Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-23 / 299. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. DEC. 23. • TÖRTÉNELMI December 23. 1777. Szentpéterváron megszületett I. Sándor, 1801. óta orosz cár. Váratla­nul meghalt Taganrogban 48 éves korában, 1825. no­vember 19-én. Halála után trónutódlási zavargások tör­tek ki. mivel a cár gyermek­telen maradt. A bizonytalan helyzetben testőrtisztek egy csoportja az ország politikai és társadalmi átalakítását követelő felkelést robbantott ki, amelyet azonban hama­rosan brutálisan felszámol­nak. 1790. Figeac-ban s/üle­tett Jean Francois Chainpol­lion. francia egyiptológus, aki a rosette-i kő segítsé­gével fejtette meg a hierog­lifákat. 42 éves korában (1832. március 4-én) halt meg Párizsban. 1899. Németország kon­cessziót kap Törökországtól a Berlin-Bagdad vasútvonal kiépítésére. A német befo­lyás terjeszkedése által kel­tett orosz és angol aggodal­makat növeli, hogy Német­ország ugyanebben az évben új gyarmati területekhez jut, megvásárolja Spanyolor­szágtól a Karolina-Mariane­szigeteket, a Palawan-szige­teket, valamint a Szamoa­szigetek egy részét. 1919. Nagy-Britannia a „Government of India Act" révén nagyobb autonómiát akar adni Indiának. Ebbe az alkotmányreformba beépítik Edwin Sámuel Montagu brit India-államtitkár és Frederic Chelmsford indiai alkirály által 1918-ban kidolgozott reformokat, amelyek foko­zatosan akarják megadni Indiának az önkormány­zatot. A kettős uralom elve alapján a tartományi kormá­nyok tárcáit oly módon osztanák el, hogy bizonyos területeket, mint pl. a neve­lést indiai miniszterekre bíz­nák, a pénzügyek, a katonai kérdések stb. megmarad­nának a brit végrehajtóta­nácsok hatáskörében. Ezek a reformok Mahatma Gan­dhi és az Indiai Nemzeti Kongresszus ellenállásába ütköztek. A reformok végre­hajtását elhúzzák, majd az I. világháború idején beveze­tett kivételes állapotot meg­hosszabbítják. 1948. Mindszenty József esztergomi érseket, herceg­prímást letartóztatják „kém­kedés, valutaüzérkedés, hűt­lenség és hazaárulás" vá­dakkal. Mindszenty bíborost 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélik. Magyar­ország hercegprímása és a kommunista magyar kor­mány között válság tört ki a felekezeti iskolák államosí­tása miatt. Az 1956-os ma­gyarországi forradalom ide­jén Mindszentyt kiszabadí­tották házi őrizetéből, a fel­kelés leverése ut'án pedig az amerikai nagykövetségen talált menedéket. 1971-ben a pápa sürgetésére Rómába utazott. 1974-ben felmen­tették hivatalaiból, mert a Vatikán kereste a megegye­zést Magyarországgal. 1975. május 6-án Mindszenti József bíboros 83 éves ko­rában meghalt Bécsben. Hamvait hazahozzák Ma­riazellből. í Tours mmanuelle1 Vörös-tenger Egy- és kéthetes üdülések már 29 900 Ft-tól. Remek időjárás, gazdag programok Emmanuelle Tours Szeged, Oroszlán u. 1. T.: 62/312-005, 471-066 Heves tüzérségi támadás Szarajevó ellen A boszniai szerbek fokozták Szarajevó bombázását, több mint másfél ezer tüzérségi lövedéket és aknát lőve ki a bosnyák fővárosra. A támadás hevessége elérte a két hónap­pal ezelőtti csúcsszintet. Dacá­ra a heves lövöldözésnek, a vi­lágszervezet Menekültügyi Főbiztossága úgy döntött, hogy felújítják a két nappal koráb­ban felfüggeszett légihidat, a humanitárius segély Szarajevó­ba szállítását. A szerb tüzérségi támadások ezúttal főként a Zuc domb kör­nyékét, a nagyváros északi tér­ségét és Rajlovacot, a nyugati negyedet érték. Szerdán a Zuc dombnál és a városközpontban folytatódott a gyalogsági ösz­szecsapás is, a boszniai szerb és bosnyák erők automata fegyverekkel támadták egymás állásait. Az ENSZ adatai szerint a felújított ostrom miatt hat bos­nyák polgári személy vesztette életét s több mint kéttucatnyi a sebesült; szerb oldalon egy halottról és 12 sérültről tudnak. • Bulgária Nemzeti szocialisták Nemzeti szocialista párt alakul a jövő év elején Bulgá­riában - adta hírül szerdai szá­mának címoldalán a Vecserni Novini című szófiai napilap. A lap szerint a pártot Geoergi Gelemenov atya hozná létre, aki néhány évvel ezelőtt meg­alapította a politikai szerepet egyáltalán nem játszó Keresz­ténydemokrata Szövetséget. A lap szerint Gelemenov új pártja Vlagyimir Zsirinovszkijéktól kapna anyag^ támogatást Oroszországból, s erről állító­lag már egy évvel ezelőtt szü­letett megállapodás. Gelemenov azt hirdeti, hogy Bulgáriában csak diktatúrával lehet demokráciát teremteni. Az atya példaképei közé tarto­zik Sztálin, Hitler és Musso­lini. A politikai szervezettel együtt félkatonai szervezeteket is létre akarnak hozni, s min­denekelőtt a bőrfejűek között akarnak toborozni. Az ő fel­adatuk lenne, hogy megtisz­títsák Bulgáriát a külföldiektől. Az új párt egyébként a bulgá­riai törökök bolgárosítását tart­ja fő feladatának. (A 8,5 mil­liós országban több mint 800 ezer török él). Gelemenov sze­rint a törökök „átkeresztelése" csak gazdasági eszközök felhasználásával történne, de aki elutasítaná azt, annak ki kellene települnie. • A genfi kudarc után tegnap már Brüsszelben folytatódtak a tárgyalások, amelyek eredmé­nyeit a félig üres, félig teli po­hár tipikus eseteként jellemezte Willy Claes belga külügymi­niszter. Egyértelmű pozití­vumként említette, hogy a vál­ságban szembenálló felek ké­szek Voltak tűzszüneti megál­lapodást kötni a karácsonyi ün­nepek idejére, s hogy ígéretet tettek a humanitárius szállítmá­nyok átengedésére. Jó jel az is, hogy a horvátok - egy átfogó megállapodás esetén - immár készek elfogadni Mostar le­endő ideiglenes EU-felügye­letét - tette hozzá Claes, aki másfelől viszont egyértelmű kudarcként értékelte, hogy a boszniai szerbek mereven el­zárkóztak a tuzlai repülőtér új­bóli megnyitásától, és ragasz­kodtak Szarajevó megosztásá­hoz. Slobodan Milosevic, Franjo Tudjntan és Alija Izetbegovic, szerb, horvát és bosnyák elnö­kök, valamint Radovan Karadzic és Mate Boban, a boszniai szerb és horvát közösségek vezetői az Európai Unió kül­ügyminisztereinek közvetítése mellett ültek asztalhoz a belga fővárosban. A Tizenkettek előbb a szerb, majd horvát, vé­gül a mohamedán vezetőkkel folytattak megbeszéléseket. • A genfi „nem99 után Délszláv konferencia Brüsszelben A Genfben tárgyaló bosnyák küldöttség kedd késő es­te nem fogadta el a szerbek és a horvátok által indít­ványozott javaslatot Bosznia-Hercegovina felosztására. A szerb és a horvát elképzelések szerint a boszniai mu­zulmánok Bosznia-Hercegovina területének egyharma­dát kapnák meg. Ezt a bosnyákok keveslik, és az ország felére tartanak igényt. amelyet aztán az ebédszünet idején újabb kétoldalú konzul­tációk követtek. Sos került ezen kívül két plenáris ülésre is. A mindezek nyomán továbbra nyitott - el sem fogadott, de teljesen el sem utasított - témák-között Claes az ülés utáni sajtóér­tekezleten elsőként említette a boszniai területmegosztás kér­dését. A mohamedánok egy­harmados „országrészesedése" elviekben immár egységesen elfogadott, változatlanul vita­tott azonban ennek pontos te­rülete. Nem született megegyezés a tengeri kijárat kérdésében sem: az elvi egyetértés már ebben is adott valamennyi fél részéről, de a mohamedánok által leg­inkább óhajtott Neum kikötő­várost a horvátok legfeljebb csak „használatra" engednék át, míg bosnyák részéről a he­lyi önigazgatásban való rész­vételre, afféle kondomínium kialakítására törekednek, ép­pen a használati jogok garan­tálására. Elviekben ugyancsak elfo­gadott, hogy mohamedán te­rületek érintkezzenek a Szává­val, de ennek pontos helye és mikéntje sem tisztázott még. Ami Krajina státusát illeti, egyelőre annyi előrelépés tör­tént, hogy a felek tartják magu­kat a tűzszünethez, és késznek mutatkoztak bizonyos - pon­tosan nem részletezett - „bi­zalomerősítő" intézkedéseket hozni. De még ennek tisztázása • Levonta a következtetéseket * Jelcin „elnöki pártot" alakít? A választások kapcsán, mintegy utalva a szélsőséges erők sikerére, az elnök el­mondta: a szavazás eredménye ismét megmutatta, hogy meny­nyire bonyolult és ellentmon­dásos az oroszországi helyzet, s a legváratlanabb fordulatok is bekövetkezhetnek. Ennek kap­csán leszögezte, hogy ezért is rendkívül fontos az új alkot­mány elfogadása, amely áz ország stabilitásának feltétele. Az alkotmányt értékelve azt emelte ki, hogy az új alaptör­vény nemcsak Oroszország, de az egész világ számára rendkí­vüli jelentősségei bír; az alkot­mány jóváhagyása a szovjet rendszer végével egyenlő. Az alkotmány megerősíti az egy­séges szövetségi berendezke­dést és az orosz külpolitika stratégiai irányvonalát. Jelcin közölte, hogy elsődleges fel­adatának tekinti az alkot­mányos garanciák biztosítását és a reformokat is szigorúan az alkotmány szerint kell foly­tatni. A választásokkal kapcsolat­ban óvott azok eredményének dramatizálásától. Mint mondta, a maga részéről nem számított • Lech Walesa lengyel elnök szerint nem meglepő, hogy Zsirinovszkij mozgalma megszerezte a szavazatok ne­gyedrészét az orosz válasz­tásokon. - Ezerszer elismé­teltem már, hogy a kommu­nizmus utáni világban az események más logikát kö­vetnek, mint amit a Nyugat gondol - mondta a lengyel államfő a Financial Times című brit lapnak adott nyi­latkozatában. A gazdasági elnyomorodás kiteszi a választókat afféle populista kísértéseknek, ami­lyeneket Zsirinovszkij kínál áz oroszoknak, vagy a kana­dai lengyel vállalkozó, Tyminski kínált három éve a lengyeleknek. - Ezen a sza­kaszon a volt kommunista országok mind átesnek ­mondta Walesa a brit lap szerdai számában megjelent Borisz Jelcin szerdán megerősítette, hogy változatlan marad az oroszországi reformok irányvonala és az orosz külpolitika. Az oroszországi választások eredményét elemezve az elnök moszkvai sajtóértekezletén egyben le­szögezte: kész együttműködni az újonnan választott par­lamenttel és a konstruktív ellenzékkel is. Kizárta viszont egy tisztán koalíciós kormány megalakításának a lehető­ségét, noha a kabineten belüli jelentős változásokat, egyebek közt létszámcsökkentést helyezett kilátásba. „melegágyi körülményekre" és leszögezte, hogy megítélése szerint a parlamenttel együtt lehet és együtt is kell működni. A tanulságok között említette, hogy a választók egységesek voltak abban, hogy Oroszor­szágnak erős hatalomra és rendre van szüksége. Másrészt elfogyott az emberek türelme, akik a reformok menete, illetve a reformerek iránti elégedet­lenségüket juttatták kifejezés­re. Az elnök úgy vélekedett, hogy az orosz demokrácia egyelőre gyerekcipőben jár, s a választások eredményében szerepet játszott a demokrata erők megosztottsága is. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a parlamentben a re­formerek közös nyelvet ta­lálnak és a szélsőséges jelsza­interjúban. - Ez nem vissza­térés a kommunizmushoz, de megnyitja az utat a hatalom­ba való visszatéréshez olyan aktivisták számára, akik min­dent megtesznek, akár még vörös párttagkönyvüket is zöldre cserélik, csakhogy visszanyerjék a hatalmat ­mondta a lengyel elnök. Úgy vélte, ettől a piaci reform hí­veinek nem kell lassítaniuk, de szükségük van „ikertest­vérre", olyan támogatókra, akik a nyomukban járva „összeszedik a cserepeket". Miként reagáljon a Nyugat az oroszországi változá­sokra? Walesa szerint a Nyu­gatnak nincs előrevivő poli­tikája a volt kommunista or­is további konzultációt igényel, csakúgy, mint a sokkal össze­tettebb. helyi önigazgatás mi­kéntjére vonatkozó kérdéskör ­jelezte a belga külügyminisz­ter. Claes végezetül éppen mindezen nyitott kérdésekkel is indokolta, hogy a válságban érintett felek a szerdai megbe­szélés után is a belga főváros­ban maradnak, és a genfi ju­goszláv konferencia két tár­selnökének - Lord Dávid Owen­nek és Thorvald Stoltenbernek közvetítése mellett - csütör­tökön is folytatják a tárgya­lásokat. Claes egyúttal újólag meg­erősítette: amennyiben a szerb ellenállás miatt meghiúsul a vitás kérdések rendezése - il­letve ez. alapján a „London II." konferenciához utat nyitó politikai keretmegállapodás megkötése -, úgy az Európai Unió nem fog habozni a szank­ciók szigorításában. „Mos^ azonban még egyelőre igyek­szünk a pozitív elemeket kiak­názni" - jegyezte meg a belga diplomácia vezetője. vak és a felelőtlen ígérgetés a törvényhozáson kívül marad. Az ellenzékkel való együtt­működéssel kapcsolatban le­szögezte, hogy elítéli a szélső­ségek, a fasizmus és az ag­resszív nacionalizmus minden formáját de kész a konstruktív ellenzékkel együttműködni. Jelcin a maga számára is levonta következtetéseket. Mint mondta, a független szak­értőkre nagyobb mértékben kíván ezután támaszkodni. ­Mielőbb helyre kell állítani a hatalom és a társadalom kö­zötti párbeszédet, s változtani kell a vezetés politikai stílusán is - hangsúlyozta. Kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy nincs alapja azoknak az összehasonlítá­soknak, amelyek szerint a je­Walesa véleménye a Zsirinovszkij-jelensegröl Zsirinovszkij, akinek válasz­tási plakátjára Hitler-bajuszt festettek Moszkvában... szágok számára. Szerinte a volt szovjet blokk országai kitűnően közvetíthetnék a lenlegi oroszországi helyzet a harmincas évekbeli Német­ország helyzetéhez hasonlí­tana. A legfontosabb különb­ség, hogy Oroszországnak van elnöke és olyan alkotmánya, amely akadályt emel a szélső­ségek útjába. Jelcin aggasz­tónak nevezte viszont, hogy a katonák egyharmada Zsiri­novszkij ra szavazott, és „meg­felelő", közelebbről nem rész­letezett intézkedéseket helye­zett kilátásba emiatt. Az elnök végezetül elmondta: a válasz­tások eredménye alapján, hosz­szas töprengés után arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy egy vezető „elnöki part" megala­kítására van szükség a jövő­ben. nyugati támogatást az orosz reformnak, de csak akkor, ha ők maguk biztonságosan be­épülnek az EU-ba és a NA­TO-ba. - Most az a legfontosabb, hogy Oroszország ne legyen az anarchia martaléka. Erre a leghatékonyabb, ha olyan országok közvetítik a támo­gatást, mint Lengyelország. Friss tapasztalataink vannak a piaci reformban, és nyitot­tak a határaink a keleti orszá­gokkal. A legjobb és legol­csóbb módot kínáljuk a biz­tonsági kockázatok csökken­tésére és az orosz reformerek erősítésére - mondta Walesa, és nyilatkozatához a Finan­cial Times hozzátette, hogy a térségben sok más vezető is hasonlóan gondolkodik, mi­közben félnek, hogy a Kelet és a Nyugat közti bizonytalan területen maradnak.

Next

/
Thumbnails
Contents