Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-04 / 283. szám

SZOMBAT, 1993. DEC. 4. BELÜGYEINK 3 • Lippai Pál szerint Az országgyűlési képviselők cserben hagyták a lakosságot Ha az önkormányzatok elle­hetetlenülnek, igen nehéz hely­zetbe kerül a lakosság is - véli dr. Lippai Pál. Szeged polgár­mestere szerint a parlamenti szavazás nyomán rendkívüli veszteség érte a várost, és ter­mészetesen az ország összes többi települését is. Mint is­meretes, a törvényhozás lesza­vazta Zsigmond Attila MDF-es képviselő indítványát, amely a személyi jövedelemadóból nem 30, hanem 35 százalékot juttatott volna az önkormány­zatoknak. - Mély megdöbbe­néssel vettem tudomásul a vég­eredményt - nyilatkozta la­punknak dr. Lippai Pál s ami még fájdalmasabb, az alpolgár­mesternővel hiába kerestük fel kéresünkkel a városi és a me­gyei honatyákat. Bratinka Jó­zsefet. Póda Jenőt és a többie­ket, nem támogatták igenlésük­kel a javaslatot. Pedig mind­össze hat szavazat hiányzott ennek elfogadásához. Az 5 százalék igen nagy pénz. mun­katársaim kiszámolták; 213 millió 945 ezer forint, meg­haladja a Szegedi Nemzeti Színház éves előirányzatát. A településüzemeltetési nor­matíva csökkentése 34,5 mil­lióval könnyíti meg a szegedi kasszát. Régi sérelmünk, hogy csak a megye kap térségi nor­matívát (490 Ft/fő) infrastruk­túrájának fejlesztéséhez, a megyei jogú városok nem. Pe­dig éppen p megye, illetve annak lakossága használja a mi városunk útjait, tömegközle­kedését, iskoláit. Ha mi is megkapnánk ezt az összeget, 85 millió forinttal „gazdagod­nánk". Összesen 334 millió fo­rinttal. Több ez, mint amennyi­ből a színház, a szabadtéri és a szimfonikus zenekar gazdál­kodik. Ez a városi költségvetés 3,34 százaléka. Dr. Lippai Pál szerint az országgyűlési képviselők na­gyobb része cserben hagyta a lakosságot. 0.1. A Csongrád megyei országgyűlési képviselők szavazatai 1. Dr. Eke Károly 2. Dr. Raffav Ernő 3. Királv Zoltán Pártállás függ. MDF MDF Helység Budapest Szeged Szeged Szavazat A szocialisták szegedi jelöltjei Annus József, dr. Géczi József, Botka László A Magyar Szocialista Párt szegedi szervezete csütörtökön este döntött róla. hogy az 1-3. választási kerületben kik lesznek országgyűlési képvi­selőjelöltjeik. A tegnapi sajtó­tájékoztatón a városi elnök, dr. Nemcsók János elmondta, hogy többes jelölés mellett, „amerikai típusú" választással az utolsó pillanatban dóit el, hogy kiket választanak meg titkos szavazással. (A szocia­listák valamennyi jelöltje - az országos pártelnök kivételével - egyénileg is megméreti ma­gát.) Annus József (ró, a Tiszatáj főszerkesztője honatyaként a humán értelmiség üde színfolt­ja a parlamentben. Tényke­désével a vidéki embereket igyekezett szolgálni, a honvé­delmi bizottságban kapott feladatokat. Dr. Géczi József jogász, politológus a kö­zép-európai régió nemzetközi hírű agrárpolitikai szakemberé­vé nőtte ki magát. Az or­szággyűlésben és a párton belül is integráló szerepet tölt be. Botka László 22 éves fiatal­ember. Jogot tanul, élsportoló. Az egyetemistákból alakult alapszerevezet egyik vezér­egyénisége, a tettrekész fiatal generáció reprezentánsa ­mutatta be a jelölteket az MSZP városi elnöke. Nem rejtette véka alá törekvésüket: valamennyi körzetben nyerni szeretnének. írók mondják Nyilvános titok Nem akartam, hogy megtudják, mire gondolok. A gondolat az magánügy. Mégis el akartam mondani. Ezért leltem (ró. Odze György Túlsúlyos irodalom Azt mondják, száz kiló alatt az író: karácsonyfadísz. Konrád György Kirekesztés A mai magyar társadalom nem alkalmas arra, hogy tömegesen befogadja a bioszférikus gondolatokat. Seheők János Mihaszna Ha a haszonból indulnék ki, azonnal minden tollat össze kéne törni a környeztemben. Esterházy Péter Tovatűnt dicsőség A kiadók fejőstehene voltam. Szilvási Lajos Önzés A legvidámabban még a saját mocskában lubickol az ember. Ferdinándy György Viszony(lagos) Két büdös ember, ha szereti egymást, az egymásnak jószagú. Monoszlóy Dezső Mesevég Szörny a szörnynek nem vájja ki a szemét. Békés Pál Ha ordas eszmék uszulnak... Töltött káposztát kérünk a börtönbe. Komis Mihály Zöldi l.ászló gyűjtéséből 4. Dr. Bratinka József MDF Szeged ­5. Dr. Papp Lehel György MDF Szentes tart. 6. Dr. Szabó Lajos FKgP Hmvhely ­7. Dr. Mihály Zoltán MDF Makó nem 8. Dr. Grezsa Ferenc MDF Hmvhely nem 9. Dr. Kószó Péter MDF Hmvhely nem 10. Póda Jenő MDF Szeged tart. 11. Pintér István FKgP Csongrád nem 12. Annus József MSZP Szeged igen 13. Géczi József MSZP Kkdorozsma igen 14. Rózsa Edit SZDSZ Budapest ­15. Tamás Gáspár Miklós SZDSZ Budapest igen A szavazás eredménye százalékos arányban kifejezve A teljes létszámra vonatkoztatva Igen Nem Tartózkodott Hi; MDF 9 60 11 20 SZDSZ 70 0 0 30 FKgP 17 38 5 40 MSZP 73 0 0 27 Fidesz 46 0 0 54 KDNP 14 64 0 22 MIF.P 0 27 0 73 Független 30 0 0 70 A jelenlévőkre vonatkoztatva Igen Nem Tartózk MDF 11 75 14 SZDSZ 100 0 0 FKgP 28 64 8 MSZP 100 0 0 Fidesz 100 0 0 KDNP 18 82 0 MIÉP 0 HM) 0 Független HM) 0 0 A táblázatokat Demszky Gábor Budapest főpolgármestere küldte el dr. Lippai Pálnak, aki lapunk rendelkezésére bocsátotta. • Százötven millió forintnyi intervenciós támogatásban ré­szesülhetnek azok a szőlőter­melők, akik az idén bérfel­dolgozást végeztetnek. Mind­erről hamarosan miniszteri rendelet jelenik meg - közölte tegnap Török Zoltán, az Ag­rárrendtartási Hivatal főta­nácsosa. A szakember el­mondta: intervenciós támoga­tásban azok az egyéni termelők kapnak, akik nem rendel­Támogatás bor­termelőknek keznek feldolgozóval, illetve tárolóval, ám szőlőjüket bér­munkában dolgoztatják fel ebben az évben. fO innország december 6-án ünnepli függetlenségének Lr 76. születésnapját. Az 1917-es oroszországi októberi forradalmat kiváló pillanatnak látták a finnek arra, hogy országuk teljesen független állammá váljon, amely 1809 óta autonóm része volt az orosz birodalomnak. Az új állam születése után közvetlenül a finnek polgárháborút vívtak, mely egy időre megosztotta a népet. Bizonyos monarchi­kus törekvések után a köztársasági államforma mellett döntöttek. Finnország függetlenségének első két évtizede a nemzeti lét megszilárdítását, a polgárháború szülte ellen­tétek leküzdését, az észak-európai és a rokon népek együttműködésének megteremtését jelentette. 1939 novem­berében, a téli háború kezdetén a kis Finnország - minden nemzetközi próbálkozás és együttérzés ellenére - egyedül állt a Szovjetunióval szemben. A polgárháborúban meg­osztott finnek egy emberként szálltak harcba a szovjetek ellen. A téli háborúban Finnország a megmaradásáért harcolt, s ebhen a harcban győzelmet aratott. j J finn nép szilárdan hitt a jobb jövőben, és minden J-J energiáját hazája fejlesztésére fordíthatta. A korábbi mezőgazdasági ország gyors ütemben kezdett modern ipari országgá válni, s hamarosan megszületett a híres ,finn gazdasági csoda". A finn gazdaság alapvető forrása a „zöld arany", a végtelen erdő és a fafeldolgozás. Finnor­szág lett a papírgyártáshoz szükséges technológia első számú szállttója a világon. Finnország a mélyből, szinte reménytelen helyzetből a világ leggazdagabb államainak sorába lépett. Ez még akkor is így van. ha jelenleg komoly gazdasági válságát éli, amely többek között 20 százalékos munkanélküliséget jelent. Ugyanakkor élénkülő külkereskedelme most ismét a régi pozíciók visszaszerzését jelzi. Z az ország a történelem kemény leckéiből tanulta meg, hogy nem várhatja mások segítségét, ha fenn akar maradni, ha meg akarja őrizni országának füg­getlenségét és szabadságát. Felvételét kérte az Európai Közösségbe, melynek minden bizonnyal nemsokára teljes jogú tagja lesz. Az elmúlt idők tapasztalatai alapján a finnek azt vallják, hogy csak akkor őrizhetik meg nemzeti identitásukat, ha a nemzet egységes, s ha képesek és meg­próbálják megérteni szomszédaikat is. 1994 februárjában a finnek új köztársasági elnököt választanak. Helsinkiben a közelmúltban készült el az egyedülálló, modern elnöki rezidencia, amelyet Reima és Raili Pietila építész házaspár tervei alapján gránit sziklák és fenyőfák közé a tenger fölé, a város zajától elrejtve építettek. Mauno Koivisto most utoljára házigazda az elnöki palotában tartandó hagyományos és nagyszabású december 6-i ünnepi fogadáson. AL^.­tr­• Új alapítvány kezdte meg működését városunkban: „A Polgárosuló Szegedért" névvel jegyezte be a bíróság a sze­gediek által kezdeményezett alapítványt, amelynek kurató­riumi elnöke, dr. Tóth Károly és dr. Bús Aladár, a kuratórium tagja, sajtótájékoztatón számolt be az Alapítvány céljairól, ter­veiről. A Polgárosuló Szegedért Alapítvány létrehozásával kap­csolatban megtudtuk, hogy az teljesen politikai ideológiáktól mentes, tagjai kizárólag ma­gánemberként vesznek részt a munkájában. Alapvető célja: mozgósítani Szeged anyagi és szellemi erőit annak érdeké­ben, hogy lakói kulturált körül­mények között, biztonságban éljenek és magukénak érezzék lakóhelyüket. Ezért az Ala­pítvány működését úgy iránytt­ja, hogy pályázatokat (r ki, és • „ A Polgárosuló Szegedért" Alapítvány Hogy büszkébbek lehessünk városunkra más módon is összegyűjti a javaslatokat, elképzeléseket, ötleteket, amelyek a jobbítás célját szolgálják. A felmerült javaslatok értékelésére felkéri vagy megbízza a város tudo­mányos és egyéb szaktekin­télyeit, nagyobb jelentőségű kérdésekben, beleértve a meg­valósíthatósági tanulmány el­készítését is, mozgósítva a város érdekében Szeged szel­lemi potenciálját. A Délma­gyarország kérdésére, hogy ezeket a pályázatokat magán­személyektől vagy egyesüle­tektől, társaságoktól várják és mi a határidő ezek elkészíté­sében, a válasz az volt, hogy záros határidőket szabnak meg, konkrét és operatív munkát vé­geznek. az ötletgazdák pedig lehetnek egyének és csoportok is. A sajtótájékoztatón felvető­dött a kérdés, hogy miért ép­pen most került sor az Alapít­vány létrehozására. A kurató­rium elnöke szerint tudomásul kell vennünk, hogy (szerencsé­re) elmúltak azok az idők, amikor az állam a maga pater­nalizmusával eldöntötte, hogy mi a jó, mi a hasznos polgárai számára. Most felerősödött a közösségeknek, azoknak a cso­portoknak a szerepe, amelyek az állami gondolkodástól füg­getlenül, attól már megszaba­dulva, maguk érzékelik, mérik fel, hogy mik azok a szükség­letek, melyek azok a lépések, amelyek nyomán javul az élet egy-egy közösségben Az Alapítvány, amelynek a székhelye Szegeden a Rákóczi tér I. szám alatt van (Alkot­mányjogi Tanszék), megvá­lasztotta kuratóriumát. Tagjai: Bénák László, dr. Bodosi Mi­hály, dr. Bús Aladár, dr. Dinya László, Halász Miklós, dr. Ilia Mihály, dr. Molnár Péter, .Ör­döghné dr. Kotogány Ilona, dr. Péter László, Sándor Péter és dr. Szalay István. K. F. Korosztálybuli harmincasoknak, negyveneseknek Aki ezentúl péntek és szombat esténként belép a Szeged Étterem ajtaján, egy időgépre vált jegyet. Garan­táltan 20 évet fiatalodik, hiszen azonnyomhan a 70-es években találja magát. A korosztály-buli - amely a harmincasokat és a negy­veneseket próbálja újra összehozni - filozófiáját a „nagy idők" három legendás lemezlovasa foglalta össze: Horváth András, Császár György és Bene Gábor. Teg­nap, pénteken este a triumvi­rátus tartotta meg a nyitányt. Az elkövetkező téli estékre pedig mindenféle meglepeté­seket ígértek. Képünkön: a résztvevők energiát gyűjte­nek. (Fotó: Révész Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents