Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

8 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. DEC. 30. Hiánypótló mű Tankönyv a fogamzásgátlásról Dr. Farkas Márton szülész­nőgyógyász, az orvostudo­mányok doktora könyvet frt A fogamzásgátlás módszerei címmel. Ez a könyv nem szak­könyv, nem „felvilágosító", ismeretteijesztő munka, hanem egy pedagógiai hiánypótló mű. A cím alatt is ez olvasható: különös tekintettel pedagógiai vonatkozásaikra. Ebben van újszerűsége és értéke. Nyelve­zete közérthető, színes, olvas­mányos stílusa is ezt a koncep­ciót követi, mert nemcsak az orvostanhallgatóknak készült. Bár túlzásnak tűnik, de min­der.kir.sk akar használni ez a könyv. Ezért egy általános műveltséggel rendelkező Fiatal számára is könnyen érthető. Remek a szerkesztési mód­szere is, többek között, hogy a végén közli a biológiai és orvosi szakkifejezések magya­rázatát is ABC-sorrendben. Ami nagyon fontos: nemcsak a lányoknak, asszonyoknak, szó­val a nőknek íródott, a fér­fiaknak is hasznos tanácsokkal szolgál. A férfiak is több is­meretet szerezhetnének ezekről a dolgokról, így értve meg jobban a nőt, a társukat. A doctor - bár tanítót jelent, mégis a párosítások közül az orvos-pedagógus a legritkább kapcsolat a gyakorlatban. Far­kas dr. tankönyvet írt a témá­ról, az ismereteket egy peda­gógiai tankönyv követelmé­nyeinek megfelelően tárgyalja. Tulajdonképpen a fogam­zásgátlást, mint módszert, kiszakítva tárgyalni féloldalas felfogás. A fogamzásgátlás csak módszere a családter­vezésnek, a születésszabályo­zásnak. Ez komplex téma, így is kell átadni a befogadóknak. Már a tartalomjegyzék is tük­rözi ezt a törekvést. Nem vé­letlen, hogy az első rész az említett hármasság egységével foglalkozik. Folytatódik az ivarmirigyek működésével, szabályozásával, azaz a bioló­giai tárgyalással. Majd a ha­tásmechanizmus következik. Egy fejezet ismerteti a bioló­giai, azaz a természetes fogam­zásgátló módszereket is. Fon­tos témát tárgyal a meddőség­gel, a sterilitással foglalkozó rész is. Érdekes fejezet az új lehetőségekről, az orális, a szájon át adható és szedhető fogamzásgátlókról szóló, mely már a jövőbe tekint. Részlete­sen tárgyalja a fogamzásgátlók mellékhatásait a szervezetre, és nem csak 2 nemi szervekre. A méhen belüli eszközök haszná­lata is egyik érdekes fejezete a könyvnek. Még érdekesebb a fertilitás, a termékenység sza­bályozásának módszerei a jövőben című, komoly szakmai adatokkal alátámaszott fejte­getés. Svédországban 1933-ban Elise Ottesen-Jensen intézete bejárata fölé jelszóként írta ki: „A fogamzásgátlás jobb, mint az abortusz!" Végeredmény­ben ezért az elvért íródott ez a könyv is. Már készül a szerző köny­vének folytatása, a II. kötet, melynek elme: A terhesség­megszakítás és fogamzásgátlás hatása a termékenységre. A könyvet a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó jelentette meg, KXM) példány­ban. A könyv formai kivitele inkább egyetemi jegyzet benyo­mását kelti, noha sokkal több annál, és így olcsóbban is lehet megvásárolni. Nagyon jó szívvel csak ajánlani tudom mindenkinek ­akiket illet! Di. Veress Sándor Az eseményhez illően, a Szegedi Nemzeti Színház tegnap esti Mozart: Figaro házassága operaelőadás első szünetében mutatták be a publikumnak a város megbí­zásából és a Somogyi könyv­tár kiadásában elkészült Vaszy Viktor-emlékkötetet. A Vaszy Viktor emlékezete című könyvet a város nevé­ben dr. Berekné dr. Petri Il­dikó képviselő, a Kulturális és Közművelődési Bizottság alelnöke ajánlotta a közönség figyelmébe, majd a két szer­kesztő, Gyuris György és Papp Györgyné, valamint az életrajzíró, Meszlényi László szólt a könyvről. Az opera­előadás szünetében megko­SZOrÚZták Vaszy Viktor mell­szobrát az épület előcsarno­kában. rium tanára ihletett írásmód­dal, nagy életrajzi anyag bir­tokában követi végig Vaszy Viktor életét, elidőzve az életút legfontosabb kolozsvári és (kivált) szegedi eseményein. Összegzésként Meszlényi Lász­ló így ír Vaszy művészi ha­bitusáról: „Csodálatosan em­berközpontú volt művészete: Auschwitz és My Lay korában, egy korban, melyben gyakran szervezettség és merő speku­láció készül elfoglalni a mű­vészetben az emberség helyét, amikor rendezés, látvány és manipuláció sokszor a lélek ürességét takarják, ő csak em­beri léptékben, emberi ará­nyokkal, emberszív-lüktetésben gondolkodott, megtervezte a művek épületét, őrizte arányait az elsőtől az utolsó hangig, szilárdan és biztosan érvénye­sttette meggyőződését, melyet a nagy elődöktől: Kleibertől és Mengelhergtől, Weingartnertől és Klemperertől örökölt, ám saját egyéniségén szűrt át megfellebezhetetlen művészi igazsággá". S. P. s. Vaszy Viktor emlékezete Hangverseny a Széchenyi téren, az országos dalostalálkozón, 1960 Qtzép kiállású, alapos anyagot O ismertető és hangulatos könyvet vehet kezébe az olvasó, Vaszy Viktor, a zeneszerző, karmester és művészetszervező egyéniség születésének 90. évfordulóján. Szeged város önkorrílányzata megbízásából a Somogyi könyvtár kiadásá­ban 200 oldalon, gazdag fotó­anyaggal illusztrálva Vaszy Viktor emlékezete címmel meg­jelent az a kötet, amely a mű­vész Szegeden oly nagy hatású tevékenységét mutatja be és örökíti meg. A könyv szerkesz­tői, Gyuris György és Papp Györgyné áttekinthető, több oldalról megvilágított anyagot rendeztek kötetté. A fejezetek során elsőként Vaszy Viktor sajtóban közölt művészeti, művelődéspolitikai írásait, nyilatkozatait, az 1946-tól többek között a Délmagyar­országban, a Tiszatájban és a Muzsikában a szegedi színház­ról, az operáról, a szabadté­riről s a városi hangversenyé­letről megjelent cikkeit találja az olvasó. A saját írásokat bő­séges emlékezés-anyag követi: Meszlényi László és Mórok Tamás interjúiban neves zené­szek, operaénekesek, kar­mesterek vallanak kortársukról s arról az időszakról, amelyet Vaszy Viktor művész-személyi­sége határozott meg Szegeden. A könyv hangulatát Vaszy­anekdoták, egy eredeti és ér­dekes egyéniségről gyűjtött találó történetek színesítik. A kötetben Elettények cím­mel Meszlényi László ír élet­rajzot Vaszy Viktor pályafutá­sáról. A szegedi konzervató­Veszélyzónán innen és túl ü ^ ~ DÉR ENDRE XfeszéJyzona • A könyv borítóján - amely Schéner Mihály grafikájának felhasználásával készült ­különös Figurákat látunk. Mint­ha egyben lennének bohócok, a bohóc minden ismérvével együtt, s egyben a sorsuktól els/akadhatallan emberek, akik mindig valamilyen arcot visel­nek. Az arc viselése nem fel­tétlenül álarc, hanem inkább arról beszél, ami éppen leol­vasható róla, abból a parányi, de tiszta szemmozgásból, ab­ból a másodperces szájrez­ülésből, abból a kicsi, de bájos Fintorból. Nem is találhattak volna en­nél pontosabb borító-illuszt­rációt Dér Endre legújabb könyvéhez, amely a Veszély­zóna cfmet viseli (és amelyből részletet már lapunkban is olvashattak). Hol is helyezkedik el, és mit is jelent a veszélyzóna, mi benne a veszélyes? Szeged, a határmenti ve­szélyzóna - írja a szerző. És valóban. Azt hiszem, mindenki tapasztalhatta, hogy egy ideje megbolydult a város, s ez az idő nagyjából egybeesik az újsütetű kisvállalkozók, bu­tikosok, kalandos szépfiúk, ke­rttók és prostik „másféle" meg­jelenésével, az idegen nyelve­ken zsörtölődő hosszú bolti sorokkal. Mintha azokról meg is feledkezne a „város", akik eddig itt éltek, akik most a nyugodt mederből egyszerre a nyugtalan mélybe kerültek. A könyv ezekről az emberekről (szereplőkről?) szól, akik sor­sukban hordozzák a kavargó világ egy-egy erkölcsi „sze­letét". Ahogyan a bohóc-létben, a nevetés és a könny egymás­mellettiségében foga^nazód­nak, rajzolódnak meg a jelle­mek, úgy tisztul mind a kép. És ha sorsukon nem is világok múlnak, de ók maguk, és ezen már múlhat a világ. És fgy válik egyszerre, és egy helyen: veszélyzónán innen és túl. A könyv megjelenését a Magyar Könyv Alapítvány tá­mogatta. Podmaniczky Szilárd Korunk Árvácskája KATONA JUDIT ELHAGYOTTA NYILVÁNÍTVA • Vajon milyen mélyek lehet­nek az emberi sorsok bugyrai? Mennyi tragédia, árvaság, szeretettelenség ölheti ki az emberből mindazt, amitől em­ber? Honnan van hite, tartása, hogy ember maradjon? Ezek a sorskérdések foglalkoztattak, miközben Katona Judit nemré­giben megjelent kis füzetét, a döbbenetes Elhagyottá nyilvá­nítva című, lírai betétekkel gazdagított dokumentumfüzért olvastam. Saját sorsával néz szembe Katona Judit szegedi költőnő, akit az írószövetség épp a közelmúltban választott tagjai sorába. „Határozat. Katona Judit elhagyottá nyilvánítása ügyé­ben. M. N. M. 2000/1925. sz. rendelet 2. § alapján anyagi és erkölcsi elhagyottság okából elhagyottá nyilvánítom. Indok­lás: a kiskorú atyja ismeretlen helyre távozott, az anya, aki súlyos tüdőbeteg, négy kisgyer­mek eltartásáról gondoskodni képtelen. Erről értesítést kap­nak: az állami gyermekmen­hely igazgatósága (Szeged) és a városi árvaszék Makón, va­lamint az anya, Makó, Rákóczi utca 26. szám alatti lakos. Makó város árvaszéke. 1949. szeptember 21. Árvaülnök: (aláírás)" E dátumtól kezdve ez a' kicsiny emberke sodródik má­sok kénye-kedve szerint, de a legszörnyűbb körülmények között is családról álmodik, apát keres, anya után kiált. Dokumentumok sokasága és korabeli levelek hitelesítik mindazt az immár felnőtt fejjel és költőként megfogalmazott gondolatokat, amelyek építő­anyagai ennek a regénnyé tel­jesíthető emberi drámának. Az írást - mintegy zárkő - egy közelmúltbeli dokumentum fejezi be. Így szól: „A Csong­rád Megyei Bíróság Katona Sándor elítélt hozzátartozója, leánya, dr. Polner Zoltánné Katona Judit kérelmére az 1990. évi XXVI. törvény 3. §-a alapján igazolja, hogy Katona Sándort a Szegedi Járásbí­róság 1950. év február hó 7-én tiltott határátlépés kísérlete miatt 3 évi 2 hónapi szabadság­vesztésre ítélte. A Szegedi Nép­híróság 1950. március 20. nap­ján kelt ítéletével izgatás miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A Szegedi Megyei Bíróság 1957. december 3. napján kelt, illetve a Legfelsőbb Bíróság 1958. év június II. napján kelt ítéletével szervezkedés miatt 2 évi börtönre ítélte. Az elítélés folytán Katona Sándor 1950. február I. napjától 1953. má­jus 22-ig és 1957. év december hó 3. napjától 1959. év már­cius hó 26. napjáig fogvatar­tásban volt. Az elítélés az 1989. évi XXXVI. törvény alapján sem­misnek tekintendő." Ami a két dokumentum kö­zött eltelt, az egy modem Ar­vácska-történet. Egy emberélet. T. L. A fafaragó szép szavai Kuulu Utvte Nyolc kii hattyú története • Hattyúfehér borítóba öltöz­tetett kis könyvecske jelent meg a napokban a fenti cím­mel. A tizennégy kis fejezet egy hattyúcsalád életét mutatjh be: gyermekeknek, gyermek nyelven úgy, hogy a felnőttek­nek is élményt jelent olvasása. Az első fejezet első mondatai mintegy bevezetnek bennünket a hattyúk balatoni birodalmá­ba. Mégpedig megkapóan szép, meseszerű képekkel: „ Van egy szép kis ország Európában, ágy hívják, hogy Magyarország. Ebben az or­szágban an egy nagyon nagy tó. amelyet ágy hív mindenki: Magyar Tenger. Ez a Balaton. Remélem, ti is voltatok már a Balatonon nyaralni. Aki nem volt. az is el fog jutni egyszer." Ha másképpen nem, Kana­las István szőregi fafaragó­művész kis könyvét olvasva: képzeletben, ahol kis könyve született, s amelyben olyan szép szavakkal tárja olvasói elé a hattyúcsalád történetét. Megtudhatjuk, miként válasz­tott hattyú papa és hattyú ma­ma nevet a négy kisfiú haty­tyúnak, és a négy lányka haty­tyúnak. A négy lányka: Lilike. Cucika, Helénke és Mónika lettek, mfg a Fiúk a Gyurika, Misi, Tomika és Samuka ne­veket kapták. Kanalas István szívesen pe­cázgat nyáridőn a Balaton part­ján. Hamar fölfigyelt a kis hattyúcsaládra. Aztán tollat ragadott, és papírosokat, hogy megfigyeléseit - gyermekek számára - leírja. A leírás olyan szépen sikerült, hogy lám, könyvecske lett belőle. A könyvhöz Csizmazia György (szögedi nevén fehértó fia) írt örömmel bevezetőt. És mivel egy kicsit a családok összetartására is gondolt a szerző, örülhetünk, hogy a kiadást szívesen vállalta a Szent Gellért Kiadó. A rajz­illusztrációkat természetesen maga Kanalas István uram ké­szítette, megragadó szemléle­tességgel. Ifj. Lele József

Next

/
Thumbnails
Contents