Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. Nov. 4. Várható sztrájk a vasútnál i A körzeti és Szól a rádió...?! (Folytatás az I. oldalról.) A vasutasok jövő évi béremeléséről. a kollektív szerződésről és a jövő évi foglalkoztatáspolitikáró] már több alkalommal tartottak egyeztető tárgyalásokat a felek. A szakszervezetek elégedetelenségiiket fejezték ki ezek eredménytelensége és a bértárgyalások elnapolása miatt. A MÁV vezetése ugyanis a bérfejlesztés lehetséges mértékéről csak december 10-e után kíván tárgyalni, mivel a hitelezők tanácsa csak akkorra készíti el a vállalatról szóló jelentését a kormánynak, amely csak ezt követően dönt majd a MÁV hitelkonszolidációjáról. Az érdekképviseletek azonban elfogadhatatlannak tartják a bértárgyalások elnapolását, mivel nem látnak garanciát arra, hogy a gazdasági kabinet decemberi ülése után a munkáltató az eredeti és a szakszervezetek számára elfogadhatatlan 13,8 százalékos béremelési javaslatánál kedvezőbb ajánlatot tud majd letenni az érdekképviseletek asztalára. A kollektív szerződésről készített munkáltatói javaslatot pedig egyszerűen provokációnak tartják a szakszervezetek. A MÁV ugyanis új, a vasutasok számára a jelenleginél kedvezőtlenebb szerződést kíván kötni, míg az érdekképviseletek követelik a hatályos szerződés határozatlan ideig szóló meghosszabbítását. Egyeztető tanácskozásukon a szakszervezetek éppen ezért egyetértettek abban, hogy a bértárgyalások megkezdése, és a kollektív szerződésről tartott egyeztetések felgyorsítása érdekében nyomást kell gyakorolni a munkáltatóra. Ennek érdekében készek egy figyelmeztető sztrájk, később pedig akár általános munkabeszüntetés megszervezésésre is. Az öt szakszervezetből négy már jelezte, hogy csatlakozik a november 15-ére tervezett sztrájkhoz, a Vasóti Dolgozók Szabad Szakszervezete pedig szerdán hozza meg végleges döntését, ami várhatóan ugyancsak a munkabeszüntetés támogatása lesz. A tervezett munkabeszüntetés idejéről pénteken döntenek véglegesen a szakszerveztek. • Az 1938-as bécsi döntésről Szlovák kormánynyilatkozat A szlovák kormány kedden közzétett nyilatkozata szerint az 1938-as Bécsi döntés értelmében .jogtalanul a Horthy-Magyarországhoz csatolták Szlovákia déli területeinek nagy részét" s e döntés nyomán bekövetkezett „katonai megszállást a szlovák kormány az erőszak megismételhetetlen, durva megnyilvánulásának tekinti. A pozsonyi kormánynyilatkozatot a Bécsi döntés 55. évfordulójára, azt követően tették közzé, hogy hétfőn két nemzeti elkötelezettségű szlovák értelmiségi tömörülés is hasonló nyilatkozatot adott ki. Hétfőn egy további - ilyen szellemben íródott - állásfoglalás is nyilvánosságra került. Ez egy parlamenti csoport azonos véleményét tükrözi. Kedden mindkét megnyilvánulásra bírálóan reagált a szlovák parlament magyar koalíciója. A kedd estétől ismert kormánynyilatkozat szerint „a Szlovák Köztársaság kormánya a jelentkort is figyelmeztető mementóként tekint erre a történelmi eseményre, mert ismét hallani a jelenlegi határok stabilitását megkérdőjelező hangokat. A Szlovák Köztársaság ezekre a hangokra úgy tekint. mint a Bécsi döntés szellemének megengedhetetlen élesztgetésére - s ezért ezt a leghatározottabban visszautasítja. A nemzetközi egyezmények és békeszerződések tiszteletben tartását az Európához és a világhoz való felsorakozási törekvések feltételének tartja s ezzel fenntartások nélkül azonosul is" - áll a szlovák kormány keddi nyilatkozatában. közleménye A Magyar Rádió vezetői a Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerkesztőségével nem konzultáltak a lapszemlék kérdésében. A stúdiók az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően változatlanul szemlézik a körzetükben megjelent újságokat, mint ahogy az országos lapok régiókkal foglalkozó írásaira is felhívják a figyelmet. A körzeti stúdiók e jól bevált és minden oldalról elismert lapszemlén nem kívánnak változtatni. Ennek közzétételét Krassó László, az MR Körzeti és Nemzetiségi Adások főszerkesztője kérte szerdán az MTItől, mert az elmúlt napokban megjelent sajtóközlemények olyan következtetések levonására is okot adhatnak, mintha a Kossuth Rádió műsorában ideiglenesen felfüggesztett lapszemle a Magyar Rádió körzeti stúdióit arra indította volna, hogy vegyék át a központi adások szerepét. Egyes országos lapokban megjeleni írások Szabad Szegedi Rádióról tesznek említést, lévén, hogy a Magyar Rádió szegcdi körzeti stúdiója továbbra is közöl lapszemlét - az országos lapokból. Értesüléseink szerint a helyzet változatlan és közérdeklődésre számot tartó írásokról, cikkekről az elkövetkezőkben is készítenek lapszemlét. Mivel a szegedi stúdió eddig is objektíven tájékoztatott ezekben a kérdésekben, nincs ok arra, hogy a rádió központi, tehát budapesti vezetése letiltsa ezt a műsort. • Hírzárlat? Alkotmányos keretek között a rádió műsorkészítőinek is joguk van arra, hogy igazuk mellett szervezetten kiálljanak szögezi le az MSZP közleménye, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez a párt sajtóirodája. A szocialisták megütközéssel értesültek arról, hogy a Magyar Rádió alelnöke megtiltotta a rádiós dolgozók tiltakozó szerveződéséről szóló híradást, illetőleg azt. hogy a Petőfi adón bármilyen formában szóba kerülhessenek a közszolgálati médiumokban kialakult konfliktusok. Az MSZP szerint ez vagy cenzúrát jelent, vagy a szakmai kompetencia teljes hiányára utal, hiszen nyilvánvalóan hírértéke van annak, hogy milyen formában fejezik ki tiltakozásukat a Magyar Rádió újságírói. Ha egyes médiavezetők presszióval, fenyegetéssel, vagy akárcsak hírzárlattal megpróbálják korlátozni a rádiós műsorkészítők jogát az igazuk melletti szervezett kiállásra, ezzel az MSZP szerint „súlyosan megsértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, veszélyeztetik a demokráciát és a sajtószabadságot". • Vétó a kinevezésre A Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) a Munka törvénykönyve 23. szakasza alapján vétót emel Babiczky Klára általános adófőszerkesztői kinevezése ellen. Ezt tartalmazza az a levél, amelyet Győri László, a FRÁSZ elnöke intézett Csúcs Lászlóhoz, a Magyar Rádió alelnökéhez. Győri László levelében olvasható: a Munka törvénykönyve 21.-22. szakasza értelmében a munkáltató köteles a szakszervezetet időben értesíteni az olyan intézkedés előtt, amely a munkavállalók nagyobb csoportját érinti. Amenynyiben ez nem történik meg, az MT 23. szakasza értelmében a munkáltatónál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezet jogosult a munkáltatói mulasztás ellen vétót emelni. A hatályos szabályok értelmében a vétó a munkáltatói intézkedést felfüggeszti addig, amíg - az ilyenkor kötelező egyeztető tárgyalás eredményt nem hoz, illetve, ha a tárgyalás nem vezet eredményre a jogerős bírósági döntésig. A fentiek alapján a FRÁSZ felszólítja Csúcs Lászlót, hogy Babiczky Klára kinevezését november 3-i hatállyal vonja vissza. • (Folytatás az 1. oldalról.) A rablást az alatt a három perc alatt hajtották végre, amikor a biztonsági őrök váltották egymást. A rablás után ismeretlen okból nem a határ felé vették útjukat - mint eredetileg tervezték hanem a városközpontba hajtottak egy lopott Honda Civic gépkocsin. Egy nyomozó a kiadott körözés alapján felismerte az autót, és megpróbálta a rablókat megállítani, miközben pisztolyával megsebesítette Krausz Pétert. A rablók a Széna téren hagyták a kocsit és taxival menekültek el. Téves volt tehát az az információ, amely szerint az elkövetők piros gépkocsival hajtőt• Megvan 69 millió Kovács Zoltán Romániában bujkál? BRFK-sajtótájékoztató az óbudai bankrablás körülményeiről tak tovább. Két nap múlva bejelentések alapján - a Karinthy Frigyes úton, egy bérelt lakásban elfogták Tóth Imrét és a sebesült Krausz Pétert. Ezután megtalálták a pénz nagyobbik részét, amelyet a rablók Budapesten, Törökszentmiklóson, Maglódon és Gyálon ástak el. A fennmaradó 17 millió forint valószínűleg Kovács Zoltánnál, illetve - részben - egy taxisnál van. A rablók ugyanis maguk sem tudják, mennyi pénzt - 1 vagy 5 millió forintot - adtak annak a taxisnak, aki elmenekülésükkör felvette őket a Széna téren. A rendőrség más személyeket is őrizetbe vett. akik a pénz elrejtéséhez, vagy a bankrablók bujkálásához nyújtottak segítséget. Krausz Péter, Tóth Imre és Kovács Zoltán egyébként már voltak büntetve betörésért és autólopásért. Laktanya utcai akciójuk előtt is körözés alatt álltak rablás gyanúja miatt. A házkutatásnál éles- és riasztófegyvereket, Rambo-kést és számszeríjat találtak náluk. Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a TISZA VOLSPED KFT. folyamatosan vállalja Szeged területén a HTO (háztartási tüzelőolaj) házhoz szállítását. Megrendelés: Szeged, Állomás u. 2. Telefon: 310-406, 311 -440. Egy lemondás margójára • Nem volt kellemetlen, hogy mindenhonnan azt hallotta, hogy a rendőrök követték el a gyilkosságot? - Akkor lepődtem meg igazán, amikor ezzel egy tanácselnök próbálta meggyőzni a benzinkutast. Az mesélte nekem. • Pista bátyám, mi lett a jegyzőkönyvvel? - Az Albert szólt, hogy gyorsan írjuk meg, hátha kérik. Reggel bepótoltuk. • Hány példányban készült? - Háromban. Kettőt elküldtünk, egy ment az irattárba. Magam tettem oda. • Néhány nap múlva eltűnt. Tud róla? - A fenébe... nem hallottam. • F/számoltatták önöket az idejükkel? Tehát kihallgatták a zsarukat is? - Hogyne. Az Olasz főhadnagy elvtárs nyomozta az ügyet. Én elmondtam, hogy hazamentem és semmiről nem tudok. • A feleségét megkérdezték, hogy így volt-e? -Nem. Biztos, hogy nem, mert szólt volna... más a többieket is kikérdezte Olasz főhadnagy? - Természetesen, de nem • November 13-ig a Délmagyarországban fxSlf ÜTÜMIO • Egy eltussolt gyilkosság nyomában m Posztobányi László riportsorozata (19.) 1977 szeptemberében történt. A 24 éves Páli Sándor este elköszönt hazulról. Bálba indult. Családja nem látta többé élve. Hajnalban fölakasztva találták egy út menti fán, Nagymágocson. A vizsgálat annak idején öngyilkosságot állapított meg. A család szerint megölték. Mi történhetett valójában? Erre keresi a választ riportsorozatunk. tudom, mit mondhattak, mert külön-külön hívattak be bennünket. • Papp Alberttől nem kérdezte meg, hogy mi lehetett ezzel a fiúval? - Nem is tudom, beszéltünk-e róla. Ő intézte az ügyet... • Tud róla, hogy volt kutyás nyomozás is? - Hallottam róla. • Hogyan? Maga nem volt ott? - Nem, engem később értesített ki az Albert, hogy menjek be, mert baj van. • Ki volt ott a nyomozókkal, meg a kutyával? - Az Albert intézkedett. Kimentem a helyszínre, mert kíváncsi voltam, hol történt. A nyomozók vittek ki. Csak akkor láttam, hogy a cigánysor mellett volt a fiú felakasztva. • És egy pillanatig sem gondolta, hogy a cigányok voltak? - Nem, erre emlékszem, ezt kizártnak tartottam. • látta a halottat is? - Igen, akkor már levágták, ott feküdt a földön. • Akik látták, azt mondják, véres volt az inge. - Lehet, nem tudom... az volt? Hát, lehet, hogy az volt. • ...és kezével szorította a nyakán lévő villanydrótot. - Igen, ezt hallottam. • Tudja, mi lett az ingével, alsógatyájával és a pulóverével? - Nem. Eltemették vele? • Igen. Bevarrták a tetem hasába. Kitömték vele. - Persze... • Nem hiszi el? - Öreg zsaru vagyok én... Komolyan mondja? • Egészen komolyan. Ügyészi jegyzőkönyv van róla. Nekem elhiheti. - Eltüntették a bizonyítékokat? • Maga mondta, Balogh bácsi. - De ki a fene csinálhatta? • Ez itt a kérdés. Nagy barátságban volt Papp Alberttel? - Csak úgy, kollegiálisán. Nem szerettem. Kötekedő, részeges rendőr volt. • Tudták ezt a főnökök? - Hogyne tudták volna. De Albert nagy seggnyaló volt fölfelé. Soha nem volt baja abból, hogy vedelt. (Folytatjuk.) Ez valami más. Lapunk olvasói talán még emlékeznek, amikor a tavaly telefoninterjút készítettünk a magyarul igen gyatrán beszélő vezérigazgatóval, akit a szerb politikai vezetés helyezett erre a posztra és a Fórum-ház alakalmazottainak kifejezett követelésére, igazgatóbizottsági döntésre sem volt hajlandó elmozdítani a vállalat éléről. Sőt. Kinevezte a Magyar Szó napilap főszerkesztőjének! Mindez a szocialista (volt kommunista) párti kormány tudatos, előre kitervelt forgatókönyvének csak egy részét képezte. Mert Marótit ugyan nem fogadta el a szerkesztőség, nem is gyakorolhatta vezetői erényeit ezen a poszton, de mint vállalatigazgató teljesen tönkretette a magyarság egyetlen ilyen kulturális intézményét. Hogy miként maradhatott meg a mai napig az igazgatói székben? Arra csak kenyéradó gazdái adhatnak választ. Most „önszántából" mondott le. Ám a Magyar Szó újságíróit, alkalmazottait ez már nyilván nem vigasztalja! Az egykoron szebb napokat is megért napilap ma már csak csütörtökön és vasárFriss hír: lemondott Maróti Miklós, az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatója. S mi ebben a fontos, ini az, ami miatt tollat ragad a krónikás, hiszen naponta annyi ilyen „eseményről" kapunk hírt? nap jelenik meg, egyes hírek szerint pedig hamarosan csak vasárnap... Maróti Miklós elvégezte feladatát. Kiválóan teljesített: néhány év alatt tönkretette a Magyar Szót, hasonló helyzetbe hozta a Jópajtás, a Mézeskalács, a Képes Ifjúság és az Új Sympozium című lapokat is. Valószínűleg elnyeri méltó jutalmát és hamarosan egy másik vállalat élén bukkan majd fel a sikerember. A délvidéki 300 ezres lélekszámú magyarság viszont elvesztette egyetlen napilapját, gyermek- és ifjúsági kiadványait. Azt a néhány még pislákoló mécsest, amely időnként bevilágíthatta a nyomorban, félelemben élő kisebbség hétköznapjait. Kisimre A bosnyákok bevottók Varest A boszniai muzulmán haderő szerdán bevette a középboszniai Vares helységet, ahonnan ezrével menekültek el a horvátok. Az előnyomuló muzulmán hadsereg feldúlt három horvát falut. A varesi horvát helyőrség elmenekült, ám előzőleg felgyújtotta a helyi parancsnokságot. A varesi körzetben két hete kezdődtek meg a nagyszabású harcok. A horvátok az egyik muzulmán települést feldúlták, lakosait megölték. A muzulmán hadsereg a horvát terrortámadás hírére újult erővel rohamozta Varest. A Bosna folyó keleti partjára nem érkezhet horvát erősítés, a környéken 15 ezer horvát próbál biztonságos helyre menekülni.