Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

HÉTFŐ, 1993. NOV. 29. HAZAI TÜKÖR 5 Rekviemek és himnuszok ­a Szegedi Kortárs Balettben Juronics Tamás új balettje: A Kroki. (Fotó: Nagy László) • ..Emlékeink hasonlítanak a krokihoz; bizonyos részek el­mosódnak, bizonyos pillanatok (pillantások, mozdulatok) pe­dig előtérbe kerülnek az idő múlásával. Mégis ezek a pilla­natok pontosan visszaadják a hangulatát annak a találkozás­nak, vagy kapcsolatnak, melyet csak így utólag látunk át." Ezek Juronics Tamás mon­datai; a színlapon olvashatók, Kroki című új balettjéhez írta. Pontos mondatok, a műfajról is, az emlékezet pszichológiai természetéről is. A majdnem egy hete, kedden megtartott balettbemutató óta eltelt idő­ben gyakran gondoltam arra, mégis, nem csalóka-e utólagos érzetem'az estről, amelyen a Juronics-balett mellett Roberto Galvan Mozart Requiemjére készült művét láttuk. De nem tudok szabadulni a hangulattól: mintha nem egy, hanem kél sa­játságos rekviemet néztünk vol­na... Juronicsé a rejtélyesebb. A bavatottság fokozatai szerint oldhatók fel a titkai. Mint a Szegedi Balett eddigi működé­sének, előadásainak szorgal­mas követője, azt érzékelem, hogy a Kroki című, immár Szegedi Kortárs Balett néven jegyzett együttes első bemuta­tója: tudatos, előre elhatározott lezárása egy korszaknak. Az eddiginek, amely részint a tanulás időszaka volt, másrészt a mind egyértelműbb magára találás, a saját mozgásnyelv, az egyéni színpadi lét, a jelleg­zetes, karakteres értékteremtés sikereket hozó időszaka. Nem tudni pontosan, mi jön utána, de nem is kell előre kérdezős­ködni, elég a tény: készen van. (Folytatás az F oldalról.) nevezett sétányt, egy gyerme­két sétáltató fiatal apuka pedig a karácsonyi hangulathoz mél­tatlannak találta a „giccspa­rádét". Abban viszont egyetér­tett a vasárnap délután erre sé­táló tucatnyi szegedi polgár, hogy a keresztutcák sátrait a Mars térre telepítette az önkor­mányzat. S volt egy fiatalem­ber. aki kifejezetten a három­hetes nyüzsgés miatt jön majd ide naponta. Nem kell már sokáig várnia, december 3-án, pénteken ugyanis megnyílnak a pavilo­nok. A kivitelező budapesti cég képviselője szerint a no­vember 15-én kezdett építke­zés csaknem teljesen befeje­ződött. Hétfőn és kedden felte­szik még az ablakokat és az aj­tókat, aztán csütörtökre a mű­szaki átadással is végeznek. Összeszokott csapattal dolgoz­nak szerte az országban, s a pa­vilonok részegységeit kiállítás­ról kiállításra viszik. A nyári szegedi szakvárások épületeli­Október végéig 346 millió dollárt vásároltak valutalapjuk­ra a magyar állampolgárok. Ez 60 százalékkal több az elmúlt év hasonló időszakában vásá­rolt valuta értékénél, ami 219 millió dollár volt. Ebben az esztendőben eddig 1,9 millióan vásároltak konvertibilis fizető­eszközt általában 350 dolláros éves keretükre. Ez azt jelenti, hogy az egy főre eső átlagos igénybevétel még a 200 dollárt kialakult, megérett egy saját arcú művészeti együttes, olyannyira, hogy immár meg­engedhet magának - valami biztonságos pontról, kicsit fö­lényesen, némileg nosztalgiás­irónikus pillantást küldeni visszafelé. Arra, ami elmúlt. Mivel ez a pillantás Juronics Tamás személyes visszapillan­tása, mi. a kívülállók csak bi­zonyos részleteket ismerünk föl. Az Imre Zoltán vezetésével telt évek, előadások és próbák munka-, gondolati- és hangu­lati légköréből emblématikus jegyeket mutat föl a Kroki. Na­vel annyira elégedett volt a vá­sárigazgatóság, hogy ezt a munkát is ők nyerték el. Sűrűn voltak terepszemlét tartani a vásározók, sőt új jelentkezők is tőlük akartak pavilont venni. A kft. képviselője nevetve mesé­li, hogy még a vécésnéni is elé­gedetten szemlélte munkáju­kat. Szóval, ők időre elkészül­tek: *Az utolsó simításokkal Va­nyorek Károly villanyszerelő és háromfős csapata vasárnap délután két órára végzett. Be­fejezték mind a 85 pavilont, kezük nyomán csaknem 500 négyzetméternyi beépített te­rületre jutott el a villany. Ek­korra már elegük is lehetett, hisz' szinte harapott a hideg. Befagyott a tudósító tolla is, pedig a Klauzál téri hőmérő csak mínusz 3 fokot mutatott. Lehet, hogy befagyott az is? Négy nap múlva valószí­nűleg felforrósodik itt a leve­gő. Csak addig kell kibírni, polgártársak! V. I. P. sein éri el, és ezzel a lehetőség­gel is csak állampolgárok mintegy 20 százaléka élt. La­kossági turistavalutából 1989­ben fogyott a legtöbb, 450 mil­lió dollár. Az úgynevezett 50 dolláros rendelet következté­ben 1990-ben 100. 1991-ben pedig 114 millió dollárt vásá­roltak. Tavaly viszont már 344 milliót, miután 1992. július 1­jétől 300 dollárral megnövelték a lakossági éves dollárkeretet. gyon érdekes, izgalmasan drá­mai hangulata van némelyik képnek: egyféle, Juronics által elsajátított, a magáénak kiszen­vedett-kimunkált táncforma­nyelven Imre Zoltán sokkal ér­zelmesebb, ha lehet ezt monda­ni, lágyabb-romantikusabb táncnyelvi és színpadi kifejezé­sei, s állandó témakörei villan­nak föl. Maga a színpad - Molnár Zsuzsa tervezői-kivitelezői munkája nyomán - hatásos re­miniszcencia; az Imre Zoltán alkotásaira oly jellemző képző­művészeti ihletettségére és me­• (Folytatás az I. oldalról.) Dr. Bartha Tibor lelkipász­tor, teológiai professzor rövid, adatokkal alátámasztott beszá­molóban értékelte a múlt év ősze óta végzett munkát. A Ju­hász Gyula Tanárképző Főis­kolával - s ebben nagy érdeme van Lengyel Zsolt professzor­nak - akkor kötöttek megálla­podást a vallástanár-képzésről; a diákok C-szakként felvehetik e stúdiumot, ami az A-szakos diplomához csatlakozik. A lanidószak négy szemeszteres és a tanárképzővel kötött meg­állapodáshoz hasonló egyez­ségre jutottak a JATE-val és a SZOTE-val is. A tanszékigényt a Kálvin téri Református Palo­tában biztosítják, ennek érde­kében több mint négymillió fo­rintos átalakítást és beruházást valósítottak meg. Az összeget döntő részben a Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület bizto­sította. de hozzájárult a városi és a megyei önkormányzat is. A munkával nem végeztek tel­jesen, több mint tizenegymillió forintra van szükség minden, a tanszékkel kapcsolatos tervük megvalósításához. Másik álla­mosított épületüket, a Sóhordó utcai Clarisseum óvodát ugyan­csak 1992. őszén kapták visz­sza, a professzor úr szavai sze­rint „kissé zilált állapotban", olyannyira, hogy az elmúlt nyáron több mint ötmillió fo­rintot költöttek a helyreállításra és az újrabútorozásra. így is csak egyharmadát végezték el a tervbevett átalakításoknak; a szuterénben több tantermet alakítanak ki a közeljövőben és tanmedencét akarnak létesíteni. Mindehhez még tízmillió fo­rintra van szükség. A már em­lített támogatóik mellé, jjz óvo­da esetében. rész eklektikára, még egye­nesebben: a Mester által olyany­nyira kedvelt szürrealista látás­módra utal. A Chirico-festmé­nyek álomszerű, kihalt tereit idéző színpadon akárhány „ér­telme" lehet a gyümölcseit leh­ullatott, áttetsző fehér tüllel földíszített, magányos fának ­nem tehetünk róla, ha számunk­ra ez is Imre artisztikus szín­padhoz való vonzódását idézi föl. S megerősödik képi emlék­érzetünk amint a furcsa, saját­ságosan átírt, de biblikus jelle­gét őrző jelenetben a tudás al­máit osztja az angyal, meg az felsorakozott a Szerencsejáték Alap is a maga két és félmilliójával. A Sóhordó utcai óvodában szer­vezett ének- és instrumentális zenetanítás folyik, a nagycso­portosokat ingyen úszásra ok­tatják s még a szállításukat is megoldották; februártól pedig bevezetik az angol és német nyelv oktatását. A tanszék és óvoda fenntartására az egyház­község bankkölcsönt vett fel. jelenlegi tartozásuk 1,3 millió forint. Dr. Bartha Tibor szerint a szegedi református oktatás beindításával biztosítják min­den korosztály számára az első lépéseket a hithez jutáshoz, mi­közben keresik a közösséget Istennel, a másik emberrel. A megbékélést szolgálják a ma­guk eszközeivel. Dr. Kocsis Elemér püspök fontosnak tartja, hogy a Debre­centől legtávolabb eső város­ban, jelesen Szegeden elhiva­tott református értelmiségiek bővítik a hazai oktatás lehető­ségeit. A püspök úr szerint az iskola a kereszténység minden­kori szívügye. Így alakították át az ókori pogány emberarcot. Ahogy a keresztény humaniz­mus vívmánya a könyvnyom­tatás, úgy a reformátorok első nemzedéke a Bibliafordítások­kal alapozott a nemzeti nyel­vek ápolásának. A legnagyobb örökség, amit az ifjak kaphat­nak, az a gazdag lelkiség. Hi­vatkozott a katolikus, refor­mátus és evangélikus közös egyházbizottság november 15-i közleményére, mely szerint „Az emberség mércéje Krisz­tus ". A keresztény - ökumeni­ördög, egyként adakozó önzet­lenséggel. Ez Imre személyisé­gének és vezetői magatartásá­nak meghatározó jegye. Alig van olyan darabja az Imre-élet­műnek, amelyben ne szerepel­ne „áz" Anya - Prepeliczay Annamária pózai, artisztikus beállításai, a figurája köré szer­vezett képkompozíciók ugyan­csak egyértelmű utalások a Ju­ronics-balettben. De az Imre­reminiszcenciák mellett a má­sik fontos élmény, a finn mes­ter és munkatárs, Jorma Outi­nen emléke is ott van az új ba­lettben; a technika és stílus­irány, a táncnyelv pedig, amely a Kroki sajátja, a mostani szer­zőtárs, Roberto Galvan ele­mentáris hatásáról beszédes. Tartalmilag sokkal egyértel­műbb, ezért is az érzékekre, ér­zelmekre hatásosabb mű a Re­quiem, Galvan elementáris ere­jű tánchimnusza a győzedel­mes életről. Az élet: szerelem. mint tudjuk. Himnusz - a Requiemre? Nos igen, az ötlet első pillan­tásra elképesztő. De a darab olyan, hogy a végére teljesen magától értetődőnek tetszik: éppen a Mozart-tételekre és a csönd hangjaira kellett elbe­szélni egy elmondhatatlan tra­gédia fájdalmából újjászülető, felemelően makacs emberi re­mény létezését. A tánc már­már cselekményes: azonos és különböző nemű emberek éle­te, szenvedélye, szerelme; megmagyarázhatatlan, örök, egymás iránti vonzásaink és változásaink, az emberi termé­szet képei. De kizökken az idő: a betegség, amit AIDS-nek ne­veznek, átformálja a természet ősi rendjét. A végpont szimbó­kus - iskolák szem előtt kell tartsák, hogy a forrás ugyanaz: a Szentírás és az apostoli hit­vallás. A cél is közös. testben egészseges állampolgárok nevelése. A püspök jelképesen megnyi­totta a valiástanári tanszéket. A továbbiakban Semsei Klára professzor asszony és Kövérné Kovács Ilona, az egyházkerület óvodai főigazgatója szólt az egybegyűltekhez, majd a tan­szék és óvoda termeinek bejá­rása következett. A Reformá­tus Palota alagsorában dr. Bar­tha Tibor bemutatta a Kálvin-, Varga Pál-, Beretzk Sándor- és Bakó La.íz/ó-tantermeket (ez utóbbi három névadó a szegedi egyházközségnek a város törté­netében is jelentős szerepet vállaló lelkipásztorai volt), s azt is megtudtuk, hogy két évfo­lyamon 37 hallgatója van a tan­széknek. Óraadó tanárok: Mol­nár János, Dányi József és De­meter János lelkipásztorok, va­lamint Ordasi Péter, aki a hym­nológia oktatója. A földszinten a kis gyülekezeti terem a gyer­mekistentiszteleteknek ad he­lyet. Felkabátolva átsétáltunk a Sóhordó utcába, ahol a Claris­seum óvoda megbízott vezető­je, Muzsnay Lajosné és Hor­váth Anikó segédlelkész, hitok­tató bemutatta a ragyogó ter­meket... Dr. Bartha Tibor be­számolója szerint 107 gyerme­ket oktatnak négy csoportban, nyolc óvónő és hat dajka köz­reműködésével. „Az időt jól értékesítsétek!" luma, a koporsó betolat közép­re, előre, mindenhova; megke­rülhetetlen, minden percünk­ben, minden mozdulatunkban uralkodik, vak és könyörtelen. A szerelem: halál. Az elké­pesztő, természetellenes őrület: realitás. Mint a fájdalomtól-félelem­től agyongyötört idegzetű em­bert mindig, amikor a legva­dabb képzeletét is felülmúló valóságot kénytelen megélni, csakis a hite képes megtartani: Galvan egy nagyon hatásos, artisztikus képben álomszerű, tisztító esőfüggönyt bocsát a színpadra: a kiszolgáltatott, meztelen testek a permetező vízben megszabadulnak a Go­nosztól, megtisztulva összefo­nódnak, az újjászületés egyen­súlyos, boldog harmóniájában. Nem tudom, hogyan, de mindenféle sziruposságot és trivialitást sikerült kiküszöböl­ni ebből az ilyen szempontból nagyon veszélyes jelenetből. Aki ott ült ezen a bemutatón, ritka élmény részese lehetett: tapintani volt mód, benne volt a levegőben, hogy a nézők megváltoztak: emelkedettség­gel és - a színházban, igenis, a művészet ereje által is nyer­hető - hittel vértezettek tapsol­tak, még soha ilyen hosszan... Nehéz kiemelni bárkit a táncosok közül, és sok hízelgő jelzővel lehetne érzékeltetni a két balettben nyújtott nagysze­rű együttes teljesítményt. Még­is, a csúcspontok: Kovács Anit­a és Pataki András kettőse, s Juronics Tamás szólója (dacá­ra, hogy ez utóbbi talán rövi­debben még jobb lenne) a Requiemben. Sulyok 2rzsebet - szól Pál apostol tanítása. A bejárás alkalmával felmérhet­tük. hogy a minden alkalom­mal elismerő szavakkal emlíett Váradi Jenő hivatalvezető ma­roknyi csapata emberi számítás szerint is minden másodpercet kihasznált tavaly ősz óta, hogy az általunk felmért körül­ményeket biztosítsák a tan­széknek s az óvodának. A kivi­telező, a Batka Imre vállalkozó vezette Épszolg gmk dolgozói kifogástalan munkát végeztek. Dr. Veress László, a Kálvin téri Református Egyházközség egyik vezetője jellemző meta­morfózisról számolt be: - Lel­kipásztorunk, dr. Bartha Tibor kitűnő elméleti szakember. Hi­hetetlen energiával vetette ma­gát a gyakorlati tennivalókba, s most felmérhettük, nem ered­ménytelenül. Igaz, kitűnő mun­katársakkal vette magát körül... A már említett Váradi Jenő hivatalvezetőt az eladósodás mértékéről kérdeztem. Vála­sza: - Kezelhető összegről van szó, számításaink során mérle­geltük lehetőségeinket s az igé­nyeket. Intézményeink fenntar­tását szolgálja a bankkölcsön. ...Márk evangéliumában ol­vastam: „ Aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgá­ja". Ki nem mondatott, de ezt éreztem szombaton, a Kálvin téri Református Egyházköz­ségben. Pataki Sándor Kelendő turistadollárok • Református óvoda a Clarisseum m Eladósodott a Kálvin téri egyházközség Vallástanárok az országnak

Next

/
Thumbnails
Contents