Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JAN. 6. 4NK Vagyonvédelmi tájékoztató A Dél-magyarországi Va­gyonvédelmi Kamara a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapi­tányság Bűnmegelőzési Osztá­lyával január 12-én 17.00 óra­kor lakossági tájékoztatót tart a Deák Ferenc Gimnáziumban (Szeged, József Attila sgt. 118/120). Az előadás során informá­ciót kapnak a résztvevők a ri­asztórendszerek előnyeiről, a lakásokat, üdülőket ért betö­rések módozatairól, a diszpé­cserszolgálat jelentőségéről, a szirénák, a telefonos távhívók alkalmazásáról, a lakások vé­delmi koncepcióiról, és aján­lásokat hallhatnak a legújabb gépkocsiriasztókkal kapcsolat­ban. Kevesebből kevesebbet Ugyanannyi ma már nem ugyanannyit ér, relatíve keve­sebb központi támogatást kap az önkormányzat, mint az elő­ző években. A növekvő inflá­ció mellett a normatívák több­nyire változatlanok, van, ame­lyik csökken, emelés nincs be­építve. Most, a tervezés időszaká­ban látható, hogy az önkor­mányzat költségvetését előbb­utóbb felemészti intézmény­hálózatának működtetése. A számítások egyre inkább azt mutatják, hogy fejlesztésre, beruházásra csak az intéz­ményhálózat szűkítésével lehet forrást teremteni. Ezt a ten­denciát vetíti előre a közgyűlés több olyan döntése, amely az intézmények összevonására, esetleges megszüntetésének kidolgozására utasítja az ön­kormányzat hivatalát. Mindez sajnálatos módon együtt jár a munkahelyek fogyásával, el­vesztésével is. A kevesebből csak keveseb­bet lehet fenntartani, megtaka­rítani. Bérlakásépités A bérlakások építésének tervezése 1993. végén meg­kezdődött. Az építés 1994. évi kezdéssel indul meg. A lakás­építés elsődleges célja a Bel­város rekonstrukciója folytán megszűnő bérlakások pótlása, és a belvárosi tömbrehabili­táció végrehajtása. Jelenleg elvi építési engedély szintű ajánlati tervek készülnek hat helyszínre, kilenc tervezőiroda által. Az ajánlati tervek elbí­rálása a közeli napokban vár­ható. Az önkormányzati lakbérelőleg A Parlament elfogadta a közalkalmazotti illetményrend­szer 1994. január 1 -jei beveze­tését. Az önkormányzati finan­szírozású intézmények eseté­ben a bevezetésből adódó többletkiadások nagyobb része (több mint 60 százalék) az álla­mi költségvetést terheli. Az állami támogatás folyósítására A VÁROS 5 a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium tájékoz­tatása szerint a későbbiekben kerül sor. Annak érdekében, hogy a közalkalmazottak már január hóra is megkaphassák a magasabb bért, az önkormány­zat a teljes összeget megelő­legezi. Árajánlat, szerződéskötés Milyen jövő vár a Belvárosra? A Belvárosban négy háztömbre készült rehabilitációs program és terv. Ezek a következők: 1. tömb. Határoló utcák: Tisza Lajos krt. - Dugonics tér ­Kölcsey u. - Kárász u. 2. tömb. Határoló utcák: Kárász u. - Kölcsey u. - Somogyi u. - Kelemen u. 3. tömb. Határoló utcák: Oskola u. - Kelemen u. - Somogyi u. - Oroszlán u. 4. tömb. Határoló utcák: Kárász u. - Kölcsey u. - Fekete sas u. - Kígyó u. - Klauzál tér. Az előbbiekben felsorolt tömbök közül az l-esre és a 3-asra van elfogadott rendezési terv. Az l-es tömbben jelenleg még folyik a Külkereskedelmi Bank építése. Korábban befejeződött a Reök-palota földszintjének átépítése, teljes homlokzatfelújítása. A továbbiakban az udvarok összenyitásának lehetőségeit kell megteremteni. Ehhez fel kell mérni a megszüntetendő lakások mennyiségét, azok pótlását, és módosítani kell egyes épületek földszinti elrendezését. A 3-as tömbben, a Bajza utca 3—4., illetve 6. számú telekre van végleges építési engedély, míg a Bajza u. 2. sz. alatti telekre elvi építési engedélyt adtak ki. A másik két tömb hasznosítására tanulmányterv készült, amely részletesen elemezte az udvarok összenyitásának és az ezzel összefüggő üzletfunkciók megjelenésének lehetőségeit. Eszerint: A 2-es tömbben a tömbrehabilitáció során a legnagyobb beavatkozást a Somogyi u. 19. sz. alatt lévő épület igényli. A középen található kapubejárótól jobbra lévő épületrész gazdaságosan nem újítható föl, és építészeti, városképi értéket sem képvisel, így a tervek szerint ezt a részt lebontják. A kialakult foghíj és.telekbelső beépítése során a földszinten üzletek, a pincében gépkocsitárolók alakíthatók ki. A 4-es tömbben a tömbbelső sajátos adottsága a Szegedi Nyomda, amely a tömb földszinti területének majdnem felét elfoglalja. A nyomda kiköltöztetésével közel 2000 négyzetméter földszinti terület szabadulna fel. A tömbre alapvetően jellemző az udvaros beépítés. Az udvarok megnyitása leginkább a Kárász és Kölcsey utca felől lehetséges; összekapcsolva a Fekete sas u. 28­sz. alatti „U" alakú ház épületével és belső udvarával. Az önkormányzat a saját tulajdonában lévő telkein lakásépítést kezdeményez, hogy a rehabilitáció során megszűnő lakásokat pótolni tudja. A legsürgetőbb intézkedések koordinálására az érintett szakemberek intézkedési tervet dolgoznak ki. A Szeged Mj. Város köz­gyűlés vagyonkezelői és vál­lalkozási bizottsága által el­idegenítésre kijelölt 3629 lakás lebonyolítását végző kft.-k, illetve bt.-k részére az elidegenítéshez szükséges alapadatokat az IKV biztosítja. Az adatszolgáltatási határidő január 8-án lejár. A fenti időpontot követő 45 nap alatt keresik meg a.lebonyolítók a lakókat - ahol még nem történt meg s tesznek árajánlatot, illetve kötnek szerződést az elidegenítésre. A lebonyolítókkal a vagyon­kezelő iroda folyamatosan tartja a kapcsolatot és ellen­őrzési tevékenykségüket. Adómentes jövedelmek, segélyek, adományok Novemberben közöltük, hogy a szegedi Polgármesteri Hivatal egészségügyi és nép­jóléti irodája kezdeményezte az adóköteles jövedelmek kö­réből kivenni a munkanélkü­liek jövedelempótló támoga­tását és a lakásfenntartási tá­mogatást. A Parlament az elő­terjesztést elfogadta, és 1994. január l-jétől mindkét juttatási forma adómentes jövedelem­nek számít. A népjóléti irodához 1993. évben több mint 72 ezer kére­lem érkezett. A nagy mennyi­ségű kérelmek feldolgozása év végére felgyorsult. Akik az utóbbi napokban kapták kéz­hez a határozatukat, a segélye­ket postai úton fogják két héten belül megkapni. A vajdasági segítségnyújtási akció keretében az ország minden tájáról érkeztek pénz­beli adományok. A helyi gyűj­tés alkalmával több teherautó­nyi élelem, gyógyszer és ruha­nemű gyűlt össze. A pénzbeli adományokból tartós élelmi­szert, gyógyszert és egyéb szükségleti cikkeket vásárol az önkormányzat, és az engedé­lyek megérkezése után indítják el a küldeményeket a Vajda­ságba. Kamattal terhelten? A közalkalmazotti törvény értelmében az egészségügyi dolgozók 13. havi bérkifizetése miatt felmerülő többletkiadá­sok ellentételezésére az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem tud fede­zetet biztosítani. A kifizetésekre az 1992. évi gyakorlatnak megfelelő hitel­keretből kerülhet sor. Elkép­zelhető azonban, hogy a kapott hitelt kamattal terhelten kell az egészségügyi intézményeknek visszafizetniük. A hitel, vala­mint a visszafizetés feltéte­leiről az Országgyűlés hoz majd határozatot. A döntést követő gyors in­tézkedés érdekében felmérés történik a Szeged város egész­ségügyi intézményeiben dolgo­zók 13. havi bérének kifizeté­séhez szükséges pénzösszegről. A fentiekről az OEP köz­vetlenül értesítette az érintett intézményeket. • A béremelés februárban a borítékban lesz Újévi meglepetés: visszasorolt pedagógusok A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megjele­nésekor már lehetett sejteni, sok gond lesz a fizetési kate­góriákba sorolással. A téli szünetről visszatérő pedagógusokat pedig még a december 19-én módosított törvény meglepetései is várták: sokukat az új rendelkezések visszasorolták a legmaga­sabb kategóriából. Az új besorolás határideje december 31. volt és a téli szünet alatt egyeztetésre nem lehetett mód. A besorolá­sok körül máris áll a bál. Az új bértáblázat szerint fizetett első hónap meghozhatja, hogy Szegeden száznál több pedagógus is munkaügyi bíróságon keres jogorvoslást. A HŰK szakvéleménye A Dél-magyarországi Regio­nális Oktatási Központhoz eddig beérkezett jelzések szerint a mó­dosított törvény főleg a legma­gasabb, F kategóriába már beso­rolt pedagógusokat érintette érzékenyen. A központ igazgató­jától, Kovács Kálmántól megtud­tuk, hogy szóban és írásban is sokan fordultak a ROK-hoz. - Első szinten a törvény alap­ján a munkáltatónak kell eldön­tenie, ki, melyik kategóriába so­rolandó. A vitás kérdések vi­szont egyértelműen munkaügyi kérdések. Magam is konkrét eseteket tudok, amelyekről akár az igazgatók, akár a munkaügyi bírósághoz fordulni kívánó peda­gógusok véleményt kértek. A magam részéről azt tanácsolnám, alaposan tanulmányozzák át a törvényt, mert a módosított vál­tozat több anomáliát kiszűrt a régiből. E Mit tehet a Regionális Ok­tatási Központ? - Ilyen esetekben szakvéle­ményt adunk, hiszen a minisz­térium tanügyigazgatási főosz­tályára érkező levelek jó része, ami hozzánk kerül, besorolási kérdés. De tudni kell, hogy a mi véleményünk nem kötelező jellegű. Változások a besorolásban • Melyek a legfőbb válto­zások? - Az új besorolásnál nem le­hetett F kategóriaként figye­lembe venni az egyszakos tanári diplomát, ha a pedagógus másik tanári oklevele is egyszakos, nem lehetett figyelembe venni a főiskolán szerzett oklevelet, ha a besorolás alapja az ugyanazon a szakon szerzett oklevél, illetve nem lehet figyelembe venni a marxista-leninista esti egyete­men és a politikai főiskolán szer­zett oklevelet. F kategóriaként nem lehet elfogadni a a felső­fokú intézményként alapított óvónő- és tanítóképzőben vagy szaktanárképzőben szerzett ké­pesítést az ugyanazon munkakör betöltésére jogosító másik fel­sőfokú oklevél mellett. A módo­sítás meghagyta viszont a mun­káltató jogát, hogy a tartósan jól dolgozó pedagógust magasabb kategóriába sorolja, ha ehhez költségvetési fedezet van. Az új besorolásokat december 31-ig el kellett végezni. • Mi lesz azokkal, akiket visszaminősítettek? - Idén január l-ig nem volt kötelező a kategóriának meg­felelő illetmény, de ha valaki ezt már eddig is kapta, akkor to­vábbra is a magasabb kategória szerinti fizetést kell kapnia. De csak ha eddig is az emelt bérrel fizették, tehát a szegedi pedagó­gusokat ez nem érinti. Ami a be­sorolási problémák sokféleségét illeti, véleményem szerint a munkaügyi bíróságok megítélése ezekben a kérdésekben nem egy­séges. Ha engem kérdez, én ha­marosan egy egységes legfel­sőbb bírósági állásfoglalásra szá­mítok, amely rendezi a kérdé­seket. Iá munka ­visszasorolás - Újévi ajándék volt ez a pe­dagógusoknak - mondotta a visszasorolásokról dr. Papp Já­nosáé, a Pedagógusok Szak­szervezet Szeged városi titkára ­akkora a felháborodás, hogy az első munkanapon forró volt a telefonunk a sok hívástól. • Minek szólt a legtöbb hívás? - Elsősorban annak, hogy a szegedi önkormányzat kiküldött egy körlevelet, melyben közli, hogy az iskolaigazgatók által jó munkájukért F kategóriába elő­zőleg besorolt dolgozókat visz­szariünősítik, s az adható F kate­góriák "béremelésről csak az idei költségvetés vitájánál egyeztet­nek. Ezt mi méltánytalannak és jogellenesnek tartjuk, hiszen a körlevél kiadása előtt nem tör­tént egyeztetés. Nem fogadjuk el a magyarázatot, hogy költség­vetés vitája előtt nem lehetséges az egyeztetés, hiszen az önkor­mányzat a költségvetés tervezé­sekor már ezekkel, az iskolák ál­tal megküldött az adatokkal dol­gozott. A jogszabály sajátos ér­telmezését nem fogadjuk el. Megértem, hogy az önkormány­zat nehéz anyagi helyzetben van, de nem hiszem, hogy ebben a városban ne lennének olyan pe­dagógusok, akiket jó munkáju­kért az F kategóriába soroljanak. Azokról az anomáliákról, ame­lyek a besorolásoknál történhet­nek, nem is beszélek. • Mit készülnek tenni? - Összehívjuk a Költségvetési Intézmények Egyeztetési Taná­csának szakszervezeti oldalát, melyben részt vesznek az egész­ségügyi és a közművelődési dolgozók is, és közösen alakítjuk ki álláspontunkat. A Pedagógu­sok Szakszervezete pedig jövő szerdán az Alkotmánybírósághoz fordul a módosítás ügyében. Tár­gyalást szeretnénk az önkor­mányzattal, de ha elutasító lesz a válasz, azt kell tanácsolnunk a pedagógusoknak, hogy fordul­janak munkaügyi bírósághoz. Jóhiszemű hiba volt " Az önkormányzat Közműve­lődési és Közoktatási Irodájában sincs nagyobb nyugalom, a be­sorolási problémák javarésze az adható F kategóriával kapcso­latos. Dr. Puskás Albertné iroda­vezető szerint viszont az intéz­ményvezetők hibáztak. - Az intézményvezetők a tavalyi év végéig elvégezték a besorolásokat. Nemcsak a köte­lező, hanem az adható besorolást is, aminek következményeként sok pedagógus tartósan jó mun­kájáért megkapta a legmagasabb, F kategóriát. Viszont ez utób­biról semmiféle egyeztetést nem folytattak az önkormányzattal arról, hogy ez az összeg január elsejétől valóban rendelkezé­sükre is áll-e. Tudniillik a tör­vény szerint a jó munkáért ad­ható F kategóriához a fenntartó egyetértése is kell. hogy a költ­ségvetési fedezetet biztosítani tudja. Csak amikor észbe kaptak, hogy ez szükséges, akkor kezd­ték tömegével írni a leveleket, hogy hány dolgozónak kívánnak F-et adni, és kérték, hogy a két ünnep között én, mint fenntartó egyeztessek. Akkor tudomásukra hoztam, hogy a fenntartó a köz­gyűlés, amelyik csak a 94-es költségvetés tárgyalásakor dönt­het a fedezetről. • Vagyis február közepén. Viszont akkor az iskola­igazgatók választhattak: vagy visszasorolják jó munkát végző kollégáikat, vagy tör­vénytelenül járnak el. - Igen. és ekkor több iskolá­ban a pedagógusok megtagadták az új besorolás aláírását, mond­ván, hogy ők a jó munkájukért kapták ezt a besorolást. Az intéz­ményvezetők erre azt kellett vá­laszolják, hogy az illető peda­gógus természetesen továbbra is ragyogó munkát végez, de most szembesült azzal, hogy nincs fe­dezet. • Lehetséges, hogy sokan bí­rósághoz fordulnak majd. - Akkor jóhiszemű döntése ellenére, tájékozatlansága miatt sok igazgató ellen kellene vizs­gálatot indítani, hogy miért tette meg az F besorolást, amíg költ­ségvetési garanciát nem kért vagy kapott rá. Megcsinálták a besorolásokat ott is, ahol egyez­tetés lett volna szükséges. Mon­dom mindezt annak ellenére, hogy a jó munkáért járó maga­sabb besorolásokat szerintem is meg kell adni! Az önkormányzat garanciái • A város iskoláiban nagy a felháborodás a visszasorolá­sok miatt. Mit tudnak megol­dásként ajánlani? - Ezt csak úgy lehet feloldani, hogy az iskolák által kért adható F kategóriákhoz szükséges fede­zetet, úgymond, külön kezeljük, mint az iskoláknak adandó plusz költségvetési támogatást, amit a közgyűlésnek meg kell szavaz­nia. Ha a közgyűlés megszavaz­za - akár az összeset, akár csak egy részét - , akkor az érintettek január elsejei hatállyal, vissza­menőlegesen megkaphatják. Nem merem azt jósolni, hogy mindenki megkapja majd, ehhez forrást kell találni és végső soron a közgyűlésen dönt. • Tehát a vitás kérdések nem veszélyeztetik a törvény szerint kötelező - amúgy minimális - béremeléseket? - A kötelezőeket nem veszé­lyezteti, az adható plusznál van bizonytalanság. Tudniilik köz­gyűlési határozat van róla, hogy minden önkormányzati költség­vetési intézmény a tavalyihoz képest 25 százalékkal emelt havi ellátmányt kap. ami garancia a megemelt bérek kifizetésére. Ha ez nem elegendő, az átmeneti gazdálkodás szerint az önkor­mányzat további egyhavi támo­gatást megelőlegez. Ezzel a plusz 25 százalékkal végre elke­rüljük azt, hogy ha van egy bér­elemlés, akkor azonnal, s nem féléves késéssel kapják meg a közalkalmazottak. Tehát a köte­lező béremeléssel ezért nem kell kivárni, míg készen van a költ­ségvetés. • Ha az egész ügy pénzkér­dés, pénz pedig kevés van, akkor mi eredménye lehet a KIÉT-egyeztetésnek? A szak­szervezeti oldal szerint ha nem sikerül megegyezni, a bírósági utat fogják taná­csolni a pedagógusoknak. - A KIET összehívása ügyé­ben a szakszervezet nyitott ajtó­kat dönget. Sajnos, az érdek­egyeztetési tanács kezében sem­mi olyan eszköz nem lesz, ami­vel a pénztelenséget meg lehet fordítani. Úgy érzem, meddő harc várható, mert a szakszer­vezet ugyan elmondhatja, hogy nem ért egyet, de pénzforrást teremteni nem képes. Panek József

Next

/
Thumbnails
Contents