Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-31 / 305. szám

PÉNTEK, 1993. DEC. 31. SZILVESZTER '93 7 Az év szegedi emberei Egy bankár, aki nem szeret tartozni! • Meglepte, hogy az év egyik szegedi emberének választották? - Teljesen váratlanul ért. • Mit gondol, mennyire szólt az elismerés Meszlényi Ferencnek és mennyire a bankszakmának ? - Néhány éve még szóba sem jöhetett volna, hogy egy bankárt ilyen megtiszteltetés érjen. A két dolgot nem tudom külön választani: a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet elismert a városban. Hogy végül engem választottak? Csak tettem a dolgomat. Sosem hajtott személyes ambícíó. Szeretem a szakmámat és minden lehetőséget megragadok sokszor nagy kockázatot vállalva. • Szeret kártyázni is? - Hallót valamit? • Nem. Kellett volna? - A szövetkezeti mozgalomba 1962-be úgy kerültem, hogy tudtam ultizni. m? - Hódmezővásárhelyen születtem és nyolc évig vonatoztam Szegedre. Az utazás közben kártyázással múlattuk az időt. A partnereim közül hívott valaki Szőregre. • Szóval a volt ultipartnere csalta el a takarékszövetkezethez. Azelőtt hol dolgozott? - Meg fog lepődni: a vasútforgalmi technikum kollégiumában voltam hivatalsegéd. Munka közben mindig tanultam. Később is minden iskolámat munka mellett végeztem el. • Mi lett az ultival? - Mostanában nincs időm rá. • A takarékszövetkezet fiókjaiból tucatszám hozták be a kollégái a voksokat. Ennyire népszerű a munkahelyén? - Úgy érzem elismerik, amit csinálok. • Fontos, hogy szeressék is? - Nagyon. Nálunk nemcsak a fizetésért dolgoznak, hiszen a közhiedelemmel ellentétben a takarékszövetkezetekben roszszul keresnek a bankárok. • Mennyire rosszul? - Huszonötezer forint a bruttó átlagkereset. Külön köszönet jár érte, hogy itt maradnak, csábító erő bőven akad a városban. • Ha már itt tartunk, mit jelent egy bankárnak pénz? - Mindent. Azzal kelek, azzal fekszek. A pénz egy bankárnak azt jelenti, hogy állandóan működtetnie kell. Nagyon igaz az a mondás, hogy a pénz csinálja a pénzt. • Most mennyi pénz van Meszlényi Ferenc zsebében? - Pontosan háromszázezer forint. Nem az enyém, csak a zsebemben van - egy baráti megbízást teljesítek. • Mennyit szokott magánál tartani? - Általában öt-hatezer forintot. Nem teszem ki magamat annak, hogy elveszítsem a pénztárcámat, vagy ellopják. A többit a bankban tartom. • Gondolom a szöregi takarékszövetkezetben... - Ez itt a reklám helye? • Mondjuk. Mennyit költ naponta? - Keveset. Nem dohányzom, alkoholt sem igen fogyasztok. Esténként otthon egy-két üveg sört viszont szívesen megiszok. • Melyik a kedvenc márkája? - Az Amstel. • Könnyelmű a költezésben, vagy nehezen adja ki a pénzt? - Nagyon nehezen, de ha egyszer döntöttem, akkor gyorsan zsebbe nyúlok. • Gavallér? Mennyit költött például az idei karácsonyra? - Húszezer forintot az egész családra. • Az nem sok. - A tartalom a lényeg. • Sosem könnyelműsködik? - Nem. A huszonötödik háMeszlényi Ferenc, a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke (Fotó: Gyenes Kálmán) Meszlényi Ferencet, a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet ötvenhat esztendős elnökét választották olvasóink az év (pénz)emberének. Azt hinnénk, egy bankár könyökvédőben ül, számolja pénzt és meglehetősen unalmas az élete. Ezzel szemben Meszlényi Ferencnek szusszanásnyi ideje sincs: naponta húszharminc emberrel tárgyal, telefonok tucatját bonyolítja le, s ráadásul még három szegedi kuratóriumnak is tagja. Hogyan él egy bankár, amikor nem a számokkal van elfoglalva? Az év embere mindenesetre a pénzzel kel és fekszik... zassági évfordulónkra viszont huszonöt szál vörös rózsát vettem a feleségemnek. • Szokás a rózsa Meszlényiéknél? - A szövetkezeti elnökség mellett még tavaly is termeltünk rózsát a deszki kiskertünkben. Kellett egy kis fizetéskiegészítés, hogy besegítsünk a két gyerek lakásába. Évi tíz-tizenkét ezer tő rázsát szemeztem magam is évente. • Otthon ki a bankár? - Hétköznap a feleségem, nagy dolgokban közösen döntünk. • Mit gondol, mennyibe kerül most a boltban egy kiló liszt? - Fogalmam sincs - sokba. • Mit jelent az a szó, hogy takarékosság? - A gyerekeimet úgy neveltem, hogy mindig keretből kellett gazdálkodniuk. Ha külföldre mentünk, előre megkapták valutában zsebpénzüket, azután még az utolsó napon is számolták a sátorban, mennyit tudtak megtakarítani. El nem költötték volna a pénzüket. • Bankár lett belőlük is? - Az egyik közgazdász, a másik kereskedő. • Meszlényi Ferenc eszerint nagyon takarékos ember. - Mindig bennem volt, hogy a holnapra is gondoljak. Kölcsönt is csak egyszer vettem fel életemben, amikor a gyerekek lakását építettük. • Nem szeret tartozni? - Nem. Azt veszem észre a munkám során is, hogy a kisemberek is egyre előrelátóbbak. Megsokasodott a húszharmincezer forintos betétek száma Szőregen. • Gondolom akad másik véglet is. - Három-négy milliós nálunk a legnagyobb betét. De ez nem mond semmit, mert egy ember akár négy-öt betétkönyvben is helyezhet el több milliót. • Meszlényi úr mire vitte? - Van egy egymilliót érő Citroenem, az elmúlt tizenöt évben mindkét gyereknek építettünk lakást. Magunk résztulajdonosok vagyunk egy magánházban apósomékkal. • Hogyan látja a xjlágot a szóregi bankból? - Úgy tűnik, ma már nem olyan hívogató a rózsatermelés. • Hogyan fest most a takarékszövetkezet zsebe? - Amikor 1978-ban idekerültem, 110 milliós betétállománya volt a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezetnek. Ma ez 2 és fél* milliárd. Húszezer tagunk van, s az öt egységünkből mára tizenhárom lett. • Gondok? - Ma minden bank a pénzek behajtásával birkózik. Szerencsére a két és fél milliárdos betétállományhoz képest nekünk nem sok a kétes kintlévőségünk. De azt sem tudhattam előre, amikor beléptünk a Cserepes sori Piac Kft.-be egy millióval, hogy az idén 825 ezer forint osztalék-előleg kapunk. Furcsa és izgalmas a pénzvilág. • Mire a legbüszkébb? - Arra, hogy Szegeden elsőként mi állítottunk fel bankautomatát az Oskola utcában. Bár a gazdaságban abnormális, hogy a vállalkozó is kénytelen mindenütt készpénzzel fizetni. De ma még mindenki bizalmatlan. • Jöjjön akkor most néhány bizalmasabb kérdés. Mit csinál Meszlényi Ferenc, amikor nem dolgozik? - Kijárok a deszki kiskertünkbe, szívesen nézem a televíziót és sok történelmi témájú regényt olvasok. • Mit jelent a család? - Mindent. A mi famíliánk nagyon összetartó. • Mit jelentenek Meszlényi úrnak a nők? - A munkában precízebbek mint a férfiak és persze szépek. Jövőre leszünk harmincéves házasok, azt hiszem ez magáért beszél. • Mi jut eszébe arról, hogy politika? - Pénzpolitika és szövetkezetpolitika. Független vagyok, nem azonosultam egyetlen párttal sem. Tavaszig még eldöntöm, hogy kire adom a voksomat. • Mi a kedvenc étele? - A csirkepaprikás és marhapörkölt. • Meg is főzi? - Szívesen. Tésztát is gyúrok, ha kell. • Talán még porszívózik is otthon? - Ezt az egyet nem szeretem. Túl távol esik a konyhától. • Hol fog szilveszterezni? - Otthon, baráti körben. • Melyik a legemlékezetesebb szilvesztere? - Hétévesen, a háború alatt, egy vagonban töltöttük az újévet. A katyusák tüzét láttuk, nem a csillagszóróét. Néha még ma is ezzel álmodom. • Három kívánsága? - Nyugodt, fejlődőképes gazdaság. A célt látó fiatalokat szeretnék végre látni magam körül és hosszútávon jól működjön a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet. Rafai Gáboi Szilveszteri krónika Gregor József, operaénekes, aki levelét megírta. (Fotó: Schmidt Andrea) Vezényelt humor Nagy Bandó András a ma esti Bádiókabaréról „Leveledet megkaptam, és nagyon örülök, hogy Szegeden engem választottak az év egyik emberének. Rendkívül jólesik, hogy a Délmagyarország olvasói rám szavaztak, és nagyon köszönöm, hogy még egy interjút is akartok készíteni velem a szilveszteri szám részére. Van azonban egy apró, de el nem hanyagolható akadálya, hogy ez a cikk létrejöjjön. Nevezetesen: az ominózus „cserbenhagyásos gázolásomról" szóló cikk... Anélkül, hogy a Délmagyarország c. lapra neheztelnék, meg kell kérjelek, hogy tekintsetek el ettől a cikktől... ...nagyon köszönöm az olvasók bizalmát, és a nevemre leadott szavazatokat. Minden olvasótoknak BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok! Giegor József 5 óra 05 perc: Kovácsné Buzánszky Aranka rokkantnyugdíjas álmában megnyeri a Műkorcsolya Európa Bajnokságot. Már éppen a nyakába akasztják az aranyérmet, amikor felébred, s tapasztalja: a paplan alól kidugott lába hűlt ki annyira, mint egy-egy jégxcsap. 5 óra 45 pere: Kotrovóczky Rozália főiskolai hallgató úgy érzi, véget ért a világ, legalábbis a számára. Ezen a napon kellene abszolválnia egyetemes történetvizsgáját. s már azt sem tudja a sok tanulás után, ki is nyerte meg a második világháborút. Erőlteti egy kicsit a dolgot, aztán csak legyint, s ágynak dől. Ezen a héten először egymaga. 7 óra 15 perc: Végre elkészül művével Rlm Elek költő, aki elhatározza, többé semmilyen határidős szerződést sem (r alá. Aztán végigböngészi az utolsó vers néhány taktusát, s könnyed kézmozdulattal írja fel a kötet címét: Terpeszben a herpeszem! 9 óra 23 perc: Kombájn József magángazdálkodó életében először elképedve áll a sertésól előtt. Megdörzsöli a szemét. aztán csak azt látja, amit először. Az éjszaka valamennyi malaca narancssárgára változott. Kombájn József esküvel fogadja, utolsó estéje volt az előző, amikor megivott egy üveg csempészett konyakot. 11 óra 00 perc: Kiss Izidor magánzó végre megvette a szilveszteri pezsgőt, amit azon nyomban fel is hajtott, még ott a bolt előtt. Biztos, ami biztos alapon. 14 óra 57 perc: Kovács Lajosné nyugalmazott könyvelő betette a húst sütni a sütőbe, majd leült a tévékészülék elé, s elaludt a műsoron. Bő másfél óra múlva arra ébredt, talpig fecskendőbe öltözött tűzoltó rázza a vállát, s a csukott konyhaajtó alól fehér hab csorog a perzsaszőnyegére. Kovács Lajosné egy perccel később konstatálja, a sült nemcsak szénné égett, de alaposan megriasztotta azokat az utálatos szomszédokat. 19 óra 55 perc: Libikóka Jenő hatodik osztályos tanuló kezében csődöt mond a hetedik petárda. A csalódott gyermek szomorúan dobja el a kezéből a hasznavehetetlen pirotechnikai eszközt, mire arról kiderül, mégsem mondott csütörtököt. A durranás következtében Kovácsné Buzánszky Aranka rokkantnyugdíjas a földre ejti a kávéskészletet. 22 óra 12 perc: Patakokban folyik a pezsgő azon a bulin, ahol Kotrovóczky Rozália főiskolai hallgató a negyedik pohár konyak után már mindenkit egerecskémnek szólít. Az egerecskék azonban nem viszonozzák a köszönését. 23 óra 59 perc: Rím Elek költő. Kombájn Jószsef magángazdálkodó, Kiss Izidor magánzó és Kovácsné Buzánszky Aranka rokkantnyugdíjas pezsgős-, Libikóka Jenő tanuló kóláspohárral a kezében fogadalmakat tesz az ój évre. Amint az óra elüti az éjfélt, Kotrovóczky Rozália főiskolai hallgató ismét megfogadja, ezentúl mégiscsak eljár minden előadásra. Legalább látszódjék az utóvizsgán, őt érdeklik a dolgok... Koiom András Szokatlan huzavona után végül is lesz szilveszteri Rádiókabaré. Az egyik szerző és előadó, a szegedi kötődésű Nagy Bandó András válaszol kérdésünkre: mire számíthatunk? - Szerintem egy csemegére. Egy olyan műsorra, melynek meghatározó eleme a kabaré körül kialakult helyzet, s mellesleg a médiák körül kialakult válságos állapot. Hetek óta velünk foglalkoznak, ahelyett, hogy tudomásul vennék, hogy van Rádiókabaré és a humoristáknak továbbra is van véleményük az „itt és most" állapotról. Mi - antennáink segítségével begyűjtöttük az embereket is ért impulzusokat, s most ezt sugározzuk, úgy tűnik, a Rádió is ezt fogja sugározni. Mivel egy úgynevezett „szakértői bizottságot" terveztek a nyakunkba ültetni, természetesen velük is foglalkozunk, mert abszurdumnak tartjuk, hogy a humort felülről vezényelve tegyék az egységcsomagjuk részévé. December 28-án vették át a műsort, s bár telejegyzetelték a füzeteiket és lapjaikat, rá kellett döbbenniük, hogy egy 176 perces kabaréból nem túl szerencsés 170 percet kivetetni, fgy aztán föladták a küzdelmet, s azt mondták, legyen aminek lennie kell, döntsön a hallgató, menjen fgy adásba, s húzás nélkül jóváhagyták. Természetesen a magam részéről nem érzem elkápráztatva magam, mert ezt nem jóindulatú gesztusként szeretném a demokráciában megélni, hanem természetesen dologként. elvégre a hallgatóknak készítjük a műsort. Másrészt ismerem a politikai stratégiájukat, s az eddigi tevékenységük alapján talán joggal jósolhatom meg a holnapot: több száz „hallgató" fog betelefonálni, hogy tiltsák le ezt a szemetet, stb.. stb... Azután rámozdulnak a kormányhoz közel álló objektív napilapok is, leírva, hogy kikérik maguknak, ez nem kabaré, stb., stb... Aztán jön az alelnök, s elnöki'jogkörrel letiltja a kabaré ismétlését, stb., stb... Aztán jön a közönség, aki mert ezt nem hitte volna! kérdezni fogja, hogy de hát miért tiltották le az ismétlését, stb., stb... Aztán jövünk megint mi, humoristák, hogy igen, ez van, hadjárat folyik ellenünk, stb., stb... És minden kezdődik élőiről, illetve folytatódik ugyanott, ahol 1993-ban abbahagytuk. Arra biztatom hát a kabaré szerelmeseit, hogy ha nem a Rádió műsorát hallgatják Szilveszter estéjén, legalább rögzítsék magnókazettán, mert mit lehet tudni?!... Biztos, ami biztos, stb., stb... Ja, és még egy: ha tetszik a kabarénk, (íják meg a Rádiónak, telefonáljanak a Rádió üzenetrögzítőjére mondva a tetszési indexüket, nehogy túltengjenek a „másik oldal" üzenetei... Szóval ez van, de lehet, hogy rossz jós leszek, s nem is történik semmi. Bár így lenne! Jó szórakozást a műsorhoz és minden kedves Olvasónak szerencsés új évet kívánok!