Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

KEDD, 1993. DEC. 28. HISTÓRIA 9 a nagyvilágban? dok, hanem a politikai nézetel­térések is szaporodtak. A Nyu­gat például rosszallásának adott hangot a kijevi parlament döntése kapcsán, mert az uk­ránok a Start 1. szerződést csak azzal a kikötéssel fogadták el, ha az atomfejek és a rakéták megsemmisítéséhez pénzügyi segítséget kapnak és szavatol­ják biztonságukat. Gondban az ENSZ ­Szomáliában (Június 17.) Sokba került az ENSZ-nek a szomáliai „rendcsinálás". Az egymással harcban álló törzsek véres háborúja miatt ezrek hal­tak éhen. ugyanakkor a törzsek kényurai és az általuk fizetett zsoldosok kiválóan éltek ebben a. talán a világ legszegényebb országában. 1992 decemberé­ben történt az amerikai csapa­tok látványos (élő egyenesben közvetített) szomáliai partra­szállása. Ők sem tudták azon­ban megakadályozni a hadban álló felek ellenségeskedését. Júniusban az ENSZ 25 ezer dolláros vérdíjat tűzött ki Mha­med Farah Aidid, a legna­gyobb szomáliai hadúr fejére, akit 23 pakisztáni kéksisakos meggyilkolásával vádolnak, valamint azzal is, hogy ő aka­dályozza meg a belpolitikai helyzet rendezését. El sem kell mondanunk: Aidid azóta is ve­zényli csapatait... Csanytoleki zászló Strasbourgban (Július 20.) Térségünket is érintő jelen­tős eseményre került sor július végén az Európa Parlament soros ülésszakán. Dr. Bratinka József szegedi országgyűlési képviselő a csanytelekiek fel­kérésére magával vitte a tele­pülés zászlaját és azt átadta Chatrine Lalumiere asszony­nak, az Európa Parlament elnö­kének. Ezt azt jelenti, hogy Csanytelek az első magyaror­szági település, amelynek zász­laja ott díszeleg az egyesült, vagy inkább az egyesülésre vá­ró Európa Parlamentjének egyik szobájában, mintegy jel­képezve az európai integráció ilyen szintű megvalósítását is... Óvatosak az osztrákok (Július 22.) Nyugati szomszédainknál életbe lépett az úgynevezett tartózkodási törvény, amely a jövőben igen szigorúan rend­szabályozza az országba való bevándorlást és letelepedést. A bécsi parlament ezzel elsősor­ban a Keletről: érkező mene­külthullámot igyekszik csök­kenteni, és a fenti törvény mel­lett megalkotta a menekült­ügyi, a munkavállalási és az idegenrendészeti törvényt is. Hogy ennek milyen hatása lesz a menekültáradat megfékezé­sére, azt a jövő mutatja majd meg. Egy bizonyos: nemcsak Ausztriában, hanem Németor­szágban, de több nyugat-euró­pai államban is egyre kifejezet­tebb formában nyilvánul meg az idegengyűlölet, és valószí­nűleg ennek „függvényében" születnek a fenti korlátozó jellegű törvények. Kuba nyitásra készül (Szeptember 9.) Fiedel Castro Kubája úgy vonult be immár a köztudatba, mint a kommunizmus utolsó és bevehetetlen bástyája. Ezt gon­doltuk. Szeptember elején azonban Castro gondolt egyet, és egy „laza fordulattal" olyan reformokat harangozott be, amelyek néhány hónappal ez­előtt a kommunizmus szent ideológiája elleni szörnyű tá­madásnak minősült volna. Ne­vezetesen, a Kubai Kommunis­ta Párt „engedélyezte" a több éve éhező és a sorbanállást szinte az élet szerves részének tekintő polgárai számára, hogy a jövőben magántevékenységet folytassanak! Ez. kubai mércé­vel mérve valamivel szabadabb és könnyebb mozgásteret biz­tosít azoknak, akik még, vagy már valamicske tőkével rendel­keznek. Castro azt is kilátásba helyezte, hogy utat enged a külföldi tőke beáramlásának, de csak meghatározott és elfo­gadható mértékben... Izraeli-palesztin kézfogás (Szeptember 13.) Vajon vége szakad-e az év­tizedes gyűlölködésnek, hábo­rúskodásnak, a világot meg­döbbentő terrorista támadások­nak? Há a szeptember 13-án Washingtonban aláírt izraeli­palesztin megállapodást vesz­szük alapul, akkor úgy tűnik: igen. Ennek értelmében ugyan­is Izrael jövő év áprilisáig ki­üríti a Gazai-övezet és a Cisz­jordániában lévő Jerikó városá­nak katonai támaszpontjait. Az ezt követő önkormányzati és egyéb választások és megálla­podások végén 1996 áprilisáig kell tárgyalásokat kezdeni Ga­za és Ciszjordánia végleges státusáról, valamint Kelet-Jeru­zsálem és a menekültek kérdé­séről. Bonyodalmak Moszkvában (Szeptember 21.) Számíthattunk erre. A politi­kát figyelemmel kísérő laikus is láthatta, hogy hatalmas poli­tikai harc folyik Oroszország­ban. Ezt leegyszerűsítve úgy is megfogalmazhatnánk, hogy el­nök kontra parlament, még pontosabban: Jelcin kontra Hasz­bulatov. Az események tulaj­donképpen szeptember végén „csúcsosodtak", amikor Jelcin elnök felolvasta az azóta híres­sé, egyesek számára hírhedtté vált 1400-as számú elnöki ren­deletét, amelyben feloszlatja a törvényhozó testületeket, a Né­pi Küldöttek Kongresszusát és a Legfelső Tanácsot, majd de­cember 11-12-ére kiírja a par­lamenti választásokat. Ezt kö­Koszorúzási ünnepség Aradon a 13 vértanú emlékére. (Fotó: Enyedi Zoltán) vetően, úgy tűnik, felgyorsul­tak az események, és Haszbu­latov, Ruckojjal egyetemben sztrájkra szólítja fel a 88 orosz­országi területi egység vezető­jét. Felhívásuk azonban csak részben eredményes: mind­össze 29 vezető támogatja őket. Ezután a két említett el­lenzéki politikus fegyveres felkelésre szólítja az orosz népet, és meg akarja dönteni Jelcin elnök hatalmát. Ez sem sikerül. Mindannyiunk emléke­zetében élénken él még a moszkvai „Fehér Ház" füstöl­gő felső hét emelete, és az a másfél napig tartó káosz, zűr­zavar, amely aggodalommal töltötte el a világot. Oroszor­szág ugyanis nem Bosznia, nem Szomália... Az atomfegy­verek irányító gombjait bárme­lyik vezér elérheti. Ez a hata­lom. Ezért folyt a harc. Most Jelcin győzött. És most még a Nyugat is támogatta őt. A de­cemberi parlamenti választá­sok eredménye azonban újabb figyelmeztető jellel szolgált, ezúttal már nem az ortodox kommunista irányvonal, ha­nem a szélsőjobb mutatta meg erejét, egyelőre csak szégyen­lősen, alig észrevehetően. De a jövőt illetően: fenyegetően... Az aradi vértanúkra emlékeztünk (Október 6.) Nemcsak itthon, hanem kül­földön is megemlékeztek Arad hős vértanúiról. Aradon példá­ul óriási tömeg előtt Tempfli József nagyváradi püspök celeb­rálta az ünnepi istentiszteletet a minoriták templomában. Emlé­keztetett arra, hogy az aradi ti­zenhármak a jó ügy elkötele­zett katonái voltak, akik nem­zeti-vallási különbségtől füg­getlenül, a közös jót szolgál­ták. De nemcsak Aradon, hanem a politikai és nemzeti konflik­tusoktól terhes Délvidéken is emlékeztek. Kiss Ernő eleméri síremlékénél több százan gyűl­tek össze, hogy tisztelegjenek az elhunyt hős vértanú előtt. Új kormány Lengyelországban (Október 18.) Eléggé zűrzavaros belpoliti­kai helyzetet idézett elő a Szo­lidaritásban bekövetkezett ko­rábbi válság. Ennek a végki­fejlete már május 28-án egyér­telművé vált, akkor veszttette el a parlamentben egy bizalmi szavazás során Hanna Suchoc­ka kormánya a mandátumát. Lech Walesa államelnök ekkor írta ki a parlamenti választást, s ennek eredménye, hogy Len­gyelországban egy 34 éves pa­rasztpárti fiatalembert, Walde­mar Pawlakot bízta meg az új kabinet összeállításával Ilyen fiatal miniszterelnöke még so­hasem volt az országnak,- Wa­lesa államfő viszont úgy nyi­latkozott, hogy az országnak még sohasem voltak ilyen biz­tató kilátásai a jövőt illetően. Teng reformcsomagot készít (November 14.) Nemcsak Kuba, hanem a vi­lág legnépesebb országa, Kína is nyit. Vagy legalábbis nyitni készül. Teng Hsziao-ping, a reform atyja a kínai gazdaság gyorsabb ütemű „piacosításá­ról" döntött. Ennek keretében a korábbi központi előírások he­lyett részben a piacra bíznák az árak alakulását, a fejlett orszá­gokban elfogadott és bevált adórendszer alkalmaznák, de, s ami ebben a nagy országban valóban meglepetés, több állami vállalatot is privatizál­nának, ezzel egyidejűleg a jegybankokat is függetleníte­nék a kormánytól. Ez a nyitási szándék gyorsan napvilágot látott Nyugaton is, aminek az lett a következménye, hogy a külföldi tőke soha nem látott mértékben árasztotta el az ázsiai, csaknem másfél mil­liárd lakosú országot. Három­negyed év alatt majdnem 90 milliárd dollárnyi szerződés köttetett meg, és ebből már majdnem 20 meg is valósult! Dél-Afrika váltott (November 18.) Több mint 350 évig ural­kodtak a fehérek a Dél-afrikai Köztársaságban, most azonban Frederick Willem de Klerk el­nök és Nelson Mandela, az ANC, feketéket tömörítő leg­nagyobb párt elnöke és 17 más politikai párt első embere alá­írta azt az új, apartheid-mentes alkotmánytervezetet, amely egyforma jogokat biztosít a fe­héreknek és a feketéknek egy­aránt. Hosszú út vezetett eddig a megállapodásig, az elmúlt évtizedek során csaknem 100 ezer áldozatot követelt a faji megkülönböztetésen alapuló kormányzás erőszakos politi­kája. Hogy történelmi jelentő­ségű megállapodásról van szó, azt bizonyítja az alábbi két ese­mény is: a világ megszüntette a Dél-Afrika iránti gazdasági embargót, Klerk és Mandela pedig Béke Nobel-díjat kapott októberben. Hol legyen a NATO határa? (December 8.) ' Brüsszelben a NATO védel­mi miniszterei abban .állapotlak meg, hogy az egykori úgyne­vezett kelet-európai országok valamikor majd a NATO tagjai lehetnek, s ebben a kérdésben Oroszország nem emelhet vé­tót. Ezt közölte Manfréd Wör­ner főtitkár Borisz Jelcin el­nökkel is. Egyébiránt a NATO­tagok között nincs teljes egyet­értés a fentieket illetően, de bizalmas forrásokból kiszivá­rogtatták, hogy a január 10-11­én tartandó csúcsértekezletü­kön véglegesítik álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy mely országokat vesznek majd fel a szervezetbe. K. F. Veres János, Csanytelek polgármestere és Chatrine Lalumiere, az Európa Parlament elnöke Strasbourgban. (Fotó: Enyedi Zoltán)

Next

/
Thumbnails
Contents