Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JAN. 13. A VÁROS És A MEGYE 9 • „A poroszos 'hivatalmegye' helyett a 'területfejlesztő' megyének van szerintem jövője" nyilatkozta lapunknak röviddel tavaly májusi kinevezése után Nagy Imre, adódott hát mostani találkozásunkkor az első kérdés: mint vélekedik erről nyolc hónapnyi tapasztalás után. Korábbi, pénzosztó szerepköre megváltozván, sajátos, koordináló feladat hárul a megye önkormányzatra, s szervezetén belül az egyes önkormányzatok építészeti, településfejlesztési együttműködéséhez asszisztáló főépítészre is - tudtuk meg a rögtönzött „munkaköri leírás" talán legfontosabb részletét. Ami a gyakorlati nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy ha egy települési önkormányzatnak bárminemű fejlesztési elképzelése érinti a szomszéd községet, várost, a megyei főépítészre hárul a feladat, hogy a felek érdekeit - mint egy zenekar hangszereit - összehangolja, nem is anynyira a békesség, mint inkább a szakmai korrektség, vagy a párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében. Vagy ha az egész megyét érintő elképzelésben készítenek elő döntést, a területfejlesztési iroda stábjával együttműködve ugyancsak jut feladat a főépítésznek. Előbbire hozta fel Nagy Imre példának a szentesi repülőtér teijeszkedésének ügyét. Ott ugyanis a tervek szerint Szegvár közigazgatási területét érintené a bővítés, mindkét önkormányzatnak érdeke hát, A területfejlesztés hangszerei „Az önkormányzatok együttműködéséhez asszisztálok" „Bemutatjuk környezetünk formálásának folyamatát." (Fotó: Enyedi Zoltán) hogy optimális megoldás, megegyezés szülessen. Éppen most készül szerencsére mindkét település külterületeinek rendezési terve, s az előzetes tárgyalások szerint a reptérfejlesztés ezekbe beépíthető. A készség érzékelhető, az átrendezés technikai részletei ilyen például a repülőtér körüli védőterület kérdése - ezután tisztázandók. Nagyobb területet érint az a A város. A megye. A dél-alföldi régió. Mit jelent vajon a benne élőknek? Mit jelent most és mit évek, évtizedek múltán? A lehetséges válaszok közül egyet próbálunk ma is részletezni, folytatásaként a szegedi főépítész, Orosz Bálint közreműködésével készült, január 11-én megjelent cikkünknek. Ezúttal Nagy Imrét, Csongrád megye főépítészét kérdeztük meg arról, milyen feladatok hárulnak rá, s a vele együttműködőkre 1994-ben. koncepció, mely Ópusztaszer és térsége fejlődésének távlatait fogalmazza meg, s amelynek megvalósítására az érintett települések egymással és a megyei önkormányzattal együttműködési megállapodást kötnek rövidesen. Ennek tervezete elkészült már: leglényegesebb tétele a kölcsönös információadás a térségi fejlesztés minden kérdésében. S persze a lépések összehangolása - hiszen közel vagyunk már 1996-hoz, s az akkorra tervezett rendezvénysorozat impulzust adhat egyebek között az idegenforgalomban a tranzitturizmus megállítását célzó törekvéseinknek. A rendezvények programcsomagokká alakítása is ezt szolgálhatja. Az egyes fejlesztési elképzelések kölcsönös ismerete kiküszöböli az esetleges párhuzamosságokat, lehetővé teszi a szövetkezést - lévén az idegenforgalom az épített környezettől elválaszthatatlan - építészeti értelemben is. Az egész megyét érintő fejlesztési koncepció előmunkálatairól érdeklődvén a megyei főépítésztől megtudtuk: jelenleg a különféle szakterületek részanyagainak szintetizálása ad munkát a Rákóczi téren területfejlesztéssel foglalkozó team-nek - várhatóan szeptemberben tájékoztatják a közgyűlést az addigi fejleményekről, a munka előrehaladtáról. Ennél sürgetőbb, s gyakorlatiasabb tennivalónk - tájékoztatta lapunkat a főépítész , hogy összeállítsuk annak az országos építészeti kiállításnak a megyei anyagát, mely áprilisban nyílik, s a 80-as évektől napjainkig mutatja be környezetünk formálásának építészeti, településrendezési eredményeit, s folyamatát. A gyűjtő- és válogató munkában nyilván előnyös, hogy Nagy Imre tagja a dél-alföldi tervtanácsnak, s ott alkalma" nyílik szembesülni gyakorlati tervezési kérdésekkel, a DélAlföld sajátos építészeti problémáival is. Ezek közül említve egyet: az önkormányzatoknak föladatott a lecke azzal, hogy ki kell jelölniük fejlesztésre szánt külterületeiket, tanyás térségeiket. (Ez ugyanis a még véget nem ért kárpótlási folyamat miatt cseppet sem egyszerű...) S tenniük kell ezt pontatlan, egymásra nem épülő, olykor ellenmondásos jogszabályok támasztotta nehézségek közepette! Nem véletlen, hogy egy közelmúltbeli külterületi konferencián a tanyakérdésben igencsak megoszlottak a szakmai vélemények. Hogyan lehet például engedni új tanyák építését azokban az esetekben, amelyekben a földterületétől megfosztott régi tanya tulajdonosát hátrányos helyzetbe hozza az az előírás, mely szerint 3000 négyzetméternél kisebb földrészleten legfeljebb gazdasági épület húzható fel, lakásként szolgáló nem? Némi bizakodásra ad ugyan okot, hogy ennek az ellenmondásnak a feloldása - Nagy Imre ismeretei szerint - legalább már „napirenden van"... Pálfy Katalin • Csata a bástyán Négy és fél métert zuhant a katona Bárki megtanulhatja azt a viselkedési formát, amellyel jó esélye lehet a fölösleges konfliktushelyzetek elkerülésére. Nagyon sarkítva: ha nem kötekedik, bizonyára nem keveredik olyan könnyen bajba, verekedésbe, mintha megjegyzéseket tesz másokra, kihívó dolgokkal tereli magára a figyelmet. Ezt a leckét bizonyára alaposan megjegyezték azok a szegedi fiatalok, akik az alábbi történet szereplői. Mindegyikük, s remélhetőleg mások számára is tanulsággal szolgál. Tavaly nyáron, július első napját mutatta a naptár. Két fiatalember - már csak 40 nap volt hátra nekik a leszerelésig, ennyit „mutatott a centi" - az egyik diszkóban megismerkedett két leányzóval, akik felvételizni érkeztek Szegedre. A civilbe öltözött fiúk, ahogy azt egy kimaradáson lévő katonához illik, megitták a magukét. A hölgyekkel a Tiszához sétáltak. A régi híd lábánál lévő körbástyára telepedtek, romantikus környezetet biztosítva a társalgáshoz, udvarláshoz. Az építmény 4 és fél méterrel magasodik a part fölé. Peremére ültek, lábukat lefelé lóbálva beszélgettek. (Lehet, ha befelé fordulnak, semmi nem történik.) A parton alattuk sétált el a 17 éves M. Tamás és barátja. Mindketten rövid hajat viseltek, mint a skinheadek. Az egyik katona „szellemesen" rájuk köszönt: - Rátok ne essünk már 40-nel! (A negyven, ugye, a hátra lévő napokat jelentette. Lehet, ha nem kötnek beléjük,...) Hát, erre már válaszolni illik: - Ne ugassatok! - szólt a fogadj isten. És a megszólítottak - ahelyett, hogy hagyták volna a fenébe az egészet - elindultak fel a bástyára. Ez nem maradhat ennyiben alapon. M. Tamás, aki egyébként aktív sportoló, cselgáncsos, a feléje lépő részeg T. Norbertet tenyérrel megütötte, majd mellbe rúgta. Az ütések hatására a fiatalember lezuhant a bástyáról. Valami csoda folytán élve úszta meg a 4 és fél méteres esést. Odafönt a többiek tovább verekedtek. A másik katona leütötte a társát lerúgó fiút. A játszma a bástyán ezzel véget ért. Az ügyet a megyei bíróságon tegnap tárgyalta dr. Maráz Vilmosné tanácsa. M. Tamást életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt 1 év, fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztésre ítélte, a végrehajtást egy esztendő próbaidőre felfüggesztette. Az ítéletet valamennyi érdekelt tudomásul vette. V. Fekete Sándor ^^ Kávéul™ kóstoló Kávékostolót tartunk jan. 10-16. a Fekete sas utcában, a Delikát üzletben legyen a vendégünk. O/Par Delikát Erboris - Hungaria Kft. • Rendeletelőzetes Lakások és helyiségek bérlete A Parlament I993. június hó 2. napján tartott ülésén fogadta el a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVII1. törvényt, közismeten a lakástörvényt, amely az elidegenítésről szóló rendelkezések kivételével 1994. január hó 1. napján lépett hatályba. A lakástörvény a tulajdoni formától függetlenül, minden lakásbérlőre érvényes általános szabályok mellett az önkormányzati bérlakásokra számos esetben eltérő szabályokat állapít meg, amely a bentlakó bérlőre nézve kedvező. A bérbeadás szabályai A lakástörvény megszünteti az önkormányzati lakáskiutalás eddig jól ismert intézményét. A lakásbérleti jogviszony 1994. január 1. napjától minden esetben a bérbeadó és a bérlő szerződésén alapszik. Az önkormányzati bérlakások esetén a bérbeadás feltételeit az önkormányzatok a törvény keretei között önállóan állapíthatják meg. Elkészült a bérbeadás szabályairól szóló helyi rendelettervezet, amelyet a különböző bizottságok és szakirodák előzetesen véleményeztek. A vélemények, javaslatok bedolgozása után várhatóan a januári közgyűlés tárgyalja majd a tervezetet és kerülhet elfogadásra, amely a lakástörvény helyi végrehajtását hivatott részletesen szabályozni. Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások esetén a tulajdonosi jogokat a képviselőtestület gyakorolhatja, a testület helyi rendeletében szabályozza majd, hogy a tulajdonosi, így közöttük a bérbeadói jogok tényleges gyakorlásával - a szociális alapon történő bérbeadással, a bérlő személyének kiválasztásával, a tulajdonosi nyilatkozatok megtételével, pl. a lakáscseréhez, az albérletbe adáshoz, a tartási szerződéshez stb. - kit bíz meg. Az előzetes elképzelések szerint a szociális alapon történő szerződéskötés feltételeit, az igénybejelentés szempontjait várhatóan a szociális bizottság határozza majd meg. Nagyon alapos és körültekintő, talán az eddiginél is több szempontot magában foglaló értékelésre lesz szükség, hiszen a bérbe adható lakások száma már 1993. évben is kevés volt, s előreláthatólag 1994. évben tovább csökkenni fog a bérbe adható lakásállomány. A szociális alapon történő bérbeadás csak akkor funkcionálhat és jelenthet tényleges lakáshoz jutási lehetőséget, ha az önkormányzat a meglévő lakásállományából megtarthat egy bizonyos nagyságrendű bérlakásállományt azzal, hogy az ott megüresedő bérlakásokat felhasználja szociális alapon történő bérbeadásra. Ha erre nem lesz lehetősége az önkormányzatnak, vagy ezzel nem kíván élni, akkor nem lesz miből a lakással nem rendelkező családokat, közöttük a fiatal házasokat bérlethez juttatni. A használatbavételi díj A lakásmobilitás lecsökkent, az építkezés feltételei szigorodtak, drága a lakásépítés, így a lakással rendelkezők közül kevesen szánják rá magukat építésre, ezért minimális számban került vissza az elmúlt évben többszörös használatbavételi díj ellenében önkormányzati bérlakás. A rendelettervezet a mobilitás elősegítése érdekében emelni kívánja a lakás-használatbavételi díj visszatérítésének nagyságrendjét, ezzel is segíteni kívánja a már lakásukat kinőtt családok továbblépési lehetőségét, és egyben a visszakerülő lakásokkal növelni szeretné a bérbe adható lakások számát. Albérletbe adás Önkormányzati lakások nem lakás célú bérbeadására csak kivételesen és csak az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel kerülhet sor a jövőben. A bérlő lakásának egy részét nem lakás céljára 1994. január 1. napja után csak az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint és a tulajdonos hozzájárulásával használhatja. Új rendelkezés a lakástörvényben, hogy az albérletbe adáshoz a tulajdonos hozzájárulása szükséges. A rendelettervezet szerint a jövőben az önkormányzati bérlakás csak meghatározott részét (nagyságát) lehet majd albérletbe adni, és ehhez minden esetben a hozzájárulást meg kell majd kérni. A jövőben sem lesz arra lehetőség az elképzelések szerint, hogy az önkormányzati bérlakás bérlője lakásának akár csak egy meghatározott részét is nem lakás céljára albérletbe adhassa. F, a „felezett" kategória A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint kétféle jogcímen sorolhatják a közalkalmazottakat a legmagasabb F kategóriába. A két, vagy több diplomások meghatározott köre, az elismerten posztgraduális képzést végzők, illetve a tudományos fokozattal rendelkező közalkalmazottak a Kjt. szerint alanyi jogon, kötelező jelleggel 1994. január l-jétől megkapják az F-be való beosorolást, és az ennek megfelelő bért. („FI" a kötelező!) A közalkalmazottak munkáltatói (igazgatók, óvodavezetők) a jó munka elismeréseképpen, felsőfokú végzettségű közalkalmazottak esetén, a fentebb megfogalmazott feltételek hiányában is az F kategóriába, tehát a legmagasabb fizetési csoportba sorolhatják egy-egy dolgozójukat. („F2" az adható!) Az önkormányzat az A, B1, B2, C, D, E, „FI" beosorolásokhoz a törvény alapján köteles fedezeteket biztosítani, részben állami segítséggel, az intézmények költségvetésében. Februárban már e szerint lehet folyósítani a fizetéseket, mert Szegeden az önkormányzat a különbözetet a költségvetés elfogadása előtt megelőlegezte az intézményeknek. E kötelezettsége teljesítése után, amennyiben nem merültek ki a saját tartalékai, a fenntartó városi önkormányzat mérlegelheti, megengedi-e az intézményvezetőknek, hogy egyes közalkalmazottakat kifejezetten jó munkájuk elismeréseként is F kategóriába soroljanak. Az önkormányzat tisztában van azzal, hogy a közalkalmazottak döntő többsége minőségi munkát végez, azonban pusztán ez okból nem biztos, hogy közülük mindenki befér a közismerten szűkös anyagi lehetőségek szabta keretbe. A közgyűlés csak az intézmények költségvetésének elfogadásakor rögzítheti, talált-e forrást a jó munka anyagi elismerésére, következésképpen az „F2"-re javasoltak csak attól az időponttól - igaz visszamenőlegesen - kaphatják meg az így megemelt illetményüket. Önkormányzati bérelőleg A Parlament elfogadta a közalkalmazotti illetményrendszer 1994. január 1 -jei bevezetését. Az önkormányzati finanszírozású intézmények esetében a bevezetésből adódó többletkiadások nagyobb része (több mint 60 százaléka) az állami költségvetést terheli. Az állami támogatás folyósítására a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a későbbiekben kerül sor. Annak érdekében, hogy a közalkalmazottak már január hóra is megkaphassák a magasabb bért, az önkormányzat a teljes összeget megelőlegezi.