Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-27 / 301. szám
Baggióé az Aranylabda is Amint az várható volt. egy héttel azután, hogy a világ legjohh labdarúgójának választották, Roberto Baggio, az olasz Juventus 26 éves játékosa végzett a Francé Football év végi szavazásán is az első helyen, s ezzel ő az idei Aranylabda nyertese. Baggio 142 szavazattal lett első, megelőzve a 82 voksot kapott holland Denis Bcrgkampot (Internazionale), illetve az angol Manchester United francia csatárát, Eric Cantonát (34 szavazat). SPORTílA A DELMAGYARORSZAG KFT. MELLÉKLETE d „vizesek" uralták az évet Az év férfisportolója Kovács Antal; női sportolója Egerszegi Krisztina; edzője Kiss László; csapata a vízilabda-válogatott „fitlanta, utána Sydney. MM - Nem ért váratlanul a jó hfr - mondta Kovács Antal, a paksiak 95 kg-os súlycsoportban versenyző cselgáncsozója az MTI munkatársának kérdésére. - Már napokkal ezelőtt kaptam jelzést, hogy várhatóan én leszek 1993 legjobb férfi sportolója Magyarországon. - Ha friss a hír, ha nem, mire gondol most? - Arra, hogy az egész hazai cselgáncssportot is óriási megtiszteltetés érte az én első helyezésemmel. Ugyanakkor felvillan bennem egy emlék. Tavaly, amikor Barcelonában olimpiai bajnokká avattak, úgy hittem, sőt, titkon számítottam arra, hogy engem választanak meg 1992 legjobb ifjúsági sportolójának. Nem így történt, ez egy kicsit elkedvetlenített... - A maga nemében páratlan, hogy élete első olimpiáján zökkenő nélkül végigverte az egész mezőnyt, majd az idei őszi, hamiltoni világbajnokságon - vbújoncként! - szintén móresre tanította a 95 kg legjobbjait. A kérdés adódik, mikor lesz végre Európa-bajnok is? - Egyértelműen „olimpiacentrikus" vagyok. Ha lesz még vb-aranyam, az öröm; amennyiben az öreg kontinensen is a legjobbá küzdöm magam, az is kedves dolog lenne. Ám, ha az 1996-os atlantai tlimpiáig egyetlen érmet sem s/c/ek. viszont az Egyesült Államokban megvédem barcelonai címemet, akkor tökéletesen elégedett emberként jövök haza. - Kovács Antal rendhagyó sportember, lélegzetelállító nyugalommal, kifinomult technikával veszi a világversenyes akadályokat. Túlzás-e azt feltételezni, hogy egykoron, 2000-ben háromszoros olimpiai bajnokként hagy fel a judoval? - Igen, gondolok az ezredfordulós játékokra és motivál is: Atlanta, utána Sydney. Pályafutásom vége? A cselgáncssportban soha nem volt háromszoros olimpiai aranyérmes. Lehet, éppen én leszek az. Addig folytatom a judót, amíg értelmét látom. A legnagyobb öröm az, ha egy-egy paksi szürke hétköznapon, edzés végén, a fáradtságtól elpilledve lebotorkálok a tatamiról. Ez az, ami a cselgáncs lényege. Hogy minden tréningen igyekszem mindent kiadni magamból. Ez egyfajta elhivatottság/. Ami ehhez erőt ad, az a hitem. Hívő ember vagyok, Isten segített eddigi utamon. Rendszeresen járok templomba, gyermekkoromban éveken keresztül ministráltam. Megtalál,am Istent. Ő adott erőt akkor, amikor tavaly február 4én elveszítettem az édesapámat. Ha tehát Isten erőt ad, Az idei választáson a „vizesek" uralják a mezőnyt. Az év női sportolója ismét „Egérke" lett, az edzői címet mestere, Kiss László érdemelte ki, csapatban - immár nyolcadszor! - a pólósok állhattak a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára, míg a férfiaknál Kovács (Atom) Anti hódította el az elsőséget. Összeállításunkban ők, illetve dr. Horkai György, a vízilabdások szövetségi kapitánya mondja el, minek és kinek köszönhetik sikereiket. megóv a sérülésektói, akkor meglesz a három olimpiai arany. - Melyik volt az értékesebb diadala: a barcelonai olimpiai, vagy az idei hamiltoni világbajnoki elme? - Barcelona után sokan mondták, sporttörténelmet írtam. Lehet, hogy ez így van, de én nem kedvelem a túlzó jelzőket. Minden cselgáncstudományomat Hangyási Lászlónak, paksi egyesületi mesteremnek köszönhétem. Óriási szerencse, hogy a válogatott vezetőedzőjévé is őt nevezték ki. - Lesz hát kitől ellesnie az edzői tudomány mesterfogásait! - Egyelőre nem vonz az edzőpálya. Másodéves vagyok a fővárosi műszaki egyetemen. Feszített élsportolói életmód az enyém, emellett képtelen vagyok nappalin tovább tanulni. Már halasztottam is az egyetemen, most pedig úgy gondolom. Pécsre szeretnék átiratkozni, levelezőn közgazdaságtudományt tanulni. Érzésem szerint hét év múlva, Sydney esztendejében leszek ideális cselgáncskorban. Fogyasztanom nem kell, szerencsés alkat vagyok, könnyedén tartom a 95 kg-os súlyhatárt. - Kovács Antalt'„Atom Antiként" ismeri-kedveli az ország. Ki keresztelte el? - Sokan űgy tudják, a barcelonai olimpiai diadalom napjaiban kaptam azt a tudósító magyar újságíróktól. Nem így van. Egy ajkai edző. Farkas Imre „aggatta rám" évekkel ezelőtt, amikor rámenős cselgáncsstílusomat látta. - Miként ünnepli mostani, választásos elsőségét? - Kocsit cserélek. A Seat Toledo helyett a Citroen Xanthia típusú volánja mögé ülök. Remek kocsi, a Citroen amúgy is a mániám - a Metró Car Kft. teszi lehetővé a cserét szponzori támogatásával. Kíváncsian várom, a kötelező biztosításom terhére rendezni tudom-e a Seat Toledóm kárát. Tökéletesen száraz időben, a minap, valaki hátulról csúnyán „elkapott", ne is kérdezze, mekkora a károm - elrémisztő összeg. - Amit nagyon kedvel a tatamin? - A.z ippont. A sok ippont. Tízpontos akciókkal szeretek zárni. Az maga a tökély. De elégedett sohasem vagyok. Tudniillik, adott ipponnál is létezik még szebb ippon. Fia elsőségét hallva röviden nyilatkozott Kovács Antal özvegy édesanyja is. - Anti megszállott cselgáncsozó - mondta. - Amióta először meglátogatta a cselgáncstermet, ez a tűz jellemzi. Őszintén megmondom, sohasem hittem abban, hogy ilyen remek eredményeket ér majd el. Nem kioltattuk meg a sorstól azt a kegyet, hogy néhai féljem megélhesse sikereit. Nem sokkal azelőtt hunyt el, hogy a tavalyi párizsi EB-n, világversenyes újoncként, bronzérmet szerzett. Most kettőzött figyelemmel készítettem el az ünnepekre kedvenceit, a brassói aprópecsenyét és az aranygaluskát. Jövő tavasszal pedig várom, milyen kedvében tér haza a lengyelországi EB-ről. Hiszek abban, hogy az olimpiai és világbajnoki remeklést Európa-bajnoki aranyérem követi. Tudom, azt mondja majd a fiam: „Mama, meghoztam ezt az aranyat is". Egérke varjúja 1988 óta, amikor alig tizennégy évesen, élete első olimpiai aranyérmét nyerte, jószerével elképzelhetetlen, hogy más legyen az adott esztendő legjobb női sportolója, egyszerűen kibérelte e státust. Egerszegi Krisztina „zsinórban" hatodszor érdemelte ki a sportújságírók egyetértő szavazatát, amely szerint 1993 is az „Egér éve" volt. - Természetesen boldog vagyok, hogy megint első lettem - vallott érzéseiről, amikor hírét vette újabb sikerének. - Az úszásban a győzelem a legfontosabb. de az ilyen választásokon nyerni szintén nagy dolog, legalábbis számomra. Nyilván hiúságból is jólesik, hogy éppen rám gondoltak, hogy elismernek, s a felém irányuló szeretet jelének is tekinthetem ezt a mostani győzelmet. Ha sorba kellene állítanom a hat év legjobbját, azt mondhatom, hogy a legelső, a szöuli olimpiai bajnoki címet követő szavazási sikerem a legkedvesebb, de mondom, ennek a legújabbnak is nagyon örülök. . - Túl egy újabb, eredményekben gazdag esztendőn, amelynek a csúcspontja a nyári sheffieldi Európabajnokságon szerzett négy Európa-bajnoki aranyérem volt, adódik a kérdés: lehet ezt még fokozni? - Hát szeretném, de egyre nehezebbnek látszik, a kínaiak nagyon jönnek fel, azóta ideges is az edzőm, Kiss Laci bá\ szóval nő a konkurencia. Hol van már az a Lin Li, akit a barcelonai olimpián a négyszáz méteres vegyesűszás döntőjében csak hatalmas harcban győztem le, miközben már a másik két számomban, a 100 és a 200 m háton is űj arcok bukkantak fel az ázsiai országból? És akkor még nem is beszéltem a szintén kiváló amerikai, ausztrál riválisokról... - Ezzel együtt is a világranglista, egyelőre mindhárom említbtt számban, a magyar klasszis nevével kezdődik, s a 400 m vegyest leszámítva, a hátszámok világcsucstartóját is Egerszegi Krisztinának hívják. Vagyis, ugye nem kell még a búcsúról, a tervezett viszszavonulásról érdeklődni?... - Ami bizonyos, az az, hogy a jövő évi versenyszezont végigcsinálom, indulok a szeptemberi római világbajnokságon, mégpedig három számban. Sheffieldhez képest tehát lesz változás, a 200 m pillangó kimarad az itáliai vb-programomból. A római eredmények alapján már sokkal okosabb leszek, szóval addig várjunk a hogyan tovább?-bal, majd meglátjuk, mit hoz a világbajnokság. - Azt viszont már tudjuk, mit hozott a budapesti évbúcsúztató viadal, a Sztárpárbajnak elkeresztelt karácsony előtti meghívásos párosverseny, ahol az olaszok EB-ezüstérmese, Lorenza Vigarani volt Egerszegi Krisztina ellenfele a 200 m hátúszásban. Vigarani vesztett, de - „Egérke" jóvoltából - ugyanakkor nyert is... - Semmi különös nem történt, csupán az, hogy néhány meglepetést vásároltam össze Lorenzának. Gondoltam, örülni fog az ajándéknak. - Nevezetesen? - Hát, vettem neki négy könyvet, Magyarországról, Budapestről, s egy kabalababaszerűséget. - Netán egy játékegeret? - Egy kalapos varjúfigurát. - Itt vannak az ünnepek... - Igen, alig vártam már ezt a kis pihenőt. Mert most néhány napig nem kell úsznom. Kár, hogy csupán január másodikáig tart a vízmentes állapot. Harmadikán, hajnali háromnegyed hatkor irány a Kőér utcai Szpari-uszoda medencéje, kezdjük 1994-et, persze edzéssel. Igaz, a nyár végén ott a vb, ahol ugyebár illő lenne szépen szerepelnem. Ahhoz pedig nincs mese, úszni kell, rengeteget... MM Soha rosszabb ne legyen!" A sportújságírói szavazás legfiatalabb kategóriája az edzőké. Közülük 1993-ban Kiss Lászlónak, Egerszegi Krisztina és a nyári Eb-n világcsúcsot úszott, 100 m mellen Európa-bajnok Güttler Károly mesterének a munkáját értékelték a legtöbbre a tollforgatók. - Igazán nagy dolog lett volna, ha Güttler Karcsi is az első helyre futott volna be, s nem a másodikra a választáson, hiszen akkor az a páratlan eset állt volna elő, hogy három kategóriában is a Bp. Spartacus úszószakosztálya diadalmaskodik, de így sincs miért szomorkodni. Soha rosszabb évem, évünk ne legyen! Egérke elsőségének, hasonlóan saját sikeremnek is, természetesen, szívből örülök, köszönet a saj-' tónak a bizalomért. - A bizalomhoz kellettek azok a szuperteljesitmények, amikkel a Kiss-iskola nebulói az idén, s méginkább az idén is előrukkoltak. Különben aligha ez a szavazási végeredmény, miként a korábbi produktumok nélkül sem lehetett volna immár harmadízben az év legjobb edzője. - A megtisztelő minősítés, úgy érzem, nemcsak személyemnek, jómagam és versenyzőim eredményeinek szól, hanem egyben a sportág elismerését is bizonyttja, azt. hogy mégiscsak szereti a sajtó az úszósportot. - Jó kilenc éve dolgozik együtt a nagy páros: Kiss László és Egerszegi Krisztina. Hogyan képzeli tovább a közös jövőt? - Minden erőmmel azon leszek, hogy a következő év is jól sikerüljön, ne érhesse szó a ház elejét. De az is bizonyos, hogy egyre nehezebb a helyzet, új vetélytársak bukkannak fel, mégis bízom benne, hogy kitartunk, ki tudunk tartani Atlantáig, az 1996-os olimpiáig. Most Róma a közvetlen fő cél, a jövő évi vb, ha az sikeres lesz, folytathatjuk közösen eredményes pályafutásunkat. Egy akkora klasszis esetében, mint amilyen Krisztina, csakis az emelt fős, tisztességes karTierbefejezés jöhet szóba, tudnunk kell, hogy mikor muszáj abbahagyni. Amellett nehéz már motivációt találni, hiszen, hogy mást ne mondjak. Egérke két olimpián nyert négy aranyérmet, már most minden idők legnagyobb magyar női úszója, ha úgy tetszik, akár ebben a pillanatban felhagyhatna a versenyzéssel, hiszen minden megnyerhetőt megnyert már, világ- és Európa-bajnoki címek tömkelege, világcsúcsok, nem is szólva a több tucatnyi magyar bajnoki győzelemről. Mindezt alig 19 évvel a háta mögött... - Azért lenne, lehetne még mit elérni... - Igaz, a női 400 m vegyes világrekordja nem az övé, meg Down Fraseren kívül eddig senki másnak nem sikerült három olimpiáról is arannyal hazatérnie, Krisztinának pedig még adott az esély... - És adott a mesternek is, hiszen december közepén ünnepelte 53. születésnapját. Vagyis a mesterévek bőséggel szaporíthatok, s a már eddig is fantasztikus trófeagyűjtemény a tanítványok által megvalósított újabb és újabb sikerekkel tovább gazdagítható. (Folytatás a 2. oldalon.)