Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-14 / 291. szám

Aí n A DADA-program első lépése • A „ládafia" pedig üres.., a Magyar Köztársaság zászlaja m Nem rendeltek el nemzeti gyászt December 18-án temetik Antall lózsefet A parlamenti képviselők egyperces néma felállással adóztak Antall József emlékének • Az ügyvezető kormány nem kíván nemzeti gyászt elrendelni, de arra kéri az intézményeket, hogy országszerte tűzzék ki a gyászlobogót az elhunyt miniszterelnökre emlékezve - mondotta tegnap Juhász Judit szóvivő. Az ügyvezető kormány vasárnapi rendkívüli ülésén határozott így; a kabinet ugyanis úgy tartja, hogy a kegyeletes megemlékezés szerényebb formája méltóbb Antall József mértéktartó közéleti munkásságához. • Hétfőn délután 2 órakor a Parlament előtti Kossuth téren Für Lajos honvédelmi miniszter, Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Kelemen József vezérőrnagy helyőrségparancsnok jelenlétében felvonták, majd félárbocra eresztik a Magyar Köztársaság zászlaját. • Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén sürgősséggel határozati javaslatot tűzött napirendjére Antall József miniszterelnök temetése napjának országos gyásznappá nyilvánításáról. A határozati javaslat szövege: „Az Országgyűlés 1.1993. december 18-át, dr. Antall József miniszterelnök temetésének napját országos gyásznappá nyilvánítja; 2. felkéri az ország állampolgárait és a hazánkban működő szervezeteket, hogy az országos gyásznapon méltó módon tisztelegjenek az elhunyt miniszterelnök emlékének; 3. felkéri a helyi önkormányzatokat, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek arról: a nemzeti gyásznapon a zenés szórakozóhelyek korlátozzák működésüket. Indoklás Az Országgyűlés dr. Antall József, a Magyar Köztársaság elhunyt miniszterelnöke iránti elismerése és tisztelete jeléül a miniszterelnök temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, és felkéri az ország állampolgárait, valamint a hazánkban működő szervezeteket, hogy ezen a napon méltó módon tisztelegjenek a miniszterelnök emlékének. A méltó tiszteletadás része lenne, ha a zenés szórakozóhelyek a zeneszolgáltatást a temetés napján szüneteltetnék." • A családdal történt egyeztetés és az előzetes tervek szerint Antall József miniszterelnöktől december 17-én, pénteken délután vehetnek búcsút tisztelői közölte Juhász Judit kormányszóvivő hétfőn este a távirati irodával. A gyászünnepély időpontja várhatóan december 18-án, szombaton lesz a Kossuth téren, majd ezt követően 15 óra 30 perckor a Fiumei (Kerepesi) úti temetőben tartják a gyászszertartást. A kormányszóvivő elmondta: kedden 13 órakor rendkívüli kormányülés lesz. A kormányülést követően, 14 órakor'a kormányszóvivő részletesebb tájékoztatást ad a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek - mondta Juhász Judit. • Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn megkezdte azokat a megbeszéléseket, amelyeket a magyar politikai közélet vezetőivel folytat az Antall József miniszterelnök halálával kialakult helyzetről. Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével tervbe vett találkozóját követően a köztársasági elnök Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével, Boross Péter ügyvezető miniszterelnökkel, majd Németh Jánossal, az. Országos Választási Bizottság elnökével folytatott eszmecserét. (További összeállításunk a 3. oldalon.) A kormány megőrzi a társadalmi stabilitást Legfontosabbnak a stabilitás megőrzését, a köz nyugalmát, az alkotmányos rendet tekintem, és azt, hogy ami még a kormány programjából hátravan - teljesítsük. A többi között ezt fogalmazta meg a vasárnap este tartott rendkívüli kormányülést követő első rádiónyilatkozatában Roross Péter. Most, az ilyenkor szokásos tennivalók következnek, hiszen a nemzet nagy fiát veszítette el mondta Boross Péter, hozzátéve: Antall József történelmi személyiség volt, akit sok esetben meg nem értés kísért, talán sok vád is. O ezt tudta, vállalta, tisztában volt azzal, hogy mivel jár egy ilyen korszakban miniszterelnöknek lenni. Nagyon sok csalfa ígéret és eltorzult bírálat közepette elsősorban az foglalkoztatta, hogy meg kell tenni az átmenetileg nagyon nehéz helyzetet teremtő intézkedéseket. Az, hogy elinduljon az új tulajdoni struktúra kialakítása, hiszen elképesztően elmaradott, Európához nem méltó tulajdonviszonyok voltak az országban. Antall József felfogását az ügyvezető miniszterelnök így foglalta össze: a kötelességteljesítés, a nemzet iránti hűség vezérelte, és kevésbé törődött a tapsokkal. Ezután Boross Péter arról beszélt, hogy az alkotmány rideg betűinek megfelelően a kormány most ügyvezető kabinetté alakul át. Meggyőződése, hogy Antall József szelleméhez hűen, határozottan tevékenykedik majd, viszi tovább a kormányzás felaBoross Péter, az MDF miniszterelnök-jelöltje datait az antalli program megvalósítása érdekében. A rendes kormány megalakulásához szükséges jogi procedúrával kapcsolatban Boross Péter elmondta: a köztársasági elnök javaslatot tesz miniszterelnök személyére, s az ettől számított 40 napon belül kell az új kormánynak megalakulnia. Hogy ez a javaslat mikor születik meg, ez alkotmányos viszonyok között attól függ: a koalíciós pártok egyeztetése mikor vezet eredményre. Jogszokás, mint inkább alkotmányossági szabály, hogy a köztársasági elnök az így javasolt személyt terjeszti az Országgyűlés elé. Amenynyiben az előterjesztés megtörténik, és a parlament 40 napon belül nem tud dönteni a miniszterelnök személyéről, akkor 90 napon belül ki kell írni a választásokat. Addig azonban míg ez tart - beleértve a választási kampányt is - működik az ügyvezető kormány és intézi azokat az ügyéket (a már ismert megszorításokkal), amelyeket egy kormánynak intéznie kell. • Az MDF-választmány rendkívüli ülése Miniszterelnök-jelölt: Boross Péter Hétfőn este az MDF Országos Elnöksége, frakcióvezetősége és az MDF"-es miniszterek, valamint politikai államtitkárok ülése után megkezdődött az Országos Választmány és a teljes MDF-frakció együttes rendkívüli tanácskozása, hogy döntsenek a miniszterelnök-jelölt személyéről. Lapzárta után érkezett a hír, hogy két forduló után, a késő éjszakai órákban dr. Boross Pétert jelölték miniszterelnöknek. • Oroszországi választások Az év szegedi emberei Borisz Jelcin hétfőn közölte, hogy tiszteletben tartja az oroszországi választások eredményét. Ezt az elnök szóvivője, Vjacseszlav Kosztyikov jelentette be. Az elnök környezetéből származó értesülés szerint országos szinten is számottevő a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette szélsőségesen nacionalista Liberális Demokrata Párt előretörése, amely egyes körzetekben kétszer annyi szavazatot szerzett mint a reformer Oroszországi Választás. Hivatalos adatok továbbra sem ismertek a parlamenti választások eredményéről. A központi választási bizottság egyelőre csak a népszavazásra vonatkozó adatokat ismertette. Ezek szerint a részvétel 53 százalékos volt és a szavazók 60 százaléka mondott „igent" az alkotmányra. (Háttérelemzésünk a 2. oldalon.) • Az elmúlt hét közepén jelent meg lapunkban a felhívás: olvasóink segítségével keressük az év szegedi emberét. Némi iránymutatót is kívántunk nyújtani, amikor politikusokra, művészekre, tudósokra, menedzserekre, sportolókra utaltunk kérdéseinkkel. Ma már úgy látjuk, érdemes lett volna hosszabb távon fölkínálni a szavazás lehetőségét, hiszen a legtöbb javaslat éppen tegnap, hétfőn érkezett. Jó néhányat - éppen a kiírás szellemében - már nem is vehettünk figyelembe. Ha végigfutunk a névsoron, bizony érdekes következtetésekre juthatunk. Az ismertség és népszerűség mellett bizonyára döntően esett latba a szavazásnál a személyes ismeretség, a pozitív kapcsolat. De ne feszítsük tovább a húrt... Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy az első három helyezettet egyenrangú nyertesként hirdeti ki és ígéretünkhöz híven szilveszteri számunkban olvashatják majd a velük készített exkluzív interjúkat. A három győztes pedig - ábécé sorrendben: Gregor József operaénekes, Gyulay Endre szegedcsanádi megyés püspök és Meszlényi Ferenc, a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. Gregor József Alig maradt le a dobogóról Csonka Gábor, a Szegedi Nemzetközi Vásár igazgatója, sok szavazatot kapott Csizmazia György biológus és dr. Molnár Gyula dzsesszmuzsikus és ornitológus. Az orvos- társadalmat dr. Bodosi Mihály egyetemi tanár, dr. Kohán József bőrgyógyász, orvos-menedzser és dr. Ónody Sarolta pszichiáter vezeti. Jó néhány szavazatot kapott Szőke Péter, Szeged város rendőrGyulay Endre kapitánya, Sipos István szupermaratonista. Ábrahám László ügyvéd. Mészáros Gábor, a Szegedi Vízművek és Fürdők igazgatója, Gombos András, a Szeged Táncegyüttes oktatója, Juronics Tamás balettművész, Darvasi László költő, író valamint „Dlusztus Imre és csapata". Akadt egy különleges ajánlat is az év szegedi emberére, mégpedig „Kiss XXIII. János, aki kibírta a második világháborút, romjaiból Meszlényi Ferenc felépítette az országot, túlélte a létezett szocializmust, most egészen kicsi nyugdíjas és még mindig él a NYUFI nagy bánatára ". Köszönjük olvasóink aktív részvételét. Meggyőződésünk, hogy jól döntöttek s reméljük, a győztesekkel készített interjúk szilveszteri számunkban valamennyiük számára érdekes és emlékezetes olvasmány lesznek. T. L.