Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

2 HIRDETÉS DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. NOV. 27. • Minden érdekelt elmegy Genfbe Tárgyalások - rossz időben A boszniai mohamedánok. szerbek és horvátok vezetői, valamint a szerb és a horvát elnök is beleegyezett, hogy részt vegyen a Genfbe hétfőre összehívott légii j a b b bé k e k o 11 fe re 11 i á n - jelentették meg tegnap Genfben a találkozó szervezői. Boszniából Alija Izethcgovic, Kadovan Karadzic és Ylate Hóban, a szomszédos országokból Slohodan Milosevic, Franjo Tudjinan és Momir Bulatovic montenegrói elnök is elfogadta a meghívást. Hétfőn az Európai Unió 12 külügyminisztere együtt ülésezik majd a Boszniában érdekelt felekkel, akik azután várhatóan maguk folytatják majd a tanácskozást a következő kél napon. Terítékre kerül egyebek között a genfi csomagnak nevezett terv. amelynek értelmében a köztársaságot három miniállammá osztanák szét. A hétfóre tervezett Boszniatárgyalás részvevői egyébként gyanítják, hogy ezt a tanácskozást nem. vagy legalábbis nem most kellett volna összehívni - írta pénteken a The Independent című brit lap diplomáciai tudósítója. Véleményét alátámasztja, hogy Lord Owen, az EU jugoszláviai közvetítője egy csütörtöki londoni előadásában arra utalt, hogy jelenleg nem folyik érdemleges közvetítés, nincs egységes rendezési kísérlet. A The Independent szerint az értekezletet inkább a január vége és március közötti szakaszra kellett volna időzíteni. Szerbiában parlamenti választások lesznek decemberben, a boszniai mohamedánok pedig offenzívát terveznek kora tavaszra. Lord Owen francia nyomásra egyezett bele az. értekezletbe. amelytől a jelek szerint senki sem vár semmit, bár talán ki lehet próbálni, mi az értéke annak a francia-német elképzelésnek, hogy szankcióenyhítésért cserébe a szerbek tegyenek területi engedményeket. Lord Owen mindenesetre óvatosan azt mondja, hogy a hétfői genfi tanácskozáson a konfliktus humanitárius oldalát érdemes hangúlyozni - írta a brit lap. Kétmilliárddolláros fegyver Nagy-Szerbia már biztonságban? „Ki szegi meg az embargót'" címmel a moszkvai Nyezuvisz.imaja Gazeta beszámol arról, hogy a jugoszláv hadsereg légvédelmi csapatai szert tettek az egyik legkorszerűbb orosz gyártmányú légvédelmi rendszerre. Az SA-II NATOkóddal jelölt, valójában BUK 9M 38M mintájú eszköz harcászati-műszaki jellemzőit ismertetve a zágrábi Glóbus rámutat. hogy a nyugati hasonló paraméterű rakétarendszereket felülmúló fegyverről van szó, amely 32 kilométer távolságig Vége a jómódnak Őrizetbe vették a volt nizzai polgármestert A gazdagok üdülőhelyének számító uruguayi Punta del Estén péntekre virradó éjszaka őrizetbe vették Jacques Médecin-t. az ötödik legnagyobb francia város, Nizza egykori polgármesterét. Médeein - aki a hetvenes évek Chirac-kormányában még államtitkári posztot is betöltött - 1990-ben menekült el a francia igazságszolgáltatás elől, miután korrupcióval és állami pénzalapok eltulajdonításával akár 22 ezer méter magasságban haladó légicélok megsemmisítésére is alkalmas. A háromszoros hangsebességű légvédelmi rakéták egyidejűleg több. különböző magasságban tartózkodó célt is képesek elpusztítani. A horvát lap értékelése szerint a jugoszláv hadsereg ezzel a kétmilliárddolláros beszerzéssel lezárta légvédelmének korszerűsítését és most már „akár a NATO-val való összeütközés arán is kész megvédeni Nagy-Szerbia határait". vádolták. Miközben a grenoble-i bíróság távollétében egy év börtönre. 6(X) ezer frank büntetésre. s a köztisztségektől való életfogytiglani eltiltásra ítélték, otthoni vagyontárgyait pedig az elmaradt adók fejében elárverezték. Médeein nyugodtan és jómódban élt Uruguayban. Oriz.etbevételét végül az váltotta ki, hogy az egyik nizzai vállalat vezetője nemrégiben bevallotta: az eddig ismert korrupciós esetek mellett cége négymillió frank kenőpénzt adott a polgármesternek, aki 1966-tól szökéséig állt a város élén, s valóságos kiskirályként uralkodott. A francia szervek így júliusban újabb kiadatási kérelmet juttattak el Uruguayba, s az ottani hatóságok ezúttal végre léptek az ügyben. • Oswald. nem sokkal azután, hogy leszerelt a haditengerészettől, Moszkvában tűnt fel. Az 1959-es év szilveszterét a szovjet fővárosban töltötte, majd ötezer rubellel a zsebében Minszkbe utazott. A pénz állítólag a vöröskereszttől jött. ám utóbb ő maga is beismerte, hogy a szovjet belügyi szervektől kapta, mert nyilvánosan „elítélte" az Egyesült Államokat. Minszkben 1960. január 8án a városi tanácselnök fogadta. Ingyen lakáshoz juttatták. Életkörülményei a Szovjetunióban minden tekintetben kivételezettek voltak. A belorusz főváros legrangosabb embereivel állt kapcsolatban. A minszki rádiógyár „fémmunkásaként" nagyobb havi apanázst kapott, mint a gyárigazgató. Naplójegyzeteiből kiderül, hogy legalább öt helybéli lánykával volt szerelmi liezonja. Oswald, saját kifejezése szerint, „nagy lábon élt" Belorussziában. Miért Belorussziában? Edgár Hoover, az FBI igazgatója 1964 májusában a Warren-bizottság. előtt arról nyilatkozott, hogy Minszk környékén szovjet hírszerzőiskola működött, s értesülései szerint Oswald ebben az iskolában kémkiképzést kapott, hogy később hazatérjen. majd négy-öt év lapulás után szovjet kémként kezdjen tevékenykedni hazájában. Hoovernek ezt az értesülését nem támasztották alá bizonyítékok. Az viszont ismét csak „Oswald elvtárs" naplójában olvasható, hogy a fiúnak volt valami köze az idegen nyelvek főiskolájához, melyről Washingtonban szintén azt mondták. hogy ott hírszerzőket képeztek. Nem zárható ki. hogy Oswald bejutott a szovjet titkosszolgálatok labirintusaiba, s ez a valószínűség azt a verziót latszik alátámasztani, mely szerint John F. Kennedy szovjet titkosszolgálati akció áldozata lett. Közvetlen bizonyítékok erre nincsenek, ellenkező jelek viszont vannak. Oswald édesanyja például azzal reagált fia eltűnésére, hogy miután a fiú elutazott, telefonokkal és levelekkel kezdte bombázni az FBI-t és saját kongresszusi • A dallasi gyilkosság, harminc év után 6. Oswald elvtárs A Kennedy fivérek: John, Róbert, Edward képviselőjét. Semmilyen választ nem kapott. Akkor megtakarított pénzéből vett egy vonatjegyet és elutazott Washingtonba. A fővárosba érve, 1961. január 28-án megpróbálta felhívni telefonon Kennedy elnököt, s amikor kudarcot vallott. Dean Rusk külügyminiszterrel próbálkozott. Végül Eugene Btíster, a Külügyminisztérium szovjet referense kapta a feladatot, hogy beszéljen vele. Bár ekkor Oswaldnak már több mint egy éve nyoma veszett, Boster azzal fogadta, hogy „Igen asszonyom, ismerem az esetet". És mint korábban is, Oswald édesanyja kifejezte meggyőződését, hogy a fiú az amerikai kormány megbízását teljesíti és követelte: kutassák fel őt. A minszki édes élet mégsem lehetett eléggé édes. 1961. február 13-án a moszkvai amerikai nagykövetség levelet kapott Oswaldtól, melyben kijelenti, hogy kész visszatérni az Egyesült Államokba, ha nem kell tartania bírósági megtorlástól. Arra hivatkozik, hogy sosem vette fel a szovjet állampolgárságot, s ha fel tudna mutatni egy amerikai útlevelet, a szovjetek biztosan nem mernék vissztartani őt. Májusban Oswald újabb levelet küldött a nagykövetségnek. melyben közölte: időközben megnősült, elvett egy leningrádi lányt, s csak akkor hajlandó hazatérni, ha a lány is vele mehet. A lány. akit Marina Nyikolajevna Pruszakovának hívnak, a merénylet után az ügy koronatanúja lett. A minszki kultúrpalotában ismerkedtek meg egy táncestélyen 1961 márciusában. A tizenkilenc esztendős, BB-frizurás Marina a bál koronázatlan királynője volt. Oswald, akit „Alik" néven mutattak be neki, oroszul beszélt, s a lány azt hitte, hogy valahonnan a Baltikumból érkezett. Aztán Marina meglepetésére kiderült, hogy a fiú amerikai. Hat hét múlva összeházasodtak. Pár nappal az esküvő után Oswald közölte, hogy vissza akar térni az Egyesült Államokba. A lány 1962 februárjában gyermeket szült, aki a June Lee Oswald nevet kapta. Májusban értesítés jött a moszkvai amerikai nagykövetségről: utazhatnak. Természetesen a vizsgálatok folyamán úgy tűnt. hogy Marina a szovjet kémszolgálat beszervezett embere, s ezt a lehetőséget teljesen nem is lehet kizárni. Oswald szerepének megítélése szempontjából azonban csak az. lehet mérvadó, ahogyan felesége a Warren-bizottság előtt és a későbbiekben viselkedett. Nos, az, ahogyan az asszonyka az évek folyamán változtatta a véleményét, sem a bizottságra, sem az FBI-ra, sem magára Marinára nem vet jó fényt. „Lee jó ember, Lee nem lőtt senkire" - jelentette ki közvetlenül a merénylet után. Később, feltehetően kényszerítés hatására, már egészen mást mondott. Hetekig őrizetben tartották, s ezután már arról beszélt, hogy Oswald durván bánt vele. Kezdetben tudni sem akart a Mannlicher-Carcano típusú fegyverről, amellyel Kennedyt lelőtték, később úgy emlegette, mint „Lee Harvey Oswald hűséges puskáját", s különféle történeteket mesélt más merényletkísérletekről, melyeket állítólag férje követett el Richárd Nixon, illetve Edwin Walker tábornok ellen. Évek elteltével azonban Marina mindennek homlokegyenest az ellenkezőjét adta elő emlékirataiban. Azt írta, hogy a Warren-biz.ottság azzal csikarta kis Oswaldot elmarasztaló vallomását, hogy kitoloncolják az országból, ha nem azt mondja, amit kell. Marina ma azt gondolja, hogy az elnök halálát összeesküvés okozta, s elhunyt férje az amerikai kormány ügynöke volt. akit az egyik oldalról a kormány, a másik oldalról a maffia szorongatott, s akit azért öltek meg, hogy ne nyitGyermekáldás Habsburgéknál Francesca Thyssen-Bornemisza, Habsburg Károly, azaz Habsburg Ottó fiának felesége gyermeket vár a tavaszra - ezt a német acélörökösnő maga mondta a Daily Express című brit lap pletykarovat-szerkesztőjének. Ezzel skót vér kerül a Habsburg-családba, hiszen Francesca édesanyja, Fiona Campbell-Walter asszony skót. Az ifjú Habsburgné elmondta azt is, hogy mióta várandós, megenyhült iránta a család, és most már mindenki szereti. Nemrégi esküvőjét a Habsburg-familia 43 tagja bojkottálta. mert felrótták neki korábbi, kicsapongónak tartott életmódját. politikai hirdetés politikai hirdetés politikai hirdetés politikai Belső megbékélés után Szuperkedvezményes áron juthat el New Yorkba, ha a MALÉV heti öt alkalommal közlekedő közvetlen járatán utazik. __ TURISTAOSZTÁLYON MOST 39 900 Ft-tól! AAA További információ és helyfoglalás kirendeltségünkön: Szeged, Jókai u. 7. Tel.: 471-871, 471-669 • A Londonban pénteken nyilvánosságra került Churchillíratok nem adtak választ a kérdésre, hogy tudott-e előre a brit kormányfő a Pearl Harbor ellen készülő japán légitámadásról. A brit Központi Levéltár pénteken nyilvánosságra hozott 1273 iratot: azokat a lehallgatószolgálati és egyéb bizalmas jelentéseket, amelyeket Churchill 1940. szeptembertől naponta megkapott. Ezeket eddig titokban tartották. Az iratok bizonyítják, hogy Churchill bizonyos lehetett az Egyesült Államok ellen készülő japán támadás felől, de az nem derül ki, vajon tudhatott-e a Pearl Harbor-i helyszínről és az. 1941. december • Nem szolgáltak szenzációval Churchill titkos iratai 7-i időpontról. Az. egyik, 1941. december 2-án Churchill asztalára tett jelentés arról szól, hogy a japán külügyminisztérium elrendelte az. ország washingtoni nagykövetségének a távtrókődok megsemmisítését. Történészek gyanítják, hogy a brit kormányfő pontosabb adatokkal is rendelkezett, de ezeket nem osztotta meg az amerikai kormánnyal, mert úgy vélte: a Pearl Harbour-i sokk kell ahhoz, hogy az. Egyesült Államok belépjen a háborúba. A brit Központi Levéltár hivatalos nyilatkozata sem vitt közelebb az igazsághoz.„Az iratok egyike sem mutat arra, hogy lett volna előzetes tudomás a támadásról. Ám lehetséges. hogy történészek, minden idevágó anyag gondos tanulmányozása után, ellenkező következtetésre juthatnak" így a hivatalos kísérőnyilatkozat. Ribbentrop német külügyminiszter és a berlini japán nagykövet egy 1941. novemberi beszélgetéséből, amelyet Churchill ugyancsak olvasott, az derül ki. hogy Hitler akkoriban biztos volt a világuralomban, fel akarta darabolni a brit birodalmat és úgy gondolta. hamarosan „Szibériába kergeti Sztálin". Hitler úgy vélte, nem is kell megtámadnia Nagy-Britanniát, mert az belső ellentétei miatt amúgyis összeomlik. Nem zárta ki viszont azt, hogy Németország háborúba lép az Egyesült Államok ellen, és erre sürgette Japánt is. Az iratok szerint Churchill 1942. szeptemberben jelentéseket kapott a német koncentrációs táborokban zajló tömeggyilkosságokról is. « MSZDP az ország megbékéléséért! Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikai hirdetés politikai hirdetés politikai hirdetés politikai