Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-08 / 286. szám

SZERDA, 1993. DEC. 8. Földönfutás Pakisztántól a szegedi tanyákig Beszélgetés Mováky Balázzsal, a határőrség országos parancsnokával HAZAI TÜKÖR 5 • Tábornok úr! Hány ka­tona őrzi Magyarország határait? - A határőrség összlétszá­ma, az újoncokat is beleértve, körülbelül 18 ezer. Az elmúlt évekhez képest azonban van egy lényeges változás: keve­sebb a sorkatona, több a hiva­tásos, számuk meghaladja a hatezret. Nem sok ez. ha te­kintetbe vesszük, hogy a határ­forgalom már most, egy hó­nappal az év vége előtt 103 milliós, tavaly pedig megköze­lítette a százmilliót. • A korábbi évek gyakor­latába beletartozott, hogy a bentlakók ellen is őrizték a határt, különösen az oszt­rák és a jugoszláv szakaszt. Hogyan alakult át a ma­gyar határőrség feladat­köre? - Lényegében nem válto­zott. Ma is, éppen úgy, mint régen, a határforgalmat ellen­őrizzük. a határ rendjét tartjuk fenn, csak eltolódtak a súly­pontok. A '80-as évek derekán évente körülbelül kétezer határsértéssel volt dolgunk. 1989-re ez harmincezerre emelkedett, részben a romániai események következtében, részben pedig az NDK-s „ki­lépőknek" köszönhetően. A későbbiekben ez a szám 25-26 ezer körül állandósult, napja­inkban a délszláv válság táplál­ja az újabb és újabb migrációs hullámokat. • Működtek belső, látha­tatlan határőrizeti vonalak: civil ruhás katonák igazol­tattak a szegedi, hajai autó­busz-pályaudvarokon, a dé­li és persze a nyugati vasút­vonalakon. - A kifelé irányuló határ­sértési próbálkozások megelő­zésére - akkoriban még ez volt a jellemző - a határtól már vi­szonylag nagyobb távolságra megkezdődtek az ellenőrző szűrések. Például azt kellett megakadályozni, hogy valaki elbújjon a vonaton, és a határ közeiébe jutva megkísérelje a tiltott átlépést. Ma már az ilyesminek nincs értelme, hi­szen mindenki kaphat világ­útlevelet. Egyre többen igye­keznek viszont bejutni. A mélységi ellenőrzéseket tehát, megváltozott tartalommal, itt­ott. például a román határsza­kaszon, érdemes fenntartani. És természetesen együttmű­ködünk a túloldali kollégákkal. • A románokkal is? - Hogyne. Az embercsem­pészeket, csoportjaikkal együtt, sok esetben már a román határ­őrség elfogja, s ha nem. megte­szik a mieink. Töredékük jut el az osztrák határra, ott ismét mi következünk, s ha valamelyik társaságnak mégis sikerül át­csúsznia, hát elfogják az osztrákok. • Kikből áll egy-egy ilyen csoport? - A zöme románokból. Egyébként a világ minden tá­járól jönnek. Nálunk nem lete­lepedni akarnak, illegális át­utazók. Délkeletről északnyu­gatra tartanak. Ez a „magyar tranzit" fő iránya. • Ukrajnának, az ukrán gazdaságnak lehetnek még évei, de lehet, hogy már csak napjai vannak. Felké­szültek-e egy északkeleti emberáradatra ? - Figyelemmel kísérjük az ottani eseményeket. A szaba­dabb utazás következtében azokon az átkelőpontokon is Koha Róbert önkor­mányzati képviselő tart lakossági fórumot ha­tárőrizeti kérdésekről holnap, csütörtökön a szegedi Helyőrségi Klub­ban, s vendégül látja többek között Nováky Balázs vezérőrnagyot is. A határőrség országos parancsnokától buda­pesti irodájában kér­tünk interjút. megnövekedett a forgalom, jobbára „üzleti" célokkal. Olyan migrációs hullámnak azonban, mint amilyen déli, délkeleti irányból érte el ha­zánkat, egyelőre nem tapasz­taljuk semmilyen előjelét. Hogy pontosan mi történik a közeljövőben Ukrajnában, azt nem tudjuk. De semmi nem ér váratlanul bennünket. • Az osztrákok például né­mely időszakban sűrűbben, máskor ritkábban, de em­legetik a határok légmentes lezárását. Magyarország képes-e teljesen szigetelni a zöldhatárt? - Erre a világon egyetlen határőrség sem képes. Egy-egy szakasz masszívabb őrizetére megvan a lehetőség, de 2200 kilométert a nap 24 órájában képtelenség szemmel tartani. Nem indíthatunk százméte­renként járőröket. Találkoz­tunk viszont már nagy tömegű migrációs hullámokkal, és azt hiszem, tisztességesen helytáll­tunk. • Nem csupán csoportokba verődött földönfutók érhe­tik el és léphetik át határa­inkat, hanem rablóbandák, zsákmányszerző akciót bo­nyolító szabadcsapatok is. - Két évvel ezelőtt hoztuk létre az akciós/.ázadokat, ép­pen azzal a céllal, hogy meg­védjék a határmenti lakos­ságot. Az egyik akciószázadot éppen Szegedre telepítettük. • Ezek önállóan is képesek egy nagyobb idegen fegyve­res csoport felszámolására? - Nem a hagyományos ha­tárőrségi fegyverekkel szerel­tük fel az akciószázadokat, páncélozott szállító harcjármű­vekkel, páncéltörő fegyverek­kel is rendelkeznek, nagy tűz­erejű, gyorsan mozgósítható alegységek. El tudják látni a feladatukat. Egyébként a túl­oldali hatóságoknak sem ér­dekük, nem is teszik lehetővé ilyen incidensek kialakulását. Más kérdés, hogy a messziről jött katona a girbegurba határ­vonalon áttéved, s ráadásul azt hiszi, otthon van - mint meg is történt ez éppen a Szeged melletti tanyavilágban. • És ha idegen hadsereg támad? - Az ilyesmi nem váratlanul történik. Vannak olyan katonai szervezetek, amelyek ezt előre képesek jelezni. Éppen a déli események okán, igen tartal­mas az együttműködés a hon­védség és a határőrség között. Az ilyen helyzetekre konkrét tervekkel készültünk, s bár­mikor végre is tudjuk hajtani. De nem hiszem, hogy erre sor kerülne. • S ha mégis, a határőrség fogja fel az első csapást? - Mi vagyunk itt a határon, többek között ezért is. Ó.I. r Kft. ITALNAGYKERESKEDES, ünnepi árukészlettel várja Önöket. SZEGED, JUHÁSZ GYULA U. 3. Tel.: 62/321 263 Bordány, Kossuth u. 79. Mórahalom, Szegedi út 1. A választék nőtt, az árak csökkentek. • Teatrul de papusi Timisoara, azaz Temesvári Bábszínház ­volt olvasható a román autó­buszon, amelyik tegnap dél­előtt a szegedi bábszínház előtt megállt. A busz a romániai testvérváros bábszínházát első alkalommal hozta szegedi vendégszereplésre, így a dél­előtt lázas ismerkedéssel, kel­lékek rendezésével telt. Profi bábszínház a temes­vári, ez azonnal kiderült, ahogy Pop Cornelia asszony, a társulat igazgatója - aki érti és beszéli is nyelvünket - fel­mérte a szegedi termet. - Először járunk előadással Szegeden és a bábszínészek közül többen most vannak elő­ször Magyarországon is. Ért­hető, hogy fontos számunkra ez a premier. • Román nyelvű előadás, magyar gyerekeknek. Ho­gyan hidalják át a nyelvi problémákat? - Sajnos nem tudunk ma­gyar nyelvű előadást tartani, bár közülünk többen beszélnek magyarul. Odahaza, Temesvá­ron nemigen lenne magyar közönség. De nagyon figye­lünk majd a gyerekek reagálá­sára és ez sokmindent megold a bábszínháznál. A gyerekek nagyon értő közönség. Egyéb­ként úgy tudom, olyanok is lesznek, akiknek megvan a nyelvi alapjuk. • Odahaza milyen körül­mények között dolgoznak? - Jelelnleg kilenc bábszí­nésszel és technikai appará­tussal, de a fennmaradást még­is csak a különböző szpon­zorok, vállalatok jóindulatától remélhetjük. Sajnos a román parlament nem fogadta el a szponzori törvényt, amely lehetőséget nyújtott volna a könyebb segítségre. Ismeret­A Temesvári Bábszínház társulata először vendégszerepelt Szegeden. (Fotó: Révész Róbert) • Csipkerózsika jött, Misi mókus megy Szegeden járt a Temesvári Bábszínház Cornelia Pop: jövő húsvétra szeretettel várjuk a szegedi bábosokat. ség, jóbarátság útján jutunk vállalati támogatáshoz. • Temesvár városa nem jöhet saját bábszínháza segítségére? - Romániában még centra­lizált az állami pénzek elosz­tása, így a bábszínházak köz­vetlenül a művelődési minisz­tériumhoz tartoznak. A minisz­térium költségvetését leosztják a megyékre, így jutunk bizo­nyos állami támogatáshoz. Ná­lunk a támogatásokról nem városi szinten döntenek, hiába Temesváré a bábszínház. Ilyen helyzetben van valamennyi bábszínház, többek között a kolozsvári is, de a többi kultu­rális intézmény is nagy vesz­teséget szenved a centrali­záltság miatt. Önkormányzati hatáskörben, megfelelő szpon­zori törvénnyel persze lénye­gesen könnyebb volna. • Mikor adják vissza a sze­gediek a látogatást? - Jövő év húsvétjára szere­tettel várjuk őket Temesváron, mint Kövér Béla igazgató úrtól hallottam, Misi mókus vándor­lásáról szól majd a darabjuk. P. J. • Amennyiben a zárjegyfel­használó jövedéki engedélyké­relmét a jövedéki szabályozási törvény előírásai szerint be­nyújtotta, de az engedélyező hatóság az engedélyt nem adta ki, az engedély megérkezéséig, de legfeljebb 1994. február 28­ig a zárjegyigény kielégíté­séhez nem kéli megkövetelni az érvényes jövedéki enge­délyt. Ha a záijegyfelhasználó jövedéki tevékenységét 1993. július 1. napja előtt kezdte meg és nem nyújtott be jövedéki engedélykérelmet, részére leg­feljebb 1994. január 31-ig ad­ható ki záijegy, ha tevékeny­ségét a zárjegyigényléskor is folytatja. A gyártó és importőr zár­jegyfelhasználónak az 1993. december 31-én készleten levő záijegy nélküli termékét is zár­jeggyel kell ellátnia. Ameny­nyiben a zárjegyek utólagos felhelyezése a termékre az alkalmazott gyártás-, illetve csomagolástechnikával nem valósítható meg, az 1993. december 31-én készleten ma­radt, felleltározott zárjegy nél­küli termékek a vámhivatal ál­tal lezárt, hivatalos zárral el­látott gyűjtőcsomagolásban 1994. január 31-ig értékesít­hetők. A nagykereskedő 1994. január l-jétől - a fentiek ki­vételével - kizárólag zárjegy­gyei ellátott terméket szerezhet be. A nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytató jöve­déki adóalany (kereskedő) zár­jegy nélküli terméket legfel­jebb 1994. május 31-ig forgal­mazhat. A fenti időpontban még készleten levő zárjegy nélküli termékét köteles a forgalomból időlegesen kivonni, és raktár­helyiségében (üzletében) az elkülönített tárolást biztosítani. • Szesz, dohány, kávé (2.) Jövőre csak zárjeggyel A zárjegyeket a jövedéki szabályozási törvényben meghatá­rozott. 1994. január l-jén hatályba lépő rendelkezések végrehaj­tásához, az országos parancsnokság 1993. december l-jétől kezdődően a zárjegyfelhasználók rendelkezésére bocsátja. A zárjegymegrendelést a megrendelőlapon az országos parancs­noksághoz kell eljuttatni. A gyártó zárjegyfelhasználó ezzel egyidejűleg köteles megtenni az 1994. évre vonatkozó igényltc­jelentését, az importőr zárjegyfelhasználó pedig az 1993. II. fél évben kiadott importengedély 1994. január hónapban realizá­lódó kvótájára vonatkozó zárjegy igénybejelentését. E termékekről leltárt kell fel­venni. A leltáriv egy példányát és az annak alapján össze­állított zárjegymegrendelést 1994. június 5-ig a területileg illetékes vámhivatalnak meg kell küldeni. A leltárívnek tar­talmaznia kell a termék pontos megnevezését, mennyiségét, csomagolási egységenkénti darabszámát. A kereskedő a fenti termé­ket csak zárjeggyel ellátva hozhatja ismét forgalomba (kü­lön gyártott, úgynevezett kész­letzáijegy). A készletzáijegyek felhelyezése — a vámhivatal képviselőjének jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele mellett - a kereskedő kötelezettsége. Az országos parancsnokság legkésőbb 1994. július 31-ig köteles a zárjegyet és a vám­hivatal jelenlétét biztosítani. A vámhivatal a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki termékek után jövedéki bírsá­got vet ki. Jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősül az a palackozott szesz és szeszes ital, kávé, illetve az a dohánygyártmány, amelyet zárjegy nélkül, vagy hamis zárjegy alkalmazásával hoztak forgalomba. A bírság alapját az adott elvont termék kiskereskedelmi egységárának és mennyisé­gének szorzata képezi. A jö­vedéki bírság mértéke, a fenti bírságalap dohánygyártmány­nál 140 százaléka, szesznél és szeszes italoknál 160 százalé­ka. kávénál 60 százaléka, de legalább 20 ezer forint. A meg­talált elvont terméket a vám­hivatalnak minden esetben el kell koboznia. Magán kávépörkölők jelen­leg nem rendelkeznek jövedéki engedéllyel, amennyiben nem importőrök és kistermelők is egyben A 28/1993. (XI. 5.) PM sz. rendelet módosítása várható, mert a pörkölt kávé csomagolásai • zárjegyet kell elhelyezni, cs V így hozható kiskereskedelmi forgalomba. Emiatt a kávépörkölőnek, mint termékelőállítónak jövedéki engedélyt kell kérnie, amit a területileg illetékes Vám- és Pénzügyőrség megyei Parancs­nokságától kell kérelmezniük az általános szabályok szerint. Az engedély birtokában igé­nyelhetnek zárjegyet. ALEXA Kit. Gázkészülék­márkakereskedés és márkaszerviz! Kedvező árak! Fégszolg Rt. kirendeltsége. Szeged, ^zent Miklós u. 14. Telefon: 62Ő14-583, 314-520. JJ • Vajon ki az 1993-as év szegedi embere? • Talán a város ügyeiért oly gyakran szót emelő parlamenti képviselő? • Vagy az amerikai szupermaratoni győzője? • Netán a nemzetközi hírű operaénekes? • Vagy valaki más? el együtt! Olvasóink segítségével keressük az év szegedi emberét. Kérjük, nevezze meg azt a személyt, akit Ön az év szegedi emberének tart. E szelvényt december 13-ig, Luca napján dé­lig juttassa el postán vagy személyesen szerkesztőségünk címére: 6740 Szeged. Stefánia 10. A beérkezett szavazatokat Luca napján számoljuk össze, s másnap hozzuk nyilvánosságra. Az első három helyezettel exkluzív interjút olvashatnak lapunk szilveszteri számában. Ki legyen hát az év szegedi embere?

Next

/
Thumbnails
Contents