Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1994. JAN. 12. Az Inter-Európa Bank Rt. / Ev elején a devizapiacon Valutatulajdonosoknak jó hfrrcl kezdődött az új. év. A jó egy hete bejelentett I százalékos forintleértékelés nem volt teljesen váratlan esemény, hiszen szeptember óta nem módosították a forint árfolyamát. (Tavaly összesen öt alkalommal értékeltek le: február 12. 1,9%, március 26. 2,9%, június 7.1,9%, július 9. 3%, szeptem­ber 29. 4,5%). Mivel megfigyelhető, hogy inkább a kis­léptékű, de gyakoribb árfolyamigazítás elve uralkodik és erre az utolsó negyedévben nem került sor, már szinte „érett" az újabb devalváció. Az év eleje jó hatással volt a devizapiaci aktivitásokra is. Ez jól látszik pl. az USD/DEM elmúlt heti mozgásán is. Nyílként ívelt felfelé a dollár. Igaz, már az ünnepek előtt erősödésnek indult, de tavaly augusztus óta most érte el először az 1,7450-es szintet. Erejéből azonban csak ennyire tellett, mert innen szinte zuhanásszerűen esett vissza pénteken 1,7300 alá. Csak gratulálni tudunk azoknak, akik ezt kihasználták, mert alig 3 hét alatt legalább négy százalékot lehetett így realizálni. Nagy találgatás előzte meg a csütörtökön tartott idei első Bundesbank-ülést. Az utolsó, október végén beje­lentett DEM kamatlábcsökkentés óta nem volt hét, hogy ne lett volna téma egy újabb módosítás. Történt mindez annak ellenére, hogy Tietmeyer - a német központi bank elnöke - többször is kijelentette: amíg az ország keleti fele lábra nem áll, nincs értelme lejjebb vinni a kamatokat, hiszen öngólt nem akarnak rúgni. És ebben az új esztendő sem hozott változást. A további kilátáso­kat latolgatva Tietmeyer sokat sejtetően nyilatkozott, amikor múlt vasárnapi interjújában azt mondta, hogy várakozásaik szerint az inflációt 1994-ben 3 százalék alá fogják szorítani. Végül néhány jellemző adat a múlt heti árfolyammoz­gásokról (minimum/maximum): GBP/USD 1,4790 ­1,4902, USD/JPY 111,55 - 113,25, USD/CHF 1,4670 ­1,4845, DEM/KRK 3,3887 - 3,4060. Varga Balázs Kidine Bordául! TfffoodizöwUrt odrjol Ont cmldtfydimf ültttársoiimf bardtonml WM.icmdr 22-ie A profra* tlti risztben szinídzi előadás lesz, ezt lanti a Tina Szálld dísztermében illd^opadísanl is baráti beszélpetés pazdasapo.nl helyzetiről, a eállallozál leíetisiyeiril. Meptiszteltetisnel oesszilpeleatlezisét. Zwack Péter, az est házigazdája „Egy polgári este" Részletes program: 15 órától a Szegedi Nemzeti Színházban Kálmán Imre: Marka grófnő 18.45-től a Tisza Szállóban vállalkozói fórum; állófogadás. Részvételi díj: 5000 Ft Jelentkezni lehet a színház jegyirodájában (Szeged, Kárász u. 15.) Szervezi a Nerva Kft. a Vállalkozók Pártja megbízásából. 1993. a magántulajdon ki­alakításának ideje volt a mező­gazdaságban, a következő esz­tendőnek már a magántulajdon működtetése évének kell lennie - jelentette ki Szabó János földművelésügyi miniszter szerdán, Budapesten tartott év­záró sajtófogadásán, amelyen a minisztérium vezetői találkoz­tak az újságírókkal. A miniszter elmondta: ez évben búzát 1 millió hektárnyit vetettek az országban, az egyéb ősziek magja pedig mintegy 300 000 hektáron ke­rült a földekbe. Ez mindössze 35 ezer hektárral kevesebb a tavalyinál. Szabó János elége­detten szólt arról is, hogy az őszi vetési munkák már októ­ber végén, november elején be­fejeződtek, szemben a tavalyi­val, amikor még decemberben is vetettek. A vetések állapota - köszönhetően a jó minőségű munkának és az időben hullott csapadéknak - kedvezőbb, mint az elmúlt évben. A jelen­legi árvíz csak elenyésző mér­tékben érinti a mezőgazdasági területeket, országosan mind­össze 4 ezer hektár áll víz alatt. A tárca tevékenységét érté­kelve a miniszter elmondta: az idén létrejött a mezőgazdasági fejlesztési és a reorganizációs alap. Emellett a gazdák likvidi­tási gondjainak enyhítésére és a termelés feltételeinek javítá­sára különböző rövid és hosszú távú hiteleket igyekezett bizto­sítani. Szabó János szerint fon­tos gazdasági intézkedés a bank- és adóskonszolidáció megkezdése. Ez a több élelmiszeripari cé­get is érintő folyamat várha­tóan a jövő évben teljesedik ki. Ugyancsak az eredmények közé sorolta azt, hogy létrejött az Agrárrendtartási Hivatal, amelynek a piaci viszonyok rendezettsége érdekében •- a garantált ártól a kvótán és a szubvención keresztül az in­tervencióig terjedően - az ag­rárpiaci rendtartás igen széles eszköztárának alkalmazására Mezőgazdasági összegzés A vetéssel nincs semmi baj Fotó: Gyenes Kálmán Tyúkok a kerítés mögött. A magántulajdon kialakításának ideje van lehetősége. Szabó János a tárca törvényelőkészítő mun­káját ugyancsak megfelelőnek minősítette, hiszen mint mond­ta: több, a minisztérium által kidolgozott törvénytervezet már a jövő év elején a Parla­ment elé kerülhet. Ilyen pél­dául a földtörvény és a szövet­kezeti törvény módosítása, az erdő- és erdőbirtokossági tör­vényjavaslat és a vadászati, valamint a hegyközségi tör­vénytervezet. A miniszter az érdekképviseletekkel való együttműködésről szólva meg­állapította, hogy a legtöbb szervezettel a minisztériumnak megfelelő kapcsolata van. Medgyasszay László politi­kai államtitkár a sajtó és a mi­nisztérium kapcsolatának fon­tosságáról beszélt. Kiemelte a korrekt tájékoztatás fontossá­gát. Ezt annál is inkább fontos­nak tartotta, mivel véleménye szerint a falusi lakosság köré­ben alulinformáltság tapasztal­ható. Arra kérte a sajtó munka­társait, hogy az eddiginél szé­lesebb körűen tájékoztassák a közvéleményt a tárca elképze­léseiről, valamint a gazdák le­hetőségeiről, gondjairól. Az államtitkár annak a re­ményének is hangot adott, hogy 1994 a magyar mezőgaz­daságban a stabilizálódás éve lesz. Kaskó György, a tárca köz­igazgatási államtitkára rámuta­tott: az idei évben fordulat kez­dődött az agrárágazatban és az élelmiszeriparban. Erzékelhe- " tőén növekedett a beruházási kedv az ágazatban, mindenek­előtt az élelmiszeriparban, ahol 1993-ban mintegy 40 milliárd forintos beruházás történt. Az összeg kétharmada külföldi be­fektetőktől származik. Az alap­tevékenységben egészen szep­temberig lényegében csak jelképesek voltak a fejlesztési szándékok, akkor viszont azon a területen megnőtt a beruhá­zási kedv. Ezt mutatja, hogy a mezőgazdasági fejlesztési alapból idáig mintegy 3 milli­árd forintot fizettek ki hozzá­vetőlegesen 1500 elfogadott pályázat alapján. A kérelme­zők többsége 1 millió forint körüli összeget kért, s csupán a pályázók 15 százaléka szere­tett volna 5 millió forintot, vagy annál nagyobb összeget kapni. Rasjcq György jogosnak ítélte a gazdálkodók óvatossá­gát a hitelfelvételeknél. A megtérülés ugyanis - mondta ­a jelenlegi kamatlábak mellett meglehetősen kockázatos. Gépész-üzemmérnökből vállalkozó Másfél millió forintos „kávéfőző" Az életvíz hullámai Makón „A víz H20-molekulákból áll. E molekulák rendezettsége, mint minden az egész világ­egyetemben - legalábbis így tudjuk ma - tart a végső rende­zettség, az úgynevezett entró­piaállapot felé. Nos, az ember szervezetének hetven százalé­ka víz. Ez a víz is az idők fo­lyamán entropizálódik. Az öre­gedési folyamatot is fel lehet fogni egyfajta entropizációnak. A japán találmány lényege (ők fedezték fel negyvenöt évvel ezelőtt a pi-vizet - a szerk.) nyilvánvalóan az, hogy a szer­kezet működtetésével negent­ropikus hatást gyakorolnak a vízre, illetve a víz közvetítésé­vel az élő szervezetre. Óriási dolog ez, ha így igaz. A rende­zett. klaszterolt víz hadat üzen az entrópiának." - véli az Élet­víz című könyvben dr. Lehocz­ky László, a kecskeméti Ma­gyar Honvédség Repülőorvosi Vizsgáló- és Kutatóintézetének főorvosa. Nos, azért kezdtem ezzel a hosszabbra sikeredett idézettel, mert ma még mindig nem csil­lapodott a pi-víz körüli hiszté­ria. Több évig tartó küzdelem után ma már nem tiltják forgal­mazását, orvosi körökben azonban még mindig nagy az ellenállás. Sokan kuruzslásnak, szélhámosságnak tartják, me­gint mások - főleg a betegek ­Fotó: Gyenes Kálmán Magasabb energiatöltöttség. Üdítőital ódákat zengedeznek a csodavíz üdvözítő hatásáról. Mindenki természetesen abban hisz, ami­ben akar, mi senkit sem óhaj­tunk befolyásolni, csupán egy makói gépész-üzemmérnökből lett vállalkozót mutatunk be, név szerint Kurunczi Pétert, aki megyénkben elsőként hatá­rozta el: pi-vizet állít elő és forgalmaz. - November végén kezdtem el foglalkozni a pi-víz forgal­mazásával, a vizeskészüléket pedig a kaposvári Hemotrade Kft.-tői bérlem. Itt megjegy­zendő, hogy a japán készülék csöppet sem olcsó, ára nálunk másfél millió forint plusz áfa. - Megkérném, mondja el rö­viden. mit is tud ez a nagyob­bacska kávéfőzőre emlékeztető műszer! - Az első fázisban egy aktív szénszűrő a milliméter ezredré­széig kiszűri a csapvízben ta­lálható szennyeződést, a rossz szagokat, a zavarosságot, a gá­zokat, a különböző szerves anyagokat, a rozsdát és nagy­mértékben a klórt. A második szakaszban - korallfázisnak is hívják - a szűrést természetes vagy műkorall (ez utóbbi az IMS-kerámiára utal) végzi. Ek­kor stabilizálódik a víz lúgos­sága, illetve savassága, és ma­gasabb szinten tökéletesedik a szűrési folyamat. A harmadik fázis a speciális formában jelen levő természetes, aktív mész segítségével történik. A szűrési feladatok elvégzése után a gép megkezdi lényegi tevékenysé­gét, az aktiválást. Magyarán: a vizet magasabb energiatöltött­ségi szintre „tornássza fel". - A vállalkozói engedélyt pi­víz forgalmazására váltotta ki? - Üdítőital forgalmazására kaptam kisvállalkozói igazol­ványomat. - Ön hisz a biovíz csodaere­jében? - Két lábon járó fájdalom voltam. Régóta gyötört a vese­baj, aludni sem tudtam. Amió­ta a pi-víz előállításával foglal­kozom, jómagam is fogyasz­tom. Fájdalmaim megszűntek, pedig étrendemen mit sem vál­toztattam. - Kialakult már az állandó vásárlókör? - Vannak visszajárok. Az a gond, hogy az emberek nem is­merik még a pi-víz jótékony hatását, és mint minden újdon­ságtól, ettől is idegenkednek. - Nem fél a kudarctól? - Bízom a vízben, hiszen az Egyesült Államokban. Kanadá­ban, Dél-Koreában, Tajvanon, a Fülöp-szigeteken, Indonéziá­ban és nálunk is működnek már hivatalos szerződésekkel megerősített képviseletek, a pi­vizet pedig az orvostudomá­nyon kívül a mezőgazdaság­ban, a sportban, a gazdaságban is egyre eredményesebben használják. T. T. Infrastruktúra '93 Az idén a KSH adatai szerint az összes beruházások volumene a tavalyival azonos nagyságú volt, azonban ezen belül nőtt az infrastrukturális beruházások aránya. Az infrastruktúra-hálózat fejlesztése 1993-ban hatással volt a beruházások élénkülésére. Az első három negyedévben beruházott 242,6 milliárd forintból a szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés, valamint a villamos­energia-, gőz-, hő- és vízellátás beruházásaira jutott a teljes összeg 37 százaléka. Az országos közúthálózat hossza 100 négyzetkilométerenként átlagosan 33,2 kilométer. Az úthálózat kiépítettsége a nyugati, északi megyékben az átlagnál magasabb, míg a déli, délkeleti megyékben az átlagnál alacsonyabb. Az ország vízvezeték-hálózatának hossza 1992-ben meghalad­ta az 55 ezer kilométert. Az elmúlt négy évben több mint 4000 kilométer hálózat épült ki, s a települések 89 százaléka rendelke­zik vezetékes ivóvízzel. A közüzemi hálózatba a lakások három­negyed része, csaknem 3 millió lakás van bekötve. A közüzemi csatornahálózat hossza 1992-ben 16 ezer kilométer volt. Az utol­só három évben 1875 kilométer csatornahálózat épült, s ezzel a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 1,6 millióról 1,7 millióra emelkedett.(A lakások 43 százaléka.) Tavaly 589 település rendelkezett vezetékes gázszolgáltatás­sal, közülük 172 települést 1989 óta kapcsoltak be. A gázcsőhá­lózat kiépítése az elmúlt években - főként a községekben - gyors ütemben haladt: kétszer olyan hosszú hálózatot építettek ki. mint például 1989-ben. Tavaly év végén a csőhálózat hossza meg­közelítette a 30 ezer kilométert, 1,8 millió háztartáshoz jut' a el. A távközlési szolgáltatások kiépítettsége, korszerűsége - az utób­bi évek számottevő fejlesztési eredményei ellenére - még megle­hetősen vegyes képet mutat. A telefonellátottság az elmúlt négy év során 18 százalékkal javult: 1992 végén csaknem 20 távbeszé­lőhely jutott 100 lakosra. A fejlődés Budapesten, Győr-Moson­Sopron és Vas megyében volt a leggyorsabb ütemű. Tavaly már 40 százalékkal több. összesen 1,3 millió főállomás működölt az országban, mint 1989-ben. A főállomások 74 százalékát lakáso­kon, 24 százalékát pedig közületeknél szerelték fel. A nyilvános állomások száma megközelítette a 28 ezret. Jelentősen nőtt a táv­hívásba kapcsolt főállomások száma is. Amíg 1989-ben a főállo­mások 85,5 százalékát, addig 1992-ben már 90,1 százalékát le­hetett közvetlenül távhívással elérni. ' A lakásépítés visszaesése az előző éveknél jóval kisebb volt, és az év során egyre több és több lakásépítési engedélyt adtak ki negyedévente. Ez év szeptemberéig 12 ezer lakást építettek az országban, nagy részét a fővárosban. Pest, Bács-Kiskun, valamint Hajdú-Bihar megyében.

Next

/
Thumbnails
Contents