Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-22 / 298. szám

SZERDA, 1993. DEC. 22. HAZAI TÜKÖR 5 Tizenketten vették át a Magyar Művészetért Díjat Tizenkét művésznek adták át a Magyar Művészetért Díjat kedden, a budapesti Nemzeti Színházban tartott ünnepségen. Az elismeréseket - a százezer forintos pénzjutalmat és az alapítvány szimbólumát jelképező erdélyi tűzzománc plakettet - Gubcsi Lajos, a díj alapítója nyújtotta át Sütő András: Az ugató madár című darabjának előadása előtt. A Magyar Művészetért Alapítvány 1993. évi díjazottak Buda Ferenc költő, Czimer József dramaturg, Dresch Dudás Mihály muzsikus, Finta József építész, Földi Péter festőművész, Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató, Kányádi Sándor erdélyi költő, Kardos István filmrendező-forgatókönyvíró, Kozák András színművész, Melocco Miklós szobrászművész, Nagy-Kálózy Eszter színművész, Szokolay Sándor zeneszerző. Ketten - Hervay Gizella költő és Havasi István, a Gyulai Várszínház egykori igazgatója - posztumusz részesültek a Magyar Művészetért Díjban. • A jövő esztendőre viszik át Maradék „képződött" a Szolidaritási Alapban A munkanélküliek ellátását szolgáló Szolidaritási Alap bevétele október végéig több mint 76 milliárd forint volt adták a tájékoztatást tegnap a Munkaügyi Minisztériumban. A bevétel legnagyobb tétele csaknem 48 milliárd forint - a munkaadók, munkavállalók által befizetett járulék. Az államkassza a költségvetési intézmények munkaadói járulékára 17,5 milliárd forintot, illetve az esetleges hiányok pótlására 9 milliárd forintot utalt át. Az idei év nyitó egyenlege 1,8 milliárd forint volt. A munkanélküliek ellátására a társadalombiztosítási kifizetésekkel együtt október végéig 66,2 milliárd forintot használtak fel. A járadékok, segélyek, átképzési támogatások és más kifizetések tb-járuléka ezen belül igen magas összeg, több mint 22 milliárd forint. A munkaügyi központok működtetésére 4,2 milliárd forint jutott. Novemberben és decemberben a számítások szerint még mintegy 11 milliárd forintra van szükség a munkanélküliek ellátására, illetve 1 milliárd forintra a munkaügyi intézményrendszer kiadásainak fedezetére. Az egész évi felhasználás tehát összességében körülbelül 83 milliárd forintot tesz ki. Az egész évre számított bevételek ezt meghaladják, így bizonyos összeg átcsoportosítható a képzéseket, átképzéseket, az új munkahelyek létrehozását és más aktív eszközöket támogató jövő évi Foglalkoztatási Alapba. Az 1994-es költségvetés 13,5 milliárd forintot hagyott jóvá privatizációs bevételekből a Foglalkoztatási Alap részére. A kormányzati javaslat szerint ezt az összeget 7,9 milliárd forinttal kellene kiegészíteni a Szolidaritási Alap idei maradványából. így teljesíthető lenne a Foglalkoztaási Alap 1994-es 21,4 milliárd forintos előirányzata. A 7,9 milliárd forint átcsoportosításáról a tervek szerint a szerdán megtartandó ülésén dönt az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága. • A minisztérium 1993-ban válságkezelésre rendezkedett be, többek között ennek is köszönhető, hogy a munkanélküliség - ha csak kismértékben is, de - csökkent. Az iparban foglalkoztatottak száma január óta így is 10 százalékkal csökkent, szeptember végén több mint 860 ezren dolgoztak az iparban. Továbbra is neuralgikus pont viszont az ózdi és a diósgyőri térség: két acélgyártósorra nem lesz szüksége Magyarországnak, s bár a tárcának kész tervei vannak a reorganizációra, csak a piac dönheti majd el a magyar nehézipar sorsát. Gulácsi Gábor helyettes államtitkár adott számot a külföldi működőtőke 1993-as „bejöveteléről": szeptemberig 1,2 milliárd dollár áramlott be a hazai iparvállalatokba és kereskedőházakba. Ha a Matáv privatizációját is hozzáadjuk ehhez az összeghez, akkor 1993-ban rekordot döntünk a külföldi tőke „beszívásában". - A kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos csökkenése már jónak mondható a tavalyi 8 százalékos zuhanórepüléshez képest - állapította meg Schagrin Tamás helyettes államtitkár. A kiskereskedelem forgalma az év végére várhatóan megközelíti az 1900 milliárd forintot. Pozitív előjelként értékelték a szakemberek, hogy az iparcikkek forgalma nőtt - ez ugyanis világtendencia. • lövőre spanyol csizmát kapnak az utcai kereskedők? Az olaj már „tiszta" minden benzinkútnál - mondja az ipari miniszter - Az ipari termelés az év eleje óta folyamatosan minden hónapban meghaladta az elmúlt évit, s így szeptember végére több mint 4 százalékkal bővül - jelentette be tegnap, kedden délelőtt Budapesten az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban Latorcai János miniszter. Hozzátette azt is, hogy az ipari ágazatok összes termelése kilenc hónap alatt 2,3 százalékkal nőtt. A növekmény elsősorban a feldolgozóipar termelésében mutatkozik, ugyanakkor a bányászatban, az energetikai iparágakban továbbra is termeléscsökkenés tapasztalható. Schagrin Tamás kérdésre válaszolva elmondta, hogy a minisztérium is érzi, miiyen károkat okoznak a közterületeken, sokszor illegálisan áruló „kereskedők". Jövőre határozottan fel fognak lépni az utcai árusítás ellen. A jogszabály már elkészült, s csak néhány kivételt engedélyez: a jövőben elsősorban újságokat, virágot, zöldséget-gyümölcsöt lehet majd árulni a közterületeken. Radikálisan szeretne fellépni a minisztérium az utcai árusok ellen, hiszen csak ezzel tudja megvédeni a hazai kereskedőtársadalmat. Igaz, azt is hozzátette az államtitkárhelyettes, hogy az önkormányzatok rövid távú érdekei sok esetben ez ellen hatnak. A nemzetgazgazdaság energiaellátásáért felelős illetékes államtitkár elmondta: a hazai felhasználás közel azonos a tavalyival, miközben az év végi készletek magasabbak az előző évinél. Hosszabb távon elkerülhetetlennek ítélte meg az energiahordozók árának emelését. Nem ült el még teljesen az idei gázolajbotrány szele sem. Kérdésre válaszolva elmondta az államtitkár, hogy a benzinkutakon már mindenütt „tiszták" az olajak, a „fekete" készletek egy részét azonban eldugták a maffiák most ezek felkutatásán fáradozik a minisztérium. A gazdaság képét összességében úgy ítéli meg a tárca vezetése, hogy az iparban elsősorban a feldolgozóiparban - már mutatkoznak a pozitív elmozdulás jelei. Jövőre ismét 3-5 százalékos termelésnövekedésre számítanak, ennek feltétele azonban az, hogy a költségvetés mérsékelje „éhségét": a növekvő hiány miatt ne szívja ki teljes egészében a vállalkozások modernizálásához szükséges forrásokat. Rafai Gábor Tánc az élet Kezemben egy könyv, amelyről szólni kell, de valójában csak látszatra könnyű a dolog, mert olyasmit taglal a kötet, amiről beszélni elég nehéz. Folklór és néptánc művészet, népi gyökerekkel eredeztetett táncszínház, mind csak esetleges megjelölés, miről is beszél a könyv, Eszéki Erzsébet: Tánc az élet című kötete. „A nyolcvanas-kilencvenes évek táncregényét tartod a kezedben " - kínálja a művet a pajzsos kiadó, Zrínyi. Valójában nehéz tisztázni, hogy milyen művet ad kezünkbe az alkotó: riportok füzérével, tényszerűségre törekvő önvallomásokkal, nyíltszíni gyónásokkal, problémafeltáró tépelődésekkel. Mindannyiszor a táncról szólva, közelebbről is a Honvéd táncegyüttes legújabbkori történetéről, a magyar táncművészetet megújító törekvésekről, sikerekről és kudarcokról, folytonosságról és folyvást megszakadó táncos életpályákról. Eszéki Erzsébet problémaérzékeny, hittel és szenvedéllyel írott kötete egyvalamiben nagyon következetes: Nóvák Ferenc koreográfus, néptánc-apostol és színházteremtő életpályájának követésében. Igaz ugyan, hogy a könyv a Honvéd Művészeti Együttesről, elsőül és maradéktalanul annak tánckaráról szól, de elválaszthatatlanul az immáron Kossuth-díjas „Tata" működésétől. Érdekes olvasmány, kortörténet és elemző táncművészeti szemelvénygyűjtemény kínálkozik égyidőben a kötettel. Bármit kiragadni belőle, önkényes és céltalan lenne. Ha a Bihari ( amatőr ?! ) táncegyüttes sorsformáló létét említeném, mint a táncszínház megújításának forrásvidékét, egymagában nem állná helyét a kiemelés. Ha csak a már sikeres színpadi táncos produktumok címét Kőmíves Kelementől, A helység kalapácsáig, a Magyar Electraig, a Forrószegiekig és „keletkezéstörténetét" említem, akkor is csak félig szóltam a könyv tartalmáról. Eszéki Erzsébet könyve élettörténet, Nóvák Tata alkotói-emberi históriája és a magyar tánc felnőttkorának elemzése. Riporteri bravúr és egy ízig-vérig táncos lélek szépírói megnyilvánulása. B. P. Tévés irányelvek a választásokra A Magyar Televízió meghívásának eleget tett parlamenti pártok jelenlétében Nahlik Gábor alelnök és Mlinarcsik József, az Új Képújság ügyvezető igazgatója kedden aláírta az MTV - pártok bevonásával elkészített - választási irányelveit. E dokumentumban az aláírók üdvözlik és tudomásul veszik az elkészült „anyagot", s remélik, hogy a televízió dolgozói kötelezőnek tekintik azt, és a benne foglaltakat munkájukban érvényesítik. Az emlékeztetőt az MDF," a KDNP, a Fidesz; az MSZP és az FKGP képviselői látták el kézjegyükkel. A dokumentum mostantól kötelező a Magyar Televízióra és az Új Képújságra a választási időszakban. • Hogyan kerül efféle téma közelébe egy magyar pszichiáter? Nem azért kérdezem, mintha itt nem lenne okunk a traumákra, de nagy természeti vagy emberek okozta, hirtelen katasztrófák utóhatását vizsgálni nemigen volt alkalom errefelé. - Három éve benyújtottuk programunkat a gyermekpszichiátria oktatását segítő Tempus pályázatra, amelyet, az előírásoknak megfelelően, két nyugati egyetemmel társulva, megnyertünk. A glasgow-i és a würzburgi csoporttal együttműködési szerződést kötöttünk, így több hónapon át ismerkedhettünk egymás munkájával. A glasgow-i William % Ll. Parry-Jones gyermekpszichiáter professzor által végzett munka keltette föl érdeklődésemet e téma iránt. • Eddig is tudtuk, hogy a szörnyűségek lelkileg megviselik az embert. Laikusként azt mondanám: természetes, hogy így reagálunk a borzalmakra, hisz nem vagyunk fából... - Valóban: Hippokrates óta ismerjük ezt a jelenséget, beszél róla Freud, hatása nyilvánvalóvá vált a holocaustot követően. Mivel azonban nap• Katonák, frontok m Trauma után megrokkanhat a Betegség, mely megelőzhető jainkban is egyre gyakrabban találkozunk a trauma utáni stresszreakcióval, ez a szakmát is egyre több tudományos vizsgálatra készteti. • Miféle konkrét események válthatják ki ezt a betegséget? - Természeti katasztrófák: földrengés, hurrikán, amikor sokan meghalnak. De a véletlen és az ember okozta tragédiáknak a látványa - mint a háború, az erőszak, a gyilkosság, a baleset - is következménye lehet. • Melyek a tünetei? - Az illető alvászavarokkal küszködik, ideges, feszült, ingerlékeny, fél a sötétben, a gyerekek mintha visszaesnének a fejlődésben: ismét bepisilnek, szopják az ujjukat, nem mernek emberek közé menni, szétszóródik a figyelmük. A megélt látványtól nem tudnak szabadulni: a félelmetes élmény űjra és újra visszatér képzeletükben. Ha időben nem A Vietnamban, Afganisztánban harcolt katonák túlélőként is áldozatok. Többségük számára ugyanis akkora sokkot okozott az ott átélt borzalom, hogy mindazt érzelmileg képtelenek földolgozni. Sokan ma sem tudtak visszatérni a polgári életbe, lelki rokkantként tengetik napjaikat. Többen hasonló sorsra jutottak azok közül is, akik a Lockerbie fölött lezuhant, három részre tört Pan - Ara gép tragédiájának szemtanúi voltak. Az egyre gyarapodó nemzetközi szakirodalomban arra is van példa, hogy egy szörnyű katasztrófa után valóságos öngyilkossági hullám indult el a rendőrség alkalmazottai között. Amint a kutatások kiderítették: mindez nem az állomány gyengeségét, emberi alkalmatlanságát bizonyította. Úgynevezett poszttraumás stresszreakcióról van szó, amelyet 1980-ban mint külön kórformát be is jegyeztek, előbb a fölnőttek, majd a gyermekek betegségosztályozási rendszerébe. A trauma utáni betegség hazai veszélyeiről, a kezelés lehetőségeiről dr. Csík Vera pszichiéterrel, a SzOTE ideg-elme klinikájának adjunktusával beszélgettem. kezelik őket, megeshet, hogy fölnőttként nem tudnak dolgozni: rokkantnyugdíjba kényszerülnek. • Miféle kezelésben részesítik az ilyen betegeket az ön nyugati tapasztalatai szerint? - Mielőbbi beszélgetésekkel igyekeznek megértetni a beteggel, mi is történt valójában, érzelmileg ki kell fejeznie, föl kell dolgoznia ezt a megterhelő élményt. Különben súlya egy életen át nyomja a lelkét. • A hangsúly itt talán a mielőbbi beszélgetéseken van. Elképzelhető, hogy a mentőkkel együtt azonnal megérkezik a helyszínre egy lelki elsősegélyt nyújtó „alakulat" is? - Valóban: a mentők, tűzoltók után „odaáramlanak" a mentálhigiénés szakemeberek is, és ők is rögtön kezelésbe veszik a sokkhatás alatt álló lelki sérülteket. • Ezt a feladatot egy kiépített, jót szervezett hálózat képes ellátni. - A legtöbb nyugati országban működik egy mentálhigiénés preventív hálózat, amely a centrumokban állomásozó, jól képzett szakembereit, riasztásra, azonnal a helyszínre küldi, ahol rögtön hozzálátnak a kezeléshez. • Tudomásom szerint hazánkban ehhez hasonló feladatot adott esetben a polgári védelem láthatna el. Képzett egészségügyi szakembereknek azonban, gyanítom, híján vagyunk. - Meggyőződésem, hogy hazánkban is szükség lenne egy ilyen hálózat kiépítésére,' hiszen nálunk is igény az efféle tragédiák utáni kezelés. A csongrádi és a nagyatádi menekülttáborban végzett vizsgálataink is igazolták: ez a térség sem mentes ettől a betegségtől. Ebben erősített meg bennünket a sajnálatos békásmegyeri és pörbölyi katasztrófa is. Munkacsoportot hoztunk léire, amely elsődleges feladatának tartja a szakképzés megszervezését. • Ha megfelelően képzett szakembereink lesznek, mit várhatunk tőlük? - A különböző szinteken elsajátítható különböző fokozatú tudásanyag birtokában megelőzhetnék emberi életek hosszadalmas beszűkülését. A családi orvosok, a szociális munkások, a mentálhigiénés képzésben részesült pedagógusok, egyéb szakemberek az alapellátástól a szakellátáson át a speciális, harmadik szintig foglalkoznának a lelki traumával küszködő betegekkel. A gyakran hosszadalmas kezeléssel azonban elérhető, hogy a legnagyobb megrázkódtatásokat kiheverve visszatérjenek megszokott hétköznapjaikba. Hogy megtalálják elveszettnek hitt emberi kapcsolataikat, s élvezzék a családjuk, munkájuk adta örömöket is. Chikán Ágnes