Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-14 / 291. szám

KEDD, 1993. DEC. 14. KÖZÉLET 7 • Kisteleken és Sándorfalván Tálcán kínált ismeretek A megyék szerepéről megoszlanak a vélemények, de akadnak fix pontok. Többek között a területfejlesztés, az idegenforgalom és a kommunális ügyek azok. amelyek ránézésre is összehangolt cselekvést igényelnek. Pászti Tóth Gyula, a Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatalának tanácsnoka e területek felelőse. A harminc éve vállalkozó, csongrádi építőmérnököt saját vállalkozásainak tapasztalatai is segítik abban, hogy érezze, hol szorít a cipő. A területfejlesztés sarkítottan fogalmazott definíció szerint annyit jelent, hogy valamely térség fogadókésszé válik a vállalkozások letelepítésére, s ezzel esélyt teremt az ott élő lakosság alapvető igényei kiszolgálásának. A honfoglalás 1100-ik évfordulója kapcsán speciális követelmények is megfogalmazódnak Ópusztaszer tágabb, - többek között Szegedet, Kisteleket és Sándorfalvát is érintő - környezetében. Ezzel kapcsolatosan már elkészültek a településekre szabott ajánlások, melyek ismerete hasznos lehet a most vállalkozásba kezdőknek is. Az információk átadásának kézenfekvő módját jelentik az úgynevezett vállalkozói fórumok. A sort Csongrád nyitotta, s most december 15-én. szerdán a kisteleki városházára, december 17-én, pénteken pedig a sándorfalvi polgármesteri hivatalba este 6 órára várja a szervező megyei közgyűlés a vállalkozó vagy vállalkozni szándékozó érdeklődőket. Az iparosok, kereskedők, mezőgazdasággal foglalkozók az Iposz. a Kisosz és az Agrárkamara megyei képviselőitől kapnak szakmai útmutatót. Az Apeh-nek, a Betegbiztosítónak, a Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma területi képviseletének és a Dél-Magyarországi Regionális Befektetési Társaságnak szintén van mondanivalója. Az általános bemutatkozást követően szabad a vásár. Mindenki azon melegében, az érdeklődési körének megfelelő témakör specialistájához fordulhat. T. Sz. I. Idén is: Tömörkény-napok Öt évvel ezelőtt rendezték először a Tömörkény-napokat a Tömörkény István Gimnáziumban azzal a kettős céllal, hogy méltóképp emlékezzenek meg az iskola névadójáról és egyúttal ismerkedésre hívják azokat a nyolcadikos általános iskolás diákokat, akik a Tömörkényben szeretnének továbbtanulni. Kiihn Jánostól a gimnázium igazgatójától megtudtuk. hogy a tanév utolsó két napjára az idén is vendégül látják az általános iskolásokat, és természetesen saját diákjaikat is. A Tömörkény-napok idén december 16-17-én lesznek, különböző iskolai vetélkedőkkel, melyekre az októberi kiírástól sokan jelentkeztek. A győzteseket a szponzorok jóvoltából komoly ajándékokkal tudják honorálni: irodalom, történelem, fizika, matematika, ének, környezetvédelem, idegen nyelvek és kerékpárverseny szerepel a vetélkedők listáján, valamint lesz karácsonyi vásár, táncház, sakkverseny (a versenyt az Adidas támogatja és szertnék, ha a sakkszövetség a jövőben versenynaptárába is felvenné) fotókiállítás, portrékészítés, ismét működni fog a Sanghajteaház, lesz jövendölés és palacsintatábor. A Tömörkénynapokat idén többek között az Adidas, a Centrum, az Agrobank és a Burger King támogatják A „ládafia" pedig üres... „Az országgyűlési képviselők cserbenhagyták a lakosságot" állítottam a Délmagyarország december 4-i számában, és állítom ma is. Koha Róbert önkormányzati képviselő hangzatos című, indulatoktól csöppet sem mentes irománnyal igyekezett visszavágni állításomra két nappal később. Az olvasóktól ezúton kérek elnézést mostani késői válaszomért, de hát a polgármester dolga nem az írások „gyártása", hanem számos, ennél sokkal fontosabb. A képviselő úr írásában meg sem próbálja cáfolni fenti megállapításomat, hanem azt igyekszik bizonyítani számokkal, hogy „tele a ládafia, meg kell próbálni jól gazdálkodni a lehetőségekkel". Mindezt elég különös hallani egy helyhatósági képviselőtől, aki már három éve éli át az éves költségvetések összeállításával járó nyomorúságos vitákat. Olyan képviselőtől, akinek tudnia kellene, hogyan faragunk rendszeresen jogos igényeket minimálisra, s hogy néha arról kell dönteni, hogy az oktatási-nevelési intézményekben dolgozók legalább a bérminimumot kapják meg és más hasonlóak. A polgárok, akik a közgyűlések fél éve tartó tv-közvetítéseinek tanúi, már maguk is tisztában vannak azzal, hogy bármilyen pénzügyi vonzatú javaslatot csak úgy tárgyalhat a közgyűlés. ha az előterjesztő azt is megjelöli, honnan csoportosítsuk át a pénzügyi forrást. Amikor tehát Koha Róbert arról ír, hogy „tele a ládafia", nyilvánvaló, hogy „politikai determináltságtól mentesen" tudva valótlant állít. Aki azonban a képviselő állításai miatt mégis hajlamos lenne az összköltségvetési 20 százalékos „maradék" hallatán felhördülni, attól azt kérem, hogy olvassa el a Délmagyarország szombati lapszámának 7. oldalán a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodájának közleményét. De nézzük a képviselő úr számait, melyek többé-kevésbé helyesek (1992-ben csak több mint 200 millió, 1990-ben pedig mindössze 750 millió forint különbség mutatkozik az önkormányzat adataival szemben. Nem sok ez, alig több, mint az 1990-es költségvetés 14 százaléka). Kérdés azonban, hogy milyen összeállításban kell vizsgálni és milyen valós következtetést vonhat le az, aki „írástudó ember". Szeged költségvetése Infláció (ezer Ft) (%) 1990. 5.248.793 1991. 6.622.910 35 1992. 8.848.908 23 1993. 10.132.034 24 Ország költségvetése (millió Ft) 608.626,931.695,90 1.050,741,60 1.275.828,90 (1994. évvel nem számoltam, mivel sem a központit, sem a helyi költségvetést nem fogadták el). A számokból megállapítható, hogy még ha igaza is lehet a képviselő úrnak, a központi támogatás 1990-1993. év viszonylatában 67,5 %-kal nőtt. a város költségvetése ugyanezen időben 93 %-kal emelkedett. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a központi támogatás növekedése az átlagosnál jóval kisebb arányú volt. Az infláció pedig ezen időben a bázishoz viszonyítva 1.35x1,23x1,24 = 205,9 %-kal nőtt. Világos tehát, hogy mégsem lehet olyan „jól gazdálkodni a lehetőségekkel", mint Koha úr írja. A tények ugyanis a következők: az 1990-es 100 forint még a KSH adatai szerint is 205,9 forintra változott az infláció következtében 1993-ra, a város költségvetésében viszont csak 193 forintra. Nézzük, hogy hogyan változtak egyidejűleg az ország költségvetésének kiadásai, fő összegei 1990-1993. között: az emelkedés 209,62 %-os, tehát országosan az inflációt meghaladó arányban 209,62 forintra emelkedett az 1990. évi 100 forint. Országosan 209,62 forint helyi szinten csak 193 forint. Nos, ezen tényleg megdöbbenek! Az okokat nyilvánvalóan alaposan elemezni kell, de emlékszem: 1989-1990-ben mindannyian (a képviselő úr is) - erős és jómódú helyi igazgatásról, decentralizálásról, a legkisebb mérvű állami beavatkozásról beszéltünk, most meg egyre-másra újabb és újabb pénzfaló, centralizált hivatalok létesítéséről, felesleges minisztériumi vízfej apparátusokról, nem nyilvános kormányhatározatokkal alapítványokba utalt hatalmas összegekről, milliós végkielégítésekről és hasonlókról hallunk, miközben nyilvánvalóvá lett a népesség nagyobb részének teljes elszegényedése. Biztos, hogy az okok között ezek is szerepet játszanak. Sajnos, az idézett számadatok és Szeged város mindennapos pénzügyi gondjai számomra - ellentétben a képviselő úrral egyértelművé teszik, hogy törvényhozóink nem tájékozódnak a valós helyzetről és így döntéseik sok esetben legkevésbé szolgálják városunk és megyénk lakosságának érdekeit. Pontosan ezért van szükség a tényszerű, objektív tájékoztatásra. A cikkíró képviselő azonban messze nem ezt teszi. A neki kedves országgyűlési képviselők bizonyítványát magyarázgatja és nem létező hatalmas pénzügyi tartalékokra utal. Ennek emlegetése tényleg „félrevezeti a városlakókat", holott közös érdekünk lenne, hogy mindenki ismerje azokat a valóságos napi gondjainkat, melyeket három év elteltével már minden képviselőnek tudnia kellene. Di. Lippai Pál polgármester Megyei vezetőség Az Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt Csongrád megyei választmánya szombaton ülést tartott Szegeden, melyen megválasztotta a megyei szervezet vezetőségét és a december 18-i országos nagyválasztmány küldötteit. A párt megyei elnöke dr. Szeghő István lett. Alelnökök Papp Imre, Pintér István és Ocskó Károly. Főtitkár dr. Lévay Endre. Javaslat született arról, hogy az országos és megyei vezetők átvilágítását az etikai bizottságok végezzék el. Helyi adóinkról - kritikusan A Parlament a fent említett törvényével tette lehetővé a települési önkormányzatoknak, hogy az alkotmányban biztosított alapjogukat realizálva, e törvény keretei között állapítsák meg illetékességi területükön a bevezetendő helyi adók fajtáját és mértékét. Ez az önkormányzati jog kiemelkedő jelentőségű a települések vonatkozásában, hiszen azt jelenti. hogy az adómegállapítás joga megosztásra került az Országgyűlés és az egyes települések között. Ehhez a joghoz azonban nagyon komoly felelősség is tartozik, mivel az adóztatás, az adójogszabályok a közvetlen fizetési kötelezettségen kívül még igen összetett hatással bírnak a gazdasági, társadalmi, sőt a politikai viszonyokra is. Ezekre a - közgazdaság- és jogtudomány által egyébként részletesen elemzett - hatásokra is figyelemmel kell lenni tehát az adójogszabályok megalkotásakor, annál is inkább, mivel ezek mellőzése a jogalkotó szándékával is ellentétes folyamatokhoz vezethet. A helyi adókról szóló szegedi rendeletek vizsgálatakor ezért nemcsak azok jogszerűségét. hanem a fent említett, e cikkben nem részletezendő egyéb követelményeknek való megfelelésüket is vizsgálni kell. A jogszerűség vizsgálatakor azt kell elemezni, hogy a közgyűlés nem lépte-e túl az Másodízben élt Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. Tv-ben (a továbbiakban Htv.) biztosított jogával és állapította meg az 1994. január l-jétől városunkban fizetendő helyi adókra vonatkozó szabályokat Ebből az alkalomból úgy érzem, hogy mindenképpen indokolt elemezni a közgyűlés erre vonatkozó jogalkotói tevékenységét, annál is inkább, mivel ez - adófizetési kötelezettségről lévén szó - a lakosság széles rétegeit érinti. önkormányzatok számára, a Htv.-ben megadott kereteket. Ebből a szempontból az mondható, hogy a szegedi közgyűlés adórendeletei nem ütköznek a Htv. előírásaiba, mivel a bevezetett helyi adónemek (idegenforgalmi. iparűzési, vállalkozók kommunális adója) szerepelnek a kivethető adók között; az egyes adóknál alkalmazásra kerülő mértékek nem haladják meg a törvényi maximumot; az eljárási szabályok nem szigorúbbak a törvény idevágó előírásainál. Jogszerűek tehát a helyi adókról szóló rendeleteink, látszólag minden rendben van. Ez azonban már nem mondható el az egyéb követelményekkel való összhangjukról. amit a rendeletek figyelmes olvasásakor könnyen felismerhetünk. A probléma főként a helyi iparűzési adóról szóló és részben a vállalkozók kommunális adóját szabályozó rendeletekkel van. Az iparűzési adó mértékének megállapítása jogszerű, de szakmailag teljességgel elhibázott, mivel a vállalkozások egy részét vagy a teljesítményük visszatartására, vagy bevételeik eltitkolására ösztönzi, egyenesen kényszeríti. Azt, hogy konkrétan miről van szó, egy példán keresztül lehet a legjobban bemutatni. A kifogásolt rendelet 5. paragrafus a./ pontja értelmében, az adó mértéke 15 millió forint korrigált nettó árbevételt meg nem haladó árbevétel esetén 1 ezrelék, míg a b./ pont szerint, 15 millió forint korrigált nettó árbevételt meghaladó árbevétel esetén 5 ezrelék. Tehát ha egy vállalkozás árbevétele pontosan 15 millió forint, akkor a fizetendő iparűzési adója 15 ezer forint, míg ha 15 millió és 1 forint árbevételt ér el, akkor 75 000 forint iparűzési adó terheli. Azt hiszem, hogy az év végén a 15 millió forint árbevételt közelítő vállalkozótól nem meglepő magatartás, hogy az e feletti bevételeit eltitkolja. vagy ha becsületes, és nem akar adót csalni, akkor a tárgyévben már nem folytatja tevékenységét, és így marad a 15 milliós árbevételi határ alatt. Néhány forint árbevételt ugyanis nem kifizetődő elérni 60 000 forint adótöbbletért! Ugyanez a probléma az iparűzési adó adómentességet szabályozó 2. paragrafusával összefüggésben is megtalálható. A közgyűlés azon szándéka dicséretes, hogy a 2 millió forint éves árbevételt meg nem haladó vállalkozásokat mentesíti az iparűzési adó fizetési kötelezettség alól, de sajnos, itt is elfeledkeztek az átmeneti szabályok megalkotásáról, és így előfordulhat, hogy a 2 millió 1 forint árbevételt elérő vállalkozó 2000 Ft, míg a csak kétmilliót elért 0 forint iparűzési adót fizet. A rendelet nyilvánvaló hibáját (árbevétel és fgy adóeltitkolásra ösztönzés vagy teljesítmény-visszatartás előidézése) nagyon könnyen lehet orvosolni. Ezen ellentmondások kiküszöbölésére találták ki ugyanis a sávos adómérték megállapítási módot (lásd például a SZJA-törvényt), amit megfelelő progresszivitással összekötve elérhető lenne a jogalkotónak az a feltehető szándéka is. hogy a magasabb árbevételt elérő vállalkozások több iparűzési adót fizessenek. Dr. Kampler Béla egyetemi tanársegéd, adószakértő, JATE ÁJTK Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék (Folytatjuk.) Agresszív „bélyeggyűjtő" az 5. sz. körözött Hatmillió, egyszer... November 27-i számunkban közöltük a Csongrád megyében és országosan körözött személyek tízes listáját. Az összeállító Kovács Sándor hadnagy jelezte: szubjektív sorrendről van szó, s válogatása során négy év bűncselekményeit vette figyelembe. A rablók, csalók és tolvajok sorában az 5-ös számot Bagi Attila viseli. Vajon miért? Faragó Csaba hadnagy, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályán (aki megjelenésével filmbéli nyomozót idéz...) azzal fogad, miszerint: - A bűnözők „új nemzedékének" jeles tagja Bagi Attila. Ezen újhullám képviselőjeként sokat ad arra, hogy sportos testalkatát állandó tréningben tartsa; különben erős ember, és agresszív természetű. Szegeden a törzshelyei a Tápai utcai Maros büfé, valamint az első osztályú szórakozóhelyek, beleértve a Boss klubot és a biliárdtermeket is. • Milyen ügyben került összeütközésbe törvényeinkkel? - Bagi Attila (Szeged, 1969. november 25. an.: Kovács Piroska) Ág u. 1. sz. alatti lakos alaposan gyanúsítható azzal, hogy társával, T. Szabolcs szegedi fiatalemberrel egy Hüvelyk utcai magánlakásba hatoltak be, s ajtóbefeszítés után értékes bélyeggyújteményt, videokamerát s egyéb technikai eszközöket tulajdonítottak el. Az eltűnt értékek körülbelül 6 millió forintot érnek. Érdemes megemlíteni, hogy a Hüvelyk utcából elvittek egy 100 kilogrammnál súlyosabb páncélszekrényt. amiben a tulajdonos a bélyeggyűjteményt tartotta. • Azóta, tehát 1992 óta történt-e az országban hasonló jellegű bűncselekmény? - Sopron környékén, de Szegeden is loptak el értékes gyűjteményt. Mivel nagy értékről, egyedi darabokról van szó, kézenfekvő a feltevésünk, hogy Bagi Attila külföldre szökött. Az bizonyos, hogy életformáját nem változtatta meg. A kismotoros legénykorból kinőve, munkanélküliként „tengette" napjait, s külcsínéről megjegyzem, hogy fülbevalót hord. • Hol követett még el a szegedihez mérhető csínyt? - A szekszárdi bíróság is keresteti egy hozzá mérhető, tehát nem apró bűnügyben. Megjegyzem, értesülésünk szerint nincs kizárva, hogy a nyáron Szegeden járt... Aki valamelyik első osztályú szórakozóhelyen, vagy biliárdszalonban találkozik vele, ne feledje, hogy a megyei rendőrkapitányság a 62/477-577-es telefonszámon bármilyen értesítést és bejelentést elfogad. S azt is érdemes megjegyezni, hogy nem „könnyű" fiúról van szó. Pataki Sándor