Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

KEDD, 1993. Nov. 30. HAZAI TÜKÖR 5 •fr' W&mm Kis színházi kronológia A színidirektor magányossága. (Fotó: Nagy László) 1980. március 9. Miért ülnek kevesen a nézőtéren? Beszélgetés a színházról Bányainé dr. Birkás Máriával, a városi tanács elnökhelyettesével. (Nikolényi István) „...a színház több, mint a városi tanács 130 közművelődési intézményéből az egyik... ... Ha van színház, amely az elmúlt évtizedben objektív és szubjektív tartozékaival egyszerre avult el,... akkor a Szegedi Nemzeti Színház az... ...Gyakran a komoly szakmai elismerést kiváltó darabok is fantomnézők előtt mennek. Szegeden egyszerűen nem divat színházba járni..." 1981. január 20. Lábra kél a Szegedi Balett? (Nikolényi István) „...akadnak színházbarátok, akiknek mond valamit a név: Imre Zoltán. Az idősebbek emlékeznek még rá, ő csinált balettet Szegeden utoljára. Több, mint tíz éve... A jelekből ítélhetően lábadozó-félben a szegedi balett: február 21-én önálló bemutatót tart a Zenés színházban." 1982. január 30. Ruszt után (Nikolényi István) „...Mindig arról a bizonyos nagy lélegzetvételről beszélt, azt hiányolta, sürgette... Eredendően január végétől tervezték főrendezői kinevezését; más történt, fölmondott... Lefogadom, az elkövetkező időben, mfg beszédtémát hoz, ő lesz a nyughatatlan, kellemetlen. folyton elégedetlen .rosszfiú", következésképpen, aki mellette voksol, az is - dehát. mit mondjak, egészen egyszerűen másfél esztendőt szégyen nem vállalni... • Furcsát mondok: nem volt közénk való. Nem tudta és nem akarta elfogadni a zárt, patriarchális szerkezeteket, melyeket fölfedezni vélt maga körül, midőn... színház-egészben próbált gondolkodni. ...az idei évad bemutatóit országos kritikák értékelték úgy, kilábalóban Szeged színháza a tartós hullámvölgyből..." 1988. február 29. Ruszt újra Szegeden (Sulyok Erzsébet) „Nem vállaltam a nyílt konfliktust az operatagozat akkori vezetőjével (1982, Pál Tamás - a szerk.), mert olyannak láttam a körülményeket, amelyekkel meg kellett volna küzdenem a prózai részleg lendületvétele érdekében, hogy eleve vesztésre álltam..." „Valószínűleg nem jöttem volna, ha mások vezetik most a szegedi színházat... (Igazgató: Nagy László - a szerk.) Jól tudom, miféle műsorpolitikát igényel, ha a közönség heterogén. De azt is, hogy ha a kultúrahordozó réteg, az értelmiség hosszabb ideig nem szembesülhet a progresszív színházi szellemiséggel, akkor a közönségízlés lassan, de biztosan lefelé nivellálódik." 1989. március 2. Balett-balhé? (Sulyok Erzsébet) „- Sértett ember Bokor Roland? - Igen, mérhetetlenül. Eleve etikátlannak tartom, hogy együttesvezetőként csak egy évre szóló szerződést kaptam... Őszintén szólva nem rajongtam az ötletért, hogy kinevezzék Imre Zoltánt... Azt a koncepciót gondolom veszélyben, amely létrehozta az együttest." 1989. április 27. Gályarabból kormányos? Gregor József vállalja az operavezetést. (Sulyok Erzsébet) „...A múlt heti megbeszélésen szinte kizárólag azok szólaltak meg, akiknek az a véleményük. hogy a társulat súlyos belső problémákkal küzd; többen kifejezték, hogy mellékállásban nem tartják megoldhatónak az opera vezetést; Oberfrank Géza ezért a feszült hangulatú értekezlet után arra az elhatározásra jutott, hogy mégsem vállalja a következő évadot... A kinevezésre jogosult testület elé terjesztik, hogy Gregor József kapjon egy éves művészeti vezetői megbízatást... A jelenlevő Gregor József elmondta, hogy az elszerződésekor is kifogásolt 'színházi rendetlenséget', a szervezési bajokat szeretné megszüntetni." 1. 1989. november 4. Ruszt robbant?! (Sulyok Erzsébet) „ - Amikor először elmentem Szegedről, még Komócsin volt itt a főbrigadéros, vagy mi, azöta úgyszólván folyamatosak az eltűnések bizonyos posztokról. Minden megváltozott, de az állapot köztes: a régi viszonyok már nincsenek, az újak még nem alakultak ki... Nem karriervágyam támadt, hiszen befutottam már egy pályát. Azt szeretném, ha a megváltozott Szegeden, ahol az utóbbi évben megmutatkoztak a progresszív erők, meghallgatnának és tárgyalnának velem... A korszerűen gondolkodókkal, az autonómia és önigazgatás híveivel tárgyalnék... -... A színházvezetés minden ellenkező híreszteléssel szemben: szakma. Itt improvizálásnak nincs helye, nem lehet csak úgy odatenni valakit, mint eddig, csak azért, mert szimpatikus. Kipróbált, tájékozott, kapcsolatokkal rendelkező ember kell, aki érzékeny az értékekre, a tehetségekre, tehát össze tudja fogni ezeket és találkoztatni az értékeket az igényekkel. Az ilyeneket hívják ma vezetőnek és nem azokat, akik tudják, mit hova kell könyvelni." 1989. november 9. Dráma a színházban (Sulyok Erzsébet) „A fölolvasás után meglepetésszerű fordulat következett: a prózai tagozat jelenlévő, körőlbelül 30 tagja közül huszonvalahányan fölálltak és kimentek... Németh József újra szót kért: nem kellene-e rehabilitálni a tavaly elküldött 16 társulati tagot? és Bokor Rolandot... Ebben a pillanatban Krámer György, a balettegyüttes jelenlegi igazgatója is távozott. Imre Zoltán koreográfus pedig fölháborodottan tiltakozott: Bokor Rolandtól azért kellett megválni, mondta, mert annak idején tévedtek, akik kinevezték... ...Fölszólalt még Gregor József, kijelentve, hogy ennek a színháznak most Kós Károlyokra és nem Matuska Szilveszterekre van szüksége... ...Jachinek Rudolf szb-titkár szerint a nyilvánosság iszonyú károkat okozott, színházellenes hangulatot teremthet a városban. Müller Józsefné tanácselnökhelyettes leszögezte: a tanács nem fog kívülről döntéseket hozni... A társulat vegye kézbe a sorsát- biztatott..." 1989. november 18. A „tűzmester" maradni akar (Sulyok Erzsébet) „Ha Ruszt megy - szétszóródik a prózai társulat; az ittmaradását viszont olyan föltételekhez köti, amelyek vagy az operánmak nem felelnek meg, vagy egzisztenciálisan fenyegetne legalább három vezető beosztású embert." „ - Minden arra mutat, hogy ideje lenne fejéről a talpára állítani a szerkezetet; a tagozatoknak most fölkészült szakemberek a vezetői... Már tehát csak egy kis létszámú, de profi apparátusra lenne szükség... - Most meg azt mondja, hogy talán nem is kellene igazgató? - Miért, maga talán tud valakit? Aki szolgálná a három tagozat irányítóiból álló vezetői grémiumot? Aki szervezésben, menedzselésben is profi? Ráadásul mellesleg azért színházi szakember? - Sokan ilyennek tartják Nikolényi Istvánt... - Régóta ismerem - ő talán valóban alkalmas lenne. De ezt aligha mi fogjuk eldönteni." (Folytatjuk.) • Most indul a verseny.../ Világ Utcája, vagy Carter-bevásárlóközpont? Indulatok A „szegedi világutcáról" születtek már tervek szép számmal, s most már hivatalos döntés is van. Ebben nincs is semmi különös, ez a dolgok rendje. Csakhogy a Világ Utcája Kft. sokat tapasztalt, építészetben, tervek elfogadtatásának hivatali labirintusában nem éppen járatlan vezetői mégis elvszítették a nyugalmukat, s indulatos városházi fölszólalásra, majd nyílt levél közzétételére ragadtatták magukat. A feszültség nemhogy csillapodna, inkább növekedni látszik. Vajon miért? Igazuk van-e azoknak, akik a városi vezetést hibáztatják, amely (szavak és egyértelmű ígéretek nélkül ugyan) majd egy éven át azt „sugallta" a tervezőknek, hogy ha újra és újra kiigazítják a terveket, akkor lehet esélyük a megvalósításra is? Aztán - éppen a huzavona kellős közepén - egyszer csak küld valaki egy rövid telefax-üzenetet, s az abban foglalt ajánlat azonnal nyitott kapukra talál... Hosszú hónapok munkája után most egyszerre versenyezniük kell? Vagy azok vélekednek helyesen, akik a „világutcások" kényszerítő taktikáját hánytorgatják föl? Szerintük ugyanis arról van szó, hogy a nagyszabású (rossz nyelvek szerint: fellegekben járó) terv készítői kezdettől túl nagy visszhangot keltettek maguk körül, így próbálván rákényszeríteni akaratukat a döntéshozókra... Most pedig sérelmezik, hogy ajánlatukat összemérik egy másikkal. Kérdés marad még bőven; bizonyára a válaszok is megszületnek majd. Remélhetőleg már indulatok nélkül. Nyilas Tegnap délután a városháza polgármesteri irodájába hívták a szegedi sajtó munkatársait. Dr. Lippai Pál polgármester szerint azonban nem „sajtótájékoztató" volt ez - a beszélgetéssel arra kívántak lehetőséget biztosítani, hogy a Rókusra tervezett Világ Utcája ügyében „ne csak a hangoskodók véleménye kapjon nyilvánosságot", hanem az önkormányzat és a közgyűlés tényekre alapozott álláspontja is. Közgyűlési „ábécé" Dr. Lippai Pál polgármester, dr. Tóth László jegyző, Orosz Bálint városrendezési és építésügyi irodavezető. Borvendég Béla, a városrendezési, környezetgazdálkodási és műszaki bizottság elnöke először a városi közgyűlés október 28án hozott határozatáról beszélt. A képviselők ekkor tárgyalták a Világ Utcája Kft. által készttett tervet, amely Rókus városrész jelenleg igen elhanyagolt területén fedett utcasoros beépítésű, bevásárló- és kongresszusi központot, valamint közösségi igényeket kielégítő, nagyszabású épületkomplexumot foglalt magába. A közgyűlés végül a „ módosított A-változatot" fogadta el, amely a terveket programként kezeli,"s a megvalósítás előföltételekónt - töbhek közöttelőírja az általános rendezési terv módosítását. A programból csak ennek megtörténte után lehet részletes rendezési terv. A Világ Utcája Kft. vezetőinek tiltakozását éppen ez a „visszaminősítés" váltotta ki. Ők ugyanis arra számítottak, hogy a közgyűlés azonnal a terv „B-változata" mellett dönt majd, ami viszont már elkötelezettséget jelentett volna a megvalósítás mellett is. „A" és „B" után következik a „C", amely viszont már nem tervváltozat, hanem egy váratlanul jelentkező versenytárs nevének kezdőbetűje. A világutca tervezett helyére ugyanis időközben szemet vetett a budapesti illetőségű Carter Ingatlanfejlesztő Kft. is, amely jóval magasabb telekárat kínált a területért, mint a Világ Utcája Kft. A Carter vázlatos programjavaslata „mindössze" egy bevásárlóközpont fölépítését tűzte ki célul, s a velük kötött megállapodás szerint hat hónapig elővételi joguk van a területre. Ez idő alatt kell összegyűjteniük az érdeklődő befektetőket. „Ügyetlenségek mindkét oldalon..." A tegnapi beszélgetésen dr. Tóth László jegyző azt mondta, nem érti a Világ Utcája Kft. tiltakozását, hiszen ha terveiket megfelelő gazdasági számításokkal egészítik ki, továbbra is versenyben maradnak. Mert a Carter jelentkezésétől számítt va már versenyhelyzet van... Ezen felül nem lehet fölcserélni az általános rendezési terv módosítása, valamint a részletes rendezési terv elfogadása közti sorrendet. Dr. Lippai Pál hozzátette, hogy a Világ Utcája Kft-vel közölték a Carter ajánlatát, s kérték, tegyenek új, versenyképes árajánlatot. Válasz egyelőre nem jött. Borvendég Béla úgy vélte, ,.mindkét oldalon követtek el ügyetlenségeket, mivel sem az önkormányzatnak, sem a Világ Utcája Kft-nek nincs gyakorlata ilyen tranzakciókban..." Fölhívta a figyelmet arra, hogy a területet eredetileg nem ilyesféle célokra tervezeték (közoktatási intézmény, lakóházak szerepelnek a rendezési tervben), s nem készültek föl a világutcához hasonló tervek befogadására. Az önkormányzat célja a városi tulajdonú, magas szinten közművesített terület minél kedvezőbb áron való értékesítése, valamint annak vizsgálata, hogy az oda tervezett program valóban a város, a környékbeliek érdekeit szolgálja-e. (Eddig csak a beépítés módozatait értékelték, a tervezési programot még nem bírálta senki.) „Tisztességes játék" A Carterrel kötött opciós szerződés egyik pontja úgy szól, hogy a hat hónapos várakozási idő a dokumentum aláírásától lép életbe, viszont nem köti ki azt, hogy a megállapodást a szerződő feleknek egyidejűleg kell aláírniuk. Némi rosszindulattal tehát föl lehet tételezni, hogy ily módon bizonytalan ideig elhúzódhat az ügy... Dr. Lippai Pál visszautasította a gyanúsítást, és hangsúlyozta, hogy „ az önkormányzat tisztességesen játszik. " Azt kell fölmérni, hogy a jelzett terület milyen állapotban van most, és mire lenne ott szükség... Az önkormányzat nem Icötelezte el magát egyik fél irányába sem, s a Carteréhez hasonló, versenyképes ajánlatot vár a Világ Utcája Kft-től is. A polgármester megjegyezte még, hogy ha a Carter elképzelése kútba esne, az még nem jelenti azt, hogy a világ utcája föltétlenül zöld utat kap. Orosz Bálint szerint kulcsfontosságú különválasztani a terv jóváhagyásának módját az abban foglalt program mélységének értékelésétől. A nagyságrendek érzékeltetésére: végül is egy összességében 330 méter hosszúságú, háromszintes épületegyüttesről van szó, amelynek értéke megközelíti a város féléves költségvetését. A város vezetői a beszélgetés végén ismét hangsúlyozták, hogy még semmi sem dőlt el, s a hat hónapos várakozási idő még előnyös is a Világ Utcája Kft. számára, mert fölkészülhet a versenyre. Ny. P.