Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-13 / 290. szám

HÉTFŐ, 1993. DEC. 13. • A gazdaság stabilitása - fejlődésünk alapja Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnökjelöltje nyilatkozott lapunknak Születésnapot ünnepelt szombaton a Szabad Demokraták Szövetségének szegedi szervezete. Az ötödiket. Rózsa Edit. országgyűlési képviselő, a párt megyei szervezetének elnöke a Royal Szállóban tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nem nagy csindarattával, látványosan emlékeznek meg az évfordulóról, hanem szerény külsőségek között, s inkább az eltelt időszak munkájának eredményeit, tapasztalatait összegezik és a jövő feladatait igyekeznek körvonalazni. Ezt tette az említett sajtótájékoztatón Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője, a párt miniszterelnök-jelöltje, aki elsősorban gazdasági kérdésekről beszélt és a szegedi vállalkozókkal való találkozása kapcsán kijelentette, hogy pártjának elképzeléseit a vállakozók általában kedvezően fogadják. Hangsúlyozta, hogy működő gazdaság nélkül nincs működő oktatás, egészségügy, önkormányzati munka, s egyáltalán, ha nincs stabil gazdaság, akkor nincs fejlődés, működő ország sem. Szegedi tartózkodása alatt Kuncze Gábor exkluzív interjút adott lapunknak. • Ön pártjának miniszterelnök jelöltje. Általánosan elfogadott vélemény szerint jövőre, a parlamenti választások után mindenképpen koalíciós kormány irányítja majd az országot. Egyetért ezzel? - Részben. Ezt csak a voksok összeszámolása után tudjuk majd megmondani.... • Tételezzük fel, hogy mégis így lesz- Kivel hajlandók együttműködni a közös kormányzásban ? - Az SZSDSZ-Fidesz megállapodás ismert. A Fiatal Demokraták Szövetsége tehát egyik biztos koalíciós partnerünk. Mi úgy értékeljük, hogy PÁRTÉLET 7 Kuncze Gábor: Meg keli tartani a beszélő viszonyt a társadalom különböző rétegeivel... (Fotó: Nagy László) az úgynevezett liberális blokkban lévő Agrárszövetség, a Vállalkozók Pártja és a Köztársaság Párt jöhet még számításba. Az ország kormányozhatósága érdekében minden demokratikus eró irányában nyitottak kívánunk maradni, akivel megfelelő programot lehet egyeztetni. • S ki nem jöhet számításba? - A szélsőségek, mind a jobb, mind a baloldalon. • Például? - Az MSZMP-t (vagyis a Munkáspártot), a MIEP-et, a Torgyán-féle Kisgazdapártot nem tekintjük lehetséges partnemek semmiképpen sem. • Játszunk a gondolattal: jövőre ilyenkor Ön a miniszterelnök. Melyik az az 5 dolog, teendő, feladat, amelyet meg kelI lépnie az ország sikeres kormányozhatósága érdekében? - Először is: egy politikusnak más stílusban kell politizálni, nem szabad elfelejteni, hogy kik küldték oda, kinek a bizalmából tölti be azt a funkciót, amit éppen betölt, ennek megfelelően meg kell tartania a beszélő viszonyt a társadalom különböző rétegeivel és érzékenynek, fogékonynek kell lenni a problémák iránt. A második: meg kell becsülni az ellenzéket. Az ellenzék azért van, hogy kontrollálja a kormány tevékenységét. Figyelni kell az ellenzék véleményére, lehetőség szerint megegyezésre kell törekedni vele és soha nem szabad ellenségnek tekinteni az ellenzéket, mert nem az. A harmadik nagyon fontos dolog: olyan állapotban van az ország, hogy a politikai erők megosztása helyett és az ideológiai töltetű viták helyett a valódi problémákra kell koncentrálni, egy kormánynak nem szabad elfelejtenie, hogy ót azért küldték oda a választók, hogy oldja meg az őket foglalkoztató kérdéseket és ezért a gazdaságra kell koncentrálni. A negyedik: s ez már szerintem technikai kérdés, egy másfajta kormányzati felépítés, másfajta törvényhozási folyamat mellett sokkal hatékonyabb kormányzati működést kell biztosítani. Fel kell gyorsítani ezeket a folyamatokat, amelyek azt célozzák, hogy tegyük rendbe az országot. Az ötödik: egy kormánytöbbségnek kontrollálnia kell önmagát abban a tekintetben is, hogy a klienseit juttatja-e pozícióba vagy pedig szakembereket, mert az országnak most arra van szüksége, hogy a legjobb erók legyenek a különféle posztokon. Ezért a politikai helyett a szakmai indíttatású kinevezésekre kell törekedni. • Az SZDSZ megnyilatkozásaiból egyáltalán, vagy csak alig észlelhető utalás a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolatokra. Lehel, hogy ez túl szubjektív megítélés, de szeretném, ha ezzel kapcsolatban kifejtené véleményét. - A határainkon kívül élő magyarok problémáját programmal kell megoldani és nem kampányszerűen. Mi úgy gondoljuk, abban vagyunk érdekeltek. hogy határainkon túl élő magyarok ott helyben találják meg a maguk számára az érvényesülést. Ennek az útja: helyreállítjuk a politikai kapcsolatokat a környező országokkal, elősegítjük Európába jutásukat annak érdekében, hogy ezen keresztül a megfelelő kisebbségi garanciák érvényesülhessenek a magyarság számára, illitve ezen keresztül normalizálódjék a gazdasági helyzet ezekben az országokban. Mert ez fog valójában a magyarság számára megoldást jelenteni gondjaik rendezésében. Fontos a kérdés azért is, mert ha helyreállítjuk a politikai kapcsolatokat, akkor a határ mentén megindulhatnak a gazdasági kapcsolatok, ez pedig azonkívül, hogy különféle elmaradott gazdasági régiók számára valódi lehetőségeket biztosít a fellendülésre, a határainkon túl élő magyarság számára is biztosítja ugyanezeket a lehetőségeket. Be tudjuk tehát őket kapcsolni az ország vérkeringésébe. Ezek jelenthetnek valódi előrejutást. Nagyon fontos, hogy a viszonyok normalizálása mindig azt eredményezze, hogy a megfelelő kisebbségi garanciákat a határon túl élő magyarok megkapják. Kisimre Ferenc • Az MDF - országos választmány Bizakodással a jövőbe Vasárnap délután befejeződött a Magyar Demokrata Fórum országos választmányának ülése. Ezt követően sajtótájékoztatón számoltak be az újságíróknak a történtekről. Lezsák Sándor, a párt ügyvezető elnöke bejelentette, hogy Lakiteleken rendkívüli ülést tartott az országos elnökség. E pártteslület javaslatát a választmány elfogadta, s állást foglaltak abban, hogy személyi kérdésekről ne nyissanak vitát, mert ez szükségtelen. Lezsák Sándor a továbbiakban egyebek között közölte: az alapszabály szerinti országos gyűlést február második felében hívják össze. A következő választmányi ülés időpontja januárban, az országos elnökség plenáris ülése pedig december 22-én lesz. A sajtótájékoztatón Herényi Károly, a párt országos szóvivője bejelentette azt is, hogy Lezsák Sándor ügyvezető elnök a választmány tagjaival ismertette Alexa Károly levelét, melyben MTI vezérigazgatói megbízatása miatt lemond választmányi tagságáról és minden MDF-ben viselt tisztségéről. A jelenlévő újságírók ezt követően Szabó Iván pénzügyminiszter, Boross Péter belügyminiszter. Szabó Tamás privatizációs miniszter és Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője tájékoztatója alapján kaphattak részletesebb képet a zárt ajtók mögött lezajlott tanácskozásról. A sajtótájékoztatón megfogalmazódolt az is, hogy a Magyar Demokrata Fórum bizakodással nézhet az 1994-es választások elé. A párt választmánya e kritikus napok során képes volt a gazdaság felemelkedését segttő kérdésekre koncentrálni. KDNP - intézőbizottság Fontos a politikai stabilitás A KDNP a centrumpolitika híve és elhatárolódik mindenfajta politikai szélsőségtől - jelentette ki Surján László, a KDNP elnöke a párt intézőbizottsága szombati ülését követő sajtótájékoztatón. A kereszténydemokrata vezető ugyanakkor megjegyezte, hogy jelenleg meglehetősen nagy a tülekedés a politikai közép irányába, és számos politikai erő igyekszik középpártként meghatározni magát. A KDNP intézőbizottságának tanácskozásáról szólva Surján László elmondta: a testület ismételten kifejezésre juttatta, hogy a kereszténydemokraták a politikai stabilitás megőrzésében és a demokratikus intézményrendszer zavartalan működésében érdekeltek. Az intézőbizottság azon a véleményen volt, hogy a választások reálisan várható időpontja jövő év májusa, ám addig is biztosítani kell, hogy a törvényhozás a lehető leghoszszabb ideig dolgozhasson. Ez azért is fontos, mert - mint rámutatott a jelenlegi országgyűlésnek még számos törvényt kellene megalkot• Fidesz - országos választmány Nemzeti elkötelezettség, liberalizmus A Fidesz vezetése jelenleg két erőt, a szocialistákat és a fiataldemokratákat tartja a jövő évi választások fő esélyeseinek. A kérdés ma nem az, hogy a jelenlegi koalíció távozik-e, hanem az, hogy e két párt közül melyik határozza majd meg az új kormány öszszetételét. A Fidesz azonban ezzel együtt is időszerűtlennek tartja a szociálliberális összefogás gondolatát. Egyebek között erről szólt a Fidesz országos választmányának ülése után tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor, aki nemzeti elkötelezettségű. mérsékelt, liberális középpártként határozta meg a Fideszt. • Köztársaság Párt - közgyűlés Palotás pártja a tavaszra szavaz (Budapesti tudósttónktól.) Egyetlen valamirevaló politikai esemény, amiről Palotás János, a Köztársaság Párt elnöke tegnapi pesti közgyűlésükön az elnöki beszámolóban szólni tudott, hogy a március-áprilisban, Bács-Kiskun 4-es számú választókörzetében tartott időközi választáson az Agrárszövetséggel közösen indított jelöltjük, Nagy Tamás bejutott a Parlamentbe. Palotás szerint ez már annak a jele, hogy a Köztársaság Párt a '94-es választásokon jól fog szerepelni. Mindenesetre nagyon készülődnek. A 176 egyéni országgyűlési választási körzetből 90100-ban már megalakult az irodájuk, helyükön vannak és dolgoznak a megfelelő emberek. Csongrád megyében különösen jól állnak. Három helyen is. Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Makón már megnyílt a Köztársaság Párt választási irodája. Noha azt mondják, kitűnően megszervezték magukat. Palotás János és pártja mégse örülne az előrehozott vagy a korai választásoknak. Ők azt szeretnék, ha május-júniusban járulnánk az urnák elé. hogy legyen idejük jól megszervezni magukat. MIÉP-nagygyűlés Halmozódó hazugságok A kormánykoalíció mást valósít meg, mint amit programjával meghirdetett, ezért kellett parlamenti képviselőknek létrehozniuk a Magyar Élet és Igazság Pártját - jelentette ki Horváth Lajos, a MIÉP társelnöke vasárnap este Budapesten. a párt XI. kerületi nagygyűlésének több száz résztvevője előtt. Csurka István, a Magyar Út Körök elnöke, a MIÉP társelnöke a magyar társadalom legnagyobb bajának azt nevezte, hogy 1989 óta képtelen hazugságok halmozódnak, és mindenről az derül ki, hogy csak egy csoport részérdekét szolgálja, és nem jelent meg a politikai szintéren az az erő, amely rendet tudna csinálni. A MIÉP azonban kész erre a szerepre. • MSZP - országos választmány Végleges gazdasági program Mára lényegében elkészült a szocialisták választási programja. Az elmúlt hetekben megtartott alapszervezeti vitákon az egyes szakmai fejezetek alapelveit elfogadták. és a szövegeken csupán az utolsó simítások vannak hátra. A Békesi-féle gazdasági programot pedig már véglegesítette is az országos választmány - jelentette be Vitányi Iván. az MSZP szombati országos választmányi ülését követő sajtótájékoztatón. A választmányi elnök hozzátette, hogy a szakmai programokat január második felében öntik végső formába és azokat - a most vitára bocsátandó politikai programmal egyetemben - a február közepére tervezett pártkongresszusok fogadják cl. • Közel negyvenfős közönség előtt lépett fel a szegedi Sportcsarnok pulpitusára vasárnap délelőtt Csamangó Ferenc, a Magyar Nemzeti Igazságpárt megbízott ügyvezető elnöke, kezében a pártcímeres zászlóval. - A glóbuszon Nagy-Magyarország kontúrja, azon a sugaras szív, amelyben csonka országunk látszik a koronás címerrel - adta mindjárt a jelkép magyarázatát. - A szellem győzelme, a marxizmus-leninizmus és az ateista filozófia halála. Ettől a hullaszagtól kell most nekünk fertőtleníteni az országot. Csamangó Ferenc a nagygyűlés programadó szónoklatában sajnálkozott, hogy kevesek bátorsága manapság a nemzet és az igazság vállalása. Az államformáról szólva kifejtette, Magyarország ezerszáz éve még fejedelemség volt, majd királyság, a népköztársaság után pedig a köztársaság következett. Dönteni csak népszavazással lehet. Megjegyezte, Mátyás király uralkodása idején szólásszabadság volt, s lehetőség az érvényesülésre. A párt programjában, amelynek írott változatát egyébként a vezetőség megküldte a sajtónak is. mint lehetséges köztörvényes büntetési forma, szerepel a csonkítás. Csamangó megbízott ügyvezető elnök a nagygyűlésen elmondta, nem akarnak bántani senkit, nem akarnak embereket a végtagjaiktól megfosztani, ennek az országnak szüksége van a munkáskézre - ámbár, tette hozzá, a gyereklányok megerőszakolóinak és egyéb brutális bűnözőknek az esetleges feldarabolása, testrészeik, veséjük, koponyájuk kihelyezése a közforgalmú helyeken igen hatásos és - emlékeztetett a Bibliára: „szemet szemért, fogat fogért" - erköl• „Fertőtlenítés a lenini hullaszag után" Büntetése: csonkítás „Belsőséges" zászlóbontás a Sportcsarnokban esi nézőpontból is igazolható példa volna. Leszögezte azonban, mégsincs ilyen szándékuk. Teljesítménybéres közmunkát javasolt és a börtönök megszüntetését. Felesleges, mondta, hogy szállást, élelmet, fűtést és világítást biztosítsunk a társadalom- és életellenes bűnöző egyedeknek. A tisztességes bért a tisztességes munkáért elve a párt reményei szerint kiküszöbölhetővé teszi a prémiumot - ezért különben is a munkások dolgoznak meg, nem az igazgatók. Gazdasági elképzeléseit fejtegetve Csamangó Ferenc viszonylag könnyen megoldhatónak látta a lakáshelyzetet: öt nagy téglagyárat kell építeni északon, délen, keleten, nyugaton és az ország közepén -, s ezekben például munkaszüneti napokon műszakvállalásával kiki megtermelhetné a maga számára szükséges építőanyagot, amelyből aztán a részére kiparcellázott telken családi kalákában felhúzhatná az épületet. Az ismertetett program egyebek között középerős munkásosztályt, adócsökkentést, elviselhető inflációt, kisebb állami bürokráciát, egységesebb nyugdíjrendszert, korszerű egészségnevelést ígér, s nadrágszíjhúzást a vezetőknek is, hogy „együtt sírjanak és nevessenek a néppel". Király B. Izabella, a nagygyűlés meghívott vendége üdvözölte az újabb nemzeti zászlóbontást, ugyanakkor kijelentette, az itt felvázolt program több pontjával nem ért egyet, s felhívta a szegediek figyelmét, hogy mindezt érdemes átgondolniuk, ha esetleg csatlakozni akarnak majd a Magyarságért választási szövetséghez. Ó. J.