Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

SZERDA, 1994. JAN. 19. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Méregből is lehet vállalkozni „Mindent vagy semmit alapon" Fotó: Révész Róbert Kormányos István: Mentem volna munkanélküli-segélyre? Válság és kiút Szabó Iván a KAGE Rt. székházában tartott gazdaságpolitikai fórum előadójaként elemezte az ország gazdasági, pénzügyi helyzetét. Hangsúlyozta, hogy az úgynevezett transzformációs, strukturális és orientációs válság közepette hazánk igenis sikerjelenségeket él át, bizonyságául annak, hogy az országnak van életbenmaradási ereje. A gazdasági problémák okait, összefüggéseit taglalva az ország pénzügyi helyzetének sarkalatos kérdései között szólt a folyó fizetési mérleg hiányáról, s e gond kezelésének eszközeiről. Szabó Iván rámutatott, hogy az először tavaly keletkezett 2.5 milliárd dollár értékű hiánnyal szemben ugyancsak az elmúlt évben rekordnagyságú, 23 milliárd dollár értékű működő tőke jött be az országba. A helyzet tehát nem annyira súlyos, mint első látásra kitűnik, hiszen a különbség így csak 2-300 millió dollár. Megalapozott remény van arra, hogy ez a hiányzó összeg a mezőgazdaság idei exporttöbbbletéből megteremtődik. Annál is inkább, hiszen az agrárgazdaság exporttermelésének csökkenését tavaly immár nem a piacok, hanem az árualapok hiánya okozta, a mezőgazdasági árualapok feltöltése érdekében is hozott központi intézkedések hatásai pedig már érződnek. Az ország egyébként már elindult a gazdasági növekedés irányába, s mivel az import tavalyi húszszázalékos növekedésén belül a beruházási javak importja a meghatározó, az ipari termelés bővülésének feltételei is adottak. A gazdálkodók, vállalkozók számára is több kedvező változást hozott az idei esztendő, a normativ adók csökkentek, s - mint az már ismert - a szolidaritási alapba fizetendő terhek is mérséklődnek. Újabb forintleértékelést, a kormányzati ciklus végéig a kormány nem tervez - jelentette be Szabó Iván -, a Magyar Nemzeti Bank viszont a korábbi felhatalmazás szerint kapott ötszázalékos keret eddig még fel nem használt 4 százalékos részéig élhet ezzel a lehetőséggel. Előadásában kitért arra is, hogy 1994-95 az energiaipari - az olaj-, a gáz- és az elektromos ipari - nagy cégek, valamint a bankok privatizációjának időszaka lesz, s az ebből befolyó bevétellel a feszítő problémák enyhülhetnek. Ki mennyit keres Magyarországon? Amikor 1989 júniusában Szegeden megjelent a Déli Apró hirdetőújság, akkor a konkurencia véleménye erősen megoszlott a lap jövőjét illetően. Kormányos István (39 éves) azonban bizakodó volt. Mint minőségellenőrző, nyolc évet dolgozott a Délépnél, ám a cég helyzete miatt előbbutóbb munkanélküliség várt volna rá. Ma, az Apró elfogadott és ismert hirdetőújság. Hogyan csinálta, kérdeztük a vállalkozót. - Méregből! Hirdetni akartam, de nem tudtam, mert a Délmagyarországban akkor egy hónap átfutási idővel vették volna csak fel a szövegemet. Gondoltam, hogy ha a kiadónak megéri, miért ne foglalkoznék én is ilyesmivel. Elmentem egy szegedi vállalkozóhoz, és az ő neve alatt három hónapos próbaidőre megindítottuk újságunkat. - Milyen pénzből? - Mivel a diplomámból megélni nem tudtam, ezért kiváltottam kőműves és ács szakmából a kisipart. Az ott szerzett jövedelemből kezdtük, de így is fel kellett vennem hitelt a saját házamra. Eleinte többen becsaptak, és egy csomó veszteséget összeszedtünk a néhány sikeres szám után. Egyszerre csak azt vettem észre, hogy a nagy megrendelők bezárják előttünk a kaput. Emiatt az első évben ráment a szép nagy családi házam, el kellett adnom. Beköltöztünk egy panelba. Két lányommal és feleségemmel a nagyszülők kiskertjéből tartottuk el magunkat. Az, hogy a Déli Apró idáig fejlődött, néhány szélhámosnak köszönhető. _ ? - Ez amolyan dollárpapa effektus volt, mert többentőkéstársként jelentkeztek, s én azt hittem, hogy a beígért pénzre alapozva mégis lehet fejleszteni a lapot. Az újabb adósságok miatt csak úgy tudtunk talpon maradni, hogy néhány partnerünk fizetési haladékot adott. 1990 tavaszán jött a Szegedi Extra, az pedig egy hét alatt padlóra vitte lapunkat. Ekkor döntöttünk úgy, hogy a korábban ingyenes bedobálós újságot 13,70 forintért árusítjuk, ám a lakossági apróhirdetések ingyenessé váltak. így olyan tömegű információ került a lapba, ami miatt érdemes lett megvenni. Végre törleszteni tudtuk régi adóssáA KSH szerint tavaly az átlagfizetések legjobban a pénzügyi intézményeknél nőttek, de lényegesen emelkedtek a szálloda-, élelmiszer- és az építőiparban is. Kevesebb került a borítékba (reálértéket tekintve) a bőr- és textiliparban és a kereskedelemben. Az Atlantic Sajtószolgálat munkatársa arról érdeklődött a jelentésben érintett ágazatok egy-egy cégénél, miként fest mindez a gyakorlatban. * Horváth Juditnak, az OTP általános vezérigazgató-helyettesének idéztük a Statisztikai Híreket: „Az ágazatok közül a pénzügyi tevékenység területét jellemezte a legmagasabb kereset, jelentős mértékű prémiumok, jutalmak, valamint a 13., esetenként 14. havi fizetések eredményeként." „Az OTP biztosan rontja az átlagot, tekintettel arra, hogy a legnagyobb létszámú magyar bank" - kezdte válaszát Horváth Judit. Elmondta, hogy az új bankok között bérverseny van, mivel még kevés a magasan kvalifikált pénzügyi szakember. Az alapfizetések így magasak (egy vezető központi banktisztviselő alapfizetése 90 ezer forint körül van, míg a fiókoknál az átlagbér 34-42 ezer forint). Az átlagjövedelmet valóban megemeli a 2-4 havi többlet munkabér, de ez mindig teljesítményhez van kötve. Az OTP nyereséges, céltartalékképzés mellett 20 százalékos bérfejlesztést hajtott végre '93-ben. A kisebb és vegyes tulajdonú pénzügyi vállalkozásoknál a fizetések sokkal magasabbak (közelítik a nyugati bérnormákat). A Magyar Hitel Bank sajtóügyekben illetékes igazgatója, Tamássy Zoltán is úgy látja, hogy a magyar átlaghoz képest magasabb a fizetés a bankok működési területén. Bankkonszolidációról, arról, hogy mibe kerül az államnak és az adófizetőnek a bankok kockázatgainkat, és kezdtünk egyenesbe jönni. Volt később is néhány hullámvölgy, de mindig úgy véltem, hogy a halál legyen szép halál, és mindent vagy semmit alapon, új ötleteket találtam ki. Végül is elmondhatom, hogy a lap fejlődése azóta szinte töretlen. - Mekkora területen jelenik meg a Déli Apró és hány példányban? - Nyolc megyében és 40 ezer példányban, de most indítottuk Budapesten is. - Most hol laknak? - Anyagi gondjaink miatt időközben a paneles lakásunkat is el kellett adni, és most albérletben élünk. Viszont vettem egy romos házat (építész vagyok), nemsokára felújítjuk. - Gondolom, áttekintette már: megérte? - Igen, mert azt csinálok, amit szeretek. A családomnak ez a vállalkozás anyagilag biztos jövőt reméltet, ennyi küszködés, jó ötlet és kitartás után. Igaz, öt éve a feleségemmel aki egyben üzlettársam is csak a fizetésünket vesszük fel, a vállalkozásból tőkét még nem vontunk ki. - Előbbi kérdésemet nemcsak anyagilag értem. - Most mentem volna öt évvel ezelőtt munkanélkülisegélyre? Vagy kitettem volna magam építészvállalkozóként megbízhatatlan megbízóknak? Egyik sem az én stílusom. Volt egy jó ötletem, kockáztattam, és megint csak hangsúlyozom: kitartó voltam. Ma is heti 100-110 órát dolgozom. Irigyel ezek után? V. I. P. mentes működtetése, csak annyiban történik említés, hogy konszolidációra minden pénzintézetnek szüksége van. Igen, a fizetések átlaga magas, ma már nemcsak a vezető beosztásúaknái. De mindinkább előtérbe kerül a költségtakarékosság. Nem mindenben igazolja vissza az „átlagon felüli" keresetnövekedést az ország első számú hoteljének tekinthető Hilton szálloda gazdasági igazgatója. Benedek Géza szerint náluk az egy főre jutó alapfizetés csak 15-20 százalékkal nőtt. Reálbér növekedés kimutatható, de ezt a jelentős létszámcsökkentés és a 13. havi fizetés tette lehetővé, s alacsonyabb a KSH által kihozott 14 százaléknál. A nagyobb szállodaláncok (HungarHotels, Danubius) és a külföldi érdekeltségűek is, folyamatosan kicserélik egymással adataikat, amelynek következtében ebben az ágazatban a bérek, juttatások megközelítőleg azonosak, a munkaerő-vándorlás, a bérverseny kismértékű. „Hogy mekkorák nálunk az átlagfizetések, az üzleti titok, erről nem nyilatkozom" - válaszolt kérdésünkre Ottóbach László vezérigazgató, a Borsodi Sörgyár Rt.-tői, mely Kelet-Magyarország legnagyobb „folyékony kenyér"-gyártó cége. Annyit elárult, hogy náluk a bérek valóban követik az inflációt, s vannak, akiknek az árindexnél - mint fogalmazott - „nagyságrendileg" többel emelkedett a fizetése. És mi a véleménye a statisztikai átlagokról a független szakértőnek? Gulyásné Farkas Mária, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nemrég nyugalmazott főosztályvezetője, főiskolai adjunktus szerint az átlagkeresetek eltakarják a rendkívül nagy szóródásokat az egyes szakmákon belül. A vezetők keresete egyes területeken viszonylagosan nőtt az inflációhoz képest, míg a beosztottaké nagymértékben csökkent. Büntetőadók, fékek nincsenek beépítve a munkabér-szabályozásba, holott a reálbér növekedéséből vagy annak szintentartásából nem feltétlenül következik valós termelés vagy forgalomnövekedés. Emellett, a bányaiparban, á költségvetési szerveknél és más ágazatokban a bérfejlesztés jelentős létszámleépítéssel valósult meg. Fábián Gusztáv Változó világunk '93 A biztonsági, a politikai és a gazdasági folyamatok Magyarországon még a régi struktúra szerint, külön-külön működnek, de már nem lehet így kezelni azokat. Ezt Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója mondta azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen a Változó világunk 1993 című kiadványt mutatták be. A közgazdászok, külpolitikai és biztonságpolitikai szakértők, kutatók - immár második összefoglaló kiadványa a világpolitika és a világgazdaság 1993. évi történeteit elemzi Magyarországról szemlélődve. A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet és a Magyar Külügyi Intézet szakembereinek megállapításai abban összegezhetők - mondta az igazgató -, hogy 1993-ra végleg bizonyossá vált: a hidegháború utáni helyzet az egész világrendszer működőképességét érintő súlyos modellválság, amelyben a szocialista modell összeomlása csupán a leggyengébb láncszem kiesése. Magyarország lehetőségeit a hagyományos perifériahelyzetből való kitörés szempontjából elemezték a szakemberek. Megállapították: szertefoszlottak a gyors nyugat-európai integrálódáshoz fűzött remények. Illúzió volt a NATOhoz, illetve a Nyugat-európai Unióhoz való azonnali csatlakozási lehetőség. Ugyanakkor a térség országai nem dolgoztak ki alternatív regionális biztonsági politikát, sőt szubregionális érdekek helyett országképekkel jelen'nek meg Nyugaton, ahol a kelet-európai térséget egyre inkább homogénként kezelik. Minimumadó A magyar minimumadó költségvetési célokat szolgál, szemben az USA-ban alkalmazott hasonló adóval, amelynek bevezetését közgazdasági megfontolások indokolták - állapítja meg a Price Waterhouse most megjelent kiadványában Kelemen János, a könyvvizsgáló és tanácsadó világcég szakértője. A fejlett piacgazdaságokban csak az USA-ban alkalmaznak alternatív minimum társasági adót (AMTÁ-t), de ez sokkal jobban különbözik a magyarországi minimumadótól, mint amennyire hasonlít rá. A közös elv nagyjából annyi, hogy a vállalkozások sem kerülhetik el az adózást. A magyar szabályok szerint minden társaság 36 százalékos adót fizet, és az adót a korrigált árbevétel minimum 2 százaléka után kell leróni akkor is, ha az adóalap nem érné el ezt a szintet. Az USA-ban az AMTA-alapot, maximum 90 százalékáig lehet csökkenteni a veszteség mértékével. Az AMTA-alap 20 százalékát kitevő adót csak akkor fizetik az amerikaiak, ha nagyobb, mint a normál számítások szerinti társasági adó, amely nem haladhatja meg a 35 százalékot. Az igazi eltérés a magyar minimumadótól azonban az, hogy az AMTA nettó összegével csökkenthető a későbbi években normál szabályok szerint a nyereség után fizetett adó. A minimumadó így Amerikában lényegében előrehozza a későbbi években keletkező adókötelezettséget, és nem jelent plusz költségvetési bevételt. Fotó: Révész Róbert Bankfeljárat. Tavaly itt nőttek legjobban az átlagfizetések