Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

8 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. DEC. 30. Hiánypótló mű Tankönyv a fogamzásgátlásról Dr. Farkas Márton szülésznőgyógyász, az orvostudományok doktora könyvet frt A fogamzásgátlás módszerei címmel. Ez a könyv nem szakkönyv, nem „felvilágosító", ismeretteijesztő munka, hanem egy pedagógiai hiánypótló mű. A cím alatt is ez olvasható: különös tekintettel pedagógiai vonatkozásaikra. Ebben van újszerűsége és értéke. Nyelvezete közérthető, színes, olvasmányos stílusa is ezt a koncepciót követi, mert nemcsak az orvostanhallgatóknak készült. Bár túlzásnak tűnik, de minder.kir.sk akar használni ez a könyv. Ezért egy általános műveltséggel rendelkező Fiatal számára is könnyen érthető. Remek a szerkesztési módszere is, többek között, hogy a végén közli a biológiai és orvosi szakkifejezések magyarázatát is ABC-sorrendben. Ami nagyon fontos: nemcsak a lányoknak, asszonyoknak, szóval a nőknek íródott, a férfiaknak is hasznos tanácsokkal szolgál. A férfiak is több ismeretet szerezhetnének ezekről a dolgokról, így értve meg jobban a nőt, a társukat. A doctor - bár tanítót jelent, mégis a párosítások közül az orvos-pedagógus a legritkább kapcsolat a gyakorlatban. Farkas dr. tankönyvet írt a témáról, az ismereteket egy pedagógiai tankönyv követelményeinek megfelelően tárgyalja. Tulajdonképpen a fogamzásgátlást, mint módszert, kiszakítva tárgyalni féloldalas felfogás. A fogamzásgátlás csak módszere a családtervezésnek, a születésszabályozásnak. Ez komplex téma, így is kell átadni a befogadóknak. Már a tartalomjegyzék is tükrözi ezt a törekvést. Nem véletlen, hogy az első rész az említett hármasság egységével foglalkozik. Folytatódik az ivarmirigyek működésével, szabályozásával, azaz a biológiai tárgyalással. Majd a hatásmechanizmus következik. Egy fejezet ismerteti a biológiai, azaz a természetes fogamzásgátló módszereket is. Fontos témát tárgyal a meddőséggel, a sterilitással foglalkozó rész is. Érdekes fejezet az új lehetőségekről, az orális, a szájon át adható és szedhető fogamzásgátlókról szóló, mely már a jövőbe tekint. Részletesen tárgyalja a fogamzásgátlók mellékhatásait a szervezetre, és nem csak 2 nemi szervekre. A méhen belüli eszközök használata is egyik érdekes fejezete a könyvnek. Még érdekesebb a fertilitás, a termékenység szabályozásának módszerei a jövőben című, komoly szakmai adatokkal alátámaszott fejtegetés. Svédországban 1933-ban Elise Ottesen-Jensen intézete bejárata fölé jelszóként írta ki: „A fogamzásgátlás jobb, mint az abortusz!" Végeredményben ezért az elvért íródott ez a könyv is. Már készül a szerző könyvének folytatása, a II. kötet, melynek elme: A terhességmegszakítás és fogamzásgátlás hatása a termékenységre. A könyvet a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó jelentette meg, KXM) példányban. A könyv formai kivitele inkább egyetemi jegyzet benyomását kelti, noha sokkal több annál, és így olcsóbban is lehet megvásárolni. Nagyon jó szívvel csak ajánlani tudom mindenkinek akiket illet! Di. Veress Sándor Az eseményhez illően, a Szegedi Nemzeti Színház tegnap esti Mozart: Figaro házassága operaelőadás első szünetében mutatták be a publikumnak a város megbízásából és a Somogyi könyvtár kiadásában elkészült Vaszy Viktor-emlékkötetet. A Vaszy Viktor emlékezete című könyvet a város nevében dr. Berekné dr. Petri Ildikó képviselő, a Kulturális és Közművelődési Bizottság alelnöke ajánlotta a közönség figyelmébe, majd a két szerkesztő, Gyuris György és Papp Györgyné, valamint az életrajzíró, Meszlényi László szólt a könyvről. Az operaelőadás szünetében megkoSZOrÚZták Vaszy Viktor mellszobrát az épület előcsarnokában. rium tanára ihletett írásmóddal, nagy életrajzi anyag birtokában követi végig Vaszy Viktor életét, elidőzve az életút legfontosabb kolozsvári és (kivált) szegedi eseményein. Összegzésként Meszlényi László így ír Vaszy művészi habitusáról: „Csodálatosan emberközpontú volt művészete: Auschwitz és My Lay korában, egy korban, melyben gyakran szervezettség és merő spekuláció készül elfoglalni a művészetben az emberség helyét, amikor rendezés, látvány és manipuláció sokszor a lélek ürességét takarják, ő csak emberi léptékben, emberi arányokkal, emberszív-lüktetésben gondolkodott, megtervezte a művek épületét, őrizte arányait az elsőtől az utolsó hangig, szilárdan és biztosan érvényesttette meggyőződését, melyet a nagy elődöktől: Kleibertől és Mengelhergtől, Weingartnertől és Klemperertől örökölt, ám saját egyéniségén szűrt át megfellebezhetetlen művészi igazsággá". S. P. s. Vaszy Viktor emlékezete Hangverseny a Széchenyi téren, az országos dalostalálkozón, 1960 Qtzép kiállású, alapos anyagot O ismertető és hangulatos könyvet vehet kezébe az olvasó, Vaszy Viktor, a zeneszerző, karmester és művészetszervező egyéniség születésének 90. évfordulóján. Szeged város önkorrílányzata megbízásából a Somogyi könyvtár kiadásában 200 oldalon, gazdag fotóanyaggal illusztrálva Vaszy Viktor emlékezete címmel megjelent az a kötet, amely a művész Szegeden oly nagy hatású tevékenységét mutatja be és örökíti meg. A könyv szerkesztői, Gyuris György és Papp Györgyné áttekinthető, több oldalról megvilágított anyagot rendeztek kötetté. A fejezetek során elsőként Vaszy Viktor sajtóban közölt művészeti, művelődéspolitikai írásait, nyilatkozatait, az 1946-tól többek között a Délmagyarországban, a Tiszatájban és a Muzsikában a szegedi színházról, az operáról, a szabadtériről s a városi hangversenyéletről megjelent cikkeit találja az olvasó. A saját írásokat bőséges emlékezés-anyag követi: Meszlényi László és Mórok Tamás interjúiban neves zenészek, operaénekesek, karmesterek vallanak kortársukról s arról az időszakról, amelyet Vaszy Viktor művész-személyisége határozott meg Szegeden. A könyv hangulatát Vaszyanekdoták, egy eredeti és érdekes egyéniségről gyűjtött találó történetek színesítik. A kötetben Elettények címmel Meszlényi László ír életrajzot Vaszy Viktor pályafutásáról. A szegedi konzervatóVeszélyzónán innen és túl ü ^ ~ DÉR ENDRE XfeszéJyzona • A könyv borítóján - amely Schéner Mihály grafikájának felhasználásával készült különös Figurákat látunk. Mintha egyben lennének bohócok, a bohóc minden ismérvével együtt, s egyben a sorsuktól els/akadhatallan emberek, akik mindig valamilyen arcot viselnek. Az arc viselése nem feltétlenül álarc, hanem inkább arról beszél, ami éppen leolvasható róla, abból a parányi, de tiszta szemmozgásból, abból a másodperces szájrezülésből, abból a kicsi, de bájos Fintorból. Nem is találhattak volna ennél pontosabb borító-illusztrációt Dér Endre legújabb könyvéhez, amely a Veszélyzóna cfmet viseli (és amelyből részletet már lapunkban is olvashattak). Hol is helyezkedik el, és mit is jelent a veszélyzóna, mi benne a veszélyes? Szeged, a határmenti veszélyzóna - írja a szerző. És valóban. Azt hiszem, mindenki tapasztalhatta, hogy egy ideje megbolydult a város, s ez az idő nagyjából egybeesik az újsütetű kisvállalkozók, butikosok, kalandos szépfiúk, kerttók és prostik „másféle" megjelenésével, az idegen nyelveken zsörtölődő hosszú bolti sorokkal. Mintha azokról meg is feledkezne a „város", akik eddig itt éltek, akik most a nyugodt mederből egyszerre a nyugtalan mélybe kerültek. A könyv ezekről az emberekről (szereplőkről?) szól, akik sorsukban hordozzák a kavargó világ egy-egy erkölcsi „szeletét". Ahogyan a bohóc-létben, a nevetés és a könny egymásmellettiségében foga^nazódnak, rajzolódnak meg a jellemek, úgy tisztul mind a kép. És ha sorsukon nem is világok múlnak, de ók maguk, és ezen már múlhat a világ. És fgy válik egyszerre, és egy helyen: veszélyzónán innen és túl. A könyv megjelenését a Magyar Könyv Alapítvány támogatta. Podmaniczky Szilárd Korunk Árvácskája KATONA JUDIT ELHAGYOTTA NYILVÁNÍTVA • Vajon milyen mélyek lehetnek az emberi sorsok bugyrai? Mennyi tragédia, árvaság, szeretettelenség ölheti ki az emberből mindazt, amitől ember? Honnan van hite, tartása, hogy ember maradjon? Ezek a sorskérdések foglalkoztattak, miközben Katona Judit nemrégiben megjelent kis füzetét, a döbbenetes Elhagyottá nyilvánítva című, lírai betétekkel gazdagított dokumentumfüzért olvastam. Saját sorsával néz szembe Katona Judit szegedi költőnő, akit az írószövetség épp a közelmúltban választott tagjai sorába. „Határozat. Katona Judit elhagyottá nyilvánítása ügyében. M. N. M. 2000/1925. sz. rendelet 2. § alapján anyagi és erkölcsi elhagyottság okából elhagyottá nyilvánítom. Indoklás: a kiskorú atyja ismeretlen helyre távozott, az anya, aki súlyos tüdőbeteg, négy kisgyermek eltartásáról gondoskodni képtelen. Erről értesítést kapnak: az állami gyermekmenhely igazgatósága (Szeged) és a városi árvaszék Makón, valamint az anya, Makó, Rákóczi utca 26. szám alatti lakos. Makó város árvaszéke. 1949. szeptember 21. Árvaülnök: (aláírás)" E dátumtól kezdve ez a' kicsiny emberke sodródik mások kénye-kedve szerint, de a legszörnyűbb körülmények között is családról álmodik, apát keres, anya után kiált. Dokumentumok sokasága és korabeli levelek hitelesítik mindazt az immár felnőtt fejjel és költőként megfogalmazott gondolatokat, amelyek építőanyagai ennek a regénnyé teljesíthető emberi drámának. Az írást - mintegy zárkő - egy közelmúltbeli dokumentum fejezi be. Így szól: „A Csongrád Megyei Bíróság Katona Sándor elítélt hozzátartozója, leánya, dr. Polner Zoltánné Katona Judit kérelmére az 1990. évi XXVI. törvény 3. §-a alapján igazolja, hogy Katona Sándort a Szegedi Járásbíróság 1950. év február hó 7-én tiltott határátlépés kísérlete miatt 3 évi 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A Szegedi Néphíróság 1950. március 20. napján kelt ítéletével izgatás miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A Szegedi Megyei Bíróság 1957. december 3. napján kelt, illetve a Legfelsőbb Bíróság 1958. év június II. napján kelt ítéletével szervezkedés miatt 2 évi börtönre ítélte. Az elítélés folytán Katona Sándor 1950. február I. napjától 1953. május 22-ig és 1957. év december hó 3. napjától 1959. év március hó 26. napjáig fogvatartásban volt. Az elítélés az 1989. évi XXXVI. törvény alapján semmisnek tekintendő." Ami a két dokumentum között eltelt, az egy modem Arvácska-történet. Egy emberélet. T. L. A fafaragó szép szavai Kuulu Utvte Nyolc kii hattyú története • Hattyúfehér borítóba öltöztetett kis könyvecske jelent meg a napokban a fenti címmel. A tizennégy kis fejezet egy hattyúcsalád életét mutatjh be: gyermekeknek, gyermek nyelven úgy, hogy a felnőtteknek is élményt jelent olvasása. Az első fejezet első mondatai mintegy bevezetnek bennünket a hattyúk balatoni birodalmába. Mégpedig megkapóan szép, meseszerű képekkel: „ Van egy szép kis ország Európában, ágy hívják, hogy Magyarország. Ebben az országban an egy nagyon nagy tó. amelyet ágy hív mindenki: Magyar Tenger. Ez a Balaton. Remélem, ti is voltatok már a Balatonon nyaralni. Aki nem volt. az is el fog jutni egyszer." Ha másképpen nem, Kanalas István szőregi fafaragóművész kis könyvét olvasva: képzeletben, ahol kis könyve született, s amelyben olyan szép szavakkal tárja olvasói elé a hattyúcsalád történetét. Megtudhatjuk, miként választott hattyú papa és hattyú mama nevet a négy kisfiú hatytyúnak, és a négy lányka hatytyúnak. A négy lányka: Lilike. Cucika, Helénke és Mónika lettek, mfg a Fiúk a Gyurika, Misi, Tomika és Samuka neveket kapták. Kanalas István szívesen pecázgat nyáridőn a Balaton partján. Hamar fölfigyelt a kis hattyúcsaládra. Aztán tollat ragadott, és papírosokat, hogy megfigyeléseit - gyermekek számára - leírja. A leírás olyan szépen sikerült, hogy lám, könyvecske lett belőle. A könyvhöz Csizmazia György (szögedi nevén fehértó fia) írt örömmel bevezetőt. És mivel egy kicsit a családok összetartására is gondolt a szerző, örülhetünk, hogy a kiadást szívesen vállalta a Szent Gellért Kiadó. A rajzillusztrációkat természetesen maga Kanalas István uram készítette, megragadó szemléletességgel. Ifj. Lele József