Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

8 INTERJÚ DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. Nov. 30. „A történelem maga volt szürrealista" Beszélgetés Kabdebé Lóránt irodalomtörténésszel u A megye első kilenc hónapja (11.) Balkáni turizmus A balkáni turizmusnak egyelőre inkább a negativ hatásait éreztük. (Fotó: Enyedi Zoltán) • Tanár úr, ön szerint elmondható-e, hogy stílusirányzatok és meghatározott irodalmi jelenségek fölött közös motívumrendszer fedezhető a középeurópai irodalmak regényeiben? - Kétségtelen, hogy a közép-európai történelmi hatások. az itt élő népek tudatába közel hasonlóképpen fészkelődtek be, s ennek következtében még a legellentétesebb beszédmódú frók műveiben is van valami furcsa hasonlóság. Bár, elképzelhető, hogy ez ellen maguk az írók tiltakoznának, hiszen, ha csak a beszédmódot és a regények formai jegyeit nézzük, akkor teljesen különböző jellegű alkotások között keresünk rokonságot. Határ Győző és Kodolányi János például teljesen különböző habitusú és életsorsú (ró, s mégis, a háború utáni műveikben felfedezhető bizonyos mottvumbeli összecsengés. Azt hiszem, amellett, hogy a kérdésfeltevést a hasonló történelmi helyzet is meghatározza, leginkább a youngi kollektív tudatalatti fogalma az, amire hivatkozhatunk. De ez a tudatalatti nem egy misztikus valami. Ezek az (rók, és - kiszélesítve: ezek a népek - itt, Közép-Európában alapvetően egyforma pszihózissal élték át a történelmet. • Úgy érzem, érdekes megfigyelni, ahogy a közép-európai élmény motívumai a század folyamán újra és újra megjelennek a regényben. ön szerint létezike ezeknek a motívumoknak bizonyos folytonossága a klasszikus modern, a századközepi utómodern és a századvégi posztmodern magyar regényirodalomban? - A klasszikus modern és a harmincas évektől kezdődő utómodern regények esetében úgy érzem: igen. De ahogy Esterházy Péter a hagyományra visszakérdez, és ahogy a szomszéd irodalmak alkotásai felé fordul, megkockáztathatom: a posztmodem regényben is van hasonló folytonosság. Amikor Magyarországon Esterházyval, Nádassal bizonyos irodalmi értékváltás kezdődik. amelyet akár posztmodernnek is nevezhetünk, akkor ezt a fordulatot az is jellemzi, hogy megpróbálják visszakeresni a múltat. Ekkor kezdődik Kosztolányi Dezső és Csáth Géza prózájának felértékelődése, Máray Sándor újrafelfedezése, de mindenekelőtt az, hogy a magyar regény utat talál Szentkuthy Miklóshoz és Határ Győzőhöz. • Ön előadásában idézte Határ Győző egy gondolatát: „Bűnöztem, atyámfiai, súlyosan vétettem irodalmunk nemzeti illemkódexe ellen, s nem is egyszer. Olyan könyveket - (is) írtam, amelyeknek azonkívül, hogy magyarul íródtak, a magyarsághoz semmi közük. íródhattak volna akármelyik nyugati nyelven." Úgy véli, ez igazi írói lelkifurdalás, s olyan kétség, amely jellemzi a magyar irodalmat, vagy inkább egy sajátos Határ Győzőre valló reflexió? - Szerintem egy önironikus „understatemant", egy „szépítés", amellyel a saját művét más horizontra akarja áttenni. Határ Győző művei között sok van olyan, amely a saját korábbi (rásait - sőt: kijelentéseit - lefosztaná az esetlegességektől, épp ezektől a meglévő és kitapintható közép-európai mozzanatoktól. Inkább azt hangsúlyozná, ami az európai gondolkodáshoz köti. Határ Győzőt én azért szeretem, amiért Szentkuthy Miklóst is: mert végső soron mindkettő, a legelrejtettebb motívumaival együtt is közép-európai, s regénybeli megszólalásában, beszédmódjában ugyanakkor az európaiaknak kortársa. A konferencia egyik előadásában Thomka Beáta a műalkotást formáló elemek, a forma és a beszédmód mellé ezt a motfvumrendszert is odaillesztette. Ha innen indulunk ki. Határ és Szentkuthy regényeiben igen izgalmas feszültséget találhatunk. Egy youngi fogalommal élve, az archetipikusan közép-európai meghatározottságú motfvumrendszerből egy európai beszédmóddal előadott próza keletkezik. • Mégis, Szentkuthy és Határ két „különböző" Közép-Európa motívumait ragadja meg, hasonló beszédmóddal... - így van, Szentkuty Miklós, a Prae-ben a két háború közötti időben találja meg a prózának ezt az útját, akkor, amikor még nem létezik a nácizmusnak és a bolsevizmusnek az az ideologikus kiteljesedése, amelyik Határ Győző fénykorát később árnyékba nyomja. Szentkuthy a Prae-vel ismeretelméleti, etikai problémafelvetés útján teremti meg azt a stflust a magyar nyelvben, amelyet az európai regény beszédmódja már ismer, s amely alkalmas a közép-európai motívumok felvetésére is. Nos, Határ Győzőnek viszont a nácizmus okozta trauma tapasztalataival az idegrendszerében egy másik fajta traumától kell előre félnie. Határ Győzőt háború alatt is. Rákosi alatt is lecsukják. A Heliáne, Az őrző könyve s a Bábel tornya e kettős emlékéből születik: a már volt, és a már kezdődő rettegéséből. Prózája egyre inkább egy cselekménymentes beszédmód kialakulása felé tart, ugyanakkor pedig a beszédmódhoz kapcsolódó motfvumrendszer egyértelműen a közép-európai archetipikus helyzetet adja vissza. S ha már a motívumok folytonosságról van szó, az Újhold-nemzedék költői, ugyanezt a traumát mutatják fel a versben. Jánosy István élete mélypontján olyan álmokat él át, amelyekben felrémlenek a börtönök történései. Pedig ő erről nem „tudhatott". E víziókból (rta később azokat a verseket, amelyeket annak idején, akárcsak a Heliánét, szürrealistának tartottak. Pedig nem: a történelem maga volt szürrealista. • Ez mintha a posztmodern „szövegek-párbeszédének " volna történelmi megfelelője: a motívumok párbeszéde. De vajon a Heliánénak nem volt közvetlen hatása is? - A Heliáne ugyan megjelenik 1948-ba, de csak kevesekhez jut el. S közülük is sokan csak utólag értik meg. A regény kiadója, akiről ma azt mondanánk, ügyes menedzser, úgy gondolkodott: „vagyok olyan gazdag, hogy a bestseelerek között kiadjak egy ilyen könyvet is". Talán el sem olvasta akkor. Nos, ez az ember az ötvenes években szinte kívülről felmondja a Heliánét. A sok bajban megtanulta. De itt van Szabó Lőrinc, aki Az őrző könyvét, mint kortárs, még nem érti. Ugyanakkor Határ Győző említi, hogy a könyv lektorának, egy szoptatós fiatalasszonynak a könyvet olvasván ijedtében elapadt a teje. Mert beledöbbent az eseményekbe, 1949-ben. Szabó Lőrinc még csak a beszédmódot nézte, és neki ez idegen volt. A fiatalasszony viszont már azt is érezte, hogy valami szörnyűség készül. Amikor Határ Győző 1950-ben disszidálni akar, és elkapják a határon, két év helyett két és fél évet kap - mert vele volt a regény is. Mert az AVO tudta miről szól, de persze nem az frói beszédmód érdekelte. S ha a hatásokat vizsgáljuk, érdekes még, hogy Határ Győző a háború előtt autodidakta módon tesz szert hatalmas filozófiai műveltségére, és közben a folyóiratok és az irodalmi csoportosulások megkerülésével, szinte az ismeretlenségben érett íróvá. Nos, utólag beigazolódnak ezek a művek, de nem azért szeretjük őket, mert mint dokumentum beigazolódtak. Hanem azért, mert a beszédmódjuk irodalmi érték. Abba az fvbe tartoznak bele, amelyik a posztmodernt is ismerő horizontról visszatekintve a magyar irodalom fő értékvonala. • Az irodaimkritikában többször és több helyütt felszínre kerüli egy vita, amely szembeállítja az európai, vagy közép-európai és a nemzeti művelődésélmény kifejeződését. Egyfelől egyetemességet, és „horizontot", másfelől nemzeti sajátságot, és „gyökér"-szimhólu">ot I emlegetnek. - Ezek az irodaimi viták mindig dokumentum-jellegűek. Szerintem egy korszakot jellemeznek, és nem az irodalmi folytonosságot. Ugyanaz a vita, más művek kapcsán, periodikusan vissza-visszatér. Az én véleményem szerint a műalkotás akkor jó, ha egyrészt reagál arra a motívumrendszerre, amelyik az illető közösség kérdezőhorizontján megfogalmazódik, másrész pedig olyan beszédmódot alkalmaz, amelyik ettől el nem válva korszerű, és a világirodalomban is jelen van. Léteznek művek, amelyeket tíz évvel ezelőtt, az aktualitás vagy a „gyökerek" okán zászlóra emelt a kritika, s ma már csak dokumentumként, esetleg egy lábjegyzetként maradtak meg. Az igazi nagy alkotások értelmezhetősége viszont, ha műlik az idő, csak gazdagodik. Panek Sándor • A megye határátkelőhelyein a forgalom tovább nőtt, 9 hónap alatt közel 9 millióan lépték át a határt, legtöbben Röszkén. A határállomásokon átutazók több mint 90 százaléka külföldi állampolgár volt. Elsősorban a romániai határátkelőn jelentkező nyári zsúfoltság komoly központi intézkedéseket követelt, ennek ellenére az esetenként többnapos várakozás keltette alapvető emberi szükségletek kiszolgálása távol állt az európai színvonaltól. A hatalmas turistaforgalom nem látszik meg a vendéglátás és a szállodai szolgáltatások igénybevételén; a vendégek száma közel 20, a vendégéjszakáké 10 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A Balkán turizmusának egyelőre a negatív hatásai hangsúlyosabbak - túlzsúfolt utak, feketekereskedelem és ehhez kapcsolódó bűnözés -, mint a térség fejlesztését elősegítő | bevételnövekedés. A megye nagyobb jogi személyiségű gazdasági szervezetei továbbra is munkaerőkibocsátók, a foglalkoztatottak 75 ezres létszáma egyhetedével kevesebb az előző évinél. Az ipari szervezeteknél közel 37 ezren, a mezőgazdaságiaknál 12 ezren dolgoznak. Ez utóbbi ágazatban a létszámfogyás duplája az átlagosnak. A felgyorsult szervezeti decentralizáció ellenére a foglalkoztatottak döntő többsége továbbra is a 300 főnél nagyobb szervezeteknél dolgozik. A nagyobb szervezetekből eltávozottak nem mindegyike marad állás nélkül, hiszen a munkanélküliek tábora a III. negyedévben nem gyarapodott tovább. Szeptemberben 27,6 ezer munkanélküli szerepelt a Munkaügyi Központ nyilvántartásában. Az aktív kereső népességhez viszonyított arányuk kisebb, mint az előző hónapokban és alatta marad az országos átlagnak is. A bruttó kereset év elejétől számított átlagos értéke 23 ezer 575 forint, ami egynegyedével több az egy évvel korábbinál. A nettó keresetnövekmény 20 százalékra tehető, ami a fogyasztói árak közel 23 százalékos emelkedése mellett a reálkeresetek több mint 2 százalékos csökkenését jelenti. A megyében az átlagkeresetek 3-3,5 ezer forinttal elmaradnak az országostól. Az előző évek kiskereskedelmi forgalmának csökkenése után élénkülni látszik a vásárlóerő a megyében. A folyó áron közel 58 milliár ,-s bevétel mögött 5,6 száza kos a volumennövekedés. A .irgalom növekedésében úji jelentős szerepet kapott a A is-Jugoszláviából érkező be^ásárlóturizmus. A kiskereskedelmi tevékenységet lebonyolító üzletek száma az év kezdetétől 400 új üzlettel gyarapodott és a félév végén meghaladta az ötezret. A cserélődés - í j üzletnyitás, illetve megszűnés még mindig nagyarányú Tovább csökkent a lakásépítés üteme. Szeptember égéig összesen 571 lakás épült, háromnegyede csupán az egy évvel korábbinak. A lakasok 86 százalékát a lakosság coltette, szerepük lassan kizárólagossá válik e tevékenységi en. A megye önkormányzu ainak beruházásában az idén egyetlen lakás sem készült ei Igaz, ha épülne is, nem a ku pénzű, lakásra várók gondja enyhítené, mivel az utóbbi dőben az önkormányzati pénzekből épült lakásokat jobbára vabadpiaci áron értékesítenék. A vállalkozói szféra is iassan mozdul rá erre a piacra, feltételezhető, hogy az értckesítés körüli nehézségek ria ztják őket elsősorban. Pálfalvi Zsoltné (KSH) f Tovább tart a Délkcr Kft. és az Agrimill Rt. közös lisztakciója. A Békéscsabai István-Malom termékeiből a Maros Áruházban! Szeged, Maros u. 29. I-ukosság részére finomliszt 1/1 39 Ft helyett 31,50 Ft Rétesliszt 1/1 42 Ft helyett 36 Ft Búzadara 1/1 40 Ft helyett 35 Ft Vitaminozott finomliszt 1/1 csak nálunk! 32,50 Ft Finomliszt 20 kg-os 600 Ft. Közületek és viszonteladók áraiból további 5% engedményt kapnak Érdeklődni a 313-511, illetve a 482-682/26 melléken lehet. Továbbá élelmiszerek, vegyi áruk, papíráruk szeles választékával várjuk régi és új vásárlóinkat! Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-18 óráig, szombaton 8-12-ig. J BEE SZŐNYEGLIGET Szeged, Népkert ELKÜLDJÜK ÖNT MELEGEBB ÉGHAJLATRA, TUNÉZIÁBA! Televíziót, videót, háztartási gépet a VIDEOVOX-nál a legolcsóbban! 55 cm-es sarkított Philips képcsöves televízió sima változatban: 28 900 Ft teletexes változatban: 31 900 Ft Sharp VL E-30-as típusú, V8-as rendszerű, 7,6 cm-es, színes, LCD kijelzésű kamera. Bevezető áron: 145 900 Ft Legújabb típusú, olasz gyártmányú Candy háztartási gépek 3 év garanciávo . Mosó-szárító gép (kis méret) 85x60x33 - 65 000 Ft Mosógép (3 kg-os) 69,5x51x42 - 43 900 Ft Szárítógép 85x60x52 - 35 000 Ft Hűtőszekrény 270 literes 178/92 liter - 39 900 Ft. Videovox Szeged, Takaréktár u. 5. Tel.: 31 3-948 Szeged, Petőfi S. sgt. 40/A. Tel.: 326-227. Nyitva tartás: H-P: 9-17, Sz: 10-13.