Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

HÉTFŐ, 1994. JAN. 3. BELÜGYEINK 3 Oévi leltár, új évi tervtár Tisztelt > Polgártársaim, kedves Barátaim! Az új esztendő első munkanapján sok-sok energiát, egészséget és erőt kívánok Önöknek, hogy az év végén minden nehézség és küzdelem ellenére békés, sikeres és örömteli évet zárhassanak majd. Az 1994-es év várhatóan komoly próbatétel lesz mindannyiunk számára. Személyes életünkben a próbatételt a nem javuló életszínvonal, a továbbra is magas infláció, és munkanélküliség jelenti, míg az ország és a város életében az előttünk álló választási küzdelem. Remélem azonban, hogy Önök, szegedi polgárok az országgyűlési, majd a helyhatósági választások idején is megőrzik higgadtságukat, és megfontoltságukat. Erre kérem Önöket, azon túl, hogy szavazataik leadásával ténylegesen is éljenek a demokrácia adta jogaikkal. Önökhöz hasonlóan az óév utolsó napjaiban a polgármester is leltárt készít. Mit sikerült megvalósítani az önkormányzat terveiből, mivel maradtunk adósok és nem utolsó sorban milyen feladataink lesznek a jövő esztendőben. Az eredmények számottevőek: folytatódott és egy részében be is fejeződött a III. körút építése, több mint 30 kilométer úthálózatra került szilárd burkolat, két új tornatermet adtunk át, mintegy 10 kilométer új szennyvízcsatorna készült el, Algyőn szociális napköziotthon, Kiskundorozsmán bölcsőde épült. Üzembe helyeztük az előző év végén megvásárolt 11 új trolibuszt. Megkezdődött a szabadtéri nézőtér bontása, korszerű nagybani piacot alakítottunk ki hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ismerjük azonban problémáinkat is: jogos kifogások érik a közbiztonságot, a köztisztaságot és a közlekedésszervezést. Elégedetlenek a városlakók kommunális vállalataink munkájával. A panaszok jórésze indokolt, jóllehet önkormányzatunk az elmúlt évi költségvetésben minden eddiginél magasabb összeget adott ezek rendezésére, javítására. Hiába nőtt az egyéni vállalkozók száma 1993-ban több mint 4 ezerrel, összesen mintegy 15 ezerre, a regisztrált munkanélküliek száma alig csökkent. Ez jórészt annak volt köszönhető, hogy közülük sokan kikerültek a járadékos időből és a jövőben önkormányzati segélyre szorulnak. A szociális törvény végrehajtásaként megalkotott rendeleteink alapján az év végéig, mintegy 75 ezer segélykérelemmel foglalkoztunk és várhatóan a jövő évben még magasabb lesz ez a szám. Egyéb téren is nőnek az önkormányzat kötelezettségei. Az év közepén megalkottuk rendeletünket a lakásbérletről és elidegenítésről, melynek alapján már folytatódik a lakáselidegenítés. Ezt azonban fel kell gyorsítanunk és a belvárosra is ki kell teijesztenünk. Január 1től életbe lép a közalkalmazotti törvény bérskálája. Szeretném megnyugtatni az érintetteket. hogy önkormányzatunk mindenképpen biztosítani fogja az ehhez szükséges kb. 500 millió forint fedezetet (teljes költségvetésünk megközelítőleg 5 százalékát) még akkor is, ha ennek érdekében esetleg beruházásokat kell elhalasztani vagy átütemezni. 1994-ben befejezzük a szabadtéri nézőtér cseréjét'és elkezdjük a térrekonstrukciót. Befejezzük a III. körút építését, hogy a Röszke felé irányuló kamionforgalmat kizáijuk a Nagykörútról. Két új nemzetközi méretű tornarcsarnokot márciusban adunk át, és folytatódik négy új tornaterem építése. A kórház rekonstrukció annak ellenére, hogy központi címzett támogatást 1993-ban sem kaptunk erre a célra, folytatódik. Központi segítségre lenne szükség a belvárosi hídrekonstrukció elkezdéséhez is. A kommunális vállalatok gazdasági társasággá történő átalakítása után - reményeink szerint - a szolgáltatás javul, s kisebb mértékű önkormányzati támogatás lesz szükséges. Lehetőségeinkhez mérten emelni kívánjuk a művelődésre és kultúrára (elsősorban a színház támogatásra) szánt összegeket, a költségvetés megközelítőleg 2 százalékát pedig sporttámogatásra szeretnénk fordítani. A felsorolásból bizonnyal kitűnik, az önkormányzat legfőbb célja, hogy szűkös költségvetési lehetőségeink ellenére olyan fejlesztéseket végezzünk, amelyek a városlakók életfeltételeit javítják, komfortérzetét növelik. 1994ben is ez lesz alapvető törekvésünk, jóllehet a városlakóktól és a vállalkozásoktól elvcut adó összegének még egy tized részét sem kapjuk vissza a központi költségvetésből. Ez az oka az önkormányzat néhány népszerűtlen intézkedésének is: helyi adók, helyiség béremelés, közlekedési díjak emelése, stb... Azért van ezekre szükség, mert továbbra is csak csökkentett, 30 százalékos arányban kapunk vissza a helyben befizetett személyi jövedelemadóból, sőt január 1jétől a város területén beszedett illetékek felét is a központi költségvetésbe kell utalnunk. Kitűnik talán, a város is ugyanolyan helyzetben van, mint a családok többsége: a kevesebbet kell gondosan beosztani. De, ha okosan sikerül megegyezni arról, hogy mire kell a pénz legjobban, úgy a családtagok (a városlakók) mindjárt nem érzik olyan rosszul magukat. Önkormányzatunk erre törekszik, s Önök remélhetően ezt tapasztalják, tapasztalni fogják. Az év elteltével megköszönöm mindazoknak, akik javaslataikkal vagy tevőlegesen is segítették az önkormányzat munkáját. Kérem, hogy a jövőben is támogassanak bennünket és rajtunk keresztül a város egész lakosságát. Személyesen is megköszönöm a hozzám küldött év végi jókívánságokat és hasonló jókat kívánok minden szegedi polgárnak. Dr. Lippai Pál polgármester fl \hkm MM fTJedvenc vicceim közé tartoznak a „Marslakók érkeznek ÜLJ a Földre..." kezdetüek. A poén az esetek döntő többségében arra a lehetőségre épül, hogy olyannak írjuk le e Földön kívüli lények külsejét, amilyennek a vicc csattanója megkívánja. A marslakós viccek éppúgy, mint az állatmesék, az emberekről szólnak, egy furcsa képzettársítással önmagunkat láttatjuk ezekben az elképzelt lényekben. Önismeretünk, illetve a tőlünk távol élő emberek megítélése néha mégis kívánnivalót hagy maga után. Néha az az érzésem, hogy a viccbeli marslakókról határozottabb elképzeléseink vannak, mint a távolabbi vidékeken élő emberekről. Akiket csak hallomásból, vagy a televízió képernyőjéről ismerünk, könnyen skatulyázunk egy olyan dobozba, ahonnan nincs menekvés. A hír ugyanis, mely csak az eseményeket mondja el száraz tények felsorolásával, nem segíti a hallgatót, hogy indulatokat, cselekvéseket értsen meg. Megdöbbentő volt számomra például az a képsor, melyet nemrégiben Kolumbiából röpített világgá a televízió. Pablo Escobarnak, a hírhedt kokainkirálynak a temetésén készült képsorok bizonyították, a helybeliek nemhogy gyűlölték volna a kábítószer-kereskedőt, egyenesen rajongtak érte. Nem értjük a hírt, ha nem tudjuk, milyen jelentősége van ebben az országban a kábítószer-kereskedelemnek. íf\ tömegkommunikáció információárama sokkal inkább LLi eltávolítja a kultúrákat, eszményeket egymástól, mint közelíti azokat. Hír van, a kommentárt pedig a nézőre bízzák, ami legalább olyan veszélyes, mint a hírek hátterének hamis megvilágítása. Bonyolult kérdésekre egyszerű válaszok születnek, melyek főként az előítéletekből és félinformációkból épülnek. Az igazság persze az, hogy roppant közömbösen 'tudunk viselkedni olyan hírek hallatán, melyek közvetlenül nem érintenek bennünket. Minél közvetlenebb kapcsolatban vagyunk azzal a térséggel, amelyről a hír szól, annál részletesebb hírmagyarázatot kapunk hozzá. A környezetünkben élő népekről szerzett információink javarészt ezekből a kommentárokból származnak. És ezek a magyarázatok egyre inkább hasonlatosak a marslakós viccek poénjaihoz. Minden nép olyan a szemünkben, amilyennek saját viccünk csattanója megkívánja. A viccek marslakói többnyire jószándékúak, annak ellenére, hogy másik bolygóról érkeztek. Vajon miért gonoszabbak a saját szomszédaink a róluk szóló mesékben? Talán, mert túl keveset láttunk, és túl sokat láttattak vetünk. SuiaCOU fyf-y-q BOLDOG UJ EVET KIVAN MODUL-BAU A MODUL-BAU Építőipari Kereskedelmi Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27., Szentes, József A. u. 24. 6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 16. T./fax: 62/329-569 Hollandia, Dánia, Anglia, Németország... után Szegeden is Európa kedvelt turbós csodamelegítője a Zibro Kamin. Ezt bárhol, bármikor üzembe helyezheti! • Tejipari privatizáció Hosszú távú működőképesség Szerény nyereség a Mahartnál A Mahart szerény, megközelítően 70 millió forintos nyereséggel zárta az óévet mondta el Jakab György, a Mahart vezérigazgató-helyettese az MTI-nek. Bár az eredmény alig haladja meg az 1992. évit, értéke mégis jóval nagyobb annál. A hajózási társaságot ugyanis 1993-ban szinte minden létező kedvezőtlen hatás érintette. Az al-dunai hajózást több esetben blokád bénította meg, de nem volt zavartalan a közlekedés a folyó felső szakaszán sem, amit az aszályos hónapokban az igen alacsony vízszint, télen pedig az enyhe, csapadékos idő hatására kialakult áradások hátráltattak. A kis-Jugoszláviával szembeni ENSZ-embargó, valamint a hazai ipari és mezőgazdasági termelés csökkenésének hatására jelentősen apadtak a társaság megrendelései. Ezzel egy időben egyre több külföldi konkurens cég jelent meg a hazai vizeken - közöttük több, engedély nélküli, kalózkodó társaság is versengett a megrendelésekért. A Mahart bízik az embargó feloldásában, ellenkező esetben ugyanis a cég működőképessége is veszélybe kerülhet. Az eredmények növekedését várják a szakemberek a társaság 1994-ben folytatódó belső rekonstrukciójától is. Több tevékenységet önálló társasági formában működtetnek majd: elsőként január elsejétől a személyhajózást végzi majd egy önálló kft., később pedig a csepeli szabadkikötőt is kft. üzemelteti. Az év végére előkészítik a folyami teherszállítási tevékenység társasággá alakítását. Az első tapasztalatok a társasági üzemeltetésről igen kedvezőek, hiszen az elmúlt években tetemes veszteséget okozó tengerhajózás mérlege 1993 végén a nullszaldó körül alakult, miután a tevékenységet fél éve szintén egy kft. végzi. A vezérigazgató-helyettes valószínűnek tartotta azt is, hogy az új évben felgyorsul a Mahart privatizációjának előkészítése. Az új évben minden bizonnyal felgyorsul a tejipar privatizációja, miután várhatóan januárban befejeződik valamennyi cég társasággá alakítása és megtörténik a decentralizált üzemek értékesítése is mondta el Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának. Az átalakulásnak és a tulajdonváltásnak köszönhetően megindulhat az ágazat fejlődése, az új társaságoknak azonban továbbra is számos problémával kell majd szembenézniük. Az elmúlt években jelentősen csökkent a tejtermelés és feldolgozás jövedelmezősége, a belföldi fogyasztás drasztikusan - másfél év alatt megközelítően a 60 százalékára - esett vissza, a kelet-európai piacok jelentős része elveszett és a hazai piacon megjelentek az igen magas állami támogatást élvező külföldi termékek. Mindezek hatására a tejfeldolgozási kapacitásoknak idén már csak 50-60 százalékát tudták kihasználni a vállalatok, így a jövőben várhatóan több üzem kényszerül majd a racionalizálásra. Várhatóan azok a cégek tudnak majd eredményesen tevékenykedni, amelyek a nyugat-európaihoz hasonló minőségű terméket állítanak elő és megszervezik a termelési hátterét is, valamint a minőségen túl a marketingre, a reklámra és a csomagolásra is figyelmet fordítanak. Bár a 15 tejipari vállalat közül csupán a Fejértej Rt.-nél történt meg a tulajdonváltás, a decentralizált privatizáció keretében több önálló üzemegységet is értékesítettek, aminek egy részét külföldi befektetők, ír, holland, francia, olasz és libanoni cégek vásárolták meg. Az első tapasztalatok a külföldi befektetőkről kedvezőek, nem bizonyult ugyanis valósnak az a félelem, mely szerint a külföldiek a hazai gyártás fejlesztése helyett csak piacot keresnek termékeiknek. A befektetők egy része a termelők támogatásának és a termelés megszervezésének szükségességét is felismerte. A tárca a privatizáció során az árbevétel nagysága helyett a hosszú távú működőképesség biztosítását tartja elsőrendűnek, ami a megfelelő tulajdonosi struktúrával biztosítható. A cégek részvényeinek 25 százalékát plusz egy szavazatot minden vállalatnál a termelőknek tartanak fenn, az érdeklődés azonban ennél is nagyobb. A tárca álláspontja szerint a megfelelő termelői érdekeltség, a vertikális tulajdonosi struktúra nagy mértékű biztosítéka lehet a működőképesség fenntartásának. Bár a fogyasztási szokások radikális megváltozásában a cégek»nem bízhatnak, a minisztérium azonban a belső piac fokozottabb védelmével segíti majd az ágazat tevékenységét. „Jogosítvány" apás szüléshez A Komárom-Esztergom megyei kórházban az országos babaprogramhoz csatlakozva lehetővé tették, hogy az erre igényt tartó apák is végigasszisztálhassák gyermekük világrajövetelének felejthetetlen pillanatait. A részvételhez azonban előzetesen meg kell szerezni a „jogosítványt". Ez azt jelenti, hogy kismamáknak és párjuknak a tatabányai Módszertani Bölcsődében előadást tartanak a szakemberek. A jelöltek videofilmek, demonstratív gyakorlatok segítségével készülnek a nagy pillanatra. E kurzus végén az apák igazolólapot kapnak, ami egyúttal belépőül szolgál a kórházi szülőszobába. A tatabányai orvosok a tapasztalatok alapján úgy ítélik, hogy az apa jelenléte erőt ad az anyának a vajúdás legnehezebb perceiben, s a későbbiekben is erősíti a harmonikus párkapcsolatot.