Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-31 / 305. szám
PÉNTEK, 1993. DEC. 31. Futás jelmezben és (jel)meztelenül SPORT 17 Ez a cím nem holmi polgárpukkasztó sporteseményre kívánja fölhívni a figyelmet, csupán arra, hogy az év utolsó napját senki se vegye komolyan. Volt már ez évben elég bosszúságra okot adó gond és probléma. Az ISPO szilveszteri futóversenyén mindenki igazán elengedheti magát 3 kilométer erejéig. A Burger King előtt délelőtt 11 órakor a nevetésnek és a vidámságnak szeretnének helyt adni a szervezők. Ezért van külön kategória a jelmezes futóknak és egy új versenysport szegedi bázisát szeretnék bővíteni a pincérfutóverseny ismételt megrendezésével is. A tálcával és pohárral futó résztvevőknek az osztrák-magyar étterem, a Fehértói halászcsárda, a Pick klub szabadidős központja, a Kék Csillag étterem, az Aranykorona étterem, a Csepp a tengerben étterem ajánlott föl vacsorameghívásokat. Aki „csak" futni akar, az sem távozik majd üres kézzel, hiszen a Matáv, a Burger King étterem, Hódi László gyümölcs és Puskás László ital nagykereskedők jóvoltából számtalan meglepetés vátja őket. Érdemes lesz tehát új életet kezdeni annak is, aki a régivel sem tudott mit kezdeni s indulni annak is, akit már utolért a futóláz. Ismét tornagyőztes a szegedi öregfiúk csapata Csanádapácán nagyszabású kispályás labdarúgó teremtorna-bajnokságot rendeztek Szilveszter Kupa néven. A küzdelemben hat csapat, a Békéscsabai Előre öregfiúk, a Békéscsabai Kőröskazán, az Orosházi AGRO RT., a szegedi öregfiúk, valamint két helyi együttes, a Csanádapácai Rudi FC és a Sima Csanádapáca vett részt. A csapatokat két hármas csoportba osztották, ahol körmérkőzés alapján döntötték el a helyezési sorrendet, majd a csoportelsők játszottak a döntőben. A szegedi öregfiúk, amint azt már az elmúlt napokban számtalanszor tették, ismét első lettek csoportjukban, így újra döntőt játszhattak. Ellenfelük (ki lehetett volna más?) a Békéscsabai Előre öregfiúk csapata volt. A döntőre zufolásig megtelt a helyi sportcsarnok, s a köznség igen színvonalas és érdekes mérkőzést láthatott. Az első félidőben még nem bírt egymással az igen jó erőkből álló két csapat, de a második játékrészben a szegediek sokkal jobbak voltak, s végül 6-4-re megnyerték a döntőt. A két együttes góllövői a döntőben: Móricz (2), Tóth G. (2), Kutasi és.Szrenka, illetve Erős (2), Deres (2). A szegedi csapatban a következők szerepeltek: Újhelyi Kutasi, Kőhalmi, Móricz. Deák, Szrenka, Sándor Z., Hegy esi L, Tóth G. A békéscsabaiaknál olyan olyan ismert volt labdarúgók játszottak, mint Pásztor J., Dobó, Szűcs, Erős és Schneider. • A közelmúltban a Budapest Sportcsarnokban köszöntötte Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke azokat az ifjúsági sportolókat és edzőiket, akik a világversenyeken öregbítették hazánk hírnevét. Ezt követően dr. Aján Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára Kiváló Ifjúsági Versenyző és Kiváló Nevelő Edző címet nyújtott át az arra érdemeseknek. Szegedről többek között hivatalos volt erre az ünnepségre Tóth János, a Szegedi VSE birkózója és mestere Csikós Ferenc. Eddig a száraz tények. A volt serdülő világbajnokkal és az ifjúsági vb ezüstérmesével, a junior vb negyedik helyezettjével, valamint edzőjével a napokban beszélgettem. • Az idei év nem úgy sikerült, mint a korábbiak. Mi ennek az oka? - Véleményem szerint pedig pontosan olyan jó évet zártam, mint korábban - jelenti ki határozottan a Szegedi Vasutas szerény versenyzője. - Nem szabad ugyanis elfeledkezni arról, hogy én korosztályt váltottam. A juniorok azok akik pillanatok alatt a felnőtt mezőnyben is meghatározók lesznek. Tévúton jár az is, aki elfeledkezik arról, hogy a volt Szovjetunió széthullásával az egyéni sportágakban súrúsö• Elismerés az OTSH-tól m Ér-e annyit a 4., mint a 2. hely? m Edzőpartnerek kerestetnek Tóth János és Csikós Ferenc kiváló ••• A mester és tanítványának munkáját észrevették... (Fotó: Schmidt Andrea) dött és erősödött a mezőny. Hát ilyen körülmények között lettem én világbajnoki negyedik, ami ugye nagyon könnyen érem is lehetett volna... - Janika negyedik helyével egyébként én is elégedett vagyok - veszi át a szót Csikós Ferenc. - Ez sem mond még semmit, de az már igazi fokmérő lehet, hogy a szakma is elismeri Tóth János eredményességét. Tagja ugyanis annak a szűkített válogatott keretnek, amelyből kikerül az atlantai olimpiai magyar csapat. Tanítványomnak pedig a 82 kilogrammban nagyon jó esélye van, hogy a világ legnagyobb versenyére kijusson. - Ha az egyesületem megteremteni a felkészüléshez szükséges feltételeket, gondolok elsősorban a megfelelő edzőpartner(ek)re, akkor rajtam nem múlik az olimpiai kiküldetés jelenti ki a tőle egyáltalán nem megszokott határozottsággal Tóth János. - Három-négy embert szeretnék János köré gyűjteni, az összes felnőtt versenyen el kell indulnia, s akkor már a közös álom valóra is válhat... Süli József MHMMHi Romario Edmundoval szeretne játszani Bár Brazilia labdarúgó válogatottja ott lesz a jövő évi világbajnokságon - csakúgy, mint eddig minden vb-n - Carlos Alberto Parreira szövetségi kapitányi posztja azért nem tűnik túl biztosnak. Legutóbb az egyik legnépszerűbb brazil napilap, az O'Globo közvéleménykutatása mutatta ki, hogy a szurkolók bizony másképp állítanák össze a válogatottat, mint a kapitány, most pedig Romario, a Barcelona csatára vázolta elképzeléseit egy TVinteijúban. - A válogatás kétségkívül a kapitány feladata, de úgy érzem, Edmundónak mindenképpen helye lenne a válogatottban. Ha vele játszhatnék együtt. sokkal hatékonyabb lenne a csapat támadójátéka - mondta Romario, aki a karácsonyi ünnepekre utazott haza Spanyolországból. A világ egyik legjobb csatárának tartott Romario rokonszenve érthető Edmundo iránt, .hiszen korábban a Vasco gárdájában együtt rugdosták a gólokat. Edmundo ebben az évben a Palmeirashoz szerződött és 20 évesen már brazil bajnokcsapat tagjának mondhatja magát. Romario véleményét pedig aligha hagyhatja figyelmen kívül Parreira, hiszen éppen a csatár két góljával győzték le 2-0-ra Uruguayt a vb-részvétel kérdését eldöntő találkozón. „Egységes a magyar sport — Gallov Rezső államtitkár év végi nyilatkozata 99 - Meggyőződéssel mondom: az 1992-es barcelonai sikeres év után újból jó esztendőt zárunk mondta az államtitkár. - Annak ellenére, hogy ellentmondásos volt a kép, de sikerült felülemelkednünk a gondokon. Ellentmondásos, mert a súlyos anyagi gondok ellenére az élsport szép eredményeket produkált, gondolok itt elsősorban a 23 világ- és 30 Európa-bajnoki győzelemre, amelyek közül 4, illetve 11 olimpiai számban született. A megszerzett érmek száma 61, illetve 76, s ez is rendkívül pozitív egy olimpiai esztendőt követően. Néhány sportágban megkezdődött a nemzedékváltás, így például a nálunk nagy hagyományokkal rendelkező vívásban, vízilabdában vagy a kajak-kenuban is. • Mivel magyarázza a sikereket? - Elsősorban azzal, hogy egységes a magyar sport. Az OTSH, a MOB és a szakszövetségek összefogása jó csapatmunkát jelentett. Nagytudású szakvezetőink éppen a kisszámok törvényére gondolva igyekeztek klaszszisainkat megőrizni, a csökkenő sportolói létszámból pedig jól kiválasztani a tehetségeket, felhozni őket világszínvonalra, előVlár csak órák vannak hátra az ócsztcndőből, s a magyar sportban is megkezdődött a mérlegkészítés, megválasztották az év legjobbjait, s megtörténtek az előkészületek 1994-re. Ez alkalomból Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke nyilatkozatot adott Kozák Mihálynak, az MTI munkatársának, hogy miként értékeli a búcsúzó évet, s mit vár a küszöbön álló újtól. készíteni a nagy nemzetközi megmérettetésekre. Mindezek eredménye, hogy 1993-ban is megőriztük helyünket a sportvilág élvonalában. • Nem túlzás, hogy a magyar sportban januártól decemberig szinte naponta visszatérők voltak a pénzügyi gondok. Végül is hogyan sikerült túljutni a nehézségeken? - Ahhoz, hogy sportmozgalmunk zökkenőmentesen tudjon működni, 12-14 milliárd forintra lenne szükség. Ebből az idén mintegy 5-6 milliárd hiányzott, s ezért maradt el sok-sok létesítmény felújítása, és a fejlesztési tervek maradéktalan megvalósítása. Nem titok, az év végére aZ OTSH minden tartalékát felhasználta, s a Nemzeti Sportalap pénze is segített. De külön szeretném hangsúlyozni, hogy milyen sokat jelentettek és segítettek a szponzorok, akik milliókat áldoztak a magyar sport működésére, fenntartására, sikereire. Rendkívüli például, hogy már 14 tagja van a MOB Hajós Alfréd Olimpiai Társaságának, akik évi tíz-tízmilliós támogatást nyújtanak pénzben vagy szolgáltatásban. S gazdálkodásunkban szinte felmérhetetlen sokat jelentett, hogy a kormányzat 941 milliós póttámogatása gyakorlatilag az adótartozások felszámolására adott lehetőséget. • Hogyan tovább, mit vár 1994-től? - Mindig optimista voltam, most is az vagyok. Tudom, a sportért rajongókat anyagi gondjaink nem érdeklik, sikert várnak, örülni akarnak a győzelmeknek. Ez figyelmeztető is számunkra 1994 küszöbén, amely év a nyári olimpiai ciklus félidejét jelenti. A magyar fiatalokban mindig volt, van, és meggyőződésem, hogy lesz tehetség a sportok iránt. Jó gondolat volt a diák- és egyetemi sport szétválasztása, előbbi idén 30 millió forinttal kapott több támogatást, mint az előző évben. Az egyetemi sportszövetség pedig az Universiadén elért sikerekkel bizonyította életrevalóságát. • Ami pedig anyagi gazdálkodásunkat illeti: az új évben ugyan 200 millió forinttal kevesebb lesz a költségvetésből nekünk jutó pénz, de igyekszünk ezt máshonnan előteremteni. Ebben az évben negyedszer jártam körbe az ország megyéit, s örömmel tapasztaltam, hogy a helyi önkormányzatok mindenütt szívügyüknek tekintik a sportot. A költségvetésükben megjelenő sporttámogatási összegek növekednek, s ez a folyamat remélhetőleg 1994-ben is megmarad. Nem túlzás azt mondanom, hogy a magyar sport sokirányú gazdasági tevékenységében döntő szerepük van azoknak az összegeknek, amelyeket az önkormányzatok biztosítanak. • Az OTSH elnöke ezekkel a szavakkal zárta az MTI-nek adott nyilatkozatát: - Felhasználva az alkalmat, ezúton is szeretném megköszönni az 1993-ban végzett tevékenységet, a sajtó rendkívül jelentős támogatását is, és bízzunk a jövő év újabb magyar sportsikereiben. • Tavasszal három mérkőzésen már biztosan pályára lép a magyar labdarúgó válogatott. Fülöp Ferenc, az MLSZ technikai vezetője elmondta, elképzelhető, hogy ezen felül májusban még Hollandiát is fogadja Verebes József szövetségi kapitány csapata. Várható, hogy több, világbajnokságra készülő válogatott is jelzi mérkőzési szándékát. A három biztos mérkőzés. Március 9.: MagyarországSvájc. Március 23.: AusztriaMagyarország, Linz. április 20.: Dánia-Magyarország, Koppenhága. • Kék Mókus Kupa döntője A Siker csak a második Okos ember volt, aki kitalálta a Kék Mókus Kupát. November eleje óta „szórakoztatja" 40 csapat több mint 400 játékosát és ehhez a döntő napján, ebben a fociinséges időben még csatlakozott újabb 400 szurkoló is. Mert több mint 400-an szurkoltuk végig a Kék Mókus Kupa döntőjét és az előtte lejátszott mérkőzéseket. Kezdődött a 3-4. helyért vívott találkozóval, amelyen a Dallas csapata „kiütéssel" nyert 6-t-re a Kérdőjel ellen. Ezen az összecsapáson Tölcséres (aki jelenleg Ausztriában vendémunkáskodik) és Szabó Zsolt 2-2, Fülöp és Miklós l-l gólt szerzett, s erre Buholcz csak eggyel tudott válaszolni, s így alakult ki a 6-1-es végeredmény. A Kérdőjel tehát továbbra is kérdőjel maradt... A szünetekben a csínos lányok Majorette csoportja szórakoztatott bennünket, majd következett a délután nagy atrakciója, a Szeged öregfiúk-UTE öregfiúk mérkőzés, amelyen a vendégek „öregfiúságát" erősen megkérdőjelezném. Az még csak elfogadható, hogy Bene Feri a maga 50 évével, Malhesz Imre több mim félszázad esztendejével, vagy Tóth Jóska „kortalanságával" már öreg fiú, de hogy a még jócskán aktív, volt szegedi Véber Gyuri, a Liverpoolt is megjárt Kozma István, vagy az UTE alapembere, Aczél Zoltán is öreg fiú?... Hát már bocsánatot kérek... így aztán nem csoda, ha ők irányították a játékot, de a felsoroltak ellenére a szegedi (igazi) öregfiúk „felvették" a kesztyűt, s tartották az iramot a „fiatalos" vendégekkel, akik Véber és Bene révén kétszer betaláltak a szegedi kapuba, amire a vendéglátók Deák révén csak egyszer tudtak válaszolni. Mindezek ellenére a közönség nagyszerűen szórakozott, s vastapssal jutalmazta az előadást. Pedig a java még csak ezután következett. A negyven csapatból döntőbe került két együttes, a Sörpatika (alias Szeged TE) és a Siker (Dózsa, HLC, SZVSE és más csapatokból verbuvált tagokkal) sokáig emlékezetes mérkőzést vívott egymással. Pedig az első félidőben úgy látszott (ekkor már 3-0-ra vezetett a Sörpatika), hogy minden lezajlott. Szerencsére a Siker nem így gondolkozott. A második 30 percben hatalmas hajrát vágott ki, szinte a kapujához szegezte ellenfelét, de húsz perc elteltével Ottlik révén csak szépíteni tudott. Aztán a bírók nem adtak meg egy jogos hetest a Sikernek, ellentámadás, s Gréczi már harmadik és csapata negyedik gólját szerezte (az elsőt Puskás lőtte) s ezzel el is dőlt minden. Hiába volt kétszer is eredményes Gazdik Attila, a dolgon már csak szépíteni tudott. Végül is 4-3 lett a Sörpatika javára, s ezzel az őszi „kinti" kudarcokért a teremben vigasztalódhadtak a Szeged TE focistái. A végén az ünnepélyes díjátadáson a legsportszerűbb csapat címet a Kapacs, a legjobb játékosnak járó jutalmat Szabó Zsolt, a legjobb kapus díját Demeter János, a gólkirály jutalmát Ottlik Róbert, mig a különdíjat Gaál Zoltán a Kék Mókus Kupa hétéves szervezéséért kapta. Mindehhez Csak annyit lehelünk hozzá: szép volt öreg és fiatal fiúk! P. Sándor József