Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-10 / 288. szám

PÉNTEK, 1993. DEC. 10. ||NS| A VÁROS 7 Kik hagytak cserben kiket? Képviselői-polgármesteri pengeváltás Nyílt levél Szeged polgármesterének Tisztelt Polgármester Úr! A politika kétségkívül olyan terülel, amelynek egyes jelenségei, összefüggései szinte kínálják az allegóriák, parabolák gyártását vagy épp az ószövetségi küzdelmek megelevenítését: jók és gonoszok, arkangyalok és Belzebubok stb. Politikai jóízlés kérdése, ki, mikor és mennyire enged az ilyenféle csábításoknak. Másfelől van egy küszöb - nevezhetjük „liberális minimumnak" is amely szakmánkban feltételezi a valóság összetettségének elismerését, valamint a részigazságok ötvözésének igényét. Erről is szólnak az alábbi sorok. „Lippai Pál szerint: Az országgyűlési képviselők cserben hagyták a lakosságot" - olvasom városunk lapjában (DM 1993. dec. 4.), majd az indoklást, miszerint a „veszteség" az önkormányzat számításai szerint meghaladja a Szegedi Nemzeti Színház teljes, évi költségvetését. Azaz: a gonosz Parlament nem átallotta kizsebelni az önkormányzatokat, tehát: én mint önkormányzat (polgármester) tényleg nem tudok mit csinálni, ha majd szimfonikus zenekar, színház vagy szabadtéri színház jön hozzám pénzt kérni. Azt hiszem, erre mondaná a viccbeli Kohn bácsi, mint a pénznyelő automata előtt: Ügyes! A helyzet ráadásul az otromba vicc tartalmi részleteivel is összecseng: tudjuk ugyanis, hogy az ethlonként szolgáló Szegedi Nemzeti Színház költségvetésének döntő részét - Koha Róbert önkormányzati képviselő közzétett adatai szerint (DM dec. 4.) - a visszautalt központi támogatások teszik ki. A mutatós összehasonlítást meg végképp lerontja, ha a négy szegedi művészeti intézménynek kiutalt 145 millió önkormányzati forint mellett háromnak 175 millió forintos költségvetési támogatása áll. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzat megtakarításai - az adatok szerint - 1990 és 1993 között az összköltség vetéshez viszonyítva 1,15 százalékról kb. 20 százalékra nőttek. Polgármester úr, állításaidról eszembe jut egy másik, egy évvel ezelőtt harsogó újságcím: „Rossz gombot nyomtak..." (DM 1992. dec. 4.); ott megfogalmazott sérelmeidet azóta is visszahallom nyilatkozataidból. Én akkor nem válaszoltam. Gondoltam, azon a polgármesteri összejövetelen világossá vált a jelenlévők előtt, hogy mi, országgyűlési képviselők a gomb megnyomása előtt egyszerre szembesülünk a város és az ország gondjaival. Az sem titok, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselők másként osztoznak annak felelősségében, hogy január l-jén lesz vagy nem lesz elfogadott költségvetése az országnak. Sajnálatos félreértésnek tartom, ha hozzászólásomat „megszavazásnak", költségvetési szavazatomat pedig „szószegésnek" minősíted. Mi azóta nem is találkoztunk. Márpedig az érdekegyeztetés bonyolult folyamatának amelynek mindketten szereplői vagyunk - megvannak a maga írott és íratlan szabályai. En nem nevezném „felkeresésnek" azt, hogy egy fogadás táncbemutatója alatt véletlenül rám akadsz, és a dübörgő hangszórók előtt elősorolod egy feltételezett költségvetési merénylet tényeit. Ha pedig számokról beszélünk, nem felejthetjük el, hogy azt a hiányzó hat szavazatot a Téged támogató Fidesz 54 százalékban hiányzó képviselői (azaz: 12 fő; nevük visszakereshető a Magyar Hírlap hirdetésében) is leadhatták volna. Nekem most nem kell mentséget keresnem: a szavazáskor Rómában voltam kiküldetésben (lásd: DM dec. 8.), s ott Nem szívesen írogatok nyílt leveleket, sokkal jobban becsülöm a közvetlen tárgyalásokat és ezek nyilvánosságra hozott eredményeinek betartását. Ha azonban megszólítottál - úgy illik -, válaszolok. Igenis, az a véleményem, hogy „az országgyűlési képviselők cserbenhagyták a lakosságot". Természetesen most nem azokról beszélek, akik igazoltan voltak távol a költségvetés részszavazásától. De a személyi jövedelemadó visszajuttatandó hányadának 35 százalékos javaslatát a jelenlévő képviselők közül az MDF csak 11, a Kisgazdapárt 28, a Kereszténydemokrata Párt 18 és a Magyar Élet Igazság Párt 0 (!) százaléka támogatta, holott 1990-ben még a teljes 100 százalék, 1991-92-ben 50 százalék került vissza az önkormányzatokhoz, és a tervezet most 30 százalékot javasolt. Hiába támogatta az SZDSZ, MSZP és Fidesz valamennyi jelenlévő képviselője az 5 százalékos igyekeztem szolgálni nemzeti érdekeinket. Polgármester úr, ha és amikor szükségét látod, üljünk le, és tárgyaljuk meg városunk és az ország dolgait. Nyilván ott kell kezdenünk, hogy 1990ben Szeged három, egyéni kerületben megválasztott képviselője hiába kért, keresett szerény irodát a városháza hivatalában. Azóta eltelt három év, tesszük a dolgunkat. Ha akkor másként alakul, talán mi is többször találkoztunk volna. Szeged, 1993. december 8. Dr. Bratinka József országgyűlési képviselő többletet, mégis az ellenzéki pártok számos, igazolatlanul távollevője ezzel a magatartásával hozzájárult a javaslat elvetéséhez, amit ugyanilyen cserbenhagyásnak tekintek. Mindenki tudta ugyanis, hogy az önkormányzati szövetségek pártoktól független küldöttsége néhány nappal korábban kérte a belügyminiszter urat, mint az önkormányzatok felelősét a 35 százalék támogatására, és az egész országban felkértük az országgyűlési képviselőket az önkormányzatok érdekeinek megfelelő álláspont elfoglalására. Amellett, hogy számos, a koalícióhoz tartozó képviselő szavazott igennel, a jelenlévő Csongrád megyei képviselők közül egyetlen egy sem támogatta ezt az önkormányzatok szempontjából rendkívül lényeges javaslatot. A sors különös fintora, hogy á mi 6 jelenlévő megyei képviselőnk: dr. Papp Lehel György, dr. Grezsa Ferenc, dr. Kószó Péter, Póda Jenő MDF-es. dr. Mihály Zoltán és Pintér István kisgazda-képviselők „igen" szavazata elég lett volna a sikerhez, amely csak Szeged esetében 214 millió többletforrást jelentett volna 1994-re. (Ennek nagyságát érzékeltettem a színház költségvetésével, melyhez semmi köze nincs annak, hogy milyen forrásból nyeri az anyagiakat.) Erre pedig igen nagy szükség lett volna jövőre, hiszen azon túl, hogy a város költségvetésének közel 80 százaléka oktatási, kulturális, egészségügyi intézményeink és a kommunális vállalatok támogatására fordítódik, a központi támogatási normatíva pedig már két éve 0 százalék bér és 0 százalék dologi automatizmussal számol átlagos évi 23-25 százalék infláció mellett, tehát mindezeken túl belép a közalkalmazotti törvény bértáblázata miatti többletkiadás. Ez Szeged esetén (az egészségügyi dolgozókon túl) 680 millió forintot igényel, melyből a központi forrás csak 209 milliót fedez, 209 millióra az önkormányzatnak hitelt kell felvenni (igaz kormánygaranciával), de 262 millió forintot saját költségvetésből kell hozzátenni,' és ugye ez jelentősen meghaladja a kért 214 millió forintot, ami egyébként éppen a szegedi keresők jövedelemadójának 5 százalékát jelenti. Ha pedig az egy évvel ezelőtti szavazást említed, ahol jelen voltál, és magad sem szavaztál igennel az önkormányzatokat támogató módosító javaslatról, akkor végképp nem értelek. Az általam összehívott megyei polgármesteri értekezlet (amely azért mégiscsak megfelelő fórum) színe előtt éppen a jelenlévő országgyűlési képviselők módosító hozzászólásaival alakítottuk ki nyilatkozatunk végleges szövegét, amely nektek is megfelelt, és a jegyzőkönyvvel együtt részetekre írásban megküldtünk, és amelyre semmi kifogásoló válasz nem érkezett. Ezek után valóban megdöbbentem, hogy ettől eltérően szavaztatok többen. Az idén már nem volt ilyen közvetlen tárgyalás, nem volt jegyzőkönyv és közös nyilatkozat. Csupán kértük képviselőinket. Nem a magunk, hanem a településeink lakossága érdekében. Úgy látszik, sajnos hiába. Végül szeretném eloszlatni egy bizonyosan jóhiszemű félreértésedet, miszerint az önkormányzat összköltségvetésében mintegy 20 százalék megtakarítás van. Felelősségem tudatában,nyugodtan kijelentem, hogy lényegileg nincs megtakarítás. 180 ezer forint körüli általános tartalékkal rendelkezik a város, azaz lakosonként kb. 1 forint szabadon felhasználható összeggel. Ami ezt meghaladó minden egyes forinttal rendelkezünk, az a képviselő-testület által meghatározott célokra (folyamatban lévő beruházások, felújítások) biztosított összeg. Annyira így van ez, hogy a költségvetés tárgyalása során három célra összesen 153,5 millió forint felvételéről határoztak a képviselők, melyet ténylegesen fel is kellett volna venni, ha a szabadtéri nézőtér, kórházi hulladékégető, takarékos közvilágítási beruházások még az idén megvalósulnak. Nem hiszem, hogy a képviselők irodája a helyiséghiánnyal küszködő városházán olyan ügy lenne, amely képviselőinknek a lakosság érdekeivel szembeni szavazását indokolná, és bízom abban, hogy képviselőink - és köztük Te is - hívásainkat elfogadják, és hajlandók lesznek megismerkedni mindennapi gondjainkkal és problémáinkkal. Szeged, 1993. december 9. Üdvözlettel: Dr. Lippai Pál polgármester Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Jóska! • Ki kicsoda a Ki kicsodában? Rövid életrajzok gyűjteménye Népvándorlás akadályoztatva... Hogy ezek a számok nagyok vagy kicsik, az majd akkor derül ki, mikor használatba kerül a könyv. A kötet szerzői a legjobb szándék ellenére sem törekedhettek a teljességre, mert véleményük szerint minden válogatás magában hordozza a hiba esélyét, illetve: nagy valószínűséggel nem létezik objektív névsor. Bár a számok magukért beszélnek: mintegy 20 ezer embernek több mint 40 ezer levelet küldtek ki a szerkesztők, s méréíeik alapján az összegyűjtött üres borítékok súlya már túl van az egy mázsán. Akadtak azonban furcsaságok is, ami egy ekkora méretű vállalkozás természetes velejárója, ugyanakkor ezek a „mellékzöngék" is megérnek egy misét. A levélben megkeresettek között sokan akadtak, akik azt kérték, hogy ha törik, ha szakad, őket mindenképpen hagyják ki a kötetből. Hogy miért? Elkezdődhet a jóindulatú találgatás. Az idén szeptember 15-én zárták le azt a hatalmas adatbázist, amelyből a Ki kicsoda? című könyv készült, benne közel 8000 hazai kortárs, és közel 6000 külföldi „röpke" életrajzot találhatnak. Tehát ha valakit nem találnak a könyvben, könnyen megeshet, hogy saját kérésére vált elérhetetlenné. Ezzel szemben sokan rafinált trükkök segítségével próbáltak bekerülni a könyvbe. Például: „Köszönöm, hogy levelükkel megkerestek... ", holott az égvilágon senki nem kereste őket. Akadtak olyanok, akik a szponzorálás jótékony leple alatt pénzért szerették volna megvásárolni helyüket a könyvben. Az ok? Talán úgy gondolták, hogy ezzel mégiríkáhb létező személylyé válnak, de a még egyszerűbb válasz az lehet: pénzzel minden elérhető, még az is, hogy a valakiből egy név legyen - gondolhatták. Akinek megvannak az előző Ki kicsoda? könyvek, az talán érdeklődéssel követheti nyomon, hogy kinek hogyan változott az életrajza, netán hogyan alakult át a múltja. Ugyancsak a szerkesztők tájékoztatójából derült ki, hogy bizony számos ember átírta a múltját. Ma már nem csupán azt húzzák ki az életrajzból, hogy az. MSZMP-ben milyen tisztséget töltöltek be, de az azóta alakult pártok is „priuszt" jelentenek. Azonban e komoly pálfordulások inkább a közélet kevésbé ismert szereplőire jellemzőek. A kötet érdekességei közé tartozik még, hogy legifjabb szereplője Polgár Judit sakkozó (1976. júl. 23.), legkorosabb pedig Zboray Bertalan gyógyszerész (1899. szept. II.). Az idén megjelent Ki kicsoda? ban 210 féle nemzetiség szerepel, és 769 féle foglalkozás. Podmaniczky Sziláid • Rangos vendégeket hívott meg tegnap estére a szegedi helyőrségi klub színháztermébe Koha Róbert önkormányzati képviselő, közbiztonsági tanácsnok. A Határaink védelme - Századvégi népvándorlás címmel rendezett nyílt fórumon részt vett Nováky Balázs, a határőrség parancsnoka, Póda Jenő, szegedi országgyűlési képviselő, a Parlament honvédelmi bizottságának alelnöke, valamint a kiskunhalasi és az orosházi határőrigazgatóságok parancsnokai. A nagyszámú érdeklődő előtt tartott beszámolóikban a meghívottak ismertették a rendszerváltozás utáni években kialakult helyzetet, a korábbi Ceauesescu-érában kezdődött, majd a kis-Jugoszláviában dúló testvérháború okozta migrációs hullám feltartóztatására kifejtett tevékenységüket és az ezzel kapcsolatos napi problémákat is. A kérdések zöme határaink biztonságosabbá tételére, a sokak szerint „fellazult" határőrizet (berepülések, az ismert kamionos-áttörés stb.) megszigorítására, az esetleges ukrán menekülthullámra vonatkozott. Az illetékesek megnyugtató válaszaiból kitűnt, hogy bár „lezserebbnek" tűnik a jelenlegi határsávvédelem, nincsenek „kiváló határőr községek", mint korábban, az országhatár védelme ma is elsőrendű feladat, s ennek érdekében a határőrség, értelemszerűen szorosan együttműködve a honvédséggel és a rendőrséggel (mindenekelőtt a mélységi ellenőrzés lebonyolításában), a maga lehetőségeinek birtokában mindent elkövet, hogy a állapolgáraink biztonságban érezhessék magukat. K. F. Kálvária kereskedelmi bevásáriócentrum! Szenzációs sorozatunk könyv alakban! Posztobányi László: Egy eltussolt gyilkosság nyomában Mi történt Nagymágocson 1977. szeptember 4-én? Miért kellett meghalnia egy 24 éves fiatalembernek? Öngyilkosság volt, vagy gyilkosság? Mi az igazság? Mindez kiderül új könyvünkből MEGVÁSÁROLHATÓ AZ ÉLELMISZERÜZLETEKBEN. FIGYELEM! Helyiségek kiadók reális áron a Belvárosban! Üzlet, raktár, iroda pártoknak autókereskedés, - konditermek, fodrász- és kozmetikai szalon, vendéglátók, egyéb tevékenységi körök részére Szeged, Kálvária sgt. 9-11. (volt Szervo) Decemberre „Karácsonyi bevásárlócsarnok" kiskereskedők részére olcsón! Kereskedelmi képviseletet is ellátunk! Érd.: Skandinavien Trade Kereskedelmi Kft. Szeged, József A. sgt. 51. Telefon: 62474-081, 473566, 7-16 óráig. Fax: Ó2473-565 Megnyílt a „Kálvária" festékáru és háztartási bolt festőknek, közületeknek és a lakosság részére széles választékban kaphatók: - MEDIKÉMIAI termékek teljes választéka: - Hipolit termékek árengedménnyel NYEREMÉNNYEL - festékek, tisztítószerek, - ragasztók, - lakkok, - tömítők, - autóápolási termékek - fagyállók (Prevent) - autóalkatrészek végkiárusítása - illatszerek Szeged, Kálvária sgt. 9-11. (volt Szervo Autósbolt helyén) Nyitva: H-P: 8-17 óráig. Sz.: 8-12 óráig. Telefon: 62024-155 Megnyílt a „Kálvária" Diszkont és Bizományi Áruház Karácsonyi meglepetések reklámáron: LEGO, Matchbox, Barbie, egyéb játékok, járókák, baby kompok, sportárúk - fenyő asztali díszek, - selyemvirágok - péntárcák, neszesszerek, ágyneműk, függönyök, méteráruk, ruházati áruk Bizományosi értékesítésre átveszünk: jó állapotban lévő bármilyen használt árut. Szeged, Kálvária sgt. 9-11. (volt Szervo munkafelvétel helyén) Nyitva: H-P: 10-18 óráig, Szo.: 10-13 óráig. Ezüst- és aranyvasárnap 10-13 óráig. Telefon: 62321-485