Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Összhangban a Szegedi Universitassal Közgazdászképzés indul a jogi karon Fotó: Schmidt Andrea Önkormányzati szak is indul. Egyetemi szinten Az 1994-95-ös tanévtől nap­pali közgazdasági szak indul a József Attila Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Karán. Az új képzés kétszintű lesz, 3+2 éves rendszerben fő­iskolai és egyetemi diploma megszerzését teszi majd lehe­tővé. Az első, 1994 szeptembe­rében induló évfolyamra a JATE jogi kara 50 nappali sza­kos hallgató felvételét tervezi. A jelentkezések február elején zárulnak. A közgazdasági szak általá­nos célja olyan korszerű szak­ismeretekkel rendelkező, in­novatív gazdasági szakembe­rek képzése, akik a közgazda­sági elmélet alapjait elsajátítva, az alkalmazott közgazdaságtu­dományi ismeretek valamint a korszerű elemzési módszerek birtokában megfelelnek a mo­dern piacgazdaság hazai és nemzetközi követelményeinek. A képzési módszer a tervek szerint igazodik majd a fejlett országok képzési szerkezeté­hez, illeszkedik a hazai köz­gazdasági felsőoktatás kiala­kult rendszeréhez s ugyanak­kor összhangban lesz a Szege­di Universitas lehetőségeivel. A képzés alapvetően üzleti orientációjú lesz egyfelől úgy, hogy a mikrogazdálkodási sza­kos hallgatók nemzetközi és átfogóbb gazdasági ismerete­ket is kapnak majd, másfelől pedig úgy, hogy a mikrogaz­dálkodás ismereteit sem szű­kítik lé a vállalkozási területre, hanem az önkormányzatok igé­nyeinek megfelelően a nonpro­fit szféra sajátosságai is súlyt kapnak az oktatásban. Mindez egy kétlépcsős képzés beindítását jelenti majd: a szegedi karon (szemben a Budapesti Közgazdasági Egye­tem három szakával) egy szak - a gazdasági szak - indul, ez azonban a 3+2 éves rendszer szerint főiskolai és egyetemi szintű képzésre tagolódik. A kétfokozatú képzést két típusú diploma kiadása követheti. Az első három év elvégzése után (amely egyaránt szolgálja az elhelyezkedést és a további ta­nulmányok megalapozását) a hallgató főiskolai szintű alap­diplomát szerez. Ez a jelenlegi szakelnevezésnek megfelelően „közgazda gazdálkodási sza­kon " képesítést nyújt. A máso­dik szakasz további 2 tanév (vagyis 4 szemeszter) után zá­rul, amelynek eredményes el­végzése után a hallgató egyete­mi diplomát, másképpen ne­vezve „ okleveles közgazda gazdálkodási szakon" képesí­tést szerez. Szemben az első három év alapképzésével, ahol nincs specializáció, az egyete­mi szint esetében a tervek sze­rint három szakirány, a pénz­ügyi-informatikai, a nonpro­fit-önkormányzati és az élelmi­szergazdasági specializáció különül majd el. Az új képzés esetében különlegesség, hogy a Szegedi Universitashoz való alkalmazkodás jegyében a tan­tervekben a szokásosnál na­gyobb súlyt kapnak a jog, az informatika és az élelmiszer­gazdálkodás tárgyai. S. P. S. Kamatadó '93-'94 B ankok, két gyékényen - írtuk múlt csütörtökön azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek nem igazán egy­formán értelmezik az szja-törvény azon részét, amely a be­téti kamatok forrásadójának „húsz százalékról tíz százalékra történő átmenetére" vonatkozik. Időközben hozzájutottunk egy állásfoglaláshoz, amely ezt a kérdést lenne hivatott megvilágítani. „Az szja-törvény szerint a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély a bevételhez _ hozzájut, illetőleg a jóváírt összeget a jóváírás napján kell a ' bevételhez hozzászámítani (33. § (1) bekezdés). Ebből kö­vetkezik, hogy a kamatjövedelem 1994. január 1-je előtt megszerzett, ha azt a magánszemélynek 1993. december 31­éig kifizették, illetve jóváírták (tőkésítették). Az 1993. évben jóváírtnak kell tekinteni azt a kamatot is, amely a betéti szerződés, illetőleg az értékpapír kamatának esedékessége miatt 1994. január 1-je előtt a magánszemély rendelkezésére áll, függetlenül attól, hogy annak kifizetése mikor történik. Mindez azt jelenti, hogy ha 1993. december 31-éig bezá­rólag jóváírt - a korábbi időszakra vonatkozó - kamatjöve­delmet 1994. január 1-je után fizet ki a pénzintézet, akkor erre a korábbi időszak adómértékét (forintbetétnél 20 szá­zalék, devizabetétnél adómentes) kell alkalmazni. Ugyanak­kor az 1994. január 1-je után jóváírt (a betéti szerződés, il­letőleg az értékpapír kamatának esedékessége miatt ezen időpont után rendelkezésre álló), illetőleg kifizetett kamatra - kivéve a devizabetét kamatát - az új adómérték (10 száza­lék) szerint kell az adót megfizetni akkor is, ha azt az 1994. évet megelőző időszakra tekintettel azért 1994-ben szerezte meg a magánszemély, mert a szerződéses (az értékpapírban foglalt) feltételek mellett előbb nem szerezhette meg." PM Jövedelemadók Főosztálya N em tudom mire találták ki a „ha akarom vemhes, ha akarom nem" szólást, de nekem először ez jutott eszembe, s a pénzintézetek eltérő olvasata is valami hason­lóra enged következtetni. Igazából arra szerettem volna vá­laszt kapni, hogy mi újság azzal a nagyon is gyakori betéti konstrukcióval, amely lejárat előtti felvétel esetén is fizet kamatot - igaz, jóval kisebb százalékokkal számolva. „A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap. amikor a magánszemély a bevételhez hozzájut" - írják, ami azt je­lenthetné, hogy aki idén veszi fel a kamatot, annak csak 10 százalék adót kell fizetni utána. Ez természetesen így nem igaz, később finomodik is azzal, hogy az év végéig jóváírt ­tőkésített - kamtra viszont még a 20 százalék adó érvényes, akkor is, ha nem vették fel. (A kamatos kamattal dolgozó megtakarítások mind ilyenek.) Ugyanakkor főhivatású adó­szakemberek sem értenek teljesen egyet abban a kérdésben, hogy a lejárat előtti felvét esetén kamatot fizető szerződések december végéig esedékes része hova soroltasson. Kamatjó­váírás természetesen nem történt, az az állásfoglalás harma­dik bekezdésében említett, már tíz százalékot taglaló meg­jegyzés viszont nem igaz rájuk, hogy „ezen időpont - már­mint január 1. - után rendelkezésre álló", hiszen korábban is hozzáférhető volt a kamatjövedelem. Hasonlóképpen nem ül az az ugyancsak tíz százalékhoz szükséges feltétel, mely szerint a kamatot „a szerződéses feltételek mellett előbb nem szerezhette meg". Az egy év lejárat után ígért magas kamatot valóban nem, de annak időarányos kétharmadát nyugodtan megszerezhette volna. Az is lehet persze, hogy az egész nem ér ennyit, s csak az unatkozó zsurnaliszta ka­paszkodik bele abba a ténybe, hogy vezető bank- és adó­szakemberek mondják ugyanarra a dologra: fekete, fehér. Kovács András Talán az. első osztalékát palántázzák Felszabadult tulajdon, népes társbérletben Fotó: Schmidt Andrea Kirakós. A gerbera egész évben a piacon van (Folytatás az 1. oldalról.) - Érdekesen hangozhat, de jó téesz volt a Felszabadulás, hisz nem élte fel vagyonát: volt mit szétosztani. Szerencsére nálunk sikerült együtt tartani az eszközöket. A szövetkezeti va­gyont sikerült elkülönült tevékenységeket meg­testesítő kft.-kbe apportálni. Egy-egy egységbe zömmel az ott dolgozók, vagy onnan nyugdíjba mentek jelentkeztek üzletrészükkel. Az új típusú szövetkezetben maradók is részesednek a va­gyonból, a Flóratomban ez egyharmadnyit je­lent. A gerberás üvegház a legszebb látvány - a virágok között a csinos lányok és asszonyok jól festenek -, nem véletlenül ott kezdtük a nézelő­dést. Csatordai Ilona egy hétfős csapat szóvivő­jeként fejtette ki a látószögéből érzékelhető fej­leményeket. - Tizenegy éve szerződéssel kerültem ide, mint kezdő kertész szakmunkás. Régebben pa­radicsom- és uborkatermesztéssel is foglalkoz­tam. Akkor még teljesítményben fizettek, most az általunk művelt egy hektárról eladott gerbera árának bizonyos százaléka a miénk. Egy év táv­latában nagyon nehéz még felmérni, hogy mit is jelent: én is tulajdonos vagyok. Az biztos, hogy nem adom el negyedárért az üzletrészem, pedig lenne helye annak a pár százezer forintnak. Az utóbbi mondat bizalmat, sőt optimizmust kifejező, pedig szóba került az is, hogy máshon­nan is meg kell pótolni azt a fizetést, amit a mai mezőgazdaság helyzete megenged. Neki például tizenötezret porcióznak havonta, ami tulajdon­képp az éves elszámolás előlegeként értékel­hető. Abban biztos, hogy nem kell visszafizetni, de hogy lesz-e plusza, nem tudja. A bérelt hi­degfóliában saláta, karalábé, paradicsom és pap­rika terem. Hétfő reggeli látogatásom idején a gerbera­szedők mellett a paradicsommal bajlódók ural­ták a terepet. Az egyik szektorban az üvegtetőig nyurgult növényeket kopasztották meg bogyóik­tól. Letelt az idejük. Mivel a vivőágazat itt a vi­rág és a paradicsom, az utánpótlás már ott to­long az ültetésre előkészített műanyag cserepes sorokban. A palántát szállító „mindenes" fiúk egyike, Temesvári István szerint minden mun­kafolyamatnak megvan a maga sora. Például a palánták akkor nem borulnak össze a ládában, ha pont tizenegy cseréppel feszít bennük. Az ilyen ellátó jellegű munkákat már bonyolultabb formákban lehet csak a bevétel arányában ho­norálni. Nem is bajlódik ezzel, meg a mások ja­vadalmazásával, azért vannak a főnökök, hogy ezt a helyére tegyék. A tulajdonosság újsütetű érzéséről inkább van véleménye. - Ha már kaptam üzletrészt, úgy érzem, leg­alább amíg itt dolgozom, addig feltétlen meg kell tartanom. Az értelme majd később alakul, addig is van annyi jelentősége, hogy egészen pi­cit sajátomként bánok növénnyel, géppel. A szervezeti változás itt nem okozott túlzott ijedtséget, hisz már korábban is fokozatosan ol­dották a gazdálkodás kötöttségeit. Kurecz István telepvezető szerint az első változást, az önelszá­moló vállalkozások bevezetését volt a legnehe­zebb elfogadni, a bt. forma pedig alaposan elő­készítette a kft. működtetését. A kertészetről, mint szakmáról szólt inkább bővebben. - A virágboltból és zöldségestől szemlélve szép az, amit mi csinálunk. Valójában ez egy nehéz fizikai munka, s a nyári 45 fok sem leány­álom. Az viszont meglep, hogy a mai munkanél­külis világban sem könnyű ide, a városhatárra dolgozót találni. Termelésünket befolyásolja, hogy elavult már ez a szerkezet, s nem egyfor­mán fűthető fel az egész felületen. Sok mindent magunknak kell kikísérletezni, a fajták összeha­sonlításától és kiválasztásától kezdve a komp­lett, élenjáró holland technológiák összehozásá­ig, úgymond: magyar módra. Ugyanis egy az egyben képtelenség megfizetni. A 265 millió forintos vagyont működtető 188 tagú kft.-ben 80 tulajdonos az, aki itt keresi a kenyerét, s rajtuk kívül még vagy 40 alkalma­zott. Az ügyvezető ma még nem tud osztalékról beszélni, bár nem rossz az alibije. - Az üvegház alatti és körüli területeket meg kellett vásárolnunk. Szeged alatt 24 hektár saját föld önmagában is érték. A javításokat, karban­tartást sem hanyagolhatjuk el. Csak az az üveg, amit itt ma a szeme láttára rakodtak az udvaron, önmagában egymillió forint. A 130 milliós for­galmunkhoz mérten erre futja. Az eddig szóba került hét hektáros üveghá­zon felül még 2,5 hektár fólia, 4,5 hektár hideg­fólia is a felségterület része. Emellett még 4 hektáron integrálják mások termelését. Utóbbi sem csupán jótékonykodás, hisz mondjuk egy kamionnyi export mennyiséget nagyobb merí­téssel könnyebb összeszedni. A Flóratom ger­berája és paradicsoma egész évben a piacon van. Most a vágott virág és a zöld szezonja hoz­za a pénzt. Év közben még belép a saláta és az uborka is. Ki tudja, hátha az első osztalékot pa­lántázzák most? Tóth Szeles István

Next

/
Thumbnails
Contents