Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-24 / 300. szám

PÉNTEK, 1993. DEC. 24. DÉLMAGYARORSZÁG KARÁCSONYI MELLÉKLET 15 Regölés A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában általában ismert szokásának magyar változata. A regölés név finnugor eredetér, régi magyar sámánjaink révülésével van összefüggésben. A regölés napja december 26. Ilyenkor gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról házra menve boldogságot, bőséget kívánnak a következő évre. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló ének, amely szerint tiszta folyóvíz keletkezett, melyet pázsit fog körül, ezen csodafiúszarvas legelészik. Szarvának ágain gyertyák gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak. Más énekben a Holdat, Napot és a csillagokat viseli testén a szarvas. Ez az ének a téli napfordulóra és az évszak,ok megújulására utal. Ahol eladó lány volt, elénekelték varázséneküket is. Fotó: Schmidt Andrea • Amíg énekelt, derűt varázsolt a publikumra, gyerekekre és fólnőttekre egyaránt. Mi a Halász Jutkajelenség titka? - Örülök, ha így látta... De nincs itt semmiféle titok. Ez kölcsönös kapcsolat a gyerekekkel, akik ha bemennek valahová, ott szeretnék jól érezni magukat. Ha látom, hogy jókedvűek, ettől én is boldog leszek. • Sok éve koncertezik; mások a mai gyerekek, mint a tíz-tizenöt évvel ezelőttiek voltak? - Egyenként, külön-külön, természetesen nagyon is különbözőek, minden gyerek más, mint a többi. A lényegük azonban változatlan: gyerekek, s gyereknek lenni jó dolog... • Már csak néhány nap karácsonyig. Hol tölti az ünnepet? - A szentestét otthon, a családommal, de karácsony két napján végig a színházban leszek, mert délelőtt fél tízkor karácsonyi koncert lesz a Pesti Színházban mindkét napon, esténként pedig játszom: egyik nap a Rómeó és Júliában, másnap pedig a Jelenetek egy há• Halász Jutka Piros babakocsi Amikor szerda déli koncertje után Halász Judit öltözője ajtajában sorra írogatta alá a lemez- és kazettaborítókat, s minden rendű és rangú cetliket (névre szóló üdvöziettel látva ei valamennyit), egy hároméves forma kislányka (?) átfurakodott a nagyobb gyerekek lábai között, s így kiáltott: „Látni akarom a Halász Jutkát!" A művésznő azonnal lehajolt hozzá, és megsimogatta az előbukkanó fejecskét... Halász Judittal az autogram-kérők távozása után, alkalmi öltözőjének egyik sarkában beszélgettünk. zasságból című darabban. De még délutánonként is koncertezem a Duna Palotában, Ezt a föllépést azért vállaltuk el, mert a Vígszínház egyik kedves titkárnője került oda, s ő kérte, hogy menjünk el hozzájuk. • Gyermekkori karácsonyai közül van olyan, amelyre különösen szívesen emlékszik? 1BHBM • Ha két ünnep egybeesik, akkor általában az egyik elhomályosítja a másikat. Ne legyen ez most is így, inkább legyen szép a Karácsony, és mellette: a Kincskereső gyermekfolyóirat 20. évfolyamába lépett. Hogyan indult a Kincskereső? - erről kérdeztük Simái Mihály főszerkesztőt. - 1971-ben indult a Kincskereső pályafutása a Főiskola Irodalom Tanszékéről, Hegedűs András főigazgató és tanszékvezető főszerkesztésében. Ekkor a folyóiratot - amelynek névadója Kormos István volt mindössze néhány ezer példányban nyomták, és csak a gyakorló iskolákba jutott el, felmérve ezzel az igényeket. Aztán 1974 októberében látott napvilágot az a szám - már nagyobb példányszámban -, amelyik bekerült az országos terjesztésbe. Tulajdonképpen innen datálandó a születése, a XX. évfolyam, amelynek címlapját Reich Károly készítette. Új borítót 1977-től kapott a Kincskereső, egy könyvszárnyú madarat, amely Matkó Katalin munkája. Ezután következett a könyvsátoros címlap, majd 1986-tól a számonként változó fedél. • A példányszám hogyan alakult? - Az országos debütálás után. 4 forintos áron, közel 60 ezer példányt tudtunk eladni. 1987-88-ig a példányszám 40 ezerig csökkent, de még ez is szépnek mondható. Utána az • Húszéves a Kincskereső Ünnep az ünnepen Beszélgetés Simái Mihállyal, a Kincskereső lőszerkesztőjével ismert gazdasági viszonyok miatt rohamosan csökkent az eladható példányszám. Amikor a Délmagyarország Kft. 1992 májusában átvett bennünket, akkor már csak 9 ezernél, szóval a csód szélén álltunk. Az idei decemberi mutatóink afapján azóta 14 ezer példányra tornásztuk fel magunkat. És remélhetőleg a XX. évfolyamban elérjük a 20 ezret. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazon lelkes pedagógusoknak, akik segítségünkre vannak a terjesztésben. Például Szántó Julianna a Rókus II. számú Általános Iskolából az országban a legtöbbet, 200 példányt juttat el a gyerekekhez, a Fő Fasori Általános Iskolában Juhász J. Pálné 123 példánnyal segíti a fiatalabbakat, hogy színvonalas olvasmányhoz jussanak. ej^AAAÁxpC /jry>vU*J/rrvC ^cHz^x^úrHXTfc • Arról talán még egyszer sem esett szó, hogy amíg az elmúlt rendszerben a nagyobb irodalmi folyóiratok komoly cenzúra alá estek, addig vajon hogyan alakult - Számomra maga a karácsony volt élmény: összegyűlt a család, beiglit sütöttünk, és finom karácsonyi ételek is voltak. Meg aztán akkoriban sokkal szürkébb volt a világ, mint most, és a karácsonyfa ajándék nélkül is maga volt a csoda: szín a világban! • ...és olyan ajándék, ami nagyon kedves volt Önnek? - Egyszer kaptam egy piros a Kincskereső helyzete? Egy gyermekfolyóirat azért mégis más súllyal eshetett latba. - Mi csak az ellenőrzés formális oldalát észleltük. Hogy ennek mi volt az oka? Talán az, hogy vidéken voltunk, és nem kerültünk egyetlen pesti klikk uszályába se. Azért tudtuk mindig, hogy mi miről szól. Érdekes módon nálunk olyan szerzők is megjelenhettek, akiket akkoriban mellékvágányra tettek. Mi az úttörőszövetség lapja voltunk, de szerencsére csak annyit kellett a programunkban megfogalmazni, hogy a Kincskereső a maga sajátos eszközeivel szolgálja a szövetséget. A sajátos eszközök pedig elég tág fogalom. A vidékiség tehát részben előny, részben hátrány volt. • Vidámabb dolgokról. Hogyan tovább? - A Kincskereső húszévesen is hű akar maradni önmagához. Vagyis folytatni akarja értékvállaló, értékőrző, értékközvetítő szerepét. Tudatában van felelősségének: a gyermeknek csak értéket, minőséget szabad(na) adni. Minden gyerekben ott szunnyad a csoda. Gyönyörűen szól erről Hrabal: minden újszülöttnek csillag van a homlokán. Ha találkozhat az igazi művészettel, igazi irodalommal, akkor ez a csoda babakocsit, és azt nagyon szerettem. Akkor még egészen kicsi voltam... • Készül-e új Halász Juditlemez? - Megjelenését jövőre, talán inkább az év második felében várjuk. Szerzői ugyanazok, akikkei már régóta együtt vagyunk: Bródy János, ő segít nekem legtöbbet, aztán az Albatrosz együttesből Pomázi Zoltán és Vörös Andor. No meg a valaha volt Fonográf együttes tagjai: Bródyt már említettem, s még Tolcsvay László, Szörényi Szabolcs, Móricz Mihály muzsikálnak majd az új lemezen. • Köszönöm a beszélgetést, viszontlátásra mielőbb. Szegeden! - Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek! Nyilas Péter kiteljesedik, az a bizonyos csillag fölszikrázik. Ha nem, akkor baj van. Nagy baj. S nem a jelennek igazán nagy, hanem a jövőnek. Ezért fájdalmas újra megállapítani, hogy nálunk óriási lehetőségük van az értékromboló tendenciák érvényesülésének, miközben a gyermekkultúra műhelyei elhalnak vagy deffenzívába kényszerülnek, a puszta fennmaradásért küzdenek. Mi, a magunk húsz évével végülis a szerencsés túlélők közé tartozunk, de ettől függetlenül fáj az a sok silányság, bóvli, amivel mindenevővé akarják alacsonyítani a csillagjeles homlokú ifjúságot. Félreértés ne essék: soha rosszabb évünk ne legyen, mint 1993. A kényszerű és drasztikus lapáremelés dacára is sikerült megtartani, sőt növelni olvasótáborunkat, visszatértünk a színes címlaphoz, s az eredeti lapformátumhoz. • Egy folyóirat hogyan ünnepel? - A születésnapunk kissé elnyújtott, hiszen '94 októberéig folyamatosan XX. évfolyam van. Szeretnénk azért egy szép találkozót összehozni, elvégre a húsz év alatt sok barátság köttetett a gyermekirodalom segítségével. Természetesen számítunk minden régi barátra. Aki olvassa, adja át. Podmaniczky Sziláid t