Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

SZERDA, 1994. JAN. 12. m VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 5 •C-N m • A kóvat*»zó választás győztes pártjának minden társadalmi réteggel egyaránt kell foglalkoznia. ' Köztársaság Párt 10M Budaién Santkfrétyi (TT i'VTtx: i3g.37.44 Uv*Wm Budapest. Pf. <SB Köztársaság Párt • Azért Köztársaság Párt, mert a köz társasága, melynek mozgásterét és értékrendjét a társadalom határozza meg. A Köztársaság Párt az em­berek siker iránti vágyára épít, azt mozgósítja. Minden idő­szakban és helyzetben az ér­tékteremtésre helyezi a hang­súlyt. A Köztársaság Párt a tudást, a szakszerűséget, a hozzáértést helyezi az ideológiai szempon­tok elé. Elhatárolja magát minden ideológiai szélsőségtől. A Köztársaság Párt a válasz­tók pártja. Ezért legfontosabb feladatának azt tartja, hogy őszintén szembenézzen a je­lenkor realitásaival, gazdasági problémáival és ezeket ideoló­giai ködösítés nélkül, illúziók­tól mentesen, de mindig a problémák megoldására tett javaslatokkal együtt az állam­polgárok elé tárja. A program a rendszerváltás lényegét abban látja, hogy míg a korábbi időszakban - bele­értve az előző éveket is - alap­vetően a politika érdekében gazdálkodtunk, a jövőben a gazdaság érdekében kell politizálnunk. A gazdasági program elsőd­leges célja olyan feltételek megteremtése, amelyek a gaz­daság jövedelemtermelő ké­pességének lényeges javítását teszik lehetővé. Ennek elérése érdekében a program közép­pontjába az infláció számot­tevő mérséklését és az infra­strukturális fejlesztések fel­gyorsítását helyezzük. A vállalatok, vállalkozók társadalombiztosításai terhei teremtik meg az állami alap­nyugdíj fedezetét, amely 1994­től, évente fokozatosan csök­kentve, már nem haladhatja meg - a betegbiztosítással együtt sem - az európai át­lagnak megfelelő, a bérek után fizetendő 30 százalékos tb­járulék mértékét. Ugyanakkor létre kell hozni a különböző társadalmi rétegek ellátását szolgáló betegsegélyező és nyugdíjpénztárak rendszerét, akik a munkáltatóktól és mun­kavállalóktól megállapodás szerint, önkéntes alapon szedik be a működésükhöz szükséges járulékokat. Csak olyan intézkedésre kerülhet sor, amely a nyugdíjas társadalom helyzetének javí­tását szolgálja és garanciát ad arra, hogy a nyugdíjasok élet­körülményei - a közeli jövő­ben meghozandó intézkedések eredményeként - javulnak. Az önkormányzatoknak vál­lalkozási alapon - állami rész­vétellel - meg kell kezdeni a szociális bérlakások építését. Javítani kell az önkormány­zatok bevételi struktúráját, és a számukra juttatott állami vagyon jövedelmezőbb keze­lését is el kell érni. Csak egy sokszínű, rugal­mas iskolarendszer lehet képes a sokféle tanítási lehetőség megvalósítására. A magyar közoktatásnak egyik kiemelke­dő szakmai értéke az erős el­méleti képzés, amit meg kell őrizni. Ugyanakkor a sok te­kintetben elavult szemleletű szakmai törzsanyagot és mód­szertant ki kell egészíteni a gyakorlati ismeretek elsajá­tításának követelményével. Az oktatásügy reformja csak akkor valósítható meg a siker reményében, ha ehhez meg­nyerhető a pedagógus társa­dalom, ezért a pedagógusi munkát valódi értéke szerint kell honorálni. Reálisan kitűzhető, hogy a költségvetési jövedelem-köz­pontosítás mértékét az 1994­98-as időszakban 50 százalék alá kell csökkenteni. Az áfa 25 százalékos álta­lános kulcsát fokozatosan mér­sékelni kell, hogy három év alatt 17 százalékra csökkenjen. Afamentes szférába csupán néhány alapvető élelmiszer tartozhat. Évről évre növekvő mérték­ben részesüljenek az önkor­mányzatok a személyi jöve­delemadó bevételekből és az időszak végére a személyi jö­vedelemadó bevételek 70-80 százalékban az önkormány­zatokat gyarapítsák. Meg kell valósítani a háromkulcsos (sávos) személyi jövedelemadó rendszert (0%, 15%, 30%) és ezzel párhuzamosan a társasági adó mérséklését is fokozatosan végre kéli hajtani. Alapelv, hogy a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa tartósan egybeessen a társasági nyere­ségadó kulcsával. Az antiinflációs politika fel­tételezi a szigorú belföldi pénzügyi fegyelem kialakulá­sát, a megfontolt pénzügyi politikát és ennek részeként az egyensúlyra törekvő fiskális és monetáris politika következe­tes folytatását. Össze kell hangolni a termelói árindexek, a hitel­és betéti kamatok mértékét. Ennek eredményeként reális választási lehetőséget kell adni a megtakarító számára, hogy jövedelemforrásnak a banki betétek után kapható kamatot, vagy a gazdaságba történő befektetés hozadékát tekinti-e. A program célkitűzése, hogy Magyarország a közép-kelet­európai térség pénzügyi­kereskedelmi központjává váljék. A felvásárló és feldolgozó vállalatok privatizációjával egyidejűleg úgy kell helyre­állítani a piac működését, hogy a termelők és fogyasztók közé gazdaságilag indokolatlanul ékelődött közvetítófázis ki­küszöbölődjék. A program megvalósítása esetén reális lehetőség nyílik a munkanélküliség fokozatos csökkentésére. Olyan társadalmi-gazdasági programot kell megvalósítani, amely az életminőség javítá­sának és a környezetvé­delemnek kitüntetett jelentő­séget tulajdonít. Nem megen­gedhető, hogy Magyarország a fejlett világ hulladéklerakó helyévé és a környezeti elő­írásoknak máshol már meg nem felelő technológia múzeu­mává váljék. Le kell építeni a kormány­zatban jelenleg túlburjánzó szervezeti megkettőződéseket, párhuzamosságokat. Az új kormányzatban domi­nálnia kell a szakértői elem­nek. Hosszú távú stratégiai döntések alapján a napi fel­adatok rendszeres, professzio­nista, magas hatásfokú, gyors elintézésére kell törekedni. A Köztársaság Párt a súlyt a szolgáltató közigazgatásra helyezi, biztosítja a vállalko­zások zavartalanságát, azok hatósági infrastruktúráját. A Köztársaság Párt kor­mánya a magántulajdon elsőd­legességének kormánya. Az új kormány 1995. december 31-ig fejezze be az intézményes privatizációt, az Állami Va­gyonügynökség megszünteté­sével. Jóval kevesebb minisztetből álló és így munkaképesebb kormányt kell működtetni. A kormánynak azonban legyen Gazdasági Kabinetje, annak vezetője legyen miniszterel­nök-helyettes, a miniszterelnök általános helyettese. A Gazda­sági Kabinet a kormány helyett operatív döntéseket is hozhas­son. A Köztársaság Pán az el­következő évek magyar Parla­mentjeként, egy, a mainál kisebb létszámú, 250 fős tör­vényhozást képzel el. A 176 egyéni választókörzet érin­tetlenül hagyása mellett a me­gyei listák elhagyásával egy 74 fős ún. országos lista szüksé­gességét tartja kívánatosnak. A Köztársaság Párt sport­programjának fontos eleme, hogy a versenysport szinterét is vissza kell terelni az iskolai környezethez, az élsportnak döntő részben a felsőoktatási intézmények vonzáskörében kell helyet kapnia. A Köztársaság Párt prog­ramjának fontos eleme annak kimondása is, hogy valós értéket létrehozó, megfelelő szakmai és technikai felté­teleket csak egy, vagy néhány sportágra szakosodé szak­egyesületekben képzelhető el. A Köztársaság Párt számára nem fogadható el semmiféle negatív diszkrimináció az egy­házak. felekezetek, vallási cso­portok között. Az úgynevezett hitéleti támogatás esetében a Köz­társaság Párt olyan megoldást helyez előtérbe, amelynél lé­nyegében az egyházhoz tarto­zók döntése nyomán alakul ki a támogatás mértéke és for­mája. Szerintünk az ország szá­mára az ideológiák és világ­nézetek plurális sokasága a legkedvezőbb oly módon, hogy az állampolgárok saját értékrendjüket életvitelükben, döntéseik meghozatalakor sze­mélyes ügyükként gyakorol­hassák. A turisztikai elképzeléseket illetően a meglévő lehetőségek mellett, külön 2-4 éves prog­ramot kell kidolgozni a magyar gyógyvízkincs egészség célú és turisztikai felhasználására. Központi pénzeszközökkel és speciális hitelkonstruk­ciókkal kell az úgynevezett falusi turizmus szakmai prog­ramjának pénzügyi hátterét * megteremteni. A turizmus a GDP 8-9 szá­zalékát teszi ki, nagy a súlya a magyar gazdaságban. Az ágazat fejlesztése szinte valamennyi bedolgozó iparág (építő-, élelmiszeripar, egész­ségügy, kommunikáció stb.) számára munkát ad, így mun­kahelyteremtő képessége ön­magának többszöröse. Mindazok, akik elfogadják, közel állónak, vagy maguké­nak érzik a fenti programot, keressenek fel bennünket, bő­vebb tájékoztatást adunk az alábbi címen: Köztársaság Párt irodája 6726 Szeged Fürj u. 92/B Telefon: (62) 430-430/37 Szeged, sajtó Karácsonykor gyorsvonaton utaztam. Messzire. Ilyenkor, kiszabadulva a hétköznapi taposómalomból, az emberi eszmélödések is meglódulnak, őszintébben, szabadabban szár­nyalnak. Mindehhez jó partne egy-két újság. Olvasás, szu­nyókálás, és a sok tarka hír újabb gondolatokat indukál. Időmilliomos voltam, s így ele­jétől végéig kiolvastam előbb a Magyar Fórumot, majd Szeged összes napilapját. Mind a ­kettőt. A Délmagyarország mag­vas. terjedelmes „vezércikke" után a címoldalnál hosszasan elidőztem. Mi olyan furcsa? Mi olyan aránytalan? Mintha valami hiányozna. Ott a címer, az alapítási év (mintha 1910 óta mindig ugyanaz a lap len­ne!), de a fejléc most olyan keskeny, szerény. Volt már ennél díszesebb, pompázato­sabb is. Kellene ide egy tömör, kifejező mondat, amelyik ma­gába sűríti a lap szellemiségét! Mondjuk ki: egy jelszó! Nehe­zen ejtem ki ezt a szót. Nagyon lejáratódott az utóbbi időben. Pedig napjainkban is szükséges olykor, hogy röviden, találóan megfogalmazzuk a lényeget. Változatlanul megvan a jelsza­vak létjogosultsága. Nem is olyan régen - lelki szemeim előtt látom - még a Délmagyarország is rögzítette pontos irányultságát: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" Azóta az idők váloztak. És sok minden más is. Beláttuk (ki örömmel, ki fájó szívvel), amit be kellett látnunk. Talán ideje volna ismét megfogal­mazni egy mondatot! Előre­mutatna egy olyan jelszó, mint például: „A hír szent, a véle­mény szabad." A fontos dol­gokat sohasem lehet elégszer ismételni. Karácsony van. Magasab­ban száll, csapong a lélek. Most biztos vagyok benne, hogy a megosztott, egymásra bizalmatlanul néző magyarok rövidesen „összerázódnak" és megértik egymást. A vona­tablakból kitekintve egy szim­bolikus jelentésű helységnevet látok: ,Jászboldogháza." Talán ebben az országban, akár jász, akár nem jász, előbb-utóbb mindenki boldog lesz, és min­denkinek lesz háza. Sajnos, itt még nem tartunk. Hazánk egyelőre még csak - marad­junk a szimbólumoknál! ­„Pórtelek". (Ezt is az ablakon kitekintve látom.) Hinnünk kell. hogy az élet minden területén előbbre lépünk. Él bennem a remény, hogy ha öt év múlva utazom ezen a vo­naton, ismét kiolvashatom Sze­ged városának mind a nyolc napilapját. Lehet, hogy ez az ötlet nem mindenkit egyfor­mán örvendeztet meg, de ha fejlődni akarunk, kell a ver­seny, a konkurencia, és nem kell a monopolhelyzet. Most erősen elrugaszkodtam a valóságtól. Pillanatnyilag se esély, se remény. Mégis min­den meggondolt gondolatot ki Egy agonizáló város, melyet elgázolt a kormány vezette Parlament páncélvonata. Ha egy pártot, amely most alakult, a nagy mameluk-pár­tok tönkre akarnak tenni, min­denféle minősítő jelzőt aggat­nak rá, mint ahogy az egy ren­des, nagy magyar családban il­lik, hiszen magyarok vagyunk, hát akkor tartsuk szét. Az új­ságokban és a tévében mást sem lehet találni, mint hogy a MIÉP egy szélsőjobboldali csoportosulás, és minden olyat rá lehet kenni, amit az illetők a saját pártjukra nem mernek, hiszen a hínárkezű pártfegyel­mük köti őket. Irigyelnek bennünket. Irigy­lik az egységünket, irigylik azokat az elgondolásokat, ame­lyek a mi programunkban öite­kell mondani, és oda kell rakni a többi gondolat mellé, mint karácsonyfa alá az. ajándé­kokat. Elvégre egyszer egy -évben álmodozni is szabad! Csak ki ne nézz az ablakon a valóságra! Felesleges. Minden tejszínű, fehér. Csak köd, köd és köd. Kövér Károly nek testet. Hát mit látunk ál­talában a nagy pártoknál? Gon­dolati sivárságot. Probléma­megoldó képességük híjában vannak, de nem sorolom to­vább. A pártok vezetői és maga a párt is elszakadt a tömegéktől. Illetve ez már nem elszalfedás, hanem cserbenhagyásos gázo­lás. Hogy félnek tőlünk ­SZDSZ, Fidesz, MSZP. MDF az természetes, hiszen belső, megbomlott egységüket csak egy új ellenségkép felvázo­lásával tudják megtartani, de még úgy se, hiszen bomlanak, foszladoznak, belső egerek rágják, mint az ezeréves királyi palástot. A közös ellenségkép kia­lakítása talán egy stabil kártya­vár felépítésére elengedő csak számukra - de meddig? Talán holnapig? De ha a válasz­tásokig, akkor közös sorsuk, a minél előbbi meggazdagodás fogja őket össze. Ez az új ma­gyar vérszerződés. Az elmúlt rendszer haszonélvezői csak kifutófiúk lehettek a mostani, parlamentbeli, egynémely kép­viselőhöz viszonyítva. Amit azok negyven év alatt gyűjtö­gettek, a mostani világcsúcs­tartók négy év alatt teszik azt. Ezek miatt van nagy szükség összefogásra, mert csalárd módon, paktumokkal hatalom­ra került, a múlt rendszerből átmentett réteg fogja vezetni az országot továbbra is, ha a választásokon nem mennek el szavazni honfitársaim. A vidék továbbra is hátrányos helyzetű marad. A privatizációból be­folyt pénzek eltűnnek. Makó helyzetét mindenki ismeri. A jövő történetírása egy város elsorvadásának klasszikus példájaként fogja emlegetni. Itt minden, ami mű­ködött és munkát adott, vagy megszűnt vagy a napi létért küzd. Felesleges minden pró­fétai bölcsesség - ezt a várost az elmúlt négy évben tönkre tették. Na, nem az itt lakók, akik szorgalmas, dolgos, be­csületes emberek, hanem azok, akik a népet vezetik nagy ígér­getések és morzsák szórása közepette. Ezen változtatni kell. Mi nem azt várjuk, hogy helyet­tünk bárki bármit tegyen vagy dolgozzon. Mi már bebizonyí­tottuk. hogy XX. századi ku­darcaink után létezünk, élünk és jobban, mint a környező országok polgárai. Ezeket nem engedjük aranyszájú politiku­sainknak kisajátítani. Ez a ma­gyar nép és nem az ő érdemük. Csak egyetlen kérésünk lenne: keressenek az általur' megtermelt árunk a piacot ­az ő dolguk. Ma a gazdakörö és gazdasági egyesületek ma­gukra hagyva építik ki piaci kapcsolatukat, hiszen az ő dol­guk a termelés. A kormány és a Parlament feladata a piacépí­tés, hiszen annyit utazgatnak, hogy ha csak egy kilónyi arut vinnének ki minden alkalom­mal, megoldódnának az ország értékesítési gondjai. A felelősséget pedig ne a népre hárítsák: hogy nem meg­felelő a csomagolás, hog­rossz a minőség, magasak áraink stb. Ez a felelősség a kibújásra jó magyarázat nem igaz. Azt várjuk az új korn tói, hogy az államháztartá formálja meg, mert ez hal: hatatlan, annál is inkább a mostani kormány ha politikáját a tehetetlenségi erő jellemzi. Ez az út pedig nem vezet sehová. Vida Sándoi, vállalkozó Magtár lga/sag is l lct Pártjának tagja Makó

Next

/
Thumbnails
Contents