Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Kisbefektetői részvényvásárlási program Tavaszra 3-4 milliárd forint Arrésverseny jforántsem biztos, hogy túl sokan osztják a véleményemet, JA. de a magunk mögött hagyott esztendőben nem gyengült igazán a forint. Ráadásul ezt a pozitívumot nem adminisztratív intézkedésekkel - a forint nem megfelelő ütemü leértékelésével - értük el, hanem a valódi vásárló­értékkel. A kiáramló forint mögött ugyanis van megfelelő árufedezet - ismerkedünk már a fogyasztói társadalom kínálattúlsúlyos kereskedelmének árnyoldalaival is -, a hozzánk érkező külföldi - valutáját beváltva - pedig kap annyi forintot, hogy elégedett legyen a vásárlóértékkel. Ennek legjobb példája az, hogy a valuta hivatalos ára alig különbözik a Kárász és Kölcsey utcai fekete árfolyamtól. A flaszter bankárai már csak abból élnek, hogy kisebb ár­réssel dolgoznak, mint a valutaváltásra vállalkozó bankok, pénzintézetek, szállodák, irodák. Az ünnepek előtt akadt olyan utazási iroda, amelyik még 57 forintot sem adott a német márkáért, miközben a valutakeretét kiváltó állampolgár, ha fillérekkel is, de 61 forint felett juthatott csak hozzá. Azaz a vételi és az eladási árfolyam között több mint négy forint, közel hét százalék volt. Az utcai, kisebb „pénzüzemi" általános költséggel dolgozó valutaváltóknál ez idő tájt mindössze-két forint volt az árrés, hatvanért vették, "kettővel drágábban adták, i Megfelelően nagy tétel esetén természetesen ebből az ár­résből bizonyára engedtek is.) CJtik panaszunk már nem lehet a forint erejére akkor, O amikor az állampolgári jogon járó, hivatalos árfolyamon megvásárolt valutakeretünkért a feketeváltók annyit sem hajtandók adni, amibe nekünk van. Hol van már az a régi, szép, piacgazdasággal még csak kacérkodó világ, amikor az érdemi valutakeret bevezetése után a nyugati autóra vágyók feketén 45 forintot is megadtak a hivatalosan harmincért vásárolt márkáért. Megfelelő számú nagynéni, rokon, félalkoholista szomszéd, remény­telenül adós haver útlevelével,- valamint némi k^ídő tőké­vel csinos pénzeket lehetett akkoriban keresni. A mostani rendszer viszont áttekinthetőbb, de - mint az utca képe mutatja - még mindig sokan megélnek belőle. Fejlesztések a Pick Rt.-nél Immár befejezett tény, hogy december végén a szalámigyár vásárhelyi üzemében megszüntették a sertésvágást. A szegedi központi telephelyen viszont január 3-tól két műszakra állnak át. Az ok egyértelműen az rt. tulajdonosai által megkövetelt ered­mény, a meglévő kapacitások teljesebb kihasználása, s egy egy­ségesen magas higiéniai szint biztosítása. Akik vállalni tudták az átjárást a szomszéd városból, azoknak most kell beilleszkedni a műszakrend változás miatt itt is megbolydult szalag melletti munkacsoportokba. Szegeden eddig napi 1.500 sertést vágtak, mostantól fokozatosan tornásszák fel a teljesítményt 2.500-ra. Ehhez több szakmunkásra van szükség, a nyáron végző, kezdő fiatalokra is számítanak. A levágott állatok elsődleges feldol­gozását, a húsok tárolását szolgáló fejlesztések sorába tartozott a szeptemberben üzembehelyezett export daraboló, s a közel 400 millió forintos beruházásban, most elkészült előhűtő. Szegeden eddig 380 ezer sertést vágtak évente, a '95-re elérendő mércét 200 ezerrel tették feljebb.Ezen számok a környékbeli sertéstartók számára is jelzik, hogy a Pick Rt. hosszútávon számításba vehető partner. Természetesen a szerződések üzleti alapon köttetnek. Hóvégi „szorulás" esetére... Zálogházi mustra Fotó: Révész Róbert Bejárat. Az autókat nem itt őrzik MTI - Telefotó Nagy ugrás. Kisbefektetői részvényvásárlás Az Állami Vagyonügynök­ség 1994 tavaszán indítja a Kisbefektetői Részvényvásár­lási Programot (KRP), ami a legszélesebb körben szeretne lehetőséget teremteni a magyar állampolgároknak arra, hogy az állami társaságok privati­zációja során részvénytulaj­dont szerezzenek. A részvény­vásárlást kedvező részletfize­tési lehetőségek könnyítik, a befektetés biztonságát pedig növeli, hogy tőzsdei forgalom­ba kerülő részvényeket lehet vásárolni. A program nyitányaként az országban mintegy negyven helyen nyílik KRP-iroda, ahol a befektetni szándékozók a részvételi igényüket bejelent­hetik (regisztráció), és ahol a továbbiakban vásárlásaikat és a részletek törlesztését intézhe­tik. Ezt a képviseleti hálózatot a későbbiekben jelentékeny mértékben bővítik, hogy alkal­mas legyen akár több százezer befektető kiszolgálására, vala­mint az egész program keze­lésére is. A KRP-vel kapcsolatos technikai lebonyolítás megter­vezése során az ÁVÜ azt tar­totta elsőrendű célnak, hogy a befektetők számára a részvény­vásárlást és a törlesztések tel­jesítését a lehető legegysze­rűbbé és legkényelmesebbé tegye. Ezért a technikai le­bonyolításra és a program mű­ködtetésére meghívásos pályá­zatot írtak ki, amelyre az ilyen munkával foglalkozó legis­mertebb cégeket hívták meg. A pályázat nyertesének legké­sőbb január 15-én meg kell kezdenie a KRP teljes pénz­ügyi, informatikai, logisztikai és ügyfélforgalmi rendszeré­nek megvalósítását. A KRP keretében befektetni szándékozók 1994 kora tava­szától jelentkezhetnek. A kezdő kínálat mintegy 3—4 milliárd forint értékű részvény lesz, amit a tervek szerint ősszel újabb jelentékeny részvénykí­nálat követ majd. A programot öt évre terve­zik. A KRP keretében a rész­vényért fizetni részletre vagy kárpótlási jeggyel lehet. A KRP részletfizetési rend­szere kamatmentes. Ezt a ked­vezményt minden felnőtt ma­gyar állampolgár igénybe ve­heti, akinek állandó magyaror­szági lakhelye van és akit ilyen értelemben a törvény nem kor­látoz vagy nem zár ki. A rész­letfizetésnek egyéb feltétele nem lesz, így az sem, hogy a befektető bármilyen vagyoni biztosítékkal rendelkezzék. Mindenki, aki a fenti feltéte­leknek megfelel, és aki a vá­sárlási szándékát a meghirde­tett időben regisztráltatja, száz­ezer forintnyi részvényvásár­lási keretet kap és a továbbiak­ban e kerethatárig vásárolhat részvényeket, ez azonban másra nem ruházható át. Törvény Az állattenyésztésről, a te­nyésztő tevékenység szabá­lyozásáról alkotott törvényt az Országgyűlés, azzal a céllal, hogy biztosítsa a piacképes, minőségi állati termékek előál­lításának genetikai hátterét. Emellett fontos célként fogal­mazódott meg a minőség eme­lése, a közegészségügyi és ál­lategészségügyi, valamint kör­nyezetvédelmi szabályok foko­zott érvényesítése, a nemzet­közi előírásokhoz történő al­kalmazkodás. A törvény hatá­lya kiterjed a szarvasmarha, a juh, a kecske, a ló, a sertés, a baromfi, a házinyúl, a prémes­állatok, a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer célú te­nyésztésére. a méh és a hal gazdasági célú tenyésztésére. Az Országgyűlés módosí­totta a kárpótlás iránti kérel­mek benyújtásának határidejé­ről és az állampolgárok tulaj­donában igazságtalanul oko­zott károk részleges kárpótlá­sáról szóló törvényt. Ennek értelmében azok a kárpótlásra jogosultak, akik ezt eddig nem tették meg, 1994. február 15­tól március 15-ig benyújthat­ják kárpótlás iránti kérelmüket. A kérelem benyújtására meg­szabott újbóli határidő elmu­lasztása jogvesztéssel jár, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye. A regisztráláskor minden jelentkezőnek 2000 forint egy­szeri díjat kell fizetnie, de maga a regisztráció semmiféle anyagi kötelezettséget nem jelent, a fel nem használt rész­vényvásárlási keretért fizetni semmit sem kell. Akik a programba ilyen mó­don bekapcsolódtak, a továb­biakban névre szóló tájékozta­tást kapnak minden részvény­vásárlási lehetőségről és az így felkínált részvényekből igé­nyelhetnek a részvénykeretük terhére. A megszerzett részvények árát a befektetőnek öt éven belül törlesztenie kell. Részvé­nyét addig nem adhatja el, amíg ki nem fizette, ugyanak­kor a részvény után járó osz­talék kezdettől őt illeti meg, azaz a törlesztés során az osz­talék összegét is beszámítják. Minden egyéb, a részvényhez kapcsolódó jogot az gyakorol­hat, akinek a nevén van a rész­vény. Ha a befektető a hátralékos részletfizetési kötelezettsé­gének nem tesz eleget, tartozá­sát a vagyonán behajtani nem lehet. Amennyiben felszámo­lásra kerülne az a cég, amely­nek részvényeit a befektető megvásárolta, akkor a még ki nem fizetett részvényei árát nem kell kiegyenlítenie. A KRP programba bekap­csolódhat minden eredeti kár­pótlási jegy tulajdonos is. Ha valaki ezen a jogon óhajt KRP­részvényt vásárolni, számára a regisztráció díjtalan és a rész­vér.ykerete sem korlátozott: annyi részvényt vásárolhat, amennyi kárpótlási jeggyel rendelkezik. Igazán nem azért foglalko­zunk január első napjaiban a zálogházakkal, hogy ezek láto­gatásával kezdje az évet a ked­ves olvasó, de az ünnepek után bizony hosszúnak tetszik majd e hónap... S ha valaki úgy há­rom (két?) hét múlva megszo­rul anyagilag, s lesz még mit zálogba tennie, nem árt, ha elolvassa az alábbi sorokat. A hagyományos zacinak még áprilisban teremtett kon­kurenciát az új, szegedi műin­tézmény a Tisza Lajos körúton. A Lízing Debrecen kft.-nek ez már a negyedik fiókja az or­szágban, s itt Szegeden hamar népszerűvé vált a lakosság körében. E sikerben szerepet játszik egyrészt a jó reklám, másrészt a szombati nyitva­tartás. A legnagyobb csábítást alighanem mégis a viszonylag magas kölcsönösszeg jelenti. E helyt ugyanis a becsértéknek akár 70 százalékát is folyósít­ják, ami sokaknak jelent pilla­natnyi vonzerőt. A cég arra is lehetőséget ad, hogy az ügyfél maga válassza meg a futam­időt, ami 1, 2 vagy három hó­nap lehet. A vállalt időt viszont túllépni nem érdemes, mert a késedelmi kamat megdrágít­hatja az ügyletet. Újdonság itt az, hogy gépkocsit is elfogad­nak zálogként. A vállalkozók előszeretettel használják ki ezt a lehetőséget, általában 20-25 autót őriznek a cég által bérelt telephelyen. Áz állami hálogház - a kon­kurencia megjelenése után ­sem panaszkodhat a forgalom visszaesésére. Továbbra is hó végén jönnek többen, bár itt már délután három órakor lehúzzák a rolót. Futamidőként egységesen három hónapot jegyeznek a kiadott jegyekre, s a becsérték felét kapja kézhez a vendég. Kevesen veszik vi­szont észre, hogy a kijelölt há­rom hónap elótt is vissza lehet váltani a zálogtárgyat, s kama­tot fizetni csak a ténylegesen eltelt idó után kell. E tény lé­nyegesen olcsóbbá teheti a hi­telt. A szokásos szolgáltatáso­kon kívül postai úton érkezett tárgyak elzálogosítását is vál­lalják, emiatt ügyfélkörük szin­te a fél országra kiterjed. Eb­ben a fiókban arra is van lehe­tőség, hogy ha valaki elutazik, pusztán megőrzésre beteheti értékeit. S végezetül egy összehason­lító adat: 3 hónapos lekötés esetén a felvett kölcsönösszeg 14,41 százaléka a kamat az állami „zaci"-ban, míg az új zálogházban ugyanez az érték 16,1 százalék. V. I. P. Foglalkoztatási Alap '94 Vitáznak a képzésről Feltehetően januárban dönt az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága a jövő évre tervezett 21,4 milliárd forintos Foglalkoztatási Alap felosztásáról. A munkanélküliek képzését, átképzését, új munkahelyek létrehozását és más foglal­koztatási lehetőségek teremtését szolgáló alapból - a Munkaügyi Minisztérium által javasolt elosztás szerint a legnagyobb tétel ­12 milliárd forint - közvetlenül a megyei munkaügyi tanácsok­hoz jutna - tájékoztatták a szaktárcánál az MTI-t. A 12 milliárd forintot a munkanélküliségi mutatók szerint osz­tanák el a megyék között. Jelentős összeget - 1,5 milliárd forintot - szánnak jövőre az előző időszakban kiadott pálya- és újrakezdő kölcsönök kamatterheinek, valamint több más előzetes kötele­zettségvállalásnak a fedezetére. A minisztérium javaslata szerint a válságtérségek intervenciós alapjának 1 milliárd forint jut. Az ózdi foglalkoztatási társaság részére ugyancsak 1 milliárd forintot, az 1994-es további fog­lalkoztatást segítő intézkedésekre pedig 1,1 milliárd forintot tar­tanak szükségesnek. Ugyancsak 1,1 milliárd forintot tenne ki a kistérségi komplex fejlesztések, a termőfölddel rendelkező mun­kanélküliek, illetve az ózdi munkahelyek létrehozásának tá­mogatása. A kormányzati elképzelés szerint 1,4 milliárd forint juthatna a megyei keretek kiegészítésére, munkanélküliek alkal­mazása esetén útiköltség-térítésre, illetve szociális közhasznú programokra. A szaktárca szerint a világbanki és Phare-programok kiegészí­tésére, átképző központok létesítése több mint 1.5 milliárd fo­rintot igényelne. A Foglalkoztatási Alap elosztásáról rendelkező Érdekegyez­tető Tanács munkaerőpiaci bizottságának munkavállalói és munkaadói oldala az előzetes tárgyalás során ezt vitatta. Sze­rintük inkább a meglévő oktatási intézményeket kellene jobban kihasználni, nem pedig újakat létesíteni. Kifogásolták ugyan­akkor, hogy a Munkaügyi Minisztérium 400 millió forintot szán az Országos Foglalkoztatási Alapítványnak. Álláspontjuk szerint a foglalkoztatási lehetőségeket ténylegesen segítő pályázatok érdemi támogatásához az alapítványnak legalább 1,5 milliárd forintra van szüksége.

Next

/
Thumbnails
Contents