Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

HÉTFŐ, 1993. Nov. 29. BELÜGYEINK 3 KDNP Közvetlenül válasszunk államfőt! A választási program főbb téziseit összegezve Surján László egyebek közt hangsú­lyozta: a központi elvonások csökkentését szem előtt tartva a kereszténydemokraták 1995­től új adórendszert vezetnének be. A személyi jövedelemadó­ban érvényesített kedvezmé­nyek mellett mérsékelnék a 25 százalékos forgalmi adókulcsot is. Az adózásnál figyelembe vennék a család nagyságát, az eltartottak számát, lehetőséget teremtve az összevont családi adózásra. Ugyanakkor - az igazságosabb teherviselés je­gyében - bevezetnék a va­gyonadót. A pártelnök kitért arra is, hogy a KDNP minden rendel­kezésre álló eszközzel védeni kívánja a hazai ipart, a hazai A Kereszténydemokrata Néppárt választási győzelem­re, a felelősségből nagyobb részesedésre készül ­jelentette ki Surján László, a KDNP elnöke a párt kétna­pos választmányi ülését megnyitó programbeszédében szombaton. Az országos választmány azt a dokumen­tumot vitatta meg, amely a KDNP választási programja­ként kerül majd nyilvánosságra, és a párt kormányzati tényezővé válása esetén kormányprogramként vagy rész­programként is szolgái majd a választásokat követően. termelést. A keresztényde­mokraták alapvetőnek tartják egyúttal a mezőgazdaság jöve­delemtermelő képességének helyreállítását, mégpedig az exporttámogatás növelésével és ésszerű hitelpolitikával. A KDNP racionalizálási lépések­kel csökkenteni akarja a köz­ponti államigazgatási kiadá­sokat is. privatizációs politiká­jával pedig elsősorban a kis- és középtulajdonosi réteg kiala­kulását szeretné elősegíteni. A hazai közállapotokat ele­mezve, s ezzel összefüggésben a KDNP választási célkitűzé­seit, politikai teendőit megje­lölve Surján László végezetül leszögezte: mélyreható és köz­megegyezésen nyugvó reform­folyamatot kell elindítani az országban. Az elnöki programbeszédet követően zárt ajtók mögött folytatta munkáját az országos választmány. Vasárnap a ta­nácskozás résztvevői - az elő­ző napon nyolc szekcióban le­zajlott vita és programszer­kesztő munka nyomán - nagy szavazattöbbséggel elfogadták a párt választási programját. Ugyancsak elfogadta a választ­mány a képviselőjelöltekre vonatkozó kódexet. Az országos választmány jogi szekciójának álláspontját tolmácsolva Füzessy Tábor tárca nélküli miniszter kifejtet­te: szükségesnek tartják az alkotmány teljes újraalkotását, amely álláspontjuk szerint gyökereiben továbbra is sztá­linista. Ennek részeként a választmányi tagok egyöntetű­en amellett érveltek, hogy a köztársasági elnököt a jövőben közvetlenül válasszák meg, és ne a törvényhozás döntsön az államfő személyéről. • Személyes ügyeiről szólva Horn Gyula elismerte: hibát követett el, amikor nem vitatta meg a szakemberekkel az augusztusban közzétett „jövő­képet". Az esetből levonta a tanulságot. Ezért komolyan gondolkodott azon - az őt ért sorozatos támadások miatt -, vajon személye nem jelent-e terhet a választásokra készülő párt számára, és szándékában állt a bizalmi kérdés felvetése. Mióta azonban ez nyilvános­ságra került, olyan széles körű támogatást kapott, hogy emiatt elállt szándékától. A pártelnök végezetül a választásokkal kapcsolatban kifejtette: az MSZP célszerű­nek tartja, hogy az új parla­ment 1994. május 3-án üljön össze. Ennek megfelelően a választásokat március, április­MSZP Köszönet Göncz Árpádnak Van alternatívája a jelenlegi kormányzatnak, még akkor is, ha rossz döntésekkel kényszerpályára állította az országot. Az MSZP tisztességes, szakszerű és higgadt megoldást ígér - jelentette ki Horn Gyula az MSZP vasárnapi országos pártértekezletén. Horn Gyula beszé­dében a párt nevében köszönetet mondott Göncz Árpád köztársasági elnöknek a demokrácia érdekében kifejtett tevékenységéért, és a szocialisták teljes támogatásáról biztosította az államfőt. ban kellene megtartani. - A választásokig hátralévő idő­szak problémáiról, az. új parla­mentre háruló legfontosabb teendőkről és a következő koalícióra váró feladatokról készek vagyunk párbeszédet folytatni az SZDSZ-szel, a Fidesszel, az Agrárszövetség­gel, az MSZDP-vel és minden olyan politikai erővel, amely ideológiai kötöttségektől men­tesen akar cselekedni az ország érdekében - mondta végezetül Horn Gyula. A pártelnök politikai elő­adása után a délelőtt folyamán Békési László, a párt gazdasági programjának kidolgozója és Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke is felszólalt. A tanács­kozás több száz résztvevőjének kiosztották az. MSZP most nyilvánosságra hozott politikai programtervezetét. jTjozsgay Imre most lett hatvanéves. A lapok hétvégi Lr számaiban és az elektronikus médiákban köszönteni illett volna Magyarország egyik kiemelkedő politikusát, aki (futballnyelven szólva) az első csapatból visszakerült ugyan a fakóba - mint amikor a népfront csapatkapitányi szalagját kapta Kádártól -, mégis mindenki tudja róla, hogy technikás, jó játékos. Akkor is, most is olyan csapatban lép pályára, amelyikből nagyon nehéz bekerül/fi a válogatottba, de mert biztonsággal senki sem állíthatja, hogy végleg eljárt fölötte az idő, azzal is számolni kell, hogy egyszer még címeres mezt ölt. 1986-ban két interjút készttettem vele, három évre rá egy harmadikat. Ez utóbbi alkalommal, mikor a Parla­ment folyosóján újólag bemutatkozni szándékoztam, ezek­kel a szavakkal nyújtotta a kezét: „Igen, emlékszem önre, már dolgoztunk együtt." Én addig csak interjú-adásról és -kapásról tudtam, ez a megközelítés egyszerre volt új számomra és jellemző arra, akitől hallottam. 1989-ben, Pozsgay nagy évében már nem csupán egy felvilágosult bürokratát vagy Kádár egyik bátor ellenlábasát láttuk benne, hanem azt a komoly, érett politikust, aki képes volt Grósszal szemben Németh Mik­lóst és Nyers Rezsőt átállítani a bátrabb reformerek tá­borába, sőt szalonképes tárgyalópartnere lehetett az előre lépő, egyre éhesebb elitnek. Pozsgay ebben az időszakban fáradhatatlan volt és megnyerő. Mégsem tudott győzni. /i 1 hatalmi alku Göncz Árpádnak szavazott bizalmat, Ll-i Pozsgay Imre lemaradt az elnökválasztásról, sót a Fideszes Szájer Józseftől is vereséget szenvedett a hazai­nak számító, soproni választókörzetben. Azután kilépett az MSZP-ből, megalapította az NDSZ-t, s dolgozik tovább. Kár volna azt mondani: tragikus hőse a magyar po­litikai életnek. Ha ugyanis onnan nézzük a folyamatokat, hogy az Antall-kormány alatt Magyarországon megterem­tődött a polgári demokrácia összes parlamenti garanciája, akkor az is normális dolog, sőt egy felnőtt ország életének szerves része, hogy a hatalom peremén is fiikészült, tisz­tességes politikusok tevékenykednek. Olyanok például, mint Pozsgay Imre. "üb/k tX; (s^f RENDELJE MEG IDEI ARON A BÉKÉSCSABAI JAMINA GYÁR MODUL-BAU TERMEKEIT! (firaklap felett ineyenes házhoz szállítás) Körös 36 falazóblokk 48 Ft+áfa Körös 30 falazóblokk 39 Kt+áfa Thermoton falazóblokk 37 Ft+áfa Uniform falazóblokk 27 Ft+áfa Körös 10/30 válaszfallap 18 Ft+áfa FB 60/19 béléselem 48 Ft+áfa MODUI.-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Nyitva tartás: h-p. 7.30-16.30, sz.: 8-12 óráig. A Dugonics Társaság ülése A Dugonics Társaság új programja szerint november utolsó napján, holnap, kedden este 6 órakor a városháza dísz­termében ismét várja az érdfk­lődőket. Ezúttal a történelmi és helytörténeti szakosztály tart bemutatkozó, nyilvános elő­adóülést. Bevezető előadást A hely­történetírás irányai - különö­sen a Szeged története eddig megjelent köteteire címmel ­dr. Kristó Gyula egyetemi ta­nár. a Szeged története sorozat szerkesztője tart. Előadásához három korreferátum csatla­kozik: dr. Blazovich László, a Csongrád Megei Levéltár igaz­gatója A Csongrád Megyei Levéltár kutatásai és a Szeged története monográfia; Gyuris György, a Somogyi-könyvtár igazgatója A Somogyi-könyv­tár szerepe a helytörténeti kutatásban; dr. Zombori István történész, a Móra Ferenc Mú­zeum osztályvezetője pedig Múzeum és helytörténeti kuta­tás címmel tart beszámolót. A programot dr. Tamasi Mihály, a szakosztály titkára vezeti. Az elnökség és a szakosz­tálya várja a Társaság tagjait, valamint a történelem és a helytörténet iránt érdeklődőket. A Magyar Útról mondják Ingadozó kormányfii A Magyar Út egy kakukktojás, egy élősködő fagyöngy a kormány fáján. (Jeszenszky Géza történész, sífutó és külügyminiszter) Kiszűrtek hálója Egy mozgalom szerveződik most, amely készen áll arra, hogy hálót feszítsen azok alá, akiket a pártból ez a válság kiszűr. (Csurka István volt drámaíró, az MDF volt alelnöke, Raszkolnyikov magyar hangja, a Magyar Ut-mozgalom alapítója) Főpróba Csurkáék úgy tekintenek az elmúlt három évre, mint egy történelmi dráma rosszul sikerült főpróbájára, amit új szereposztásban kell megpróbálni sikerre vinni. (Kulin Ferenc irodalomtörténész, az MSZMP volt tagja, az MDF elnökségének tagja, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke) Mértékegység Gsurkának nincs nagy tábora, úgy kéttorgyánnyira becsülöm. (Ternák Gábor szekszárdi tanár, MDF-es országgyűlési képviselő) Elenyésző Torgyán és Csurka között ma már csak az a különbség, hogy az egyik jogásznak, a másik írónak jobb. (Speidl Zoltán salgótarjáni újságíró, MDF-es országgyűlési képviselő) Borítékolt figurák Amíg ők ketten, Torgyán és Csurka „csupán" a társa­dalmat veszélyeztették, addig egészen szalonképes figurák voltak. (Hovanyecz László publicista, a Népszabadság főmunkatársa) Utolsó pár előre fuss Bosszant, hogy leleplezett spiclik lehetnek a Kádár­rendszer elleni küzdelem élharcosai. (Eörsi István költő) Zöldi László gyűjtése • (Budapesti tudósítónktól.) A legmagasabb rangú ven­dég Zselju Zselev volt, a Bolgár Köztársaság elnöke, aki szombati beszédében többek között arról szólt, hogy „Kelet­Európa számára ma a legna­gyobb kihívás, hogy erős és demokratikus végrehajtó, ve­zető ereje legyen. A bolgár ta­pasztalat világosan mutatja, hogy az erős kormányzat hiá­nya jelenti a legnagyobb fe­nyegetést a demokratikus re­form folyamatára. A többi ke­let-európai országban is egyre több bizonyítéka mutatkozik egy Weimar-szindrómának. Egyre inkább úgy tekintik a demokráciát, mint az anarchia és zűrzavar államát. " Zselev beszédét ugyancsak a találkozó központi témájához, a bizton­ságpolitikához kapcsolódva folytatta. „Nem tudunk kisza­kadni a posztkommunizmus ördögi köréből!" Lehetetlen­nek látszik, hogy megnyíljon számunkra az európai piac, hogy a NATO kiterjeszkedjen Kelet-Európa felé, nem ma, hanem holnap. A filozófus­elnöktől, Zselevtől, aki úgy véli, hogy Bulgária már semmit nem veszíthet, csak illúzióit, megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy Moszkva rövid szü­net után, szokása szerint újra nyomást gyakorol a nem is oly rég még szovjet érdekeltségi körbe tartozott országokra, s a Vörös térről ellenzik a NATO­tagságunkat? - Jogalapja Oroszországnak sincs arra, hogy más országok döntéseibe beleavatkozzon. De igaz az is, hogy a NATO sem lehet az európai kollektív biz­tonság kizárólagos garanciája, a NATO sem hagyhatja figyel­men kívül Oroszország érde­keit. Miképp a legnagyobb és leggazdagabb országok a kö­zelmúlt kritikus eseményeinek idején fel is sorakoztak Jelcin elnök mögött, s valószínű, hogy támogatásuk nélkül az Szabadságszeretők világtalálkozója Három napig tartott, péntek délután kezdődött és vasárnap délután fejeződött be a Budapest Kongresszusi Központban a Liberális Internacionálé világkonfe­renciája, amelyet a Fidesz rendezett meg, s amelyen több mint ötven ország hetven csoportja képviseltette magát. orosz elnök nem tudta volna országát a polgárháborútól megmenteni. Térségünk másik nagy prob­lémacsomagja a kisebbségek kérdései. Ezekkel az esemé­nyek első napjának plenáris ülése foglalkozott, amikor is Ágoston András, a VMDK elnöke elmondhatta 1993. no­vember 22-én, Temerinben fogalmazott beszédét, „felvi­lágosítva" Európánk jelenlévő, liberális szárnyát a kudarcról, ami a nyugati politikusokat Jugoszláviában érte: „Az auto­nómiáért folytatott demokrati­kus küzdelmünk mindeddig eredménytelen volt - mondta befejező szavaiban Ágoston András -, nemcsak azért vá­runk nemzetközi támogatást, mert hisszük, hogy az új euró­pai integráció folyamatában a méltányosság elvének fokozot­tabban kell majd érvényesülni, s hogy ez lehetetlenné teszi a kettős mércék alkalmazását, hanem mert tudjuk, hogy olyan autonómiamodellt kínálunk, amelynek más térségekben is hasznát vehetik... Reméljük, az a tény, hogy céljainkat nem fegyverrel, hanem demokrati­kus úton kívánjuk elérni, nem hátrányunkra, hanem elő­nyünkre szolgál." A vajdasági magyarságot biztonsági tényezőként, adu­ként tartja számon és kézben a szerb hatalom, mindaddig, amíg szüksége lesz erre az adura. A konferencia három napján igyekezett mindenki minden­kivel találkozni. Számos kétol­dalú találkozót bonyolított le Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, találkozott Dávid Steel brit parlamenti képviselővel, a Liberális Internacionálé meg­választott elnökével, Horia Mircea Rusuval, a román Liberális Párt '93 elnökével. Orbán ígéretet tett rá, kezde­ményezi a román Liberális Párt felvételének gyorsítását a Liberális Internacionáléba. Markő Bélával, az RMDSZ elnökével arról beszéltek: meg­engedhetetlen, hogy a kisebb­ségi és határkérdések kam­pánycélokat szolgáljanak. Mar­kő fontosnak tartotta, hogy folyamatosan ellenőrizzék, Románia betartja-e az Európa Tanács által szabott feltéte­leket? Az Ottó Gráf Lambs­dorffal, a Liberális Internacio­nálé elnökével tartott találko­zón a mostani konferencia mindhárom témakörében foly­tattak megbeszélést, így szó volt a gazdaságról és a szabad­kereskedelemről, a külpoliti­káról és a biztonságpolitikáról, tegnap Zselju Zselev bolgár elnökkel, Bengt Westerberg svéd miniszterelnök-helyet­tessel és A. Nagy Lászlóval, a szlovákiai Magyar Polgári Párt elnökével találkozott Orbán. A világkonferenciát hasznosította a konkurens liberális párt, az SZDSZ is. Pető Iván dísz­vendég volt a Budapest Kong­resszusi Központban ezen a három napon, s ott ténykedtek az SZDSZ szakemberei is, randevúztak a Fidesz meghí­vottjaival. Dr. Szolnoki And­rea, az SZDSZ egészség­politikai műhelyének vezetője, a Szent László Kórház főorvo­sa Westerberggel, a svéd mi­niszterelnök-helyettessel. a svéd népjóléti tárca vezetőjével taglalta a két ország egészség­ügyi helyzetét: - Svédországban centralizált egészségügy van - mondja a beszélgetésről Szolnoki főor­vosnó -, most kezdődik ott a családi orvosok privatizációja. ebben az ügyben mi egy kevés tapasztalatot tudtunk átadni. • Mit ígér az SZDSZ egészségügyi programja ? - Az SZDSZ nem tesz olyan felelőtlen ígéretet, hogy jelen­tősen emeli a bruttó nemzeti jövedelemnek az egészség­ügyre jutó öt százalékát. De azt ígérjük, ha emelkedik a nem­zeti jövedelem, nem fogjuk csökkenteni a százalékot. A reálértéket hagyjuk növe­kedni. Vasárnap délutánra már el­néptelenedett egy kicsit a Kongresszusi Központ, szinte csak a soros előadók tartóz­kodtak a házban, és sorolták, mi mindent kell tenniük a po­litikusoknak a kétpólusú világ megszűnése után Európa biz­tonsága, gazdagsága és szabad­sága érdekében. Akik ugyanitt most épp háborúznak, hogy véres győ­zelmük után a politikai irány­zatok közt majd szabadon választhassanak, nem értek rá eljönni.

Next

/
Thumbnails
Contents