Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-14 / 291. szám

Dr. Boross Péter belügyminiszter úr Miniszterelnöki Hivatal Budapest Tisztelt Miniszter Úr! Szeged város lakossága és képviselő-testület polgármesterére rótt szomorú kötelességet teljesítem, amikor Miniszter Úrnak és Miniszter Úron keresztül a kormányfő nélkül maradt kormánynak őszinte együttérzésünket fejezem ki dr. Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének elhunyta alkalmából. A megdöbbenés pártállási hovatartozás, vagy szimpátiától függetlenül sokkolta városunk lakosságát, s a veszteségtől fájdalmas arcokon tükröződik a nemzetét, otthonát, demokráciánk jövőjét féltő aggodalom. E nehéz napokban kérjük és kfvánjuk, hogy megőrizve országunk stabilitását, fejlődő demokráciánkat, segftsék a törvényhozást, irányítsák azok végrehajtását, támogassák az önkormányzatokat törvényből eredő és önként vállalt feladataik ellátásában. Tisztelettel: Szeged város lakossága és képviselő-testülete nevében: Dr. I.ippai Pál polgármester • Megemlékezés a Parlamentben m A Magyar Demokrata Fórum felhívása Találkozzunk a kopjafánál Mély megrendüléssel viseljük dr. Antall József, miniszterelnökünk és pártelnökünk halálának szomorú hirét. Gyászolunk, de meggyőződésünk, hogy tiszteletet sugárzó személyisége és a magyar demokrácia iránti személyes elkötelezettsége méltán emelte az európai államférfiak közé. A rendszerváltoztatás és az új, alkotmányos Magyarország érdekében végzett cselekedeteivel nevét bizton beírta nemzetünk államférfiainak sorába és népünk emlékezetébe. Gyászolunk, és Antall József akaratát követjük, ha elhárítjuk országunk destabilizálásának minden kísérletét. Országunkban és az MDFben minden feltétel megvan ahhoz, hogy megmaradjon, és szárba szökkenjen Magyarország most bontakozó jövője. Ebben számítunk minden jó szándékú magyar. Szeged és megyénk lakosainak együttérző támogatására. • A Magyar Demokrata Fórum Csongrád megyei választmánya és Szeged városi elnöksége az alábbi felhívással fordul megyénk és Szeged városának polgáraihoz: Dr. Antall József miniszterelnök tragikus halálával kapcsolatban 1993. december 15-én (szerda) 16.30 órakor megemlékezést tartunk. A megemlékezés helyszíne: Szeged, Aradi vértanúk tere. Aki lélekben velünk együtt érez és ily módon is ki akarja fejezni tiszteletét Antall József emléke előtt, kérjük, hogy egy szál gyertyával csatlakozzon felhívásunkhoz. Dr. Bratinka József Póda Jenő városi elnök s.k megyei elnök s. k. Gyertyas megemlékezés Kisteleken Az MDF kisteleki szervezete más társadalmi szervezetekkel közösen 1993. december 15-én, szerdán 16 óra 30 perckor gyertyás megemlékezést tart a kopjafánál és a templomban az elhunyt miniszterelnök, dr. Antall József emlékére. A szervezők kérik, hogy aki ily módon is ki akarja fejezni együttérzését, tiszteletét a miniszterelnök emléke előtt, az egy szál gyertyával csatlakozzon a gyászolókhoz. A betegség kronológiája Antall József miniszterelnök hivatalba lépését követően 1990. október végén vett részt először többnapos orvosi kivizsgáláson. Ekkor, mint ezt a kormány szóvivője bejelentette, kisebb műtétet is végrehajtottak, amelynek keretében nyirokcsomót távolítottak el. Orvosi közlés szerint a kormányfőnél jól kezelhető nyirokcsomó-megbetegedést diagnosztizáltak. Röviddel később, 1990. november 7-én tették közzé a részletes szövettani vizsgálat eredményét: Antall József nonHodgkin lymphoma betegségben szenved. A kormányfő orvosai akkor úgy vélték, hogy kezelése a Magyarországon rendelkezésre álló gyógyszerekkel és eszközökkel eredményesen kezelhető. Az 1991. január 4-i orvosi konzíliumról kiadott jelentés megállapította, hogy a kezelések eredményesek voltak. Ekkor már több külföldi orvostudományi intézet is felajánlotta segítségét. Az első orvosi beavatkozást követő egy évben a kormányfő tünetmentes volt. Egyebek között ezt állapította meg az 1992 májusában kiadott orvosi tájékoztatás, amely utalt arra is, hogy röntgenkezelés mellett ekkor már kemoterápiában is részesült. 1993. július 20-án jelentették be: a kormányfő többnapos vizsgálaton és kezelésen esett át, de ez nem akadályozta meg hivatali teendői ellátásában. Antall József egyedül a protokolláris eseményeket mondta le. Németh György egyetemi tanár 1993. szeptember 9-én jelezte, hogy a következő hónapokban több, egyenként 4-5 napot igénybe vevő kezelés válik szükségessé. Utólag kiderült, hogy Antall József augusztusban németországi kivizsgáláson is átesett. 1993. október 4-én jelentették be, hogy a kormányfő október 6-tól négy héten keresztül kezelésen vesz részt Kölnben Volker Diehl professzor klinikáján. A német tudós már ekkor felvetette egy esetleges xsontvelő-átültetés lehetőségét. A különféle vizsgálatok és kezelések után október 14-én autológ törzssejttranszplantációt hajtottak végre Antall Józsefen a német orvosok. A miniszterelnök állapota a beavatkozás után kielégítő volt. A lábadozás során Antall József már a kölni klinikán is napi több órát foglalkozott hivatali teendőivel. November 5én hagyta el a klinikát és utazott haza. November 23-án közlemény tudatta, hogy a kormányfő influenzás megbetegedés miatt kórházi kezelés alatt áll. November 25-én a kezelő orvoscsoport azt közölte, hogy noha a nyirokszervekben a nonHodgkin lymphoma viszszafejlődött, újabb megbetegedés alakult ki a vérképző szervekben. November 27-én arról számoltak be a kezelőorvosok, hogy a sikeresnek tűnő intenzív kezelés folytatódik. December 10-én közlemény tudatta: a kormányfő állapota szívműködési zavarok következtében romlott. A hét végén az orvosok azt közölték, hogy az intenzív kezelés ellenére a beteg állapota folyamatosan rosszabbodik. 1993. december 12-én, 17 óra 15 perckor Antall József miniszterelnök a szívműködés elégtelensége következtében elhunyt. Egy derűs szegedi pillanat 1991 júliusában, amikor Antall József nyitotta meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A szünetben Németh Józseffel és kisfiával is találkozott. (Fotó: Enyedi Zoltán) Gyászlobogó a városházán KEDD, 1993. DEC. 14. IN MEMÓRIÁM 3 Helye a magyar történelem legnagyobbjai között van A vasárnap elhunyt Antall József miniszterelnökre emlékeztek a képviselők az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén. - Halott a Magyar Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke, aki élére állt annak a küzdelemnek, melynek eredményeként meghátrált, majd megdőlt az önkényuralom, és véráldozat nélkül sor kerülhetett a parlamentáris demokrácián nyugvó magyar jogállam megteremtésére - mondotta emlékező beszédét kezdve Szabad György Házelnök, majd így folytatta: - Antall Józsefnek helyén volt a szíve és az esze ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európa vezetői közül elsőként ragadja ki országát a Varsói Szerződés függési rendszeréből, megtéve a döntő lépést a haza függetlenségének teljes helyreállításához. Ő volt az a férfi, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy a kényszergazdaságot egy szabad gazdaság válthassa fel, s ő volt az, akinek hozzájárulása kellett ahhoz, hogy Magyarország elinduljon a felemelkedés útján. A kormányfő politikai személyiségét méltatva Szabad György hangsúlyozta: Antall József erkölcsi alapokon kiformált szolgálattevő alapállása, kérlelhetetlen igényessége, puritanizmusa, intellektualitása áldozatvállalással és páratlan önfegyelemmel társult. Abban is a magyar történelem legnagyobbjaihoz volt hasonló, hogy sohasem akart fényleni, de mindig akart és tudott világítani - hangoztatta az Országgyűlés elnöke. A

ntall József Budapesten született 1932. április 8-án. A csallóközi eredetű Antalicsalád a török háborúk idején került a Dunántúlra. Id. Antall József - 1896-1974 - közismert politikus, aki a II. világháború idején kormánybiztosként sokat tett az erdélyi, a lengyel, a francia, az orosz, az olasz, a zsidó menekültekért, irányította a szökött hadifoglyok, a kibombázott német gyerekek ellátását, támogatta, segítette a Lengyel Honi Hadsereg katonáit. Antall József a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte tanulmányait 1942 és 1950 között. Eletére meghatározóan hatott a piarista nevelés, ami jó alapot adott a liberális kereszténydemokráciához és a szilárd nemzeti elkötelezettséghez. 1950-től volt hallgatója az Eötvös József Tudományegyetemnek, ahol történelem-magyar nyelv és irodalom szakon középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi, muzeológusi diplomát szerzett. Bölcsészdoktori disszertációját Eötvös József politikájáról és az 1867-es kiegyezés előkészítéséről írta. Antall József a Magyar Országos Levéltárban 1954-ben kezdte szolgálatát, majd a Pedagógiai Tudományos Intézet tudományos kutatója lett. A levéltári kutatómunkát a későbbiekben is folytatta, amikor már az Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956-os forradalom aktív résztvevője, egyik alapítója a később emigrációban tevékenykedő kereszténydemokrata ifjúsági szervezetnek, a Keresztény Ifjúsági Szövetségnek. Antall József részt vett a különböző politikai tervezetek elkészítésében, majd ezek alapján a forradalom és szabadságharc leverését követő politikai kibontakozási tervezeteknek is egyik megfogalmazója. A forradalom leverése után letartóztatták, vizsgálatot folytattak ellene. Fegyelmi eljárással áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba, 1959-ben politikai magatartása miatt eltilalíciós pártot felveszik a szervezetbe. Hasonlóképpen készítette elő a Kereszténydemokrata Internacionáléval az együttműködést. Antall Józsefet 1990-ben az EDU alelnökévé választották. Az 1990. évi választásokon pártja budapesti listáján szerzett mandátumot. 1990. május 2-től kormányra kerüléséig az MDF képviselőcsoportjának vezetője. Május 3-án mint a választásokon győztes, legnagyobb parlamenti párt vezetője, a köztársasági elnöktől kormányalakítási megbízást kapott. Kormányalakítási tárgyalásait megelőzte az MDFSZDSZ megegyezés (április 29.), amely az ország kormányzati stabilitását biztosította. A három párt - MDF, FKGP és KDNP - koalíciós megállapodásán alapuló kormányát és programját 1990. május 22én mutatta be az újonnan megválasztott parlamentnek. 1990. május 23-án este az Országgyűlés 218 igen, 126 nem és 8 tartózkodással megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé és elfogadta kormányprogramjának irányelveit. G

öncz Árpád köztársasági elnök, a Magyar Köztársaság demokratikus, alkotmányos rendjének kialakításában, függetlenségének, európai integrálódásának és nemzetközi elismertsége helyreállításában, a magyarság felemelkedése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Antall József miniszterelnöknek, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta 1993. december 11-én. Antall József halála pillanatáig betöltötte a Magyar Köztársaság miniszterelnökének tisztét. • (Az életrajzi adatok az Országgyűlési Almanachból származnak.) Egy nagy ívű életpálya tották a tanítástól. 1960-ban engedélyezték, hogy könyvtárosként dolgozzon. 1962-től pedig részt vehetett a felsőoktatásban. 1963-tól jelenhettek meg ismét saját nevén tudományos dolgozatai. Miközben folytatta politika- és művelődéstörténeti munkásságát is, orvostörténelmi szakterületen helyezkedett el 1964-ben tudományos kutatóként. Antall Józsefnek kiemelkedő szerepe volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár megszervezésében, amely azóta nemzetközi elismertségű intézetté vált. Huszonöt évet töltött az intézetben: főmunkatársként, igazgató-, majd főigazgató-helyettesként; 1984-től pedig e tudományos műhely főigazgatója, egészen miniszterelnökké történt megválasztásáig. I

ntézetvezetői tevékenysége, tudományos és szakirodalmi munkássága mellett a Magyar Orvostörténelmi Társaság főtitkára, majd elnöke; az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztője. Tudományos kutatásai a XIX. század magyar politika- és művelődéstörténetre irányultak, főként a nemzeti önállóságért és az ország modernizációjáért folytatott küzdelemmel foglalkozott. Több könyve és 300-nál több publikációja jelent meg itthon és külföldön. Tagjává választotta a Nemzetközi Orvostörténeti és Gyógyszerésztörténeti Akadémia, alelnökévé a Nemzetközi Orvostörténelmi Társasaság. 1974-től - miután nyugati országba szóló útlevelet kapott - alkalma volt találkozni nemzetközi hírű tudósokkal, egyetemi tanárokkal, politikusokkal és magas rangú katonákkal, gazdasági és pénzügyi vezetőkkel is. Meghívásai, elismerései, széles körű külföldi kapcsolatai segítséget nyújtottak az 1980-as években újrabontakozó politikai tevékenységéhez. Antall József a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésének előkészítésében, felkérték a főtitkári tisztségre, hasonlóképpen felajánlotta a főtitkári posztot az 1989 tavaszán újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt is. Antall József azonban - hasonlóan az 1956-ban vallott felfogásához - egy középpárt. illetve pártkoalíció megteremtését tűzte ki célul. Más pártba nem lépett be, csak az MDFbe, amelynek II. országos gyűlésén választották elnökké. Antall József fontosnak tartotta a magyar pártok - elsősorban a centrumerők - nemzetközi kapcsolatainak kialakítását. Ezért már 1989 nyarán megállapodott az EDU vezetőivel, hogy a későbbi három ko-