Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-08 / 286. szám

SZERDA, 1993. DEC. 8. [3SÍ ^n /€?. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Régi szegedi mesterek Rubinfalvi, a kulcskirály Azok közé a régi mesterek közé tartozik, akik nem szakmunkásiskolában tanulták a szakmát, hanem maguktól, az életből. Maszekok voltak a háború előtt, a háború után, kapitalizmusban, szocializmusban, és azok maradtak most, a rendszerváltás után. Mindenki ismeri. Ha már a hamiadik gyorsmásoló küldi el az embert azzal, hogy nincs kellő alapanyaga, az ember ' előbb-utóbb nála köt ki. Szerződésben áll a legtöbb külföldi céggel, szerez mindenkinek mindent, elavult zár „nyitját", legújabb autóhoz slusszt. Hatalmas tábla lóg a feje fölött: Rubinfalvi, a kulcskirály. - Aki ért a kulcsokhoz meg a zárakhoz, be tud jutni oda is, ahová mások nem. Nem próbálták még megvenni a tudását? - Dehogynem. Bűnözők is, a rendőrök is. A bűnözőknek soha nem álltam kötélnek, pedig el nem lehet mondani, hányféle fortéllyal próbáltak megkörnyékezni. Hoztak nekem péncélszekrénykulcsot azzal. hogy a főnök kéri, másoljam le. Mondtam, hogy ne nézzenek madárnak, hozzanak megbízást a főnöktől. Olyan is volt, hogy hoztak egy kulcsot mondván, a saját páncéljuké, és nem tudták megmondani, milyen a zár. Fotó: Nagy László Rubinfalvi Mihály: Amit ember zárt be, azt ki is lehet nyitni - A rendőrség mennyit fizet egy hivatalos „betörésért"? - Az attól függ, húsz percet bajlódok a zárral, vagy két napot. - Melyik volt a legemlékezetesebb esete? - Kinyittattak velem egy páncélt azzal, hogy több millió van benne, és amikor végre sikerült kinyitni, kiderült, hogy teljesen üres. - Hogy tanulja meg valaki, hogyan kell kinyitni egy pán-cél-zárat? - Tudja, amit ember zárt be, azt az ember ki is tudja nyitni. Mindent meg lehet tanulni, csak alaposan meg kell figyelni, gyakorolni kell. Apámmal a A megye két városában Vásárhelyen és Szegeden - is irodája van a Code-In Bt.-nek. Megkértük Hampel Tamást, a társaság cégvezetőjét, hogy mondjon néhány szót a vállalkozásukról. - Egy éve határoztuk el, hogy ismereteinket önállóan hasznosítva saját társaságot hozunk létre. Igyekszünk komplex szolgáltatást nyújtani, ezért a vállalkozás-szervezés, cégmenedzselés mellett vállalkozások. intézmények működésének ésszerűsítését, teljes hitelpályázatok elkészítését is vállaljuk. Alapító okiratok, társasági szerződések és szabályzatok összeállításával is segítségére vagyunk a vállalkozóknak, vállalkozásoknak. Sokan ingatlanközvetítési tevékenységünket ismerik, melynek keretében ingatlanforgalmazással, értékbecsléssel, hitelfedezet-igazolások kiadásával foglalkozunk. Különlegesnek számít országosan is a befektetői társaságok szervezése és a számítógépes adattárunk. - Úgy tudom, ingyenes a Code-In Bt. adatbankjába való bekerülés, de akkor mi ebben az üzlet? - Pillanatnyilag csak az eladók számára ingyenes a bekerülés. és csak a vételi megbízással rendelkező ügyfeleink tekinthetnek be az adatbank egészébe. Ha egy megbízás teljesül, felünk a közvetítési díjat megfizeti. Az természetes, hogy valamennyi megbízással rendelkező ügyfelünk automatikusan kerül be a számítógépes adattárba, erről minden érdeklődő kap felvilágosítást. Címeket, neveket telefonon nem, csak személyesen adunk ki. - Milyen ügyekkel keresik fel a Code-In Bt.-t a leggyakrabban? - Gyakran kapunk értékbecslésekre megbízást, hasonlóképpen a bankok számára készítendő vállalkozói hitelfedezet-értékelésekre is. Mivel pontosan figyelembe vesszük a pénzintézetek elvárásait, a visszajelzések szerint megnyugvással fogadják, ha tőlünk származik a fedezetbiztosíték becslése. A nagy kiterjedésű erdő és mezőgazdasági ingatlanok forgalmi érték becslésére szolgáló módszerünket és annak számítógépes feldolgozásra alkalmas adaptációját a Magyarországon működő külföfdi ingatlanközvetítők is hasznosnak és általuk alkalmazhatónak minősítették. Mint máshol, Csongrád megyében is szeretnénk megteremteni az intézményes együttműködés feltételeit. Külföldi kapcsolataink alapján talán befektetési tanácsadó centrummá is válhatunk. Ocsovszky László 100%-os kárpótlásijegy-felvásárlási akció! A Biztonságos Befektetések Nemzetközi Szervezete a kárpótlási jegyek értéknövelése és a privatizáció elősegítése érdekében FOLYTATJA A KÁRPÓTLÁSI JEGYEK 1()0%-ON TÖRTÉNŐ KORLÁTLAN MENNYISÉGŰ FELVÁSÁRLÁSÁT. Kifizetés: 12 havi egyenlő részletben. Akció kezdete: 1993. december 2„ akció vége: 1993. december 15. Cím: Szeged, Moszkvai krt. 25/A. Tel.: 62/320-596, rádiótel.: 60-387-180. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9-17 óráig, szombaton: 8-14 óráig. háború után kezdtünk el lakatosmunkával foglalkozni, mert akkoriban arra nagy szükség volt. Kézzel csináltunk mindent, nem ilyen programozható csodamasinákkal, mint amilyen most itt van. Volt módunk megismerni a zárakat, mert hajszálpontosan kellett dolgoznunk. - A háborúban kint volt a fronton? Hol? - Nagyon jó kis gyógyüdülés volt. Annyira jó, hogy inkább nem is beszélek róla. - Látom, vagy száz kancsó ióg itt a feje fölött. Miért kezdte el gyűjteni? - Egyszer, egy barátomtól kaptam egy Miska-kancsót a névnapomra. Megtetszett, vettem még egyet-kettőt. Az emberek meg látták, hogy szeretem, és hozták egyiket a másik után. - A lámpákat is gyűjti? - Azokat én gyártottam. Enyém volt a lámpagyár, amíg el nem vették. A háború után tulajdonosokat kerestek az elhagyott gyárakba. Megvettem a lámpagyárat. Azután egyszercsak besétált egy bőrkabátos ember, és azt mondta, egy órán belül hagyjuk el a gyárat, mert államosítják. Azt is alig akarta megengedni, hogy egy lámpát emlékbe megtarthassak. - Nem követel kárpótlást? - Ugyan már, mit kezdenék vele? - Hogy csinálja azt, hogy magánál mindig meg lehet csináltatni olyan kulcsot is, amit máshol nem vállalnak? - Kapcsolatok kérdése az egész. Nekem mindenütt van beszerzési forrásom. - Az ugye nem véletlen, hogy minden kulcson rajta van egy „R" betű? - Naponta jött valaki, hogy nem jó a kulcs, amit állítólag én csináltam. Persze, soha a kezemben sem volt. Ezért egy idő óta minden kulcsba belenyomom a betűjelem. Hát én hozzam helyre, amit mások elrontanak? - Hogy megy az üzlet? - Rosszul. Olyan sok kulcsmásoló van ma már a városban, hogy kicsi a forgalom. Adót meg annyit kell fizetni, hogy a kevés haszonból is alig marad. Keczer Gabriella Befektetési centrum § KÖNYVELÉSI ÉS ADÓTANÁCSADÓ jk (k YOUNG Consulting Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 6723 Szeged. Pille u. 28. T.: 62/322-901. Adótanácsadás, könyvvezetés. MERIDIONAL BT. Szeged. Szt. István tér 12-13. T.: 324-987 Számitógépes könyvelés, tb-ügyintézés, adótanácsadás. SZÁMTAX Kft. Szeged, Szent-Györgyi A. u. 2. T.: 430-838. Könyvvizsgálat, sztk-Ugyintézés. Pick Márk Az 1876. évi szegedi ipari kiállításon három szegedi szalámikészítő kapott dicséretet kiváló minőségű áruikért. Ezek voltak a kezdeti próbálkozások, azonban a jelentős és nagy vállalkozó Pick Márk volt, akt 150 éve, 1843. december 13-án született Szegeden. A csehmorva származású kereskedő 1869-ben alapította terményüzletét Szegeden, amelyet a későbbiekben fokozatosan fejlesztett. Már 1872-ben paprikaőrlő-teleppel és paprikakereskedéssel bővült a cég. A gyors terjeszkedést jelzi, hogy 1878-ban iparigazolványt kért: „Pick Márk terménybizományos üzlet ipargyakorlási szándékát jelentvén be, miután a felmutatott okmányokkal az ipartörvény első szakaszában előírt követelményekkel bír, Szeged szabad királyi város iparűző lajstrába 175. szám alatt bejegyeztetvén, s ezen bejegyzésről... az iparigazolvány kiadatott." Ennek birtokában kezdte meg a szalámikészítést. A szalámigyártás 1883-ban vált külön a cég többi üzletágától. Jelentősebb termelést, a nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította cl, Olaszországból hozott munkásokkal. Két év múltán a Margit (ma Gutenberg) utcában vásárolt nagy kiterjedésű telepet, ahol már szalámikészító'-niűhely mellett szárítót és füstölőt is építtetett. Azután a cégtulajdonos minden egyebet elhagyva, 1886-ban kizárólag szalámikészítésrc kért iparengedélyt. A Pick-cég 1897-ben még elég széles körű tevékenységet folytatott, és tiszta haszna évről évre nó'tt. Komoly előrelépést jelentett, amikor 1900-ban a Felső Tisza-partra, a Maros utcába, az egykori Felmaycr-telepre költöztek át, ahol már jelentősebb beruházást is végrehajtottak. Paprikanialom-üzemUket 1901-ben megszüntették, és a terménykereskedést is minimálisra zsugorították. A szalámitermelés e század első évtizedeiben vált a cég főtermékévé. A Tiani szalámigyárat 1907-ben vásárolták meg. Az alapító halálát követően (Szeged, 1892) a cég az özvegy és annak bátyja, Weisz Mihály tulajdonába ment át. Az üzletbe a legidősebb fiú, Jenő 1906-ban lépett be, és ezzel új korszak kezdődött a cég életében, jelentősen növelve a technológiai berendezések értékét. A nagy családi háborúság 1919-ben kezdődött, amikor a fiatalabb Pick Móric építészmérnök szintén „beszállt" az üzletbe. A harmadik fiútestvér, Pick-Petri Lajos szobrászművész, majd Pick Margit (aki gróf Berthold Antalhoz ment feleségül) szintén részesedést követelt. Weisz Mihály kilépett, és 1921-ben megalapította az Alföldi szalámigyárat. A Bécs melletti és 1922ben alapított gyárat Pick Móricra bízták. A szalámigyárat 1934-tűl kezdődően egyedül Pick Jenő vezette, majd az iparágon belül hamarosan vezető helyre került. Nagy felkészültségű szalámimestereit is meg kell említenünk, mint Szokolay Szilárdot, Obradovics Sztojkót, Hárs Ferencet, majd Juhász István főmérnököt. A zsidótörvény végrehajtásaként 1942-től a gyárat Biharváry Gusztáv katonatiszt, majd Pick Jenő veje, Bányász Ferenc vezette. Pick Jenőt 1945-ben előbb internálták, majd 1947-ben ismét ő a vezető. Az államosításra 1948. március 26-án került sor. Pick Jenő fia, dr. Pick Tamás nemrégiben keresetet nyújtott be a részvénytársasággal szemben, és itt részeredményeket ért el. Fájlalja, hogy apja alkotó tevékenységét annak idején mostohán értékelték. Pick Márk unokája Amerikából 1992-ben hazatelepült, és itthon szociálpolitikával foglalkozik. Bátyai Jenő A Gazdaságkutató Rt. előrejelzése (2.) Középtávon nem nő az infláció A kialakult feszültségekkel terhes gazdasági helyzet, valamint a várható politikai fejlemények figyelembevételével a GKI Rt. úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 1994-ben stagnál. Ezen belül arra számítanak, hogy ismét az ipar, az építőanyagipar és a hírközlés teljesítménye emelkedik, és az agrárszféra, a szállítás, illetve a közszolgáltatások teljesítménye esik vissza. A belföldi felhasználás tovább nő, de minden bizonnyal az ideinél kisebb ütemben. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal, a beruházások 6-8 százalékkal emelkednek. A készletek felhalmozása feltehetően nem nő. Ilyen feltételek mellett és a külpiaci értékesítési körülmények igen lassú javulásával számolva az export inkább már csak az agrárszférában mérséklődik, az ipari termékek kivitele lényegében stagnál. A behozatal enyhe bővülésére számítva a külkereskedelmi mérleg hiánya csak viszonylag kis mértékben haladja meg az ideit, kb. 3,5 milliárd dollár lesz. A folyó fizetési mérleg deficitje 3 milliárd dollár körül várható. Ennek legalább felét új nettó eladósodásként kell finanszírozni. Ezért a kutatók arra számítanak, hogy a devizatartalékok a jelenlegi, viszonylag magas szintről lecsökkennek. Ésszerű gazdaságpolitika esetén a kialakuló eladósodás finanszírozható új hitelek felvételével, bár nyilván romló feltételekkel. Bizonytalanná válik viszont, hogy milyen módon folytatható az együttműködés a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. Az államháztartás deficitje tovább nő. A költségvetési törvényjavaslatban 150-200 milliárd forint „lyuk" található (a túlbecsült adó- és privatizációs bevételek, az alábecsült kamatkiadások, konszolidációs terhek stb. miatt). Az így előálló többletdeficit egy részére lehet ellentételt találni, de ez valószínűleg súlyos feszültségeket okoz az intézményi szférában, másfelől lényeges politikai prioritásokat érinthet. Nem lehel kizárni komoly évközbeni deficitmérséklő intézkedések szükségességét. A GKI Rt. jövőre 350 milliárd forint költségvetési hiányt valószínűsít, ami egybeesik az előrejelzés véglegesítésének napján tett pénzügyminiszteri bejelentéssel. Az infláció az év elején ugyan viszonylag alacsonyabb lesz, de az. év egészét tekintve nem mérséklődik. Bár nemzetközi tapasztalatok szerint legkisebb esélye az infláció szintenmaradásának van, a GKI Rt. szakértői szerint Magyarországon mégis az 1992-93-as 23 százalék körül lesz. Az. inflációs nyomás a magyar gazdaságban középtávon tartósan 20 százalék felett állandósul. A munkanélküliség is gyakorlatilag stagnálni fog, a regisztrált munkanélküliek és az ellátottak száma azonban csökken. Végül: a GKI Rt. azzal számol, hogy a magyar gazdaság helyzete 1994-ben enyhén tovább romlik. Ismét fokozódik a külső eladósodás, sajnos főként a belső államadósság miatt, bár némileg már a beruházások élénkülését is finanszírozva. A destabilizáció folytatódik, de az egyensúlytalanságok még kezelhetők, a kilábalás esélyei nem vesznek távoli ködbe. Ennél jobb helyzet eléréséhez erőteljes gazdaságpolitikai irányváltásra, jelentős lépéssorozatra lenne szükség. A GKI Rt. prognózisa azt feltételezi, hogy számottevő változásra legkorábban 1994. második felében kerülhet sor, amely azonban elsősorban 1995-re gyakorol számszerű hatást. Ekkor - a valószínűleg restriktív lépések miatt - elképzelhető a GDP kismértékű újbóli visszaesése, de párhuzamosan az egyensúly és a vállalkozási feltételek javulása.