Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

HÉTFŐ, 1994. JAN. 17. VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 5 A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt a választások előtt 86 évvel ezelőtt született meg né­hány ember elhatározásából az a gon­dolat, hogy a magyar társadalom XX. századi problémáit új politikai keretek között képviseljék. Nevezetes korszak kezdete ez a kul­túrtörténetünkben is, hiszen ezekben az időkben jelenik meg Ady első híres ver­seskönyve az Új Versek, benne olyan megrázó költeménnyel, mint A magyar Ugaron. Ezen a magyar Ugaron, ezen az elvadult tájon új párt született, a Független Kisgazdapárt, melynek sorsa - alapítóinak elképzeléseihez híven ­szorosan összefonódott a magyarság sorsával. Tudja mindenki, hogy ez az elkötele­zettség azt jelentette: ha a nép ellenzék­ben volt, akkor a Független Kisgaz­dapárt is ellenzékben volt, ha a nép ha­talomra jutott, akkor a Független Kis­gazdapárt is hatalmon volt. Ennek a pártnak a politikai iránytűjét mindig a nép sorsa határozta meg. Mai politikai közéletünk legkülönö­sebb eseménye nem az, hogy az egykori állampárt MSZMP-re, Munkáspártra, MSZP-re szakadozott - hogy a többiről ne is beszéljünk -, és nem is az, hogy a mostani kormánypárt MDF-re, MIEP­re, Nemzetpolitikai csoportra bomlott, hanem az itt a nagy meglepetés, hogy a Független Kisgazdapárt annyi megpró­báltatás után újra egységben megerő­södve állhat a társadalom színe előtt! Népi és polgári gyökereire támasz­kodva, van mire alapozni a jövőt. Elég, ha csak egykori mártír elnökünk, Bajcsy-Zsilinszky Endre erkölcsi ha­gyatékára utalunk. Szomorú és megren­dítő aktualitás, hogy Zsilinszky Endrét 50 évvel ezelőtt végezték ki hóhérai, úgy, hogy az akkori parlament minden humánumot, törvényességet nélkülözve felfüggesztette mentelmi jogát. Nem csak a Kisgazdapárt elnökét, de az egyetemes magyar szellemet gyilkolták meg újra! Ám minden tragédia ellenére, alig egy év múlva a nemzet a Független Kisgazdapártot bízta meg sorsának intézésével, s két év alatt föltámadott poraiból az ország. Ezért a feltámadá­sért újra büntettek bennünket, s a népet. És most megint itt vagyunk elszántan, rendíthetetlenül, s hiába akaiják össze­mosni velünk azokat, akik bársonyszé­kekért, zsíros állásokért megtagadták ezt a múltat, - mindenki láthatja, hogy azok nincsenek és nem is lehetnek ve­lünk. De velünk van küzdő elődeink szel­lemi hagyatéka, s előbb-utóbb rosszaka­róinknak is be kell látniuk, hogy ez alatt a 86 év alatt a Független Kisgazda­pártban olyan erkölcsi és politikai tőke halmozódott fel, mely az újkori magyar történelemben nem csak nem nélkülöz­hető, hanem központi helyet kell el­foglalnia! G. Nagyné dr. Maczó Ágnes Miért küzd a Független Kisgazdapárt? /. Emberséget, létbiztonságot, jogbiztonságot 2. Paktummentes nemzeti alapokon nyugvó politi­kát, a magyarság szelleméhez és óhajaihoz hű társa­dalmi megújulást 3. Garanciákra épülő demokráciát 4. Nép által közvetlenül választott köztársasági el­nököt, közvetlenül választható polgármestereket 5. Visszahívható országgyűlési képviselőket, visz­szahívható önkormányzati képviselőket 6. Új alkotmányt 7. Pártatlan, nemzetnek elkötelezett hiteles sajtót, rádiót, televíziót 8. Korrupció- és maffiamentes Magyarországot 9. Egyetemes igényű nemzeti szellemű oktatást. esélyegyenlőséget a tehetségeknek, a pedagógustár­sadalom méltó erkölcsi és anyagi megbecsülését 10. A megalázott és kifosztott vidék-Magyarország gazdasági, kulturális rehabilitációját, mert a haza felvirágzása csak akkor kezdődhet, ha a legkisebb falu is fejlődésnek indul 11. A parasztság polgárosodását elősegítő új ag­rárpolitikát 12. Külföldi tulajdonba hazánk földje ne kerülhes­sen 13. A gazdálkodók érdekeit védő agrárkereskedel­met 14. NépnyúzÁs helyett a családok védelmét szolgá­ló adórendszert, igazságos közteherviselést, munka­nélküli-segély helyett megélhetést biztosító közhasznú munkát 15. Az adósságok kétoldalú felülvizsgálatát, új adósságdiplomáciát 16. Határviták helyett átjárható határokat 17. A nemzetiségeknek nyelvi, kulturális, politikai jogegyenlőséget itthon és a határokon túl 18. Békés, egyenrangú, kölcsönös politikai diplo­máciát a kárpát-medencei népek között 19. Csak a nemzet által ismert és elismert politika válhat nemzetközileg elismertté, vívhat ki magának európai rangot 20. Valódi rendszerváltoztatást, a népet nem eltil­tani, lebeszélni kell sorsának intézéséről, hanem tényleges politikai hatalomhoz juttatni 86 éves pártunk jelmondata: ISTEN - HAZA - CSALÁD A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Dr. Torgyán József a Független Kisgazdapárt elnöke Ezt a csapatot a szurkoló állítja össze „Franek úr", a riporter az újdonsült belügyminiszternek dobálja fel a labdát. Kónyát ta­lán feszélyezi is, hogy csak le kell ütnie. A beszélgetés utolsó perceit csíptem el. Ez arról szólt - ha valaki még erről is lemaradt volna hogy nagy setét felleg kezdi beárnyékolni a magyar eget: jön föl, vissza, előre, nyomul az MSZP. És nagy lenne a baj, ha a szocia­listák válogathatnák össze a parlamentben a kezdőcsapatot. A következő idényre készül­ve egyelőre a régiek focizgat­nak a gyepen. Melegítenek, gurigatnak, trükköznek. Még az öregfiúk is villognak. Leg­többjük nem kívánja szögre akasztani a csukát a következő idényben sem. Nagy kérdés, mely csapatokból áll össze a címeres válogatott. A pálya szélén ácsorgó közönség meg kíváncsian fi­gyeli az együtteseket. Melyik­ből mit lehet kinézni? Tényleg tudnak, vagy csak mondják? Van-e taktikájuk? Képesek-e aszerint játszani? A szurkolók másik része hátat fordít. Már annyit csalódott ebben a játék­ban. Inkább köpköd. Szotyolát. Nem tudja, hogy egyáltalán válasszon-e csapatot. Még van rá hónapja, hogy eldöntse. Hogy ez hosszú idő avagy ke­vés? Aki nagyon várja már a jelenlegi kormány leköszöné­sét, akinek kiütése lesz a po­litikai kampányoktól, annak bizonyára hosszú. És akkor kanyarodjunk vissza az interjúhoz. Mekkora a „szocialista-veszély", milye­nek az MDF esélyei, hogyan áll a többi parlamenti párt nép­szerűségi mutatója? Erre egy­féle választ adhat a Sonda Ip­sos regionális közvélemény­kutatásának eredménye, ame­lyet a napokban tettünk közzé. Azért írom, hogy egyfajta vá­lasz, mivel a szondázó céget sokan elfogultnak ítélik. Nem a kormány javára. A felmérés novemberben készült. Azóta valamit módo­sulhattak az arányok, mert pél­dául a Fideszből leköszönő Fo­dor Gábor miatt bizonyára a párt elköszönhet néhány szava­* zatától. Lássuk a „nemszeretem" adatokat. Az ország keleti ré­szében a választók 25 száza­léka, minden negyedik ember, semmilyen körülmények kö­zött nem szavazna az MDF-re. Lehetséges, hogy másra sem, de rá biztosan nem. Többet, mást vártak a rendszerváltás után, mint amit kaptak. Csaló­dottságukat a demokta fórum nyakába varrják. A népszerűt­lenségi dobogó második he­lyén, 12 százalékkal a függet­len kisgazdák topogtak. Ez egyrészt meglepő, mert a Du­nától keletre, az Alföldön ren­getegen élnek ma is a me­zőgazdaságból, másrészt ért­hető, mert a földek visszaadása nem úgy történt, ahogy azt a gazdák remélték, kézen fekvő a bűnbakot a három és fél éve a tűznél melegedő kisgaz­dákban keresni. Az országos adatok is azt tükrözik, hogy a szocialisták birtokolják a harmadik helyet a „pártellenszenv-listán". Nép­szerűtlenségük azonos a Mun­káspártéval. (Ma is előfordul, hogy sokan összemossák a két pártot - tudatlanságból, kam­pányfogásként - „kommenis­ták" címszó alatt.) Az or­szágban 5, a keleti fertályon valamivel kevesebb, 4 száza­lék. A KDNP, az SZDSZ és a Fidesz közel azonos és ala­csonyszámú ellenszevtáborral dicsekedhet. Százból negyvennégy meg­kérdezett széttárta a karját a kérdésre. Bizonytalan, illetve nem szavazna, ha nagy hirtelen az orra alá dugnák az urnát, tessék gyorsan voksolni. Nem véletlenül találták ki a vá­lasztási kampányt. Az utolsó hónapokban a sok tétova em­bertől értékes szavazatok csikarhatok ki. Persze az lenne jó, ha ez nem hitegetéssel, be­csapással történne. Bár ma már talán nem lehet olyan könnyen megetetni az embereket. Az előbbi fejezetben a ne­gatív vélemények kaptak han­got. A kit nem kérdés után: kit igen? Az országos adat alapján a Fidesz és az MSZP fej, fej mellett küzd az elsőségért 17-17 százalékkal. Keleten, mifelénk: 16-15 az arány. Ki­sebb a tábor, a fiatal demok­raták orrhosszal vezetnek. Ho­vá tűnt a néhány százalék? Természetesen megjelenik más pártoknál. Míg .az SZDSZ (a képzeletbeli szavazáson ) 9 százalékot gyűjtött, addig az MDF hatot, bővebb régiónk­ban azonos mértékben bírják a választók bizalmát, 7 száza­lékkal. A kereszténydemokra­ták és a független kisgazdák százból 4-4 voksot szereztek volna meg a novemberi válasz­táson. A parlamenten kívüli pártokra 8 százalék gondolt akkor. Ugyancsak elgondolkodtató, nem szavazna vagy bizonyta­lan a megkérdezettek 39 szá­zaléka. A nyugati demokráciák tapasztalatai alapján ez az arány nem is rossz. Kiegyez­nének a 61 százalékos részvé­tellel a választáson induló pár­tok is, amelyek a hajrában megpróbálják majd felrázni a közömbösök, elfásultak, meg­csömörlöttek táborát is. Nem lesz könnyű. Nem kívánok konkurálni a Szonda Ipsosszal, de az általam megkérdezettek nagyobb hányada egy le­gyintéssel beírta magát a „nem szavazna" kategóriába. Ne bocsátkozzunk találga­tásba, esetleg bejönnének a jóslatok, ki kivel fogna kezet, mely pártok kerülnének a kor­mányba, parlamentbe. Aki még nem döntötte el végképp, hogy melyik pártot tiszteli meg bizalmával, az azért vegyen egy kis fáradtságot magának és próbálja meg megismerni, hogy kire és mire érdemes le­adnia voksát. Hogyan? A csa­patok összeállítása lassan meg­jelenik, megjelent a táblán. A játékfelfogás és a taktika sem hozzáférhetetlen a szurkolók számára. Ebben a sportágban a csapat összeállítása nemcsak a szövetségi kapitányon, hanem a szurkolókon is múlik. És ha beleszóltunk az összeállításba, már bekiabálni is nehezebb lesz. De ez nem is baj. ¥. F. S. Érkeznek a vendégek a fórumra • Pártelnök-miniszter Domaszéken Az idei legyen a működtetés éve! A miniszter olyan kérdé­sekről szólt, amelyek - véle­ménye szerint - nem választ­hatók el az Egyesült Kisgaz­dapárt tevékenységétől. Az egyesülésre azért volt szükség a Történelmi, a Konzervatív és a Nemzeti Kisgazdapárt kö­zött, mert a függetlenek veze­tési stílusával a tagság zöme nem értett egyet. Dr. Szabó Já­nos úgy vélte, hogy Torgyán József és csapata az elmúlt há­rom és fél esztendőben vándor­cirkusszá alakult, és a kis­gazdák nem igazán ezt kíván­ták. A költségvetéstől kapott pénzt viszont - sajnos - épp ők kezelik, pedig ma politizálni e támogatás nélkül aligha lehet. Az Egyesült Kisgazdapárt céljairól szólva kiemelte: annyi szavazatot kell kapniuk, hogy a parlamentbe bekerüljenek, s nélkülük ne lehessen nagypo­litikai döntéseket hozni. Az elmúlt évek gazdaság­politikáját említve a miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány 1990 óta azon dolgozik: kiala­kuljon a magántulajdon, mint a piacgazdaság legalapvetőbb kategóriája. S mostanra érett meg a helyzet arra, hogy 1994 a tulajdon működtetésének éve legyen. Adjunk annak, akinek termelő célú terve van - mond­ta a miniszter, és ismertette a Az „Isten, haza, csa­lád" feliratú tábla mel­lett még egy forró han­gulatú Vörösmarty-vers­sel is fogadták tegnap Domaszéken az Egyesült Kisgazdapárt híveit és szimpatizánsait. Erős lesz országunk - hang­zott el a szavalat végén s erről beszélt a nagy­gyűlés szónoka is, dr. Szabó János földmű­velésügyi miniszter. A szépszámú hallgatóság előtt a párt elnöke a szervezet helyzetét ele­mezte, majd a kormány­zatnak a mezőgazdaság érdekében tett erőfe­szítéseit ismertette. kormányzat ezt támogató cél­kitűzéseit. Akinek gépvásár­lásra, istállóépítésre kell a pénz, azok a mezőgazdasági fejlesztési alapból kapjanak négyéves kamatmentes hitelt. Az ehhez szükséges összeg esetén felmerülő saját erő akár 30 százalékát adhatja az állam, és további kedvezményekre is számíthatnak a gazdák. A rész­letekről január 22. után lehet érdeklődni a megyei földmű­velésügyi hivatalokban, de máris tény: évente egy alka­lommal minden természetes személy részesülhet e támoga­tásban. Dr. Szabó János szerint újabb 4-5 ezer ember tudja megkezdeni vállalkozását, ami legalábbis elmozdulás a jelen­legi holtpontról. A „falugazdász" intézmény­rendszert szintén a kormány hozta létre - hangsúlyozta a miniszter -, s ez rendkívül elő­remutató lépés, mivel a nagy kibontakozásban a mezőgaz­dasági szakigazgatás helyi kép­viseletét sajnos szétvertük. E hálózat viszont a kormány elő­relnyújtott karja lehet, s a fa­lugazda segítője és tanácsadója mindazoknak, akik erre rászo­rulnak. Az erről szóló ren­delkezés rövidesen megjelenik, amelynek alapján 1995-ben várhatóan már 1500 ilyen mezőgazdasági szakember segíti a kistermelők munkáját. Az Egyesült Kisgazdapárt elnöke végezetül a bankkon­szolidációról ejtett szót. Ideje eldönteni, hogy ki az úr a ház­nál - mondta, utalva arra, mi­szerint ma a kereskedelmi ban­kok elszabotálják a fő tulajdo­nosnak, az államnak a mező­gazdaság segítését célzó aka­ratát. V. I. P.

Next

/
Thumbnails
Contents