok Szociál­demokrata Pártja; Magyaror­szági Kommunisták Pártja: Magyarországi Szociáldemok­rata Párt; Magyarországi Zöld Párt, A Zöldek (Verőce); Má­jus 1. Társaság; Megújulás Párt; Munkanélküliek, Csök­kent Munkaképességűek és Létminimum Alatt Élők Pártja (Makó); Munkavállalók az Ex­póért Párt; Munkások, Gazdál­kodók és Vállalkozók Nemzeti Pártja; Munkáspárt: Nemzeti Demokrata Szövetség; Nemze­ti Egység Párt; Nemzeti Erők Mozgalma; Nemzeti Érdekek Pártja; Nemzeti Keresztényde­mokrata Munkáspárt; Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt (Szeged): Nemzeti Liberális Párt (Ácsteszér); Nemzeti Ra­dikális Egység (Debrecen); Nemzeti Újjáépítés Pártja; Népakarat Párt (NAP) (Duna­haraszti); Nyugdíjasok Pártja; Ökumenikus Ósszvallási és Politikai Párt; Pannon Liga (Miskolc); Piros-Fehér-Zöldek Pártja; Polgári Öntevékeny Csoport: Racionális Párt (Szé­kesfehérvár); Radikális Fiata­lok Szövetsége; Radikális Zöld Párt; Republikánus Fiatalok Pártja; Republikánus Nemzeti Párt; Republikánus Szegények Pártja Órszágos Központja (Győr); Sörpárt; Szabad Ma­gyar Független Nemzeti Párt Nagykáta (Nagykáta); Szabad­ságpárt (Kaposvár); Szegények és Kiszolgáltatottak Szövet­sége: Székesfehérvári Magyar Köztársaság Párt (Székesfehér­vár); Szociáldemokrata Párt: Szociáldemokrata Párt (Di­ósd); Társadalmi Koalíció az Emberközpontú Politikáért; Terézvárosi Szociáldemokra­ták: Természet- és Társada­lomvédők Szövetsége; Tisztes­ség Egyesület; Torgyáni Ma­gyar Jövő Párt; Történelmi Független Kisgazda Párt; Tör­ténelmi Magyarországért Párt; Új Demokrata Párt 1990. (Mis­kolc); Új Magyarországot Épí­tők Pártja; Veszprém Megyei 56-os Nemzeti Párt (Veszp­rém); Vidéki Magyarországért Párt (Tiszaderzs); Világnézeti Népuralmista Párt; Voks Hu­mana Mozgalom; Zöld Alter­natíva Magyarországi Zöldek Szövetsége. l a •• t i . Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyar Családok Orszá­gos Szövetsége által egyes par­lamenti pártok elszámoltatása, a székházügy és a politikai esé­lyegyenlőség kérdésében kez­deményezett népszavazással kapcsolatos aláírásgyűjtési ak­ció sikeresen halad. Az. aláírá­sok száma elérte a népi kezde­ményezés szintjét. Mivel fennáll a lehetősége annak, hogy az aláírásgyűjtés belenyúlhat a választási kam­pány időszakába, és ebből a Magyar Családok Országos Szövetsége nem kíván propa­gandisztikus hasznot húzni, ugyanakkor ragaszkodik ah­hoz, hogy a népszavazási kez­deményezésben szereplő kér­dések (1. Egyetért-e azzal, hogy a pártokat kizárólag a tagjaik és szimpatizánsaik tart­sák el? 2. Egyetért-e azzal, hogy a pártok csak használatba kaphassanak székházakat? 3. Egyetért-e azzal, hogy a pártok tulajdonjogát a székházakra vissza kell vonni? 4. Egyetért-e azzal, hogy a pártok által már eladott székházak árát vissza kell venni, és a létminimum alatt élő családok megsegítésé­re kell fordítani? 5. Egyetért-e azzal, hogy a parlamenti pártok állami támogatásának terhére a parlamenten kívüli pártok is azonos lehetőséget kapjanak önmaguk megismertetésére már az. 1994. évi parlamenti és és népszavazás helyhatósági választásokon is?) még a választások előtt a népakaratnak megfelelően ren­deződjenek, felszólítjuk az Or­szággyűlés bármely 50 képvi­selőjét, hogy soronkívül kezde­ményezze e kérdésekben a népszavazás a/onnali kiírását. Nincs kétségünk afelől, hogy valamennyi képviselő tökélete­sen tisztában van azzal, hogy mi a népakarat ezekben a kér­désekben. Igy a legegyszerűbb a szokásos törvényalkotási és ­módosítási út lenne. Tartunk azonban attól, hogy a jelenlegi országgyűlés nem tud olyan többséget produkálni, amely képes a népakarat tükrözteté­sére. Ezért érezzük elkerülhe­tetlennek a népszavazást. Ha ezen felszólításunk visszhangtalan, vagy ered­ménytelen marad, akkor mind­addig folytatjuk az aláírásgyűj­tési akciókat országszerte, amíg a szükséges számú érvé­nyes aláírással nem rendelke­zünk. Ez esetben a parlamenti pártokat terheli majd a politi­kai felelősség, ha a választási kampányra rá fogja nyomni a bélyegét, mind hangulati, mind politikai szempontból ez az aláírásgyűjtés a népszavazásra. Tisztelettel: Szigetszentmiklós. 1994. ja­nuár 21. Urbán Szabó József elnök, Éliás Ádám országos főigazgató Rott Nándor kisgazda lett Rott Nándor, a Keresz­ténydemokrata Néppárt or­szággyűlési képviselője a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt tag­ja lett, s az. FKGP országos listájának 7. helyén szerepel­teti őt új pártja. Ezt Torgyán József, az. FKGP elnöke je­lentette be kedden délben, a Parlamentben rendezett saj­tótájékoztatón. Rott Nándor eddig a KDNP képviseletében az Or­szággyűlés Környezetvédel­mi Bizottságának elnöke volt, e tisztségétől most min­den bizonnyal meg kell vál­nia. A képviselő Füzessy Ti­bor egykori KDNP-frakció­vezető miniszteri kinevezése után versenyben volt a frak­cióvezetői posztért, amelyet akkor Csépé Béla szerzett meg. Az elmúlt hetekben a sajtó sokat foglalkozott a KDNP országos listájával kapcsolatos belső pártviták­kal. E hírekben szó volt ar­ról, hogy Rott Nándor visszalépett az országos lis­tán való szerepléstől, mert érzése szerint méltánytalanul hátra rangsorolták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents