Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Kisbefektetői részvényvásárlási program Tavaszra 3-4 milliárd forint Arrésverseny jforántsem biztos, hogy túl sokan osztják a véleményemet, JA. de a magunk mögött hagyott esztendőben nem gyengült igazán a forint. Ráadásul ezt a pozitívumot nem adminisztratív intézkedésekkel - a forint nem megfelelő ütemü leértékelésével - értük el, hanem a valódi vásárlóértékkel. A kiáramló forint mögött ugyanis van megfelelő árufedezet - ismerkedünk már a fogyasztói társadalom kínálattúlsúlyos kereskedelmének árnyoldalaival is -, a hozzánk érkező külföldi - valutáját beváltva - pedig kap annyi forintot, hogy elégedett legyen a vásárlóértékkel. Ennek legjobb példája az, hogy a valuta hivatalos ára alig különbözik a Kárász és Kölcsey utcai fekete árfolyamtól. A flaszter bankárai már csak abból élnek, hogy kisebb árréssel dolgoznak, mint a valutaváltásra vállalkozó bankok, pénzintézetek, szállodák, irodák. Az ünnepek előtt akadt olyan utazási iroda, amelyik még 57 forintot sem adott a német márkáért, miközben a valutakeretét kiváltó állampolgár, ha fillérekkel is, de 61 forint felett juthatott csak hozzá. Azaz a vételi és az eladási árfolyam között több mint négy forint, közel hét százalék volt. Az utcai, kisebb „pénzüzemi" általános költséggel dolgozó valutaváltóknál ez idő tájt mindössze-két forint volt az árrés, hatvanért vették, "kettővel drágábban adták, i Megfelelően nagy tétel esetén természetesen ebből az árrésből bizonyára engedtek is.) CJtik panaszunk már nem lehet a forint erejére akkor, O amikor az állampolgári jogon járó, hivatalos árfolyamon megvásárolt valutakeretünkért a feketeváltók annyit sem hajtandók adni, amibe nekünk van. Hol van már az a régi, szép, piacgazdasággal még csak kacérkodó világ, amikor az érdemi valutakeret bevezetése után a nyugati autóra vágyók feketén 45 forintot is megadtak a hivatalosan harmincért vásárolt márkáért. Megfelelő számú nagynéni, rokon, félalkoholista szomszéd, reménytelenül adós haver útlevelével,- valamint némi k^ídő tőkével csinos pénzeket lehetett akkoriban keresni. A mostani rendszer viszont áttekinthetőbb, de - mint az utca képe mutatja - még mindig sokan megélnek belőle. Fejlesztések a Pick Rt.-nél Immár befejezett tény, hogy december végén a szalámigyár vásárhelyi üzemében megszüntették a sertésvágást. A szegedi központi telephelyen viszont január 3-tól két műszakra állnak át. Az ok egyértelműen az rt. tulajdonosai által megkövetelt eredmény, a meglévő kapacitások teljesebb kihasználása, s egy egységesen magas higiéniai szint biztosítása. Akik vállalni tudták az átjárást a szomszéd városból, azoknak most kell beilleszkedni a műszakrend változás miatt itt is megbolydult szalag melletti munkacsoportokba. Szegeden eddig napi 1.500 sertést vágtak, mostantól fokozatosan tornásszák fel a teljesítményt 2.500-ra. Ehhez több szakmunkásra van szükség, a nyáron végző, kezdő fiatalokra is számítanak. A levágott állatok elsődleges feldolgozását, a húsok tárolását szolgáló fejlesztések sorába tartozott a szeptemberben üzembehelyezett export daraboló, s a közel 400 millió forintos beruházásban, most elkészült előhűtő. Szegeden eddig 380 ezer sertést vágtak évente, a '95-re elérendő mércét 200 ezerrel tették feljebb.Ezen számok a környékbeli sertéstartók számára is jelzik, hogy a Pick Rt. hosszútávon számításba vehető partner. Természetesen a szerződések üzleti alapon köttetnek. Hóvégi „szorulás" esetére... Zálogházi mustra Fotó: Révész Róbert Bejárat. Az autókat nem itt őrzik MTI - Telefotó Nagy ugrás. Kisbefektetői részvényvásárlás Az Állami Vagyonügynökség 1994 tavaszán indítja a Kisbefektetői Részvényvásárlási Programot (KRP), ami a legszélesebb körben szeretne lehetőséget teremteni a magyar állampolgároknak arra, hogy az állami társaságok privatizációja során részvénytulajdont szerezzenek. A részvényvásárlást kedvező részletfizetési lehetőségek könnyítik, a befektetés biztonságát pedig növeli, hogy tőzsdei forgalomba kerülő részvényeket lehet vásárolni. A program nyitányaként az országban mintegy negyven helyen nyílik KRP-iroda, ahol a befektetni szándékozók a részvételi igényüket bejelenthetik (regisztráció), és ahol a továbbiakban vásárlásaikat és a részletek törlesztését intézhetik. Ezt a képviseleti hálózatot a későbbiekben jelentékeny mértékben bővítik, hogy alkalmas legyen akár több százezer befektető kiszolgálására, valamint az egész program kezelésére is. A KRP-vel kapcsolatos technikai lebonyolítás megtervezése során az ÁVÜ azt tartotta elsőrendű célnak, hogy a befektetők számára a részvényvásárlást és a törlesztések teljesítését a lehető legegyszerűbbé és legkényelmesebbé tegye. Ezért a technikai lebonyolításra és a program működtetésére meghívásos pályázatot írtak ki, amelyre az ilyen munkával foglalkozó legismertebb cégeket hívták meg. A pályázat nyertesének legkésőbb január 15-én meg kell kezdenie a KRP teljes pénzügyi, informatikai, logisztikai és ügyfélforgalmi rendszerének megvalósítását. A KRP keretében befektetni szándékozók 1994 kora tavaszától jelentkezhetnek. A kezdő kínálat mintegy 3—4 milliárd forint értékű részvény lesz, amit a tervek szerint ősszel újabb jelentékeny részvénykínálat követ majd. A programot öt évre tervezik. A KRP keretében a részvényért fizetni részletre vagy kárpótlási jeggyel lehet. A KRP részletfizetési rendszere kamatmentes. Ezt a kedvezményt minden felnőtt magyar állampolgár igénybe veheti, akinek állandó magyarországi lakhelye van és akit ilyen értelemben a törvény nem korlátoz vagy nem zár ki. A részletfizetésnek egyéb feltétele nem lesz, így az sem, hogy a befektető bármilyen vagyoni biztosítékkal rendelkezzék. Mindenki, aki a fenti feltételeknek megfelel, és aki a vásárlási szándékát a meghirdetett időben regisztráltatja, százezer forintnyi részvényvásárlási keretet kap és a továbbiakban e kerethatárig vásárolhat részvényeket, ez azonban másra nem ruházható át. Törvény Az állattenyésztésről, a tenyésztő tevékenység szabályozásáról alkotott törvényt az Országgyűlés, azzal a céllal, hogy biztosítsa a piacképes, minőségi állati termékek előállításának genetikai hátterét. Emellett fontos célként fogalmazódott meg a minőség emelése, a közegészségügyi és állategészségügyi, valamint környezetvédelmi szabályok fokozott érvényesítése, a nemzetközi előírásokhoz történő alkalmazkodás. A törvény hatálya kiterjed a szarvasmarha, a juh, a kecske, a ló, a sertés, a baromfi, a házinyúl, a prémesállatok, a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer célú tenyésztésére. a méh és a hal gazdasági célú tenyésztésére. Az Országgyűlés módosította a kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényt. Ennek értelmében azok a kárpótlásra jogosultak, akik ezt eddig nem tették meg, 1994. február 15tól március 15-ig benyújthatják kárpótlás iránti kérelmüket. A kérelem benyújtására megszabott újbóli határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye. A regisztráláskor minden jelentkezőnek 2000 forint egyszeri díjat kell fizetnie, de maga a regisztráció semmiféle anyagi kötelezettséget nem jelent, a fel nem használt részvényvásárlási keretért fizetni semmit sem kell. Akik a programba ilyen módon bekapcsolódtak, a továbbiakban névre szóló tájékoztatást kapnak minden részvényvásárlási lehetőségről és az így felkínált részvényekből igényelhetnek a részvénykeretük terhére. A megszerzett részvények árát a befektetőnek öt éven belül törlesztenie kell. Részvényét addig nem adhatja el, amíg ki nem fizette, ugyanakkor a részvény után járó osztalék kezdettől őt illeti meg, azaz a törlesztés során az osztalék összegét is beszámítják. Minden egyéb, a részvényhez kapcsolódó jogot az gyakorolhat, akinek a nevén van a részvény. Ha a befektető a hátralékos részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a vagyonán behajtani nem lehet. Amennyiben felszámolásra kerülne az a cég, amelynek részvényeit a befektető megvásárolta, akkor a még ki nem fizetett részvényei árát nem kell kiegyenlítenie. A KRP programba bekapcsolódhat minden eredeti kárpótlási jegy tulajdonos is. Ha valaki ezen a jogon óhajt KRPrészvényt vásárolni, számára a regisztráció díjtalan és a részvér.ykerete sem korlátozott: annyi részvényt vásárolhat, amennyi kárpótlási jeggyel rendelkezik. Igazán nem azért foglalkozunk január első napjaiban a zálogházakkal, hogy ezek látogatásával kezdje az évet a kedves olvasó, de az ünnepek után bizony hosszúnak tetszik majd e hónap... S ha valaki úgy három (két?) hét múlva megszorul anyagilag, s lesz még mit zálogba tennie, nem árt, ha elolvassa az alábbi sorokat. A hagyományos zacinak még áprilisban teremtett konkurenciát az új, szegedi műintézmény a Tisza Lajos körúton. A Lízing Debrecen kft.-nek ez már a negyedik fiókja az országban, s itt Szegeden hamar népszerűvé vált a lakosság körében. E sikerben szerepet játszik egyrészt a jó reklám, másrészt a szombati nyitvatartás. A legnagyobb csábítást alighanem mégis a viszonylag magas kölcsönösszeg jelenti. E helyt ugyanis a becsértéknek akár 70 százalékát is folyósítják, ami sokaknak jelent pillanatnyi vonzerőt. A cég arra is lehetőséget ad, hogy az ügyfél maga válassza meg a futamidőt, ami 1, 2 vagy három hónap lehet. A vállalt időt viszont túllépni nem érdemes, mert a késedelmi kamat megdrágíthatja az ügyletet. Újdonság itt az, hogy gépkocsit is elfogadnak zálogként. A vállalkozók előszeretettel használják ki ezt a lehetőséget, általában 20-25 autót őriznek a cég által bérelt telephelyen. Áz állami hálogház - a konkurencia megjelenése után sem panaszkodhat a forgalom visszaesésére. Továbbra is hó végén jönnek többen, bár itt már délután három órakor lehúzzák a rolót. Futamidőként egységesen három hónapot jegyeznek a kiadott jegyekre, s a becsérték felét kapja kézhez a vendég. Kevesen veszik viszont észre, hogy a kijelölt három hónap elótt is vissza lehet váltani a zálogtárgyat, s kamatot fizetni csak a ténylegesen eltelt idó után kell. E tény lényegesen olcsóbbá teheti a hitelt. A szokásos szolgáltatásokon kívül postai úton érkezett tárgyak elzálogosítását is vállalják, emiatt ügyfélkörük szinte a fél országra kiterjed. Ebben a fiókban arra is van lehetőség, hogy ha valaki elutazik, pusztán megőrzésre beteheti értékeit. S végezetül egy összehasonlító adat: 3 hónapos lekötés esetén a felvett kölcsönösszeg 14,41 százaléka a kamat az állami „zaci"-ban, míg az új zálogházban ugyanez az érték 16,1 százalék. V. I. P. Foglalkoztatási Alap '94 Vitáznak a képzésről Feltehetően januárban dönt az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága a jövő évre tervezett 21,4 milliárd forintos Foglalkoztatási Alap felosztásáról. A munkanélküliek képzését, átképzését, új munkahelyek létrehozását és más foglalkoztatási lehetőségek teremtését szolgáló alapból - a Munkaügyi Minisztérium által javasolt elosztás szerint a legnagyobb tétel 12 milliárd forint - közvetlenül a megyei munkaügyi tanácsokhoz jutna - tájékoztatták a szaktárcánál az MTI-t. A 12 milliárd forintot a munkanélküliségi mutatók szerint osztanák el a megyék között. Jelentős összeget - 1,5 milliárd forintot - szánnak jövőre az előző időszakban kiadott pálya- és újrakezdő kölcsönök kamatterheinek, valamint több más előzetes kötelezettségvállalásnak a fedezetére. A minisztérium javaslata szerint a válságtérségek intervenciós alapjának 1 milliárd forint jut. Az ózdi foglalkoztatási társaság részére ugyancsak 1 milliárd forintot, az 1994-es további foglalkoztatást segítő intézkedésekre pedig 1,1 milliárd forintot tartanak szükségesnek. Ugyancsak 1,1 milliárd forintot tenne ki a kistérségi komplex fejlesztések, a termőfölddel rendelkező munkanélküliek, illetve az ózdi munkahelyek létrehozásának támogatása. A kormányzati elképzelés szerint 1,4 milliárd forint juthatna a megyei keretek kiegészítésére, munkanélküliek alkalmazása esetén útiköltség-térítésre, illetve szociális közhasznú programokra. A szaktárca szerint a világbanki és Phare-programok kiegészítésére, átképző központok létesítése több mint 1.5 milliárd forintot igényelne. A Foglalkoztatási Alap elosztásáról rendelkező Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának munkavállalói és munkaadói oldala az előzetes tárgyalás során ezt vitatta. Szerintük inkább a meglévő oktatási intézményeket kellene jobban kihasználni, nem pedig újakat létesíteni. Kifogásolták ugyanakkor, hogy a Munkaügyi Minisztérium 400 millió forintot szán az Országos Foglalkoztatási Alapítványnak. Álláspontjuk szerint a foglalkoztatási lehetőségeket ténylegesen segítő pályázatok érdemi támogatásához az alapítványnak legalább 1,5 milliárd forintra van szüksége.