Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. DEC. 30. • Mars tér: napi 200 ezer márka Szűkült a belföldi vásárlóerő BELÜGYEINK 3 ff ff Forgalmas karácsony Szegeden Csonka Gábor vásárigazgató: - Ami biztos: a Mars téren fantasztikus forgalmat bonyolítottunk. Az ok: a kis-jugoszláv bevásárló-turizmus. Egy-egy reggel 40-50 autóbusz érkezett, alkalmankénti kétezer ember - ha fejenként egy százast számolunk - kétszázezer márkát hagyott itt naponta. Kivitt viszont az egyik kezében egy zsák krumplit, a másikban egy zsák hagymát, a hóna alatt mosóport, nagy köteg WC-papírt. Persze a magyar igényeket is ki tudtuk elégíteni: az új kereskedelmi centrumokban ( Reno, Mars téri üzletház, N pavilon; karácsonyi bazársor) a fenyőfától a műszaki cikkekig minden kapható volt. Nem lehet panasz a Széchenyi téri sorra sem. A kereskedők ugyan mondanak jót is, rosszat is, a sok esős nap lehet az oka, no meg egyik-másik bódé szűk, egysíkú profilja. Bánáti Antal, a Centrum Áruház igazgatója: - A tavalyihoz mérve tulajdonképpen elégedetteknek kellene lennünk, a forgalmunk 25 százalékkal emelkedett. Sajnos, az infláció is, igazából tehát öszszességében nem sikerült nagyobb mennyiséget eladnunk. Sőt, a kis-jugoszláv bevásárlóturizmus nagymértékű növekedését tekintve azt kell mondanom, szűkült a belföldi vevőkör. Persze nem rossz az ezüst- és aranyvasárnapi 8-8milliós forgalom. Élénk kereslet mutatkozott a közepes és alsó árfekvésű műszaki cikkek, a vasalók, kis robotgépek, hajszárítók iránt. Ruhaneműből az ajándékozható termékek fogytak: zoknik, sálak, sapkák, harisnyanadrágok, hálóingek. A sláger azonban az illatszer volt, no és természetesen a szaloncukor. Farkas Árpád, a Komplett Kereskedelmi Rt. igazgatója: Sikeres volt a karácsonyi vásár a Nagyáruház emeletén és a Kárász utcai Benetton üzletünkben is. Elsősorban az ajándékozásra alkalmas áru volt kelendő: ingek, pulóverek, táskák. Megjegyezném azonban, a kis-jugoszláv bevásárló-turizmus bizonytalan vevőkört jelent. Kisguci György, üzletvezető, Parragh Rt. : - Karácsonyi akciónk sikerrel zárult, elmondhatom, nem csupán az olcsó árukat keresték a Kárász utcáról betérő vevőink. A 6-7 ezer forintos presszókávéfőzót vitték, elkelt a 90 ezer forintos tévé is. És több magyar szót hallottunk. Ó. I. • A volt felvonulási téren, a kollégium és az óvoda közötti területen. Az épületre kiírt tervpályázatra beérkezett pályamunkák közül a bírálóbizottság Nóvák István és Nóvák Péter építészek terveit fogadta el. Az építkezést rövidesen megkezdi a kivitelező Délépítő Kft., amely az átadást 1994 decemberére ígéri. Az elkészült szociális otthon majd körülbelül 50 fő számára jelent biztos munkahelyet. A polgármester arról is beszámolt, hogy Kistelek ÉszakRaj na-Westfalia tartománytól egy nagy teljesítményű fecskendővel ellátott Mercedes tűzoltóautót kap, amely alapját képezheti egy körzeti feladatokat ellátó tűzoltószertárnak. Szociális otthon épül Kisteleken Ülésezett a képviselő-testület Tegnap este ülésezett Kistelek város képviselő-testülete. Ott József polgármester elöljáróban tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Csongrád megyei önkormányzat a Parlamenttől nyert céltámogatás segítségével. 230-240 millió forintos beruházással korszerű konyhával, kultúrteremmel ellátott 100 férőhelyes szociális otthont építtet Kisteleken. A képviselők a továbbiakban megtárgyalták és egyhangúlag elfogadták a képviselőtestület 1994. évi munkatervét és az 1993. évi költségvetési rendelet módosítását. Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló rendelettervezet megtárgyalását későbbi időpontra tették át. A polgármester ismertette a könyvesboltot üzemeltető Humanitas Bt. levelét, amelyben a képviselő-testület állásfoglalását kéri az Afész által - a bt. szerint jogtalanul - felbontott szerződéssel kapcsolatban. A bt. működteti a város egyetlen könyvesboltját, ezért a képviselő-testület a lakosság ellátása érdekében elvileg támogatja kérését, de az ügybe beleszólni nem tudott. A képviselő-testület további munkáját zárt ülésen folytatta, majd a jegyző. Lengyel Istvánné dr. aktuális előterjesztései következtek. H. Zs. íf\ nyilvánosság szinte teljes kizárásával nyomoz a _ÍJ rendőrség az olajszőkítők ügyében. Míg a tavaszinyárelői, szenzációszámba menő leleplezések után sűrűn hívták sajtóértekezletekre az újságírókat, két-három hónapja elcsitult a harci zaj. Vajon elmaradt a minden titokról, törvénytelenségről a fátylat fellebbentő kedv, avagy a tárolók mélyén kotorászó szakértők véleményére várnak? Néhány „apróság" azonban így is kiszivárgott. Például: amikor a nyomozóhatóság felkért egy üzleti könyvszakértő kft.-t, hogy szakmájuk szabályai szerint kövesse a bt.-ken, kft.-ken stb. keresztül jobbra-balra utalt olajmennyiséget, s a könyvelők mintegy 25 millió forintra becsülték munkájuk ellenértékét, kiderült, a rendőrségnek „erre" nincs pénze... Hogy miként alakult e viszony, egyelőre homályban maradt. Azt azonban nem utalhatjuk a feltételezések birodalmába, hogy legalább 25 milliárd forint kárt okoztak az államháztartásnak a fehérgalléros bűnözők, és első vonalbeli társaik, a számlázok, a szőkltők és a szállítók. Egyes feltételezések szerint az induló tőkét sok esetben bizonyos pénzintézetek biztosították - ez pedig már dupla gallért jelent... Kiderült, hogy személy szerint körülbelül 250 ember ügyét vizsgálják. [T] ány közülük a szegedi? legtöbbjükről írtunk. Nem LLi szerepelt viszont e hasábokon a zsanai eset (a felderítésről riportban számoltunk be) szegedi és hódmezővásárhelyi vonatkozása; ezt az ügyet a kecskeméti rendőrkapitányság tartja kézben. A veszprémi nyomozók viszont a szegedi P. György „olajcsászár" Szentkirályszabadján elkövetett milliárdos csinyjeiről hallgatnak... Felderítéskor milliónál több liter szőkített olajat találtak az egykori szovjet laktanya tárolóiban, amiket P. György immár három éve „bérelt" az ÁVÜ-tői. Az idézőjel magyarázata: P. György egy árva fityinget sem fizetett az Állami Vagyonügynökségnek ez idő alatt... Amennyiben a nyomozás menetéről (bármire hivatkozva) kizárják a nyilvánosságot, egy bizonyosságot megelőlegezhetünk: a fehér gallérokból közben kiszőkUik az olajmaszatot. Az év CD-lejátszója (WHAT HiFi) MARANTZ CD 52 MK U SE MONITOR GMK Szeged, Brüsszeli krt. 2. Tel.: 62/323-670 • Szatymazi karácsonyfa Jogerő helyett megbékélés A mezőgazdasági szövetkezetek törvénybe iktatott átváltoztatási kényszerének legtöbb helyen időben eleget tudtak tenni. A folyamatot bonyolította az ágazat gazdasági értelemben vett, s így szektorsemleges ellehetetlenülése, de általában sikerült megtalálni a helyi adottságoknak megfelelő formát. Az elfajuló helyi háborúk egyikével, a szatymazi Finn-Magyar Barátság téeszben történtekkel többször foglalkoztunk lapunkban. Most örömteli hírt kaptunk: karácsonyra megszületett a megbékélés. Ennek megértésére a több mint egy esztendőre visszanyúló előzmények csokorba szedésével lehet csak esélyünk. A szövetkezet 1992. november 3-án megtartott közgyűlésén a vagyonmegosztásról határoztak. Ezt követően tagok egy csoportja jogszabály sértést vélelmezve a megyei bírósághoz, mint cégbírósághoz fordult. A bíróság elsősorban formai hibák miatt megsemmisítette a közgyűlési határozatot. A szövetkezet a végzéssel szemben fellebbezéssel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely a mai napig nem döntött ennek elbírálásáról. A bírósági igazságtevésbe vetett bizodalom gyengülésével a fordulatot az idén szeptemberben megtartott közgyűlés jelentette, melyen a fellebbezés visszavonását szavazták meg. Ezzel összhangban döntés született arról, hogy a vagyonmegosztást meg kell ismételni, s újból tisztázni kell a vagyoncsoportosítás elvét is. E döntés értelmében a szövetkezet igazgatósága tárgyalócsoportot hozott létre, mely mindegyik kiváló taggal és csoporttal megegyezett a vagyonmegosztásról. Alapelvnek tekintették, hogy a korábbi határozat egyes embereket érintő részein csak közös megegyezéssel változtatnak. Az fgy előkészített november 11-i vagyonosztó közgyűlésen olymódon sikeres volt a megegyezés, hogy még licitre sem került sor. E folyamat betetőzéseként december 20-án jogszabályi kötelezettségének eleget téve a szövetkezeti átalakuló közgyűlés megismételt változatán is sikerült túljutni. A történések háttér diplomációjáról Széli Istvántól, a helyi gazdakör titkárától és szövetkezet igazgatósági tagjától sikerült informálódnunk. Ő volt az, aki a szeptemberi közgyűlésen a homoki szövetkezetek helyzetéből kiindulva érzékeltette a tagokkal, hogy termelő típusú szövetkezetként jelene sincs, nemhogy jövője. A bizonytalanság és döntésképtelenség állapota senkinek sem jó, csak a vagyon olvad el közben. Látni kellett, hogy bíró nem fog dönteni a szatymaziak ügyében, úgyis ide dobják visza. Akkor meg essenek túl rajta mielőbb. É gondolat vált valóra az idei karácsonyig. Mielőtt valaki túlzásnak érezné a leírtak optimizmusát, jelzem, annyiról van csupán szó, hogy mindenki elindulhat most már a maga választotta úton, legyen az. egyéni gazda vagy új típusú szövetkezetekbe szövetkező. T. Sz. I. • A látszat persze ellene szól ennek az értékelésnek. A tények egy része is ellene szól. Jó évnek nevezni egy olyan, számszerűségeiben kifejezetten nyomorúságos évet, amilyen Magyarország számára az 1993-as volt, nos, ezt csak valamiféle Hoppá, Rézimi!-gondolkodás diktálhatja. De hátha épp ez a gondolkodás hiányzik a fordulathoz? Szabad-e örülni annak, hogy a mezőgazdasági termelés újabb visszaesése enyhébb volt az előző évinél, hogy az infláció „csak" 23 százalék, hogy „csak" 630 ezer regisztrált munkanélküli van az országban, hogy tovább romlott a külkereskedelmi mérleg, s hogy tovább nőtt a külső és belső adósságállomány? Ezek pimaszul tolakodó tények, amelyektől senkinek nem lesz jó kedve. Másrészt azonban ezek a tények így túlságosan csupaszok, tehát mielőtt elővennénk a zsebkendőt, hogy még egy évünket elparentáljunk a most már huzamos gazdasági katasztrófakorszak részeként, kíséreljük meg kissé felöltöztetni, kiegészíteni és megérteni őket. Sorjában: 1. A mezőgazdasági termelés visszaesése 1993-ban folytatódott ugyan, de ez azXijabb aszályon kívül határozottan a kárpótlási folyamat teremtette ideiglenes káosszal, a földújraelosztással, mintegy 1,5 millió hektár termőföld új tulajdonba adásával függ össze. Az így keletkező bizonytalansági szünetben a föld egy része parlagon maradt. Valószínűleg a külföldiek földvásárlási tilalma is hátrahúzó erő. Kár, hogy a nemzetvédők által megkergetett parlament nem látta be, hogy a föld az ország egyetlen • A fordulat esélye Hoppá, Magyarország! Ha eltekintünk az időnként elvaduló média-hajcihőtől és a miniszterelnök váratlannak semmiképp sem mondható halálától, Magyarországon az óévben nem történt sentnti különös. Pontosabban mindössze egy igazán fontos dolog történt. És annak az egy dolognak az alapján azt lehet mondani: jó évünk volt. Az egy dolog, melyről beszélünk: a gazdaság számos jel szerint elérte és elhagyta mélypontját... kincse, mely nem kivihető. A mezőgazdasági szakértők sok egyéb tévedéssel is vádolják a politikát, de úgy vélik, hogy a neheze mögöttünk van, a földet az újévtől kezdve növekvő arányban művelik majd a válságból kiutakat kereső új és a régi tulajdonosok. 2. A magyar ipar a KSH friss adatai szerint idén októberben az 1985. évi teljesítményének csupán 66,5 százalékát nyújtotta. A tavalyi évhez képest azonban javult a helyzet. Az ipar teljesítménye 1993 januárja óta közel 4 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakához képest. Ez még akkor sem rossz hír. ha a nehézipar leépülését kormánykörökben szinte megelégedéssel figyelik, mondván, nem akartunk mi sosem a vas és az acél országa lenni. Jó hír viszont, hogy az építőanyagipar, majd az építőipar magához tért, rohamosan, több mint 10 százalékkal nőtt a gépipar teljesítménye. Az új évben, mint a hazai előrejelzések és egy pá-* rizsi OECD-tanulmány egybehangóan állítják, további fellendülés várható. Az ipar a maga terveit nem elsősorban a hazai piacra építi, hanem a külföldire. Ha tehát jó a prognózis, akkor a külkereskedelmi mérleg is javulásra hajlamos. 3. Az infláció idén is nagyon magas volt. Nem olyan magas, mint a romániai (275 százalék), vagy az ukrajnai (2500 sz.ázalék), de még mindig súlyos, ha nem is életveszélyes zavarkeltő elem az országos háztartásban. Ilyenkor újév táján azonban szabad egy kicsit elnézőnek lenni az országos háztartás irányítói iránt is: a pénzügyi kormányzat eddig megakadályozta a vágtató inflációt, s ha az eddigi pénzromlásban tudatos elem a hazai áraknak a világgazdasági árakhoz való igazítása, akkor mondhatjuk, hogy az infláció tervezett volt. Ez a folyamat azonban már végéhez közelít, mint mondják. Szakértők szerint a további forintleértékelésnek nincs értelme, ahhoz pedig szakértőnek sem kell lenni, hogy észrevegye az ember: a belföldi árak jelentós része elérte vagy meghaladta a világpiaci árakat. Ha ez a folyamat valóban befejeződik, akkor az inflációnak is csökkennie kell, mert az nem igaz, hogy a magyar társadalom nem termeli meg a saját eltartására valót. 4. A munkanélküliségi arányszám (12,2 százalék) biztosan nagyon alacsony az albán adatokhoz képest (50 százalék felett) és biztosan nagyon magas a csehországihoz képest (4 százalék). De hazai viszonylatban itt sem istencsapásáról, inkább politikai szándékok megvalósulásáról van szó. A kapitalizmus a maga módján most valósítja meg a „létező szocializmus" egyik irányelvét (aki nem dolgozik, ne is egyék!), csak kevesebb demagógiával és több megértéssel (munkanélküli segély) azok iránt, akik nem dolgoznak, mert pillanatnyilag nem alkalmasak rá, hogy hasznos funkciót töltsenek be a gazdaságban. Az e tekintetben leginkább elkötelezett MSZP programjában 1998-ra a munkanélküliek számának fémillióra való csökkentése szerepel. Ez annak elismerése, hogy egy tőkés gazdaságban a technológiai váltás és a teljesítménynövekedés csak jelentős munkanélküliség mellett mehet végbe. Ez évre még a kormány saját előrejelzései is 800 ezer állástalanra tippeltek. A tényleges szám november végén 635 ezer. Miért ne örülhetnénk ennek? Annak, hogy volt egy bíztató évünk. És annak, hogy jöhet egy jobb. S ha azt mondjuk, Hoppá, Magyarország! abból biztosan nem lesz baj. Inkább segít. Bokor Pal