Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

10 RÖVIDEN DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. DEC. 30. Májusban hazánkba látogatott II. Erzsébet angol kiránynő. Képünkön férje, Fülöp herceg társaságában látjuk. : történt Székházügy (Január 11.) Nagy port kavart az úgynevezett székház-ügy. A Váci utcai volt Tiszti Kaszinót, amely az MDF és a Fidesz székháza volt, másfél milliárd forintért eladták a Magyar Külkereskedelmi Banknak. Erre a tulajdonképpen titkos, illetve a nyilvánosság kizárásával történt ügyletre csak valamikor májusban derült fény. Azokban a napokban, hetekben sok támadás érte a két pártot, ők viszont azt hangsúlyozták, hogy mindketten törvényesen jártak el. és főleg vidéki irodagondjaik megoldására fordítják majd a pénzt. Ismét Antall az elnök (Január 22.) A Magyar Demokrata Fórum VI. országos gyűlésén újra Antall József lett a párt elnöke. Ezzel átmenetileg sikerült megőrizni a legnagyobb kormánypárt egységét. Ismeretes ugyanis, hogy az országos gyűlés előtt Csurka István és hívei kemény támadást intéztek a kormányfő-pártelnök ellen, és azt követelték, hogy a két funkciót mindenképpen külön kell választani, e törekvésük azonban meghiúsult. Érdekes személyi változások is történtek ezen az országos értekezleten. Így például az új elnökségből kimaradt Furmann Imre, Csurka István viszont, aki a szavazatok számát illetően az 5. helyen végzett, újra elnökséSzeptemberben Kenderesen újratemették Horthy Miklóst, Magyarország egykori kormányzóját gi tag lett. Márciusban azután Csurkát és az őt követő csoport tagjait kihagyták az újraválasztott frakció elnökségéből, még később, júniusban pedig a pártból is kizárták. Nemcsak őt, hanem Király B. Izabellát, Zacsek Gyulát, Debreczeni Józsefet és Elek Istvánt is. Átalakul a kormány (Február 11.) Antall József kormányfő ezen a napon hajtotta végre a legnagyobb „átrendezést" a kabinetben. így például menesztette Kupa Mihály pénzügyminisztert, Andrásfalvy Bertalan kultuszminisztert. Keresztes K. Sándor könyvezetvédelmi. Siklós Csaba közlekedési és Gergácz Elemér földművelésügyi minisztert. A leváltott miniszterek helyébe Szabó Iván, Latorcai János, Mádl Ferenc, Gyurkó János, Schamschula György és Szabó János került. A kormányzat úgynevezett második vonalában szintén jelentős változások történtek: öt politikai és hat közigazgatási államtitkár személye változott a jelzett időszakban. Pörbölyi tragédia (Február 12.) Gyászolt az ország. A pörbölyi tragédia mélyen megrendítette az embereket. Tizenegy 8-14 éves gyermek vesztette életét, húsz pedig súlyosan megsebesült, amikor a Tolna megyei Nyékipuszta vasúti átjáróban vonattal ütközött a pörbölyi diákokat szállító iskolabusz. A szerencsétlenség fő okozója a buszvezető, aki szintén belehalt sérüléseibe. A szörnyű balesetet ügy történt, hogy az említett átjáróban a fénysorompó meghibásodása miatt (kiderült, hogy ellopták a működtetéséhez szükséges akkumulátort) megállás nélkül hajtott a sínekre. Az ott közlekedő vonat vezetője is bűnös, s ezt a bíróság később ki is mondta, és két évig fogházbüntetésre ítélte, mert a rossz fénysorompó okán nem csökkentetÚj szociális törvény (Február 25.) Ezen a napon lépett hatályba az új szociális törvény. A Népjóléti Minisztérium becslései szerint mintegy másfél millió ember részesült 1993-ban átmeneti, vagy rendszeres szociális támogatásban. Mindez már a februárban hatályba lépett törvény alapján történt, amely sokkal pontosabban és hatékonyabban szabályozza az ilyen jellegű juttatásokat. EFTA-tagság (Március 29.) Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Genfben aláírta azt a megállapodást, melynek értelmében társult tagjai lettünk ennek a nemzetközi szervezetnek. Ez azt jelenti egyébként, hogy a magyar iparcikkek, a feldolgozott mezőgazdasági és halászati termékek a jövőben vámkorlátozás nélkül exportálhatók az EFTA országaiba. Ez a szervezet viszont az Európai Közösséggel 1992-ben életbe lépett társult tagsági megállapodás feltételeihez hasonlóan, csak fokozatosan leépítendő vámokkal szállíthatja termékeit Magyarországra. Ezt a jelentós megállapodást néhány nap múltával azonban beárnyékolta az Ausztriában bejelentett importkorlátozó intézkedés, amely a kelet-európai országokból vásárolt olcsó cement, acél és műtrágya bevitele ellen irányult. Mindezzel párosult az EK által közzétett húsembergó is, amely szerint a száj- és körömfájásra hivatkozva megtiltották a magyar húsipari termécsillag... (Április 14.) Új törvényt alkotott a Parlament. Betiltotta az úgynevezett önkényuralmi jelképek használatát: az ötágú vörös csillagot, sarló-kalapácsot, SS-jelvényt, horogkeresztet, nyilaskeresztet. Mindezek használata, illetve közszemlére tétele a jövőben a Btk. szerint pénzbüntetéssel sújtható. A kommunista jelképek betiltása miatt a Munkáspárt beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. Döntés azonban csak 1994-ben várható. Magyar Suzuki (Május 7.) Esztergomban Antall József miniszterelnök és Osamu Suzuki, a japán cég elnöke jelenlétében felavatták a Magyar Suzuki Rt. gyárát. A magyar-japán vegyes vállalat évi 50 ezer Suzuki Swift előállítására alkalmas létesítmény. Magyar-ukrán alapszerződés (Május 11.) Ezen a napoj szavaztak a magyar-ukrán alapszerződésről a Parlamentben. A név szerinti szavazáson 223 igen, 39 nem és 17 tartózkodás mellett az Országgyűlés jóváhagyta az 1991 decemberében hazánk és a szomszédos Ukrajna között aláírt, a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződést. A szerződés lényege, hogy az aláíróknak nincs és nem is lesz területi követelésük egymással szemben. Ezt az ellenzék és a koalíciós képviselők egy része is elfogadhatatT

egnapi lapszámunkban arra vállalkoztunk, hogy számvetést készítünk az idei év külföldi jelentősebb eseményeiről. Ezúttal (ismét a HVG-ben megjelent kivonatos eseménynaptárra is támaszkodva) a honi történések kronológiáját próbáljuk csokorba szedni. Lemondások (Január 6.) Lemondott Hankiss Elemér, a Magyar Televízió és Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke. A két vezető menesztését a miniszterelnök nyolc hónapon keresztül hiába próbálta elérni a köztársasági elnöknél. Most önként távoztak posztjukról, s ezt azzal indokolták, hogy a közszolgálati médiumok önállóságának teljes felszámolását jelenti a két intézmény pénzügyeinek a Miniszterelnökség alá rendelése az 1993. évi költségvetési törvényben, valamint a médiatörvény tavaly év végi parlamenti megbuktatása. Jövőkép 2000-ig (Január 7.) kek importját. Ez az intézkedés egyebek között meggátolta azt is. hogy a húsvét előtti magyar élőbárány-exportból való bevételünk nagyobb legyen a korábbi években jegyzett összegnél. Átülések A (Április 4.) Az ipar jövőképe cfmmel fogadta el a kormány azt a 2000-ig szóló iparpolitikai koncepciót, amely szerint az elkövetkező években a személygépkocsi-gyártás, valamint annak háttéripara, ezenkívül a környezetvédelmi ipar, a gyógyszer- és nyomdaipar lesznek a várható sikerágazatok. Ugyanakkor a bányászat, a kohászat és a textilipar a század-, illetve ezredfordulóig fokozatosan visszaszorul. te a sebességet és a megengedett 15 km/óra helyett 78 km/óra sebességgel haladt. Időközi választást tartottak Kunszentmiklóson. Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke, a Köztársaság Párt támogatásával ekkor nyerte el a korábban megüresedett kisgazda parlamenti mandátumot. Ekkor kezdődött voltaképpen a nagy átrendeződés az Országgyűlésben. mert az MDF, a KDNP és a kisgazda 36-ok, tehát a kormánykoalíció képviselőinek létszáma 196-ra apadt. Ez már csak kettővel haladta meg az úgynevezettjeit háznál szükséges létszámot. Az átülések sorában Katona Kálmán és Elek István volt az első, ők a Fidesz padsorát választották. Később ugyanennek a pártnak három képviselője - Fodor Gábor, Molnár Péter és Ungár Klára * mondott le, ők azonban lemondásukkal egyidejűleg mandátumukat is visszaadták. Tilos a vörös