Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-08 / 286. szám

A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE » Duna Bank: kártyára tett MTI - Telefotó Baleset kizárva. Bankkonszolidációban megerősítik A Duna Bank a jövőben az általános kereskedelmi banki tevékenység háttérbe szorításá­val egyre inkább lakossági pénzintézetként kíván tevé­kenykedni. Ezt szolgálja a bankkártya-üzletág további fejlesztése is - mondta Sala­mon Csaba, a pénzintézet ve­zérigazgató-helyettese a bank csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Duna Bank Rt. már öt éve van jelen a hazai bankkártya­piacon. A banknak jelenleg ötféle kártyája van forgalom­ban. ebből háromfajta - a kék. az ezüst és az arany - az Eurocard/MasterCard kártya­rendszernek is tagja. Az ötféle Duna Bank-kártyából összesen mintegy 40 ezer darabot hasz­nálnak napjainkban hazánkban, ezekkel közel 150 ezer tranz­akciót bonyolítanak le havonta. Az éves forgalom több mint 10 milliárd forintot tesz ki a kár­tyákhoz kapcsolódóan. A pénzintézet közel 5000 keres­kedővel kötött szerződést a kártyák elfogadására. Az elfo­gadóhelyek háromnegyed ré­szén a megállapodás kiterjed az Eurocard-kártyák elszámo­lására is. A bank december elejétől azon külföldi állampolgárok­nak, akik Eurocard/Master­Card-kártyákkal rendelkeznek, új szolgáltatást vezetett be. Le­hetővé tették, hogy azok a kül­földiek, akik a Duna Bank Rt. elfogadóhelyein 25 ezer forint felett vásároltak, egyszerűen vissza tudják igényelni a ha­zánkban vásárolt termékek áfáját. A jövő egyik célkitű­zése, hogy a kártyákhoz kap­csolódó számlákon a jóváírás azonnali legyen, azaz „on-line" rendszerben történjen. E szá­mítástechnikai fejlesztés vár­ható költsége 100-120 millió forint lesz. A kártya-üzletág egyébként már jelentős nyere­séggel működik a banknál. A jövő évi tervek között szerepel a pénzintézet bankkártya-vá­lasztékának további bővítése is. így szó van arról, hogy a közületek részére úgynevezett „charge"-kártyákat, azaz idő­szakonként terhelhető kártyá­kat bocsátanak ki. Ezekről a cégek maximum 500 ezer forintig vehetnének fel hitelt. A tervek szerint a Duna Bank is részt vesz a napirenden lévő bankkonszolidációs folya­matban. A jelenleg 1 milliárd forint alaptőkéjű pénzintézetet jelentős mértékben megerő­sítik. és várhatóan az Állami Vagyonügynökség mellett az ÁV Rt. is tulajdonossá válik. Az ÁVÜ a mostani alaptőké­ből 72.5 százalékkal rendelke­zik, további jelentős tulajdonos még, mintegy 20 százalékban, a Magyar Hitel Bank Rt. A pénzintézet vezetése még nem ismeri konkrétan a konszolidá­ciós feltételeket. / Uj forintbankjegy \jegyvenhét évvel ezelőtt, amikor az inflációs pengőt 1 V Magyarországon felváltotta az új forint, senki nem gondolta, hogy ez a sorozat és annak technikai elemei négy évtizedig szolgálják a magyar bankjegy-forgalmat. Az akkor kibocsátott címleteket követte az 50 Ft-os. és csak évtizedekkel rá - újabb három címlel - az 500, 1000 és 5000forintos bankó. Ezek közül az 500forintos több mint húszéves A világ bankjegy-kibocsátási történelme bizonyítja, hogy 15-20 évenként szükséges a bankjegycsere, a kor igényeinek mindenben megfelelő papírpénz kiadása. Ezek figyelembevételével, minden szempontot mérlegelve na­gyon megérett hazánkban a helyzet a bankócserére, az új forintbankjegyek kibocsátására. Olyan döntés született, hogy az eddigitől eltérő szerke­zetű bankjegyek készülnek. Megszűnnek az ..uralkodó" ovális és erős határoló rajzolatok, változnak a margó­viszonyok, szelvényes rész kerül a bankjegy bal szélére, ahol árnyalatos vízjelkép lesz érzékelhető. A bankjegyek előoldalán adott személy portréja, hátoldalon a portréhoz kapcsolódó kép lesz látható, mint fő rajzolati elem. Az új bankjegyek színekben egymástól jól elkülönülnek. Alapos mérlegelést igényel az új papírpénz méreteinek kialakítása, ennek eldöntése. Figyelemmel kellett lenni a nagymértékű készpénzforgalom körülményeire, a feldol­gozás és raktározás, tárolás viszonyaira, a pénzváltás adottságaira. Gondosan vizsgálni kellett, hogy megfelelő nagyságú hely álljon rendelkezésre a hamisítás elleni vé­delmi módszerek alkalmazására, az egyes rajzolati elemek és képek ábrázolására. Számolni kellett a nyomdatechnikai kivitelezés körülményeivel, a gazdaságossággal. Ügyelni kellett arra is, hogy az új bankjegyek a jelenlegiekkel együtt még évekig forgalomban lesznek, valamint illeszteni kellett az új méretet a lakosság pénzkezelési és egyéni tárolási (pénztárcák) szokásaihoz és gyakorlatához. Mindezek figyelembevételével - több méretarány vizs­gálata után - a döntés a 70x154 mm nagyságú bankjegy mellett szólt, mégpedig az eddigiektől eltérően minden címlet mérete azonos lesz. A jelenlegi méret 72x166 mm és 80x174 mm. A bankjegykibocsátás fontos szempontja a sorozat tagjainak száma és a címletek meghatározása. A pénz­kezelési szokások, a könnyű válthatáság figyelembevétele miatt az új forintbankjegyek hét címletből állá sorozatot fognak képezni. A címletek értéke pedig várhatóan a következőképpen alakul: 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10 000 Ft-os bankjegyek. Cjok vélemény - többek között történészek, az MTA O illetékes területe - szerint az új bankjegysorozat ábrái a volt magyar uralkodó államférfiakat és ezekhez kapcsolódó esemény képi feldolgozását tartalmazza. Így született meg a döntés, hogy az új sorozat címletein a következő portrék legyenek: 100 Ft-os Kossuth Lajos; 200 Ft-os Károly Róbert: 500 Ft-os 11. Rákóczi Ferenc; 1000 Ft-os Mátyás király; 5000 Ft-os gróf Széchenyi István; 10 000 Ft-os Szent István király. A bankjegyek hátoldalára pedig az egyes személyiségekhez szorosan kapcsolódó képi módon ábrázolható rajzolat kerül. A fő képi megjelenítés mellett pontos döntést kívánt a bankjegyek többi nyomatainak behatárolása is. Ennek megfelelően többféle gilos rajzolat, rozetta, átnézeti és latens kép, valamint a feliratok és értékjelzések rajzo­latának megoldásában kellett dönteni. Zefír-hálózat lesz Kisteleken Egy „szociálkapitalista" vállalkozás Fotó: Hárs László Városi kínálat. Az átutazóknak is érdemes megállni - A vállalkozóvá válásom már gyerekkoromban elkezdődött ­mondja Szél Tibor a szüleim ke­reskedők voltak, 1954-ben 8 évesen vásárban árultam, egy év múlva már pékárut adtam el, tojást és csirkét vásároltam fel. Először mezőgaz­dasági technikumot végeztem, pa­rasztnak készültem, később elvégez­tem a kertészeti főiskolát is. 17 évig a balástyai termelőszövetkezetben dol­goztam önálló vezetőként, ahol rám bízták az értékesítést, tehát ott is kapcsolatban maradtam a piaci vi­szonyokkal. Cukrászda nyitásának gondolatát annak idején még édes­anyám vette fel először, amikor látta, hogy Tamás fiam nagyon szeret kot­nyeleskedni körülötte. Később ma­gam is rájöttem, hogy nem rossz az ötlet; akkoriban csukatta be a KÖJÁL a presszót, így itt maradt Kistelek sü­temény nélkül. Száz nap alatt az engedélyek megszerzésétől az épület átalakításáig sikerült mindent elintéz­nünk, 1991 március 23-án nyitottuk meg az első Zefír Cukrászdát. - Sokat fejlődött két és fél év alatt a vállalkozása, megnyílt a második Zefír Cukrászda is, sőt a hálózat következő tagjaként egy pékséget is nyitottak. - Jó emberismeretem alakult ki a hosszú vezetői munkám során, hir­detés útján találtam egy kitűnő cuk­rászt, Szőke Zoltánt, aki talán nem is csak a pénz miatt jött Kistelekre, hanem azért is, hogy önmagát meg­valósítsa. Teljesen szabad kezet ka­pott. az én érdemem csak a feltételek megteremtése és a munkatársak ki­választása volt. Az első évben heten dolgoztunk, de hamar kiderült, hogy jóval nagyobb az igény, s ma már a pékséggel együtt 17 állandó, bejelen­tett dolgozóm van. Nyáron a három fagyialtos triciklit üzemeltető idény­munkásokkal együtt felmegy a lét­szám 23-24 dolgozóra is. A tricik­likről egyébként érdemes elmonda­nom, hogy az országban elsőként kap­ták meg az engedélyt főzött fagylalt árusítására is. A kistelekiek nagyon szeretik süteményt, a vállalkozás si­kere nagymértékben a kitűnő cukrá­szunknak és az összehangolt csapat­munkának köszönhető. Nagyon fontos az is, hogy ismernek az emberek, egy helyi vállalkozó mindig sokkal elő­nyösebb helyzetben van egy odate­lepülttel szemben. - Hány féle süteményt árulnak, mekkora a forgalmuk? - Körülbelül 180 féle süteményt gyártunk, ezek bármikor megren­delhetők, a pékségben 11 féle kenye­ret és tucatnyi péksüteményt sütünk. A nyári időszakban 18 féle fagylalttal indítjuk a napot, modern olasz fagy­laltgépünk van. Tavasztól őszig a Pe­tőfi utcai üzletben átlagosan naponta 350-370 vásárló fordul meg. Télen inkább szombatra és vasárnapra kon­centrálódik a forgalom. Az első évben a márciusi nyitás után 3 milló forint volt a forgalmunk, a következő egész évben 7 millió, idén pedig a két cuk­rászda el fogja érni a 10 millió fo­rintos forgalmat. A pékségünk napi 10 mázsás teljesítményre képes, jelenleg csak az üzletünkben 3 mázsát adunk el naponta. Ez Kistelek napi kenyér­fogyasztásának 15 százaléka, tehát még tovább lehet fejlődni. Élelmi­szerüzletek számára is szállítunk, de jobban szeretnénk, ha a termelés és az értékesítés egy kézben maradna. Kis ny ereséggel dolgozunk, de sokat aka­runk eladni. Nem csinálok a vállal­kozásból kizárólag pénzkérdést, ez nem egy balatoni lángossütő, amivel egy szezon alatt akarnak nagy pénzt keresni. A nyugdíjasklub számára évente egyszer termékbemutatót tar­tunk, vendégül látjuk őket sütemé­nyekkel. Van Harkányban egy nyara­lóm, azt is felajánlottam szezon végi ingyenes használatra. Sajnos idén ko­rán bejött a rossz idő (gy nem nagyon tudták kihasználni. A dolgozóim is élhetnek ezzel a lehetőséggel, vannak akik a családjukkal ott töltötték nyáron a szabadságukat. Az óvodákat és az iskolákat is én látom el péksütemé­nyekkel, mert bízom benne, hogy a mostani gyerekek majd vásárlóként is az én termékeimet fogják keresni. Azt mondják rám a kistelekiek, hogy szo­ciálkapitalista vagyok, vállalom is ezt a minősítést. Amíg Szél úr egy rendelést intézett, addig Nagy Miklósné Marikával, a cukrászda pultosával is beszélgettem: - Szeretek itt dolgozni, mert nagyon jó a kollektíva, igazi csapatmunka folyik. Korábban mindig irodában dolgoztam, az ÁFÉSZ-nél, OTP-nél. Teljesen véletlenül kerültem ide, ismertem a főnököt, ő hívott. Irodába nem szívesen mennék vissza, itt emberekkel kell foglalkozni, sokan megfordulnak, többnyire kedvelik az üzletet és bennünket is. Ha az ember rossz hangulatban van, akkor kicsit nehezebb, mert a vendégnek ezt nem szabad éreznie. A főnök nagyon szá­mít rám, kedvel és megbecsül. Erre jó példa volt, hogy nemrégiben elmen­tek néhány hétre kirándulni és az egész céget rám bízták. Ebből is érez­tem, hogy maximálisan megbíznak bennem, és ez nagyon jó dolog. - Milyen sütemények fogynak itt legjobban ? - A krémesfélék, a minyon, a csokoládés sütemények a legkere­settebbek. sokan szeretik az orosz krémtortát és a dobostortát is. Mos­tanában egyre több az olyan vendé­günk, aki gyakran átutazik Kisteleken és rendszeresen betér hozzánk. Azt mondják azért, mert nálunk nagyon finomak a sütemények és a környező városokhoz képest olcsók. Erről az egyik vendéget. Palatínus Istvánt is megkérdeztem: - A családnak viszek süteményt: krémest és csokis szeletet. Én ugyan jobban szeretem a sört, de a felesé­gem a nyitás óta sűrűn elküld vala­milyen édességért. A szomszédos Zefír Pékségből is szoktunk vásárolni. Nagyon kellett már Kisteleken egy ilyen cukrászda, ahol a mindig tisz­taság van, jó a kiszolgálás, sőt még a sütemények is finomak. Hollósi Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents