Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

2 HIRDETÉS DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. NOV. 27. • Minden érdekelt elmegy Genfbe Tárgyalások - rossz időben A boszniai mohame­dánok. szerbek és hor­vátok vezetői, valamint a szerb és a horvát elnök is beleegyezett, hogy részt vegyen a Genfbe hétfőre összehívott lég­ii j a b b bé k e k o 11 fe re 11 i á n - jelentették meg tegnap Genfben a találkozó szervezői. Boszniából Alija Izethcgovic, Kado­van Karadzic és Ylate Hóban, a szomszédos or­szágokból Slohodan Mi­losevic, Franjo Tudjinan és Momir Bulatovic montenegrói elnök is elfogadta a meghívást. Hétfőn az Európai Unió 12 külügyminisztere együtt ülé­sezik majd a Boszniában ér­dekelt felekkel, akik azután várhatóan maguk folytatják majd a tanácskozást a követ­kező kél napon. Terítékre kerül egyebek között a genfi cso­magnak nevezett terv. amely­nek értelmében a köztársaságot három miniállammá osztanák szét. A hétfóre tervezett Bosznia­tárgyalás részvevői egyébként gyanítják, hogy ezt a tanács­kozást nem. vagy legalábbis nem most kellett volna össze­hívni - írta pénteken a The Independent című brit lap dip­lomáciai tudósítója. Vélemé­nyét alátámasztja, hogy Lord Owen, az EU jugoszláviai közvetítője egy csütörtöki londoni előadásában arra utalt, hogy jelenleg nem folyik érdemleges közvetítés, nincs egységes rendezési kísérlet. A The Independent szerint az értekezletet inkább a január vége és március közötti sza­kaszra kellett volna időzíteni. Szerbiában parlamenti válasz­tások lesznek decemberben, a boszniai mohamedánok pedig offenzívát terveznek kora tavaszra. Lord Owen francia nyomás­ra egyezett bele az. értekez­letbe. amelytől a jelek szerint senki sem vár semmit, bár talán ki lehet próbálni, mi az értéke annak a francia-német elképzelésnek, hogy szankció­enyhítésért cserébe a szerbek tegyenek területi engedmé­nyeket. Lord Owen minden­esetre óvatosan azt mondja, hogy a hétfői genfi tanácsko­záson a konfliktus humani­tárius oldalát érdemes han­gúlyozni - írta a brit lap. Kétmilliárddolláros fegyver Nagy-Szerbia már biztonságban? „Ki szegi meg az embar­gót'" címmel a moszkvai Nye­zuvisz.imaja Gazeta beszámol arról, hogy a jugoszláv had­sereg légvédelmi csapatai szert tettek az egyik legkorszerűbb orosz gyártmányú légvédelmi rendszerre. Az SA-II NATO­kóddal jelölt, valójában BUK 9M 38M mintájú eszköz har­cászati-műszaki jellemzőit is­mertetve a zágrábi Glóbus rá­mutat. hogy a nyugati hasonló paraméterű rakétarendszereket felülmúló fegyverről van szó, amely 32 kilométer távolságig Vége a jómódnak Őrizetbe vették a volt nizzai polgármestert A gazdagok üdülőhelyének számító uruguayi Punta del Estén péntekre virradó éjszaka őrizetbe vették Jacques Méde­cin-t. az ötödik legnagyobb francia város, Nizza egykori polgármesterét. Médeein - aki a hetvenes évek Chirac-kormányában még államtitkári posztot is betöltött - 1990-ben menekült el a fran­cia igazságszolgáltatás elől, miután korrupcióval és állami pénzalapok eltulajdonításával akár 22 ezer méter magasság­ban haladó légicélok megsem­misítésére is alkalmas. A há­romszoros hangsebességű lég­védelmi rakéták egyidejűleg több. különböző magasságban tartózkodó célt is képesek elpusztítani. A horvát lap értékelése sze­rint a jugoszláv hadsereg ezzel a kétmilliárddolláros beszer­zéssel lezárta légvédelmének korszerűsítését és most már „akár a NATO-val való össze­ütközés arán is kész megvé­deni Nagy-Szerbia határait". vádolták. Miközben a grenob­le-i bíróság távollétében egy év börtönre. 6(X) ezer frank bünte­tésre. s a köztisztségektől való életfogytiglani eltiltásra ítélték, otthoni vagyontárgyait pedig az elmaradt adók fejében elár­verezték. Médeein nyugodtan és jómódban élt Uruguayban. Oriz.etbevételét végül az váltot­ta ki, hogy az egyik nizzai vállalat vezetője nemrégiben bevallotta: az eddig ismert korrupciós esetek mellett cége négymillió frank kenőpénzt adott a polgármesternek, aki 1966-tól szökéséig állt a város élén, s valóságos kiskirályként uralkodott. A francia szervek így júliusban újabb kiadatási kérelmet juttattak el Uruguay­ba, s az ottani hatóságok ez­úttal végre léptek az ügyben. • Oswald. nem sokkal azután, hogy leszerelt a haditengeré­szettől, Moszkvában tűnt fel. Az 1959-es év szilveszterét a szovjet fővárosban töltötte, majd ötezer rubellel a zsebé­ben Minszkbe utazott. A pénz állítólag a vöröskereszttől jött. ám utóbb ő maga is beismerte, hogy a szovjet belügyi szervek­től kapta, mert nyilvánosan „elítélte" az Egyesült Államo­kat. Minszkben 1960. január 8­án a városi tanácselnök fogad­ta. Ingyen lakáshoz juttatták. Életkörülményei a Szovjet­unióban minden tekintetben kivételezettek voltak. A belo­rusz főváros legrangosabb em­bereivel állt kapcsolatban. A minszki rádiógyár „fémmunká­saként" nagyobb havi apanázst kapott, mint a gyárigazgató. Naplójegyzeteiből kiderül, hogy legalább öt helybéli lány­kával volt szerelmi liezonja. Oswald, saját kifejezése sze­rint, „nagy lábon élt" Belo­russziában. Miért Belorussziában? Ed­gár Hoover, az FBI igazgatója 1964 májusában a Warren-bi­zottság. előtt arról nyilatkozott, hogy Minszk környékén szov­jet hírszerzőiskola működött, s értesülései szerint Oswald eb­ben az iskolában kémkiképzést kapott, hogy később hazatér­jen. majd négy-öt év lapulás után szovjet kémként kezdjen tevékenykedni hazájában. Hoovernek ezt az értesülését nem támasztották alá bizonyí­tékok. Az viszont ismét csak „Oswald elvtárs" naplójában olvasható, hogy a fiúnak volt valami köze az idegen nyelvek főiskolájához, melyről Wa­shingtonban szintén azt mond­ták. hogy ott hírszerzőket ké­peztek. Nem zárható ki. hogy Oswald bejutott a szovjet tit­kosszolgálatok labirintusaiba, s ez a valószínűség azt a verziót latszik alátámasztani, mely szerint John F. Kennedy szov­jet titkosszolgálati akció áldo­zata lett. Közvetlen bizonyítékok erre nincsenek, ellenkező jelek viszont vannak. Oswald édes­anyja például azzal reagált fia eltűnésére, hogy miután a fiú elutazott, telefonokkal és leve­lekkel kezdte bombázni az FBI-t és saját kongresszusi • A dallasi gyilkosság, harminc év után 6. Oswald elvtárs A Kennedy fivérek: John, Róbert, Edward képviselőjét. Semmilyen vá­laszt nem kapott. Akkor meg­takarított pénzéből vett egy vonatjegyet és elutazott Wa­shingtonba. A fővárosba érve, 1961. január 28-án megpró­bálta felhívni telefonon Ken­nedy elnököt, s amikor kudar­cot vallott. Dean Rusk külügy­miniszterrel próbálkozott. Vé­gül Eugene Btíster, a Külügy­minisztérium szovjet referense kapta a feladatot, hogy beszél­jen vele. Bár ekkor Oswaldnak már több mint egy éve nyoma veszett, Boster azzal fogadta, hogy „Igen asszonyom, isme­rem az esetet". És mint koráb­ban is, Oswald édesanyja kife­jezte meggyőződését, hogy a fiú az amerikai kormány meg­bízását teljesíti és követelte: kutassák fel őt. A minszki édes élet mégsem lehetett eléggé édes. 1961. feb­ruár 13-án a moszkvai ameri­kai nagykövetség levelet ka­pott Oswaldtól, melyben kije­lenti, hogy kész visszatérni az Egyesült Államokba, ha nem kell tartania bírósági megtor­lástól. Arra hivatkozik, hogy sosem vette fel a szovjet állam­polgárságot, s ha fel tudna mutatni egy amerikai útlevelet, a szovjetek biztosan nem mer­nék vissztartani őt. Májusban Oswald újabb levelet küldött a nagykövetség­nek. melyben közölte: időköz­ben megnősült, elvett egy le­ningrádi lányt, s csak akkor hajlandó hazatérni, ha a lány is vele mehet. A lány. akit Ma­rina Nyikolajevna Pruszako­vának hívnak, a merénylet után az ügy koronatanúja lett. A minszki kultúrpalotában ismerkedtek meg egy tánces­télyen 1961 márciusában. A tizenkilenc esztendős, BB-fri­zurás Marina a bál koronázat­lan királynője volt. Oswald, akit „Alik" néven mutattak be neki, oroszul beszélt, s a lány azt hitte, hogy valahonnan a Baltikumból érkezett. Aztán Marina meglepetésére kiderült, hogy a fiú amerikai. Hat hét múlva összeházasodtak. Pár nappal az esküvő után Oswald közölte, hogy vissza akar térni az Egyesült Államokba. A lány 1962 februárjában gyermeket szült, aki a June Lee Oswald nevet kapta. Májusban értesítés jött a moszkvai amerikai nagy­követségről: utazhatnak. Természetesen a vizsgálatok folyamán úgy tűnt. hogy Mari­na a szovjet kémszolgálat be­szervezett embere, s ezt a lehe­tőséget teljesen nem is lehet kizárni. Oswald szerepének megítélése szempontjából azonban csak az. lehet mérv­adó, ahogyan felesége a War­ren-bizottság előtt és a későb­biekben viselkedett. Nos, az, ahogyan az asszonyka az évek folyamán változtatta a vélemé­nyét, sem a bizottságra, sem az FBI-ra, sem magára Marinára nem vet jó fényt. „Lee jó ember, Lee nem lőtt senkire" - jelentette ki közvet­lenül a merénylet után. Ké­sőbb, feltehetően kényszerítés hatására, már egészen mást mondott. Hetekig őrizetben tartották, s ezután már arról beszélt, hogy Oswald durván bánt vele. Kezdetben tudni sem akart a Mannlicher-Carcano típusú fegyverről, amellyel Kennedyt lelőtték, később úgy emlegette, mint „Lee Harvey Oswald hűséges puskáját", s különféle történeteket mesélt más merényletkísérletekről, melyeket állítólag férje köve­tett el Richárd Nixon, illetve Edwin Walker tábornok ellen. Évek elteltével azonban Ma­rina mindennek homlokegye­nest az ellenkezőjét adta elő emlékirataiban. Azt írta, hogy a Warren-biz.ottság azzal csi­karta kis Oswaldot elmarasz­taló vallomását, hogy kitolon­colják az országból, ha nem azt mondja, amit kell. Marina ma azt gondolja, hogy az elnök halálát összees­küvés okozta, s elhunyt férje az amerikai kormány ügynöke volt. akit az egyik oldalról a kormány, a másik oldalról a maffia szorongatott, s akit azért öltek meg, hogy ne nyit­Gyermekáldás Habsburgéknál Francesca Thyssen-Borne­misza, Habsburg Károly, azaz Habsburg Ottó fiának felesége gyermeket vár a tavaszra - ezt a német acélörökösnő maga mondta a Daily Express című brit lap pletykarovat-szerkesz­tőjének. Ezzel skót vér kerül a Habsburg-családba, hiszen Francesca édesanyja, Fiona Campbell-Walter asszony skót. Az ifjú Habsburgné elmondta azt is, hogy mióta várandós, megenyhült iránta a család, és most már mindenki szereti. Nemrégi esküvőjét a Habs­burg-familia 43 tagja boj­kottálta. mert felrótták neki ko­rábbi, kicsapongónak tartott életmódját. politikai hirdetés politikai hirdetés politikai hirdetés politikai Belső megbékélés után Szuperkedvezményes áron juthat el New Yorkba, ha a MALÉV heti öt alkalommal közlekedő közvetlen járatán utazik. __ TURISTAOSZTÁLYON MOST 39 900 Ft-tól! AAA További információ és helyfoglalás kirendeltségünkön: Szeged, Jókai u. 7. Tel.: 471-871, 471-669 • A Londonban pénteken nyil­vánosságra került Churchill­íratok nem adtak választ a kérdésre, hogy tudott-e előre a brit kormányfő a Pearl Harbor ellen készülő japán légitáma­dásról. A brit Központi Levéltár pénteken nyilvánosságra ho­zott 1273 iratot: azokat a le­hallgatószolgálati és egyéb bi­zalmas jelentéseket, amelyeket Churchill 1940. szeptembertől naponta megkapott. Ezeket eddig titokban tartották. Az iratok bizonyítják, hogy Churchill bizonyos lehetett az Egyesült Államok ellen ké­szülő japán támadás felől, de az nem derül ki, vajon tudha­tott-e a Pearl Harbor-i hely­színről és az. 1941. december • Nem szolgáltak szenzációval Churchill titkos iratai 7-i időpontról. Az. egyik, 1941. december 2-án Churchill asz­talára tett jelentés arról szól, hogy a japán külügyminiszté­rium elrendelte az. ország wa­shingtoni nagykövetségének a távtrókődok megsemmisítését. Történészek gyanítják, hogy a brit kormányfő pontosabb adatokkal is rendelkezett, de ezeket nem osztotta meg az amerikai kormánnyal, mert úgy vélte: a Pearl Harbour-i sokk kell ahhoz, hogy az. Egye­sült Államok belépjen a hábo­rúba. A brit Központi Levéltár hi­vatalos nyilatkozata sem vitt közelebb az igazsághoz.„Az iratok egyike sem mutat arra, hogy lett volna előzetes tudo­más a támadásról. Ám lehet­séges. hogy történészek, min­den idevágó anyag gondos ta­nulmányozása után, ellenkező következtetésre juthatnak" ­így a hivatalos kísérőnyilat­kozat. Ribbentrop német külügy­miniszter és a berlini japán nagykövet egy 1941. novem­beri beszélgetéséből, amelyet Churchill ugyancsak olvasott, az derül ki. hogy Hitler ak­koriban biztos volt a világ­uralomban, fel akarta darabolni a brit birodalmat és úgy gon­dolta. hamarosan „Szibériába kergeti Sztálin". Hitler úgy vélte, nem is kell megtámadnia Nagy-Britanniát, mert az belső ellentétei miatt amúgyis össze­omlik. Nem zárta ki viszont azt, hogy Németország háború­ba lép az Egyesült Államok ellen, és erre sürgette Japánt is. Az iratok szerint Churchill 1942. szeptemberben jelenté­seket kapott a német koncent­rációs táborokban zajló tömeg­gyilkosságokról is. « MSZDP az ország megbékéléséért! Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikai hirdetés politikai hirdetés politikai hirdetés politikai

Next

/
Thumbnails
Contents