Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-24 / 300. szám

"ÜTTHTT . t::-h-í4r.—»U. fcr.l í PÉNTEK, 1993. DEC. 24. BELÜGYEINK 3 Ők nyolcan, ezer társuk szószólóiként. „Adjon az Isten szerencsét..." (Fotó: Nagy László) • „Rejtelmek, ha zengenek" u Elítéltek költeményei, köszöntői, visszaemlékezései m „Sokszor és sokat vétkeztem..." Börtönkarácsony Csillaga Valóban, nekik a kérés nagy szégyen. Előre lép a főkönyvelő kinézetű, szemüveges, finom bőrű bajszos fiatalember, s bejelenti: „A mi karácsonyunk" címmel a Szegedi Fegyház és Börtön lakóinak műsorát láthatjuk. Ezek az emberek sok évig hordozzák a keresztet; majdani karácsonyokra gondolnak... Újra közösen énekelnek a csendes éjről, a tiszta szent éjről, s ekkor előáll egy kőkemény, kopasz, tömzsi férfi, s a rácsok mögötti ünnepről beszél. Ha én a karácsonyt otthon ünnepelhetném... Bejön az első taps. Egy hosszú kezű, finom ujjú (talán zenész?) fiatalember a nagyapáról és a nagyanyáról mesél; arról, miként magyarázták el neki a három szál gyertya gyújtásának jelentését. A negyedik férfi arról beszél, hogy a rácsok mögött akarva akaratlanul egy nagy családot alkotnak, s próbáljanak odafigyelni egymásra, amíg megnyílnak a kapuk. A közös éneklés felszabadítja őket, s mint néző, arra gondolok, hogy (Oscar Wilde: A readingi fegyház balladája) Halk karácsonyi zene szólt. A színpadon nyolc férfi ült A tábortűz körül. Egyikőjük sorban felszólítja társait: „Kelj föl, és járj!" A biztatásra egyenként gyertyát gyújtanak, felállnak, közben megvilágosodik a színpad. Énekelnek. „Adjon az Isten szerencsét, / Szerelmet, forró kemencét, / Üres vékámba gabonát, / Árva kezembe parolát!" előadásra készülve izgultak-e? Mint fellépők, mint főszereplők - hisz ezt a „leosztást" már valamilyen formában, valahol, valahogy tapasztalták. S akkor előlép a szakállas és azt mondja, Oscar Wilde: A riedingi fegyház balladája. (Részlet.) Korszerű színházi effektust alkalmaz: a közönség között szaval („Ki késsel öl, irgalmasabb, / Gyorsabb a vég "), s mindenki visszafojtja a lélegzetét, s valahogy a taps is elmarad... Újra énekelnek a zengő rejtelmekről, s a kincstári* ruházatban (fehér ing, szürke nadrág, félcipő) a bajszos fiatalember száraz, de jól artikulált hangon a háromkirályokról szavalt. Társa, aki követi, alig nőhetett ki a gimnáziumból. Újra közösen énekeltek, s a legeslegfiatalabb a karácsonyfás emberről mesélt. Ady Endre: Ugrani már soha című költeményét a nyitó szereplő szavalta el. Énekeltek: Adjon az Isten szerencsét..., lejöttek a színpadról, s gyertyát nyújtottak át a püspök úrnak és dr. Tari Ferenc vezérőrnagynak, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokának. Taps közben egy visszafogott, de éles fütty is felhangzott. A bejárattól jobbra. (Ki volt ott?) Gyulay Endre megyés püspök és dr. Tari Ferenc vezérőrnagyot dr. Csáti András, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka üdvözölte. Első alkalommal rendeztek központi karácsonyi ünnepséget a Mécses Szeretetszolgálat és a Magyar Börtönpasztorizációs Társaság közreműködésével. Ez utóbbi társadalmi szervezeteket dr. Majzik Mátyás elnök és dr. Bartha Tibor titkár, református lelkész képviselte. A megyei közgyűlést dr. Varga István képviselte, míg a BV ügyészségét dr. Szokol Szilárd. (Tények) A sajtó képviselői a börtön kultúrterme bejáratától balra, a meghívottak között foglalhattak helyet. Jobb oldalt 41 fegyházlakó ült. „ Összesen több mint ezer év a büntetésük.:." - hallottam, s a szünetben a folyosón dr. Csóti parancsnoktól megtudtuk, hogy a nyolc főszereplő közül hárman saját versüket, kettenketten saját köszöntőjüket és visszaemlékezésüket mondták el. Ők a színjátszókor tagjai, akik ízelítőt adtak a ma, pénteken bemutatandó összeállításukból. A kultúrkörletben szót válthattam Palócz Lajossal, aki 12 festő- és szobrászjelölttel foglalkozik, a Szeretetszolgálat aktivistájaként. A börtönlelkész, Kretovics László rókusi plébános és Havass Géza ny. plébános igen otthonosan mozgott az elítéltek között. (Havass atya: „Ez az életformám".) (Püspöki intelmek) A börtön díszterme öt perc alatt templommá változott. A szentmisét Gyulay Endre szegedcsanádi megyés püspök celebrálta. íme néhány gondolat a szentírásra alapozott intelmeiből: a szívünk elég tiszta-e, hogy befogadja Jézust?; tele van-e lelkünk a szeretet melegével?; már az első emberpár előtt Isten megcsillogtatta a reményt; az angyal az akkori nép legelesettebbjeihez, a pásztorokhoz ment, s szólt, van megváltás!; le kell ereszteni az ökölbe szoruló kezeket, s itt, ebben a házban, minden zárkában karácsonyt kell csinálni. Gyulay püspök 1989. november 1-je, a börtönpasztorizáció újraindítása óta évente meglátogatja a fegyházat. Ezt is megköszönte, társai nevében, az egyik előlépő szürke ruhás fiatalember. Pataki Sándor Katona Judit Karácsony, 1947 Menjünk apám, ma hull a hó. A város fölé angyal száll ma, mint suhogó gond száll feketén s megint nem jut kenyérre, fára. Menjünk apám, a hó puha. Ma minden jóság fölmelegszik, és kinn a szikrázó havon, az éj jászlában, kék béke fekszik. Menjünk apám, a hó szakad, te halott vagy rég, én kisgyerek. Még most is érzem, hogy szorít seholsincs, hű gyökérkezed. IVR MODUL-BAU KELLEMES KARACSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN a MODUL-BAU Építőipari Kereskedelmi Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27., Szentes, József A. u. 24. Az év hangfala (WHAT HiFi) Mission 751 MONITOR Gmk. Szeged, Brüsszeli krt. 2. Tel.: 62/323-670 3$\fri9o 1 T RADE KLÍMA ÉS HŰTÉSTECHNIKAI BT. 6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 16. T./fax: 62/329-569 Hollandia, Dánia, Anglia, Németország... után Szegeden is Európa kedvelt turbós csodamelegítője EL Zibro K. amin. Ezt bárhol, bármikor üzembe helyezheti! Kedves Fiam! Kedves Lányom! Örülök, hogy asztalotoknál elfogyott a bor, 5 ne búslakodjatok, nálam az ünnepek alatt is megvehető a palackba zárt földi já. Villányi, tokaji, egri muzeális borok, szekszárdi, bátaapáti, portói és francia különlegességek, csodálatos pezsgők. Eusebius atya Eusebius Borkereskedés, Szeged, Kelemen u. 4. ^^ Naponta: 10-től 18-ig. n Pincetüz • Nagy riadalmat okozott tegnap a Kálvin téren az a pincetűz, melynek - a tűzoltók szerint is - nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A légzőkészülékkel a Kálvin tér 7. sz. ház alatti pincébe behatolók nem láttak és nem hallottak a füst miatt. Az alagsorban a lakók nyolc részre osztva, rekeszteket alakítottak ki, s az ott tárolt limlom Fotó: Nagy László kapott lángra, s bocsátotta ki a félelmetes füstfelhó't. A szakértó'k szerint valószínűleg a pinceablakon bedobott égó' cigaretta vagy gyufa okozta a tüzet. A szegedi tűzoltóparancsnokságot 14.29 órakor riasztották, s 14.53 órakor már eloltották a lángokat, elejét véve a nagyobb bajnak. Az anyagi kár mintegy 50 ezer forint. A

jtatossága mellett is világszép karácsonyi énekünk kezdődik igy: Csordapásztorok, midőn Betlehemben / Csordát őriztek éjjel a mezőben... Semmiféle vallástalanító és ájtatossággátló kukac nem dolgozik bennem, ne is vegye orvtámadásnak senki, hogy éppen karácsonykor hozakodom elő vele, de azt hiszem, a szöveg körül valami sántít. Papi segédlettel jutottam el odáig, hogy 1651 óta biztosan sántít, mert az akkori keltezésű népének-gyűjteményben, a Cantus Catholiciben már benne van. Talán értelmezhetem úgy is, ha már abban benne van, előtte már megvolt, sőt népének volt. Az ének ódon hangulata: a midőn, a jövének melléjök, a nagy félelemmel telék meg ő szívok, meg a többi, bizonyíték lehet rá nyelvészetben járatlanabb emberek előtt is, hogy ketyegett ugyan fölötte az idő, de el nem járt még most sem. A dallama is veretesen egyszerű, bár mintha rémlene, valakik megpróbálták bítesíteni már. Hol van benne a sántaság? Mivel magam még soha nem jutottam el arra a vidékre, megkérdeztem ugyanazt a papi embert, akire már hivatkoztam, mert hallottam, ő Csordapásztorok nemrég jött haza onnan. Betlehemben is volt természetesen, nemcsak Jeruzsálemben. Azt kérdeztem tőle, látott-e ott marhacsordákat. Azonnal tudta, honnan fúj a szél, de rávágta: nem látott. Elképzelhetőnek tartja-e - igy folytatódott a vallató -, hogy kétezer évvel ezelőtt annyi csorda lett volna, hogy azok pásztorai összeverődvén, útrakelhettek a Kisded látására? Megerősítette gyanúmat: nehéz lenne elképzelnie. A formális logika szerint egyszerű a dolog: ha csorda nincsen, csordapásztor sincsen. Mert azt a hozzáférhető hazai szótárak átböngészése után mondhatom, a magyar nyelvterület nagyobbik részén a csorda együtt őrzött marhák sokaságát jelentette. Van ugyan itt-ott disznócsorda is, amit másként csürhének vagy kondának mondanak, de nehéz elképzelni, hogy éppen azon a vidéken, ahol ez a hús ma is tisztátalan, disznók lettek volna; vagy ha mégis, az nem valószínű, hogy a disznószagú pásztorokról énekeltek volna templomainkban karácsony tájékán. Kecskecsordáról is találtam adatokat, talán ez áll legközelebb a táji adottságokhoz, de azért gyanús, mert festett képeken a betlehemi jászol körül mégiscsak ott van a marhafej, és énekben is hangzik: rá meleget a marha lehel. Selyemcsordát is említ a szentéletű Bálint Sándor, de azon meg a templomból kiözönlő fehérnépet kell értenünk. Gondolatban végignyálazom az összes pásztori mesterséget, de csordás változatot csak a tehénfélék körül találok. Azt hiszem, be kell vallanunk, hogy aki a szöveget írta - vagy fordította? -, valamit félreértett. Úgy is mondhatnánk, igen profán szóhasználattal, nem volt mezőgazdasági szemlélete. De akik énekelték a három évszázad alatt, azok többségének volt! Nem tűnt föl nekik? írtam valahol már, hogy Mórának talán legismertebb kis írása a Disztingválás. Talán emlékeznek a befejező mondataira: Disztingvál, mint Börcsök a bográcsban. A városi úrfélének bográccsal kedveskedik Börcsök, a halompásztor, de amíg hűl az étek, kerül egyet, mert ha vendéget ád az Isten, ád hozzá körtét is. Aztán szépen taszigálja az úrféle elé' a bográcsba potyogott cserebogarakat, ő ugyanis azt hiszi, töpörtyűt eszik. Nemzedékek sokasága mosolyog a jámborságon, és nem nagyon jut eszébe senkinek, körte és cserebogár nem egyszerre érik. Fölfoghatom történelmi előzményének a Csordapásztorokat? Aki énekel, legtöbbször félreteszi a logikáját. Az ingyombingyom, a helyretyutyutyu, a vásári félpénz, meg a többi, mind ékes bizonyíték rá. Más bibliai elferdítések is örök életűnek tekinhetők. H

iába mondják újabban, hogy a teve és a tű foka azért került bele a vallási intelmekbe, mert valahol a szent helyeken annyira szűk sikátort jelentett a tű foka, ahová valóban nehezen fért volna be a púpos teve, de hallani olyan változatról is, hogy a teve bibliai megfelelője csak egy hanggal különbözne a hajókötéltől. Eszerint tehát meglehet, hogy a kötél tűbe való fűzéséről szól a példabeszéd. Akár igy van, akár nem, a mi karácsonyunkhoz mégiscsak illik, a Csordapásztorok, teljes régi szövegében. Horváth Dezső i-u- ujlt_:_I