Délmagyarország, 1994. január (84. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. JAN. 3. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Január 3. 1521. A pápa kiközösíti Luther Mártont és májusban a birodalmi gyűlés a biro­dalmi kiközösítéssel sújtja. 1795. Titkos megállapo­dás létrejötte Lengyelország új felosztásáról Oroszország és Ausztria között. 1815. Oroszország és Po­roszország - a győzelemért hozott nagyobb áldozatok fejében - olyan hatalmas te­rületi követelésekkel lép föl, melyek mérséklésére Auszt­ria és Anglia titkos egyez­ményt kötnek. Bevonják Franciaországos is, amelyet Talleyrand herceg képvisel. 1823. Konrád Duden né­met filológus és helyesírás­szakértő született Bossigt­ben. Az általa szerkesztett német kézikönyv és „utó­dai" azóta is fogalommá váltak a németül tanulók kö­rében: a helyesírás, a stílus tekintetében is „Duden" a mérvadó. Sonnenbergben halt meg 1911. augusztus 1­jén. 1868. Macuhito japán császár Meidzsi tennó néven átveszi a tényleges hatalmat. Japánban a sógun uralom befejezése után (1867), az európai példa nyomán meg­kezdődik Japán felemelke­dése a modern nagyhatal­mak közé. 1874. Spanyolországban katonai diktatúra létesül. 1896. II. Vilmos német császár táviratban szeren­csekívánatát fejezi ki Paulus „Ohm" Krügernek, Trans­vaal elnökének az angol tá­madások sikeres visszave­rése alkalmából. A „Krüger­távirat" fokozza Nagy-Bri­tannia és a Német Biroda­lom közötti feszültségeket. 1904. John Edward Red­mond ír nacionalista vezető a „Home Rule"-mozgalom újraélesztése mellett agitál. Semmilyen engedmény nem válthatja meg az írek önren­delkezés utáni vágyát. Ír­országnak a Brit Birodal­mon belüli önállóságát par­lamenti úton, nem pedig erőszak által kell elérni. 1905. Magyarországon súlyos parlamenti válság miatt feoszlatják az ország­gyűlést. 1923. A kelet-csehorszá­gi Lipnics nad Sázavouban meghalt Jaroslav Hasek (született 1883. IV. 24., Prá­ga) cseh író. Regénye: Svejk, a derék katona ka­landjai a világháborúban. 1925. Benito Mussolini olasz miniszterelnök meg­hirdeti az ellenzék kiiktatá­sát. Egy új törvénnyel Mus­solini majdnem korlátlan kormányzati hatalomra tesz szert. 1930. Hágában elkezdő­dik a jóvátétel kérdéséről szóló konferencia. Lényege­sen csökkenti az osztrák és bolgár jóvátételt, a magyar kérdésekben nem jut végső eredményre, rendezi viszont az optánskérdést. 1959. Alaszkát felveszik az Egyesült Államokba, mint 49. államot. 1961. Az USA megsza­kítja a diplomáciai kapcso­latokat Kubával. 1968. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén No­votny főtitkár felmentést kér, s a KB helyére Dubcse­ket választják meg. Novotny továbbra is államfő marad. Leszámoltak a kínaiakkal A spanyol tengerparton fek­vő Gandía (Valencia tarto­mány) városában ismeretlen tettesek - feltehetőleg bosszú­ból - öt kínait gyilkoltak meg. A spanyol rendőrség vasár­napi közlése szerint a kínai ét­terem tulajdonosnőjét és négy pincért vélhetőleg egy fejszé­vel ütötték agyon. Az asszony tetemét az étteremben találták meg szombat este, a négy to­vábbi áldozatra pedig egy kö­zeli lakásban bukkantak. A rendőrség feltevése szerint a bűncselekményt két nappál ko­rábban követték el. A hatóságok a kínaiak kö­zötti leszámolásra gyanaksza­nak. Spanyolországban már több hasonló gyilkosság for­dult elő kínai étterem-tulajdo­nosok között. • Az 1993-as év volt a kubai forradalom történetének legne­hezebb esztendeje, de az or­szág idén már megkezdheti a kilábalást válságos helyzetéből - hangoztatta Fidel Castro ku­bai állam- és kormányfő szom­baton, az ország nemzeti ünne­pén mondott beszédében. A kubai vezető a sziget dél­keleti nagyvárosában, Santiago de Cubában ugyanannak az épületnek az erkélyéről szólt a lakossághoz, ahonnan 1959. ja­nuár elsején bejelentette a Batista-diktatúra felett aratott győzelmet. Castro az egykori eseményekre visszaemlékezve az általa vezetett felkelést „minden idők legnemesebb és leghumánusabb forradalmá­nak" nevezte, amelynek irá­nya, vezetése mindvégig kifo­gástalan maradt. Az Egyesült Összecsapás Brüsszelben Több száz török bevándorló szombat éjjel Brüsszelben kő­záport zúdított a Németország­ban élő kurdok találkozójának otthont adó épületre, majd megostromolta azt. A vasárnap reggelig tartó összecsapásban öt rendőrtiszt megsérült. A Reuter jelentése szerint mint­egy 200 kurd vonult a német­országi Kölnből Brüsszelbe, hogy tiltakozzon a török kor­mány kurdokkal szemben al­kalmazott politikája ellen. Az Európai Unió székháza előtt tartott tüntetés után a kurdok a belga főváros Saint-Josse ne­gyedében gyülekeztek, ahol a Brüsszelben élő mintegy 20 ezer török egy része lakik. Mi­után a találkozó színhelyéül szolgáló épület előtt felhúzták a kurd lobogót, török fiatalok gyűltek a ház elé és a kurdok távozását követelték. A helyi polgármester elrendelte a zász­ló eltávolítását és nyugalomra intette az összegyűlteket. A rendőrség csak azt követően avatkozott be, hogy a 400 főre becsült tömeg elkezdte kővel dobálni az épületet. A kurdokat a rendőrség buszaival menekí­tették el a helyszínről. Kurd mészárlás Nyolc civilt mészároltak le szombaton Törökországban kurd szeparatisták - jelentette az ITAR-TASZSZ. Az ankarai televízió közlése szerint a Kurd Munkáspárt fegyveresei­nek egy csoportja - Maden vá­rosától négy kilométerre ­megállított két autóbuszt, és az utasok közül nyolc embert kivégzett. Menekülnek Államokra utalva kijelentette, hogy a harc máig sem fe­jeződött be: - Le akarnak győzni minket, mert nem képe­sek elviselni népünk méltósá­gát, azt, hogy képes volt ellen­• Három hónappal a tragikus moszkvai események után ­még a múlt év végén -, megle­hetősen zavaros körülmények között letartóztatták Alek­szandr Barkasovot, az oroszor­szági fasiszták vezetőjét, aki­nek fegyveres hívei részt vet­tek a tavaly októberi zavargá­sokban. A hírt vasárnap kö­zölte az Interfax hírügynökség. Az Orosz Nemzeti Egység nevű, azóta betiltott mozgalom tagjai ott voltak a belügyi egy­ségek által őrzött orosz par­lament, a polgármesteri hiva­tal, illetve a tévé október 3-i ostrománál, majd a moszkvai „Fehér Ház" október 4-i vé­delmében is kivették részüket. Zavargások Mexikóban Indián felkelő csoportok fegyveres támadást intéztek a hét végén több dél-mexikói vá­ros ellen az ország középső vi­dékén. Négyet közülük elfog­laltak: kezükre kerültek a me­xikói fővárostól mintegy 700 kilométerre délkeletre, Chia­pas szövetségi államban ta­lálható San Cristobal de las Casas, Ocosingo, Altamirano és Las Margaritas városok. A magát Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadseregnek ne­vező, eddig ismeretlen csoport nyilatkozatot tett közzé, amelyben hadat üzent a szö­vetségi kormányzatnak. Az in­dián parasztokból álló csoport azért fogott fegyvert - állította képviselőjük egy televíziós műsorban -, hogy elérje egy átmeneti kormány létrejöttét, a politikai rendszer átalakítását, a földreform végrehajtását, il­forradalom állni 35 éven át 'az ellenséges birodalomnak. Másfél órás beszédében Castro hangoztatta, hogy az or­szág nehézségei óriásiak, s egykönnyen nem legyőzhe­Barkasov és az események több más résztvevője azóta szökésben volt. Egyes értesü­lések szerint a „Fehér Ház" visszafoglalása előtt sikerült kereket oldaniuk az önnan ki­vezető föld alatti alagutakon. Az Interfax hírügynökség vasárnapi jelentése szerint az orosz fasiszták vezetőjét még a múlt év végén vették őrizetbe, az egyik moszkvai kórházban, ahol lőtt sebbel kezelték. Ki­derült hogy december 22-én letve a városi és falusi szegé­nyek problémáinak a megoldá­sát. A szövetségi államban le­zajlott összecsapásokban va­sárnap délelőttig heten vesztet­ték életüket, tizennyolcan pe­dig megsebesültek. Az áldoza­tok között három rendőr is van. Á Reuter megjegyzi: a tér­ségből korábban már érkeztek jelentések gerilla csoportok te­vékenységéről, de ezeket a hí­reket a mexikói kormány rend­re tagadta. A Notimex mexikói távirati iroda arról számolt be, hogy az indiánok az elfoglalt városokban gyújtogatnak. Szá­mukat hivatalos jelentések két­százra, más - egyebek között szemtanúkat idéző ^ források legalább hatszázra teszik. A szövetségi tartomány többi 106 városában nyugalom van. Felipe Aguirre Franco, Tapachula és Chiapas városok római katolikus püspöke föl­ajánlotta, hogy közvetít a ge­rillák és a kormány képviselői között. tőek, de további erőfeszítések­kel, sok munkával és küzde­lemmel felülkerekednek majd azokon. Általánosságban hang­súlyozta a hatékonyabb munka fontosságát és arra figyelmez­tetett, hogy nem ismétlődhet meg a tavalyi negatív cukorter­melési rekord. Ugyanakkor semmilyen említést nem tett a vezetés további reformelképze­léseiről, amelyek a néhány napja tartott parlamenti ülés­szak napirendjén szerepeltek, de központi intencióra elnapol­ták a témát, anélkül, hogy bár­miféle konkrét döntést hoztak volna. Castro az immár rituális „szocializmus vagy halál" jel­szó mellett „ezerszer éljen a forradalmak legtisztábbika!" kiáltással fejezte be szózatát. hajnalban az egyik moszkvai utcán lőttek rá egy Lada Sza­marából. Barkasovot nem sok­kal később egy arra haladó jár­mű vezetője vette fel és szállí­totta kórházba, ahol két operá­ciót is végrehajtottak rajta. A hatóságok tudomást szerezve a fasiszta vezér tartózkodási he­lyéről, december 30-án letar­tóztatták és a belügyminisztéri­um egyik kórházába szállítot­ták. Egy likvidáló Az orosz nacionalista szél­sőségesek vezére, Vlagyimir Zsirinovszkij azzal fenyegette meg Németországot, hogy ha hatalomra kerül Moszkvában, 300 ezer orosz katonát fog ál­lomásoztatni német földön. Zsirinovszkij kirohanásairól a Welt am Sonntag számolt be, ezek pár nappal ezelőtt han­goztak el Szófiában, amikor a politikussal közölték: nem en­gedélyezik beutazását Német­országba. Zsirinovszkij azt is közölte, hogy a beutazási tila­lomhoz hasonló döntések a harmadik világháború kirobba­nását, Németország „teljes szétrombolását" eredményez­hetik. Az elutasítást tolmácsoló német diplomatát az orosz pártvezér „likvidálással" fe­nyegette meg. Rekordot döntött a most elmúlt évben az amerikai par­tokra menekült kubaiak száma, közölték amerikai forrá­sok. 1993-ban több mint 3500-an menekültek a közép­amerikai szigetországból Floridába, az Egyesült Államok déli partvidékére. Ez a szám 43 százalékkal több az előző évinél, s a legmagasabb a rekordot tartó 1980-as esztendő óta - jelentették a hírügynökségek az amerikai parti őrség illetékesére hivatkozva. Letartóztatták az orosz fasiszták vezetőjét • A The Observei hírmagyarázata, Rév-Kemárem előtt A magyar diaszpóra lerázza az igát • A The Observer című bal­oldali brit lap vasárnap be­számolt Antall József temeté­sének megrendítő körülmé­nyeiről, és azt írta, hogy a tiszteletadás tanúsította: nem csak Magyarország 10 millió lakosának, hanem a határo­kon túl élő 5 millió magyar­nak is szellemi és erkölcsi ve­zetője volt. A szerző, Nick Thorpe ke­let-európai szerkesztő Buda­pestről keltezett cikkét azzal folytatta, hogy a Szlovákiában, Romániában és Szerbiában élő magyarok mind jobban berzen­kednek nacionalista kormá­nyaik ellen, és kulturális és te­rületi autonómiát akarnak. E három országban egyesek eb­ben bizonyítékot látnak Ma­gyarország szándékára, hogy felül akaija vizsgálni a határo­kat, de ezt a gyanúsítást mind a hat magyar parlamenti párt és a magyar kisebbségek vezetői is egyöntetűen tagadják. A brit lap beszámolt arról is, hogy Dél-Szlovákia magyar la­kosságának képviselői jövő szombaton gyűlést tartanak Komáromban, szerveződésük első jeleként. Nick Thorpe megírta, hogy a szlovák kor­mány a járási határok átrajzo­lásával szlovák többséget akar teremteni minden járásban, és a helyi magyar vezetők össze­jövetelét Meciar szlovák mi­niszterelnök „bűnténnyel ha­táros" cselekedetnek nevezte. Michal Kovac államfő hajlan­dó patronálni a gyűlést, ha azt elhalasztják és nem követelnek területi autonómiát - ezt békél­tető kísérletnek nevezte a brit szerző, majd idézte Jan Carno­gurski volt szlovák kormány­főt, ellenzéki vezetőt is, aki az­zal vádolta a szlovák kor­mányt, hogy nem képes megol­dani a kisebbségi problémát, nem tartja be az Európa Tanács ajánlásait és nevetségessé teszi Szlovákiát. A romániai helyzetről Nick Thorpe azt írta, hogy Tőkés László szerint „békés etnikai tisztogatás" folyik, és az RMDSZ megosztott: egyes tagjai úgy vélik, hogy a de­mokrácia lassacskán megoldja a kisebbségi problémákat, má­sok szerint .viszont nyílt beol­vasztással kerültek szembe és a legjobb védekezés a területi autonómia. A román válasz is kétféle: a kormánypolitikusok irredentizmussal és apartheid­szerű elszigetelődés szándéká­val vádolják a magyarokat, az ellenzékiek viszont kiállnak a magyarok joga mellett, hogy megvédjék kultúrájukat. A brit szerző azt írta, hogy Szerbiában boszniai stílusú etnikai tisztogatástól félnek a magyarok. Magyarországon a külföldi kisebbségek helyzete máris kampánytéma a jövő tavaszi választásokra, de az egymással küzdő politikusok inkább a környező országokat igyekez­nek megnyugtatni, semmint a kisebbségek ügyét képviselni ­írta Nick Thorpe. Idézte Orbán Viktort, aki szerint az autonó­miát nem lehet bevezetni az il­lető kormányok jóváhagyása nélkül, és idézte Horn Gyulát is, aki szerint a kisebbségi jo­gok garanciáinak követelése előtt szavatolni kell a meglévő határokat. Ebből a brit lap szerzője azt a következtetést vonta le, hogy a komáromi összejövetel és a hasonló akciók nem lehetnek Budapestről szervezett össze­esküvések, ellenkezőleg, annak felismerésére vallanak a ki­sebbségek körében, hogy csak saját maguk állhatnak ki érde­keikért, amíg el nem jön az igen vágyott szélesebb európai integráció. • Félő, hogy Szlovákia máso­dik évének első napjai a Me­ciár-kormány és az ottani je­lentős magyar kisebbség újabb erőpróbájával kezdőd­nek: január 2-től ugyanis a Matica Slovenska elnevezésű hazafias szervezet tüntetése­ket szervez a január 8-iki ko­máromi gyűlés ellen, ahol magyar önkormányzati képvi­selők egy dél-szlovákiai ,,au­tonóm tartomány" kikiáltását tervezik. A magyarok így kí­vánnak tiltakozni az ország adminisztratív újrafelosztásá­ra vonatkozó tervek ellen: ezek egyebek mellett arra szolgálnak, hogy „széttörjék,, a kisebbségi többségű terüle­• Le Monde A viszály teket - ltja a Le Monde vasár­napi számában a lap kü­löntudósítója, Yves-Michel Riols. Riols úgy látja: ez az „egy­másralicitálás" azért különös, mert a szlovákiai magyar ki­sebbség helyzete kétség­telenül a legkevésbé nyugtala­nító - miközben a romániai, s főleg a vajdasági magyarok­nak valóban reális alapjaik vannak az aggodalomra. Sze­rinte a szlovákiai magyar ki­mértéke sebbség panaszai inkább szimbolikusak, az együttélés - egyébként fontos - jeleire vonatkoznak. így például elítélik az államfő által de­cemberben aláírt törvényt, melynek értelmében minden férjezett nő nevéhez hozzá kell tenni a szlovák ,,ova" végződést. Vagy - mint Riols írja - ott van a „táblák háborúja": egy törvénytervezet engedélyezné a kétnyelvű táblák elhelyezé­sét azokban a településekben, ahol a kisebbség létszáma el­éri a 20 százalékot - de a ma­gyar írásmód csak a szlovák név puszta fordítása lehet. - Ügyetlenség, vagy szán­dékos lépés, amely az etnikai feszültségek szításával akarja elterelni a figyelmet más problémákról? - teszi fel a kérdést Riols. - Bármi legyen is a szándék, ez a két, önma­gában egyébként jóindulatú törvény hozzájárul a bizony­talanság légkörének megte­remtéséhez, miközben eddig a magyarok és a szlovákok jó­szomszédi kapcsolatban éltek egymással - ítja a Le Monde tudósítója.

Next

/
Thumbnails
Contents