Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

SZERDA, 1993. DEC. 29. HISTÓRIA 11 Magyarországon? lannak tartotta és tartja, ebből adódóan gyakran születtek igen heves viták a Parlamentben és azon kívül is. Tb-választás (Május 21.) Első ízben voksoltunk a társadalombiztosítási önkormányzati választásokon. A választásokon induló különféle szakszervezeti csoportosulások közül a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége fölényesen győzött. Jövedéki törvény (Június 16.) A Parlament - a költségvetési bevételek védelme érdekében - megszigorította a magas fogyasztásiadó-tartalmú, úgynevezett jövedéki termékek (szeszes italok, kávé, üzemanyagok, dohányáruk) termelését és forgalmazását. Ugyanebben a törvényben megtiltotta ezeknek a cikkeknek az utcai árusítását, 1994. január l-jétől pedig már csak az adó megfizetését bizonyító zátjeggyel ellátva hozhatók forgalomba. Lakástörvény (Július 2.) A magyar Parlament az önkormányzati tulajdonban lévő üzletek és lakások bérlőinek 1997., illetve 1998. végéig lényegében jogot adott bérleményeik kedvezményes megvásárlására. Ez általában a piaci ár 60, illetve 50 százaléka. Pótköltségvetés (Július 7.) Az Országgyűlés elfogadta a pótköltségvetést. A központi költségvetés 1993-ra tervezett, eredetileg 185 milliárdos hiánya 213 milliárd forint lesz, a becsült hazai össztermék (GDP) 6,5 százaléka lett, s mindezt a Parlament 179 igen, 131 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el. Áfa-emelés (Augusztus 1.) Az általános forgalmiadó 6ról 10 százalékra emelkedett, anélkül, hogy csökkent volna a magasabbik, tehát a 25 százalékos kulcs. A kétkulcsos áfát, a kormány előterjesztését elfogadva, a jövőben a korábbi 0 kulcsos háztartási energiára is kivetették, egy év múlva, pontosabban 1995. január l-jétől pedig ez vár a gyógyszerekre is. Az adóemelés miatti árnövekedést enyhítendő, szeptemberben 1500 forintos egyszeri támogatást kaptak a havi 10 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjjal, illetve bruttó keresettel rendelkezők. Nyár vége Balatonszárszón (Augusztus 23.) Balatonszárszón gyülekezett több száz politikus és értelmiségi, hogy az 1943-as első Gyertyák százai égtek Szegeden is az elhunyt Antall József miniszterelnök lelkiüdvéért szárszói találkozó évfordulóján eszmét cseréljen és egy új nemzeti kerekasztal létrehozását próbálja nyélbe ütni. Az egyhetes tanácskozás, legalábbis az általánosan elfogadott megfogalmazás szerint, az úgynevezett harmadikutas politikai erők közös zászlóbontási kísérlete volt. A résztvevők egy csoportja nemzeti választási koalíció megalakítását is kezdeményezte. A találkozón részt vettek az egykori „Szárszósok", valamint az újonnan alakult pártok jeles személyiségei is. így például egy fedél alatt volt jelen Csurka István, Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Csoóri Sándor és mások. Horthy hamvai Kenderesen (Szeptember 4.) Újratemették Horthy Miklóst, Magyarország egykori kormányzóját. A kenderesi családi sírboltban szigorúan magán jellegű, családi szertartás mellett helyezték végső nyughelyére a volt kormányzót és feleségét. Ennek ellenére csaknem 50 ezren jelentek meg a gyászszertartáson, közöttük a kormány hét minisztere is. Kuncze miniszterelnökjelölt (Szeptember 12.) Kevesen ismerték korábban Kuncze Gábort, az SZDSZ 43 éves frakcióvezetőjét, aki tulajdonképpen következetes magatartásával és hatalmas munkabírásával vívta ki magának az elismerést pártjában. Ezen a napon a szabaddemokraták úgy döntöttek, hogy Kuncze lesz a következő választásokon a legnagyobb ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje. Robbanás Békásmegyeren (Szeptember 14.) Újabb tragikus esemény rázta meg az országot. Békásmegyeren 30 kg TNT-robbanóanyag erejének megfelelő hatalmas detonáció romba döntötte a Jós u. 8.sz. alatti tízemeletes panelház felső szintjének több lakását. A robbanás hét ember életét követelte. Igazságtétel '56 ügyében (Október 12.) Az Alkotmánybíróság szabaddá tette az utat az igazságtételi perek előtt. A testület a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei alapján tette lehetővé az 1956-ban háborús bűnöket elkövetők büntetőjogi felelősségrevonását, elvileg függetlenül attól, hogy azok melyik oldalon harcoltak. A kormány egyébként jelentós politikai győzelemként könyvelhette el az Alkotmánybíróság döntését. Az Antall-kabinet még februárban tényfeltáró történészbizottságot állított fel az 1956-os jogtiprások felmérésére és összegzésére, azzal a nem titkolt céllal, hogy ezzel is meggyorsítsa az igazságszolgáltatás munkáját. A testület decemberben már közzé is tette első jelentését, amely mintegy 50 sortűz történetét ismerteti. Fodor Gábor kilépett (November 3.) Lemondott Fodor Gábor, a Fidesz alelnöke. Lemondását Az új miniszterelnök: Boross Péter - ahogyan a karikatúraszobrász látja... (Fotók: Enyedi Zoltán) és a parlamenti mandátumának visszaadását azzal magyarázzák, hogy nem értett egyet a Fidesz jobbratolódásával, de összefüggésbe hozzák a korábban idézett MDF-Fidesz székházüggyel is. Fodor Gábort követte Molnár Péter és Ungár Klára is. MIÉP országos gyűlés (November 6.) A Magyar Igazság és Elet Pártja első országos gyűlésén Csurka Istvánt és Horváth Lajost választotta meg társelnöknek. A MIEP-es képviselőknek el kellett hagyniuk a még az MDF-től „örökölt" parlamenti bizottsági helyeiket, november végén azonban, közös megegyezéssel, a vezető kormánypárt négy bizottsági helyet visszaadott a Csurka-féle pártnak. Új honvédelmi törvény (December 7.) A Parlament elfogadta az űj honvédelmi törvényt, s ennek előfeltételeként módosította az alkotmányt is. Ennek értelmében a fegyver nélküli katonai szolgálat idejét 15 hónapról egy évre szállították le, a polgári szolgálat időtartamát pedig 22 hónapról 18-ra csökkentették. Elhunyt Antall József (December 12.) Elhunyt Antall József, Magyarország miniszterelnöke. A 43 hónappal ezelőtt megválasztott MDF-es politikus magát kereszténydemokratának és nemzeti liberálisnak tartotta. A kormányfő hatalmas és hosszú küzdelmet vívott a beiktatási után nem sokkal később rátört kórral, a nyirokrendszer elrákosodását okozó non-Hodgkin lymphomával. Két hónappal korábban Kölnben csontvelő-átültetési műtéten esett át, hazatérése után hosszabb-rövidebb ideig még elláta hivatali munkáját, december elején azonban egyre inkább erőt vett rajta a gyilkos kór, és 12-én délután 17.15 órakor elhunyt. Halálát követően mind a honi, mind a külföldi politikai élet jeles személyiségei egyöntetűek voltak abban, hogy Antall József olyan politikus volt, aki következetesen kitartott az általa képviselt nézetek mellett és kormányát a lehetőségekhez képest így is irányította. Egyébként a KeletEurópában bekövetkezett demokratikus változások után létrejött államokban mindenütt sor került olyan komoly politikai változtatásokra, amelyek során a kormányok jöttek, mentek. Egyedül Antall József őrizte meg posztját megválasztása óta. Boross Péter az új kormányfő (December 20.) Az MDF javaslatára a Parlament Boross Pétert, az Antallkormány belügyminiszterét választotta Magyarország új kormányfőjévé. A kabinetben mindössze egy változást eszközölt az új miniszterelnök: Kónya Imrét, az MDF korábbi frakcióvezetőjét nevezte ki belügyminiszternek, K. F.