Délmagyarország, 1993. december (83. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET i % SZERDA, 1993. DEC. I. A déli autópálya még mindig nem épül, de lapja, a Déli Utakon immáron negyedszerre jelentkezik ebben az évben. A DAP Rt. és a DAM Kft. közös kiadványának megjelenése jelzi: ez az a „hely", ahol találkozhatnak a Déli Autópálya Rt.-hez csatlakozott önkormányzatok. Ebben a magazinban megszólal Rózsa Edit országgyűlési képviselő és elmondja: szegény a vidék, de erős a hatalom. Dr. Sánta Sándor. Makó polgármestere a külföldi befektetésekhez fűz nagy reményeket. De szerepelnek a hagymavárosból azok is, akik Déli Utakon — újra „Küzdelem a kunok földjén" vállalkozni mertek és mernek, például Kon ti Ferenc szőrmekészítő vállalkozó, Dropa Kálmán, a Meszeszolg Kft. ügyvezetője. Kis Péter Pál, a Makói Vállalkozói Klub elnöke. A Maros Menti Áfész vezetői arról panaszkodnak, hogy a szövetkezeti mozgalom kimaradt a privatizációból, a kolbászgyár pedig nem tudja, mi a válság. Seres Gyulának, a Kossuth Szövetkezet elnökének az fáj, hogy a mezőgazdaság megítélése, árpolitikája, támogatása nincs az őt megillető helyen (noha a szövetkezetnek kivételesen jól megy). De nem panaszkodhat a Szentesi Árpád sem, amely megvette a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szentesi erőtakarmánygyárát. A tervekről dr. Csikai Miklós elnök beszél. Biztosan nem véletlenül ír a lap a Strabag Hungáriáról, az ország egyik legnagyobb építőipari társaságáról. Amikor az országban recesszió kezdődött el, a Strabag karcsúsodott és az élethez igazította a fazont. Feleakkora létszámmal mára a négyszeresére nőtt a termelés. Mit ígér az 1996-os Pusztai Expó - természetesen Ópusztaszeren? S mit akar a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Társaság? Erre is választ kaphatnak azok, akik újfent a kezükbe veszik a Déli Utakont, a déli megyék lapját. F. K. TOP 30 - A legnagyobb vállalatok rangsora A korábbi hagyományokat folytatva. 1992. évről is összeállítottuk a megyei cégek toplistáját, a nettó árbevétel alapján legnagyobbnak bizonyult 30 vállalkozás rangsorát. Rossz idő jár a nagyvállalatokra. közülük sok küzd komoly gondokkal, piacvesztéssel, leépüléssel. Bár a megyei legnagyobbak listáját ugyanazok vezetik és ugyanabban a sorrendben, mint egy évvel korábban, a bekövetkezett változások drámaiak. Nagy múltú, korábban stabilnak hitt vállalatok tűnlek el, vagy kerültek ki az élbolyból, ugyanakkor új, alig néhány éves múlttal rendelkezők jutottak be az első harminc közé. Az 1992. évi top 30-on szereplő cégek közül 5-nek a helyezése változatlan, 6 egykét hellyel előbbre került, 7nek a helyezése hárommalnéggyel módosult, 5 több mint tí/ hellyel jutott előbbre vagy hátrább, 7 a kiesett vállalkozások helyét foglalta el. Olyan régi, közismert kereskedő cégek kerültek ki az első 30-ból, mint az Agroker, a Délröviköt, a Piért és a Déltexker, melyek nagyrészt tönkrementek, felszámolás alá kerültek. A megye országos hírű cége. mint a Vídia Kereskedőház az 5. helyről a 16-ra csúszott vissza, s az 1993-ról majdan készülő listán már a nevét is hiába keresnénk. Felszámolásra került az évekig a sikervállalatok sorába tartozó Hungarofeder Tollfeldolgozó. Az első 30 közül kiesett kereskedelmi cégek helyét jórészt ipari, ezen belül élelmiszeripari vállalkozások foglalták el, átrendezve a top 30 ágazati összetételét. A legnagyobbak körében is erőteljes volt a szervezeti átalakulás folyamata, jelentősen nőtt a részvénytársaságok és a kft.-k aránya a vállalati forma terhére. Klonkai László KSH MAGYAR NEMZETI BANK Valutaárfolyamok 1' é n z n o ni vételi árfolyam közép egységre. eladási forintban angol font 146,80 148.20 149,60 ausztrál dollár 65,51 66.13 66,75 belga frank (ÍM) 273,95 276,28 278.61 dán korona 14,61 14,74 14.87 finn márka 16,92 17,12 17.32 francia frank 16,77 16,91 17,05 görög drachma (1011) 40,28 40,70 41,12 holland forint 51,56 51.99 52,42 ír ront 139,30 140,60 141.90 japán yen (lOOii) 90,97 91,57 92,17 kanadai dollár 74,41 75,11 75,81 kuvaiti dinár 333,30 336,05 338,80 nemet márka 57,89 58„37 58.85 norvég korona 13,33 13,45 13,57 olasz lira (1000) 58,51 59,15 59,79 os/trak schilling 1100) 823,22 830,02 836,82 portugál escudo 1100) 56,57 57,12 57,67 spanyol pesetu (100) 70,80 71,56 72,32 svájci frank 66,18 66,72 67,26 svéd korona 11,76 11,89 12,02 USA dollár 99,33 l(N). 11 100,89 KCU (Közös Piac) 111.26 112,24 113.22 Devizaárfolyamok devlzanem vételi árfolyam közép 1 egységre. eladási forintban angol font 146,88 147.23 147.58 angol font 147,73 148,08 148.43 ausztrál dollár 65.96 66.11 66.26 belga frank (100) 275,31 275,89 276,47 dán korona 14,70 14,73 14,76 finn márka 17,06 17,11 17,16 francia frank 16,87 16,91 16,95 holland forint 51,88 51,99 52,10 fr ront 140.46 140,78 141.10 japán yen (100) 91,52 91,67 91,82 kanadai dollár 74,95 75,12 75,29 kuvaiti dinár 334,27 334,96 335,65 német márka 58,24 58,36 58,48 norvég korona 13,41 13,44 13,47 olasz lira (1000) 58,83 58,99 59,15 osztrák schilling 11001 828,17 829,87 831,57 portugál escudo (100) 56,83 56,97 57,11 spanyol pesetu 1100) 71,34 71,53 71,72 svájci frank 66,54 66,68 66,82 svéd korona 11,86 11,89 11,92 tr.és cl.rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 99,92 UN),12 100,32 KCU (Közös Piac) 112,03 112,28 112,53 Rangsor Árbevételi top 1992. 1991. 1. 1. Démász Rt. 2. 2. Délalföldi Gázszolgáltató Rt. 3. 3. Pick Szeged Rt. 4. 4. Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Ker. V. 5. 6. Tejipari V. 6. 7. Szentesi Baromfifeldolgozó Rt. 7. 12. Szegedi Paprika Rt. 8. 8. Gabonaforgalmi és Malomipari V. 9. 17. Gyógyszertári Központ 10. 13. Tisza Volán Rt. 11. 15. Tisza Bútoripari Rt. 12. 18. Alföldi Porcelángyár Rt. 13. 9. Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Rt. 14. 10. Árpád Szövetkezet, Szentes 15. 11. Dél-Tisza Menti Áfész 16. 5. Vídia Kereskedőház Rt. 17. 42. CPC Magyarország Rt. 18. 19. Agora Zöldség-Gyömölcs Ker. és El. Rt. 19. 25. Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság 20. 22. DÉLÉPÍTŐ Kft: 21. Iv Kereskedelmi Rt., Szentes 22. 14. Delta Kereskedelmi V., Hódmezővásárhely 23. 43. Hungerit Kft. 24. 21. Szegedi Ruhagyár Rt. 25. 27. „Kontavill" Kontakta Villanioss/erelési Rt. 26. 16. Szegedi Konzervgyár Kft. 27. 41. BUDAFAKKITIAN Festékgyártó Kft. 28. 32. Agrohós Kft. 29. Szegedi Távhőszolgáltató V. 30. 31. Rákóczi Szövetkezet, Hódmezővásárhely Inter-Európa Bank Rt. „Dollárbikák gyomra" A devizapiac az elmúlt héten nem bővelkedett nagyon izgalmas eseménnyel, bár az olasz és angol devizákban érdekelteknek van miről beszélni. A nemrég lezajlott olasz helyhatósági választások eredményével a pénzvilág olyannyira nem szimpatizált, hogy az amúgy az eddig bűvös határként emlegetett 1000 márka/líra átváltási rátát a heves líraeladások könnyedén áttörték, és csak 1005 DEM/ITL ráta után nyert vissza valamennyit a nemzetközi piacokon már eddig is agyongyötört líra (idén májusban a márka/líra piaci árfolyama 900-910 körül mozgott). A sok befektető által figyelt USD/DEM piacon a dollár vesztett a korábban elért erősségéből, (gy 1,7140 USD/DEM szintről kedd estére az amerikai piaci órákban egészen 1,6950-ig csorgott. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy noha az amerikai gazdaságról általában jó híreket kap a világ, de a piac kedvelt kifejezésével élve a dollárbikákíak kezdett tele lenni a gyomra, és dollár felvásárlásokkal már nem tudták elérni az 1,7250 USD/DEM szintet, hiszen a piac túl gyorsan túl nagy magasságokat ért el (1993. október közepén még 1,60 volt a szint). így sokan kiszálltak hosszú dollár, rövid márka pozícióikból, hogy az eddig elért profitukat realizálhassák. Ezt követően szerdától péntekig a dollár visszanyert valamennyit a Bundesbank esetleges újabb kamatláb csökkentésére várakozók miatt, és a pénteki európai piaczáráskor egy dollár 1,7120 márkát ért. A német kamatlábcsökkentésre spekulálók véleményét az a csütörtöki hír okozta, mely szerint a Bundesbank a német kamatlábak szintjét a recesszió megfékezése után 4 százalék körül látja. Sok üzletkötő és közgazdász szerint a jelenlegi német hosszú távú pénzállomány jelenlegi átlagosan 7,8 százalék körüli növekedése jelenleg nem ad okot és teret további kamatlábcsökkentésre idén, ha a Budesbank hű az eddig már oly sokat emlegetett szigorú restriktív gazdaság politikájához. Továbbá a jelenleg is gyenge márkát tovább gyengítené a devizapiacokon és a Budesbank igyekszik ezt is elkerülni. Véleményük szerint a jelenleginél erősebb márka és a hosszú távú pénzállomány 4,5-6,5 százalékos növekedése tenné lehetővé a további kamatcsökkentést, mellyel tovább tudnák ösztönözni a vállalkozási, befektetési kedvet az általános prosperitás érdekében. Ezzel eléggé megnehezítik főleg a francia és más közös piaci nemzeti bank dolgát, de azok különálló kamatpolitikát egyelőre nem mernek alkalmazni, félve attól, hogy egy, a német kamatlábcsökkentéssel nem egybehangolt redukcióval, tovább gyengítik a már augusztusban jelentősen „megtépázott" devizájukat. A dollár forint elleni devizaárfolyama a héten 99,60-100,20, míg a márka 58,35-58,70 között mozgott. A magyar devizapiacon a devizák iránti kereslet volt jellemző, amit az importőrök esetleges leértékeléstől való félelmükben, az előrehozott devizavásárlásuk okozhatta. Cscngeri Ervin Az 1 %-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS Szakmai napok a DmKlK-nál A Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozásokat érintő főbb tudnivalókra vonatkozóan a következő témákban szervez szakmai-konzultációs napokat: december 7. Integráció az Európai Közösséghez; december 8. Minőség a szolgáltatásokban; december 10. Számviteli konzultáció. A rendezvényekkel kapcsolatban bővebb információ és jelentkezési lap a Kamaránál beszerezhető. AzMGK áruszakértői bizottságáról A Magyar Gazdasági Kamara egyik intézményeként működik az Áruszakértői Bizottság, mint a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos minőségi vitákban döntésre jogosult pártatlan társadalmi testület, külföldön is elismert bejegyzett intézmény. Az Áruszakértői Bizottság által kiadott - kereskedelmi minőséget tanúsító - Kamarai Jegyzőkönyv határainkon túl is elfogadott, illetve sok esetben előírt követelmény. Jogszabály írja elö, hogy ha a termék minősége eltér az árut kísérő minőségi bizonylatban vagy egyéb úton közölt, illetve a szerződésekben rögzített kikötésektől, szabványkövetelményektől, az átvevő minőségi kifogással élhet. A minőségi kifogásról a szállítót természetesen értesíteni kell. A felek képviselői megegyezhetnek, vagy a minőségi vitákban állásfoglalásra jogosult, rendeletben erre kijelölt szervnek küldik el a hatósági vagy hivatalos mintát. A felek egymás közötti egyezsége rendKamarai hírek szerint árengedményt jelent, a termelő elfogadva a terméke minőségét illető kifogást, enged a legjobb minőséget feltételező alapárból. Amikor nincs egyezség, a mezőgazdasági termékek kereskedelmi minőségének kérdésében a Magyar Gazdasági Kamara Áruszakértői Bizottsága dönt. Működését a Magyar Gazdasági'Kamara Budapesti Titkársági és Jogi Főosztálya keretén belül a bizottság titkársága szervezi. Az Áruszakértői Bizottság alapvető feladata: szakértői állásfoglalás mezőgazdasági termékek, élelmezési, takarmányozási, ipari magvak, hántolt termények és élelmiszeripari nyersanyagok hazai és külkereskedelmi forgalmazása során felmerült minőségi viták eldöntése. A bizottság a beküldött áruminta alapos vizsgálata után nyilvánít véleményt a minőségi kifogás jogosságáról, megállapítja, hogy az adott áru minősége megfelel-e a szerződésben, illetve a szabványban előírt követelményeknek. Eljárása során minősíti a terméket, és - szükség esetén - a tényleges minőséghez igazítja a súly- és értékárat. A Bizottság nyilatkozik arról is. hogy lehetséges-e a termék rendeltetésszerű használata, illetve megfelel-e a szerződésben előírtaknak. Az Áruszakértői Bizottság tevékenységét a Magyar Gazdasági Kamara szolgáltatásaként díjazás ellenében végzi. A mezőgazdasági termékek kereskedelmi minőségével, minősítésével kapcsolatos viták gyors és szakszerű eldöntésével segíti a termékforgalmat, lehetőséget nyújt a bírósági perek elkerülésére és az érdekvédelem mellett garanciát jelent a minőség védelmére. Minőségi vita esetén hívható: MGK Budapes, telefon: 1533-333. AVU-tenderek ARBITER Vállalkozásfejlesztő és Vagyonkezelő Rt. megvételre hirdeti a Tisza Téglaipari Kft. állami tulajdonban levő üzletrészeit. A pályázat beadásának ideje: 1993. december 8. 10 óra. Á pályázat beadásának helye: Fejes Ernő Tisza Téglaipari Kft. 6728 Szeged, Bajai út 2—4. Telefon: 62/310-611. dr. Bozsó Miklós. ARBITER Rt. 6721. Szeged, József Attila sgt. 2. 1/6. Telefon: 62/488-550. A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. közreműködésével 1993. december 7én árverésen értékesíti a vállalat tulajdonában lévő Hódmezővásárhely, Széchenyi téri gabonaraktár, Makói úti gabonatároló raktár és Székkutas gabonatároló raktár telephelyeket. Az árverésre jelentkezés ideje: 1993. december 3. 12 óra. További információ Jakcsi Etelkától kapható (tel.: 62/484-284). Üzleti ajánlatok Szlovák cég friss gyümölcsöt és zöldséget, élelmiszeripari és takarmánygabonaféléket, bútoripari termékeket, műtrágyát vásárolna, cs 0886 Szlovák cég személy- és teherautó-alkatrészeket kínál eladásra. cs()887 Osztrák ecg használt állványzatokat, darukat, kis és nagy építőipari gépeket kínál, cs 0888 Osztrák cég ajánl szállítószalag-anyagokat és ipari vulkanizációs kellékeket. cs()889 Osztrák cég használt Storebest-polcokat kínál eladásra. cs0890 Csomagológépek és egyéb speciális gépek gyártásával foglalkozó német cég maró-, fúró- és forgácsolókapacitást keres. Közös vállalat alapítása is szóba jöhet. cs089! Német cég szabadalommal védett műszaki építőelemek gyártásához várja magyar cégek jelentkezését acéllemez megmunkálás, kisméretű fémmunkadarab-készítés és betonelemgyártás területén. cs0892 Német cég építőiparban használt, extrudálás útján előállított PVC szigetelőprofilok gyártásához keres partnert. cs0893 Német cég sárgarézprofilt gyártó céggel keres kooperációs kapcsolatot hosszú távon. cs0894 Német cég újonnan kifejlesztett termékéhez „PROXAutómosás v(z nélkül" forgalmazót, illetve licenszvevőt keres. cs0895 A partnerkereső cégek címei, prospektusai, díjtétel ellenében, a kódszámra történő hivatkozással a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamaránál beszerezhetők (6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Telefon: 62/321-343, 321-512).