Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

KEDD, 1993. DEC. 28. HISTÓRIA 9 a nagyvilágban? dok, hanem a politikai nézeteltérések is szaporodtak. A Nyugat például rosszallásának adott hangot a kijevi parlament döntése kapcsán, mert az ukránok a Start 1. szerződést csak azzal a kikötéssel fogadták el, ha az atomfejek és a rakéták megsemmisítéséhez pénzügyi segítséget kapnak és szavatolják biztonságukat. Gondban az ENSZ Szomáliában (Június 17.) Sokba került az ENSZ-nek a szomáliai „rendcsinálás". Az egymással harcban álló törzsek véres háborúja miatt ezrek haltak éhen. ugyanakkor a törzsek kényurai és az általuk fizetett zsoldosok kiválóan éltek ebben a. talán a világ legszegényebb országában. 1992 decemberében történt az amerikai csapatok látványos (élő egyenesben közvetített) szomáliai partraszállása. Ők sem tudták azonban megakadályozni a hadban álló felek ellenségeskedését. Júniusban az ENSZ 25 ezer dolláros vérdíjat tűzött ki Mhamed Farah Aidid, a legnagyobb szomáliai hadúr fejére, akit 23 pakisztáni kéksisakos meggyilkolásával vádolnak, valamint azzal is, hogy ő akadályozza meg a belpolitikai helyzet rendezését. El sem kell mondanunk: Aidid azóta is vezényli csapatait... Csanytoleki zászló Strasbourgban (Július 20.) Térségünket is érintő jelentős eseményre került sor július végén az Európa Parlament soros ülésszakán. Dr. Bratinka József szegedi országgyűlési képviselő a csanytelekiek felkérésére magával vitte a település zászlaját és azt átadta Chatrine Lalumiere asszonynak, az Európa Parlament elnökének. Ezt azt jelenti, hogy Csanytelek az első magyarországi település, amelynek zászlaja ott díszeleg az egyesült, vagy inkább az egyesülésre váró Európa Parlamentjének egyik szobájában, mintegy jelképezve az európai integráció ilyen szintű megvalósítását is... Óvatosak az osztrákok (Július 22.) Nyugati szomszédainknál életbe lépett az úgynevezett tartózkodási törvény, amely a jövőben igen szigorúan rendszabályozza az országba való bevándorlást és letelepedést. A bécsi parlament ezzel elsősorban a Keletről: érkező menekülthullámot igyekszik csökkenteni, és a fenti törvény mellett megalkotta a menekültügyi, a munkavállalási és az idegenrendészeti törvényt is. Hogy ennek milyen hatása lesz a menekültáradat megfékezésére, azt a jövő mutatja majd meg. Egy bizonyos: nemcsak Ausztriában, hanem Németországban, de több nyugat-európai államban is egyre kifejezettebb formában nyilvánul meg az idegengyűlölet, és valószínűleg ennek „függvényében" születnek a fenti korlátozó jellegű törvények. Kuba nyitásra készül (Szeptember 9.) Fiedel Castro Kubája úgy vonult be immár a köztudatba, mint a kommunizmus utolsó és bevehetetlen bástyája. Ezt gondoltuk. Szeptember elején azonban Castro gondolt egyet, és egy „laza fordulattal" olyan reformokat harangozott be, amelyek néhány hónappal ezelőtt a kommunizmus szent ideológiája elleni szörnyű támadásnak minősült volna. Nevezetesen, a Kubai Kommunista Párt „engedélyezte" a több éve éhező és a sorbanállást szinte az élet szerves részének tekintő polgárai számára, hogy a jövőben magántevékenységet folytassanak! Ez. kubai mércével mérve valamivel szabadabb és könnyebb mozgásteret biztosít azoknak, akik még, vagy már valamicske tőkével rendelkeznek. Castro azt is kilátásba helyezte, hogy utat enged a külföldi tőke beáramlásának, de csak meghatározott és elfogadható mértékben... Izraeli-palesztin kézfogás (Szeptember 13.) Vajon vége szakad-e az évtizedes gyűlölködésnek, háborúskodásnak, a világot megdöbbentő terrorista támadásoknak? Há a szeptember 13-án Washingtonban aláírt izraelipalesztin megállapodást veszszük alapul, akkor úgy tűnik: igen. Ennek értelmében ugyanis Izrael jövő év áprilisáig kiüríti a Gazai-övezet és a Ciszjordániában lévő Jerikó városának katonai támaszpontjait. Az ezt követő önkormányzati és egyéb választások és megállapodások végén 1996 áprilisáig kell tárgyalásokat kezdeni Gaza és Ciszjordánia végleges státusáról, valamint Kelet-Jeruzsálem és a menekültek kérdéséről. Bonyodalmak Moszkvában (Szeptember 21.) Számíthattunk erre. A politikát figyelemmel kísérő laikus is láthatta, hogy hatalmas politikai harc folyik Oroszországban. Ezt leegyszerűsítve úgy is megfogalmazhatnánk, hogy elnök kontra parlament, még pontosabban: Jelcin kontra Haszbulatov. Az események tulajdonképpen szeptember végén „csúcsosodtak", amikor Jelcin elnök felolvasta az azóta híressé, egyesek számára hírhedtté vált 1400-as számú elnöki rendeletét, amelyben feloszlatja a törvényhozó testületeket, a Népi Küldöttek Kongresszusát és a Legfelső Tanácsot, majd december 11-12-ére kiírja a parlamenti választásokat. Ezt köKoszorúzási ünnepség Aradon a 13 vértanú emlékére. (Fotó: Enyedi Zoltán) vetően, úgy tűnik, felgyorsultak az események, és Haszbulatov, Ruckojjal egyetemben sztrájkra szólítja fel a 88 oroszországi területi egység vezetőjét. Felhívásuk azonban csak részben eredményes: mindössze 29 vezető támogatja őket. Ezután a két említett ellenzéki politikus fegyveres felkelésre szólítja az orosz népet, és meg akarja dönteni Jelcin elnök hatalmát. Ez sem sikerül. Mindannyiunk emlékezetében élénken él még a moszkvai „Fehér Ház" füstölgő felső hét emelete, és az a másfél napig tartó káosz, zűrzavar, amely aggodalommal töltötte el a világot. Oroszország ugyanis nem Bosznia, nem Szomália... Az atomfegyverek irányító gombjait bármelyik vezér elérheti. Ez a hatalom. Ezért folyt a harc. Most Jelcin győzött. És most még a Nyugat is támogatta őt. A decemberi parlamenti választások eredménye azonban újabb figyelmeztető jellel szolgált, ezúttal már nem az ortodox kommunista irányvonal, hanem a szélsőjobb mutatta meg erejét, egyelőre csak szégyenlősen, alig észrevehetően. De a jövőt illetően: fenyegetően... Az aradi vértanúkra emlékeztünk (Október 6.) Nemcsak itthon, hanem külföldön is megemlékeztek Arad hős vértanúiról. Aradon például óriási tömeg előtt Tempfli József nagyváradi püspök celebrálta az ünnepi istentiszteletet a minoriták templomában. Emlékeztetett arra, hogy az aradi tizenhármak a jó ügy elkötelezett katonái voltak, akik nemzeti-vallási különbségtől függetlenül, a közös jót szolgálták. De nemcsak Aradon, hanem a politikai és nemzeti konfliktusoktól terhes Délvidéken is emlékeztek. Kiss Ernő eleméri síremlékénél több százan gyűltek össze, hogy tisztelegjenek az elhunyt hős vértanú előtt. Új kormány Lengyelországban (Október 18.) Eléggé zűrzavaros belpolitikai helyzetet idézett elő a Szolidaritásban bekövetkezett korábbi válság. Ennek a végkifejlete már május 28-án egyértelművé vált, akkor veszttette el a parlamentben egy bizalmi szavazás során Hanna Suchocka kormánya a mandátumát. Lech Walesa államelnök ekkor írta ki a parlamenti választást, s ennek eredménye, hogy Lengyelországban egy 34 éves parasztpárti fiatalembert, Waldemar Pawlakot bízta meg az új kabinet összeállításával Ilyen fiatal miniszterelnöke még sohasem volt az országnak,- Walesa államfő viszont úgy nyilatkozott, hogy az országnak még sohasem voltak ilyen biztató kilátásai a jövőt illetően. Teng reformcsomagot készít (November 14.) Nemcsak Kuba, hanem a világ legnépesebb országa, Kína is nyit. Vagy legalábbis nyitni készül. Teng Hsziao-ping, a reform atyja a kínai gazdaság gyorsabb ütemű „piacosításáról" döntött. Ennek keretében a korábbi központi előírások helyett részben a piacra bíznák az árak alakulását, a fejlett országokban elfogadott és bevált adórendszer alkalmaznák, de, s ami ebben a nagy országban valóban meglepetés, több állami vállalatot is privatizálnának, ezzel egyidejűleg a jegybankokat is függetlenítenék a kormánytól. Ez a nyitási szándék gyorsan napvilágot látott Nyugaton is, aminek az lett a következménye, hogy a külföldi tőke soha nem látott mértékben árasztotta el az ázsiai, csaknem másfél milliárd lakosú országot. Háromnegyed év alatt majdnem 90 milliárd dollárnyi szerződés köttetett meg, és ebből már majdnem 20 meg is valósult! Dél-Afrika váltott (November 18.) Több mint 350 évig uralkodtak a fehérek a Dél-afrikai Köztársaságban, most azonban Frederick Willem de Klerk elnök és Nelson Mandela, az ANC, feketéket tömörítő legnagyobb párt elnöke és 17 más politikai párt első embere aláírta azt az új, apartheid-mentes alkotmánytervezetet, amely egyforma jogokat biztosít a fehéreknek és a feketéknek egyaránt. Hosszú út vezetett eddig a megállapodásig, az elmúlt évtizedek során csaknem 100 ezer áldozatot követelt a faji megkülönböztetésen alapuló kormányzás erőszakos politikája. Hogy történelmi jelentőségű megállapodásról van szó, azt bizonyítja az alábbi két esemény is: a világ megszüntette a Dél-Afrika iránti gazdasági embargót, Klerk és Mandela pedig Béke Nobel-díjat kapott októberben. Hol legyen a NATO határa? (December 8.) ' Brüsszelben a NATO védelmi miniszterei abban .állapotlak meg, hogy az egykori úgynevezett kelet-európai országok valamikor majd a NATO tagjai lehetnek, s ebben a kérdésben Oroszország nem emelhet vétót. Ezt közölte Manfréd Wörner főtitkár Borisz Jelcin elnökkel is. Egyébiránt a NATOtagok között nincs teljes egyetértés a fentieket illetően, de bizalmas forrásokból kiszivárogtatták, hogy a január 10-11én tartandó csúcsértekezletükön véglegesítik álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy mely országokat vesznek majd fel a szervezetbe. K. F. Veres János, Csanytelek polgármestere és Chatrine Lalumiere, az Európa Parlament elnöke Strasbourgban. (Fotó: Enyedi Zoltán)