Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

PÉNTEK, 1993. NOV. 26. A VÁROS 5 Egy -két magyar összehajol. Balogh László és Csapó Balázs konzultál. (Fotó: Nagy László) • Viták és döntések a városházán m Sajtótájékoztató a szünetben Hétköznap a díszteremben Szokásos munkanapját, de egyben az ünnepélyesség han­gulatát élte és éreztette tegnap a városháza, amelynek díszter­mében soros ülését tartotta Szeged város közgyűlése. A Lippai Pál polgármester által vezetett ülésen elsőként a napirendekről határoztak a tes­tületi tagok, s jóllehet a dolgok rendjét előre rögzítették, még­sem sikerült maradéktalanul eleget tenni a szándékolt na­pirendek mindegyikének. A legelső témakörtől kezdődően a nem mindenkor bevégzett munka jellemezte a napirendi pontok egyikét-másikát. Már az indulást jelentő, 1993. évi költségvetés módosítás meg­maradt bevégezetlenül - lap­zártáig a módosítás egészét lezáró végszavazás nem történt meg. Rész elemeiben ugyanak­kor sorjában határozott a tes­tület. mégpedig pozitív állás­ponttal, az „alpontok" elfoga­dásával. Hosszú vitába bonyo­lódtak a képviselők a tárnakor tárgyalásánál a téli fagy és a hajléktalanok gyarapodó szá­mának ismeretében is az éjjeli menedékhely létesítésével kapcsolatban. Nem amiatt, mert szükségtelennek látta vol­na valaki is a menedékhelyet. hanem a létrehozásához szük­séges forrás megkeresését ki­sérte megosztott vélemény. Végül is a kerékpárút építésére fordítandó, de idén már min­den valószínűséggel el nem költhető pénzből került a menedékhely létesítésére 5 millió forint, amit más forrás­ból jövőre visszaforgatnak ere­deti céljára. Az első napirendhez kap­csolódóan tájékoztatót fogadott el a testület a Szegedi Nemzeti Színház 1993. évi pénzügyi ellenőrzésének megállapítása­iról, majd további rész-téma­körökben született döntés. Elfogadták az Ifjúsági Ház darmstadti ifjúsági táborra úti­költségként szükséges támoga­tási kérelmét, határoztak ön­kormányzati intézmények (kórház, gyermekkórház, ren­delőintézetek) informatikai fejlesztéséről, jóváhagyták szennyvízcsatornák beruházá­sát (Kalász, Hajnal, Szécsi, Wallisch Kálmán, Kandó Kál­mán, Kassai utca), valamint az algyői szennyvíztisztító és szennyvízcsatorna beruházását. Döntést hozott a közgyűlés abban is, hogy az Algyői Falu­ház a Bartók Művelődési Köz­pont intézményeként működik a továbbiakban. Jó hírként em­lítendő: a képviselők megsza­vazták a Tisza Lajos körúti Rendelőintézetben a lépcső­felvonó kialakítását, az aján­latok szerint 2 millió forintos költséggel. A mozgáskorláto­zottak jogos igényét elégítik ki a beruházással. Viták után sem jutott közös nevezőre döntésé­vel a közgyűlés az újabb nap­közis csoportok indítására vonatkozó előterjesztésben, illetve a szavazás végeredmé­nye az igényt elutasítja. • A közgyűlés első szüneté­ben a testület, illetve a polgár­mesteri hivatal vezetői sajtó­tájékoztatót tartottak: történt mindez annak megcáfolására, amit lapunkban a Világ Utcája project korábbi közgyűlési sorsával kapcsolatban és a vál­lalkozás értékeinek védelmé­ben, továbbá a közgyűlést és a hivatalt „ vádolva " a Világ Ut­cája kft vezetői állítottak. Lip­pai Pál polgármester hangsú­lyozta, hogy a városfejlesztési és műszaki bizottság előter­jesztése és véleményezése alapján érdemben tárgyalta a közgyűlés a projectet, s a ki­egészítőjavaslattal együtt látva a vállalkozás lényegét, dön­Lelkünk rajta, telkük rajta Kemény diának bizonyult a közgyűlésen az újszegedi zárolt telkek ügyét egyértelműen, „mindenki igazára" elbírálni. Pedig a képviselők egyike- másika azt hangsúlyozta, kevés konf­liktussal kell minden érintett érdekében dönteni. Ha az olyan könnyű lenne! - sóhajtottak többen, sőt kiáltották is. Nem csoda. Újszegeden évtizedek óta 60-70 telektulajdonos nem bir­tokolhatja igazából a tulajdonát, lévén a telkeken építési tilalom. Ennek oka elsődlegesen és hangsúlyosan a József At­tila Tudományegyetem, illetve a Magyar Tudományos Aka­démia intézményi bővítésének, beruházási hosszú távú fej­lesztésének esélybiztosítása. Érthetően, a telektulajdonosok, akik az építési tilalom miatt akár a hatvanas évek közepe óta jobb időkre várnak, most megelégelték a várakozást. Ha már a közgyűlés napirendre tűzte a telkek ügyének felülvizsgálatát, s a JATE fejlesztési igényeit, az újszegedi polgárok sem tét­lenkedtek. Panaszukat többek között lapunknak is jelezték írásban a Fő fasorból, vagy harmincan pedig a közgyűlés ven­dégeknek fenntartott padsoraiban is megjelentek tegnap este. Jóérzéssel, vagy felbosszantva hallgatták a választott város­atyákat. A jelek szerint egyetértéssel hallgatták, hogy a város érdeke, így lakóinak dicsősége is, ha a JATE fejlődik, bővül, s az évtizedben megduplázódik a hallgatói létszám. Csak az kérdéses, miért csak néhány tucat szegedi polgár hozzon áldo­zatot. nem hasznosítható telke révén. Miért nem a város áldoz többet, keres és vásárol más helyen telket az egyetemnek, s miért oly megterhelő ez a kormány számára is ? Ezen segíthet szegedi parlamenti képviselők indítványa, hogy a tárca 100 milliós plusz költségvetési összeggel legyen segítségére a szegedi egyetemnek. Addig is a közgyűlés kompromisszumos javaslatot hozott: harmincnégy telekre az építési tilalmat 1995. végéig, meghatározott időtartamig tartja fenn, s egyben az általános rendezési terv kidolgozásának kere­tében 1994. okt. 30-ig megvizsgálja, más területek biztosít­hatók-e, és a kisajátítási eljárásra konkrét összegeket bocsát rendelkezésre. B. P. töttek az általános rendezési terv módosításának szüksé­gességében. Dr. Tóth László jegyző azt hangsúlyozta, hogy jogsérelem nem érte a Világ Utcája kft., míg Borvendég Béla az illetékes városfej­lesztési bizottság elnöke arra utalt, hogy a projectet, illetve a kft.-t versenyezetetni kell más vállalkozókkal, ez a város érde­ke. Versenyre kelhetnek a na­pirenden szereplő Carter kft 5 ezer forint négyzetméteren­kénti területhasznosítási ár­ajánlatával. Mindezek után a Világ Ut­cája kft vezetői is tartottak egy sajtótájékoztatót - külön, lévén az előzőn nem kaptak szóhoz jutási esélyt - viszont végki­fejletként estére kiderült, hogy (lapzártáig) a Carter kft.-vei való megállapodás nem fér bele az egész napos és estés közgyűlés idejébe. • A közgyűlés a sok vitával kisért munkája során a későb­biekben többek között helyi adórendeleteket módosított, elsősorban az országos jogsza­bály változásokhoz igazodva. Megemlítendő az a döntés, hogy az idegenforgalmi adót a nyolcadik vendégéjszakát kö­vetően éjszakánként 100-ról 50 forintra mérsékelték a rende­letben. Elutasította a testület azt az előterjesztést, amely újabb, fizető parkolóhelyek kialakítását kezdeményezte a Belváros területén. Eltérő okokból nem fogadták el az előterjesztést, hangsúlyosan azért, mert nem jelent érdem­ben forgalmi tehermentesítést e területen. Kiemelendő a további napi­rendi pontok közül: a közgyű­lés döntött több, helyi jelen­tőségű természeti érték védetté nyilvánításáról, meghatározta a városban az újabb benzin­kutak létesítési kritériumait. Feloldotta a testület (számos érintett tulajdonos jelenlété­ben) az újszegedi építési telkek egy részén fennállt építési tilalmat, illetve időben megha­tározta az elidegenítési tilalom határidejét. Döntöttek abban is, hogy alaposan kidolgozott szerződés nyomán garanciát vállalnak a műjégpálya vállal­kozó üzemeltetőjének beruhá­zására, a jégpálya sátortetővel való bevonására. Becsei Péter l^HHHHHHMHHHHMHHHHM A tanulószoba tuti tippjei „Ilyen impotens önkormányzattal, mint a szegedi, még sehol sem találkoztunk" - idézte tegnap a jelenlévő újságírók előtt egy üzletember állítólagos kijelentését Csapó Balázs képviselő. Kétséget sem hagyott: pontosan így gondolja ő maga is. így aztán akár önkritikának fölfoghatnánk Csapó úr idézetét, vég­tére képviselőként rá is vonatkozik a jelző: tehetetlen. Más kérdés, hogy nem tegnap először, és nyilván nem is utoljára tesz úgy a képviselő úr, mintha előkelő kívülálló lenne, s illeti a tehetetlenségnél sokkal súlyosabb vádakkal - a többieket. De most nem Csapó Balázs sajtótájékoztatóiról akarok lélektani mélységeket súroló elemzésbe bocsátkozni - erre nincs szakmai jogosítványom. Mint a választópolgárok egyike arra tennék kísérletet, hogy tanácstalan polgártársaimmal együtt eltöprengjek az önkormányzati döntések természetén. Mert hiszen ezek a döntések hívják aztán elő az olyan kevéssé differenciált, megbélyegző ítéleteket, mint: impotens... Miért állunk mi, sokan, szegedi polgárok, mint ama szamár a hegyen, némely közgyűlési határozat hallatán ? Miért nézünk, mint Irma a moziban? Miért vagyunk tanácstalanok és értetlenek? Miért gondolhatjuk azt, okkal, joggal, hogy a testület önellentmondásokba keveredik? Hogy nem haladunk így ötről a hatra? És miért gondolhatják és mondhatják mindazok, akik vagy magukból indulnak ki, vagy tudnak vala­mit, hogy egyes döntések mögött hivatali korrupció, választott tisztségviselők személyes anyagi érdeke, képviselők ugyancsak anyagi-érdekű, a kéz kezet mos-szisztémán alapuló tisztes­ségtelensége húzódik meg ? Az egyik sommás magyarázat szerint rossz az önkormányzati törvény. Maguk alatt vágták a fát a liberális pártok emberei, amikor támogatták ezt a ménkű nagy demokráciát! Most aztán kénytelenek végignézni, hogyan buknak bele a liberális pol­gármesterek abba, hogy semmi jogkörük, hogy mást sem tehet­nek, csak szavaztathatnak, csakis arról, amit a pusztán admi­nisztratív szerepbe süllyesztett hivatali alkalmazottak a nagy­hatalmú bizottságok javaslatait másolva lepötyögnek az író­gépeiken. Nézzünk egy aktuális példát, a színház ügyéi. Bizton állít­hatom: nem egy irodavezető, de egész életüket színházban töl­tött, nagytapasztalatú és nagyképességű, univerzális alkatú, sokféle tudománnyal felvértezett egyének egész csapata sem tudná mindazt nemhogy jövő március végére, de a piros hó lehulltáig sem eltervezni, száz hivatali íróasztal mellett sem, amit kiróttak a szerencsétlenre. Mert lehetetlen, mert rosszul van fogalmazva a feladat, mert nem ez a feladat, nem ez a ter­vezés. De könnyű a taccsvonalról jótanácsokat adni. A döntési mechanizmus azonban kivédhetetlen csapdákkal teli. Mert mi történt? Revizori vizsgálat, megállapítja, hogy semmi jogsza­bályba ütközőt nem követett el senki színházi ember, nem csalt, nem lopott, nem volt felelőtlen. Rajta kívülálló, a revizor által pontosan meghatározott okok miatt volt kénytelen túllépni a költségvetési keretet. A közgyűlés a költségvetés módosítása so­rán csont nélkül meg is szavazza a színház számára a pótló­lagos pénzigényt. Úgy tesz tehát, mintha mindent értene, sőt megértene. A másik pillanatban azonban mintha amnéziába esne, mert mégis az igazgató fegyelmi felelősségét firtatja. Miért? Fogadnék, hogy pusztán azért, mert az egyik bt. ttság­ban (a pénzügyiben) valakinek eszébe jutott: mégse lehel, hogy ez az igazgató csak úgy megússzon egy ellenőrzést - ha már csináltunk egy ellenőrzést: kimondta, leírták, majd átmásolták a közgyűlés elé kerülő határozattervezetbe. Ha már ott van. biztosan oka van. gondolhatja bármely jóhiszemű képviselő - és dehogyis nyálazza át a revizori jelentést! Nyomja a gombot, igen, legyen fegyelmi. Miért nem a mégiscsak kompetensnek tetsző kulturális bizottság javaslatát fogadják el szlnházügyben ? Csak. Miért nem az illetékes bizottságét - mondjuk A Világ Utcája Kft. ügyében ? Csak? Vajon egy ilyen létszámú testületben a józan ész nem működőképes? Vagy csak ebben a testületben, a szege­diben nem? Valóban kivételesen impotens lenne éppen a mi önkormányzatunk? Nos, aligha ez a helyzet. Inkább az, hogy tanulópénzt fizetünk, mindannyian, még mindig. Lehetséges, hogy egészen egy törvénymódosításig. Sulyok Erzsébet • Fejvadászat indul? Fegyelmi vizsgálat a színházigazgató ellen A határozati javaslat első pontjáról - mely szerint a színház jövő évi költségve­tésének tervezésekor a most megszavazott 24 millióval megemelt összeget tekintik „bázisnak" - a színházzal fog­lalkozó napirendnél nem sza­vaztak a képviselők. Elfogad­ták ugyanis dr. Szilvási László (KDNP) indítványát: a jövő évi költségvetési terv koncep­ciójának tárgyalásakor dönt­senek erről. A második határozati ja­vaslatról („A közgyűlés felhív­ja a színház vezetésének fi­gyelmét arra, hogy a jövőben szigorúan és következetesen maradjon a megállapított költ­ségvetésen belül. Az 1993. évi előirányzat túllépés miatt fe­gyelmi vizsgálatot rendel el..") vita támadt. Jeney Ferenc (SZDSZ) azt mondta, ha a színházban fegyelmi vizsgálat indul, akkor hasonló eljáráso­kat javasol mindazon költség­vetési intézmények vezetői ellen, ahol a színházban tör­téntekhez hasonló módon túl­lépték az idei költségvetési előirányzatot - például a sza­badtérinél. (Legalább ötven A Szegedi Nemzeti Színháznál végzett pénzügyi ellenőrzés megállapításai (melyekről tegnapi számunkban írtunk) nyomán a jegyző által előterjesztett határozattervezetet elfogadta tegnap a közgyűlés többsége. Eszerint fegyelmi vizsgálat indul az idei költségvetés túllépése miatt a színházigazgató ellen, a Közok­tatási és Közművelődési Iroda vezetőjét pedig arra kötelezte a testület, hogy készítsen előterjesztést a következőkről: a több ta­gozatú szinház miként működtethető önálló tagozatszervezet és tagozatvezetés nélkül; a befogadó színházként való működés mi­ként valósítható meg; a szegedi szinházjellegű kulturális intéz­mények miként működtethetők egységes vezetés és egységes technikai bázis kialakításával. ilyen városi intézmény van - a szerk.) Juhász Antal (Munkás­párt) képviselő neveket kért: kik ellen induljon fegyelmi vizsgálat? A jegyző felvilágo­sította, hogy a közgyűlés a színház igazgatójának a mun­káltatója, tehát csakis ellene kezdeményezhet fegyelmit. Kosztolányi József (Fidesz) arra figyelmeztetett, hogy nem az intézményvezetők a felelő­sek a költségvetés túllépések miatt, hanem a közgyűlés, amely az áremelkedéseket fi­gyelmen kívül hagyva évek óta nem emelte a „dologi" kiadá­sokra fordítható költségvetési pénzeket. „Levadászhatjuk most a fejeket, ám tény. hogy az előirányzat-túllépésekért a testület felelős" - mondta. Dr. Tóth László jegyző felsorakoztatta az utóbbi négy év színházi költségvetési összegeit, cáfolandó azt az állí­tást, hogy a költségvetés évek óta nem emelkedik. (Ezt ugyan senki nem állította; a jegyző által prezentált számsor való­ban emelkedést mutat, ám az óvodás gyerek is tudja, hogy a pénz nominális értéke és a reálértéke az két különböző dolog; dr. Tóth László akkor járt volna el korrekt módon, ha az illető évek inflációs rátáját hasonlítja össze a költségvetési nominálértékek százalékos emelkedésével - a szerk.) Básthy Gábor (MSZP) tá­mogatta a fegyelmiről szóló javaslatot, mondván, a köz­gyűlésnek nincs miből többet adni, ideje tudomásul venni, hogy annyiból kell gazdálkod­ni, amennyi van. Simoncsics János (Fidesz), a kulturális bi­zottság elnöke szintén számo­kat sorolt, a szegedinél sokkal kisebb, egytagozatú színházak költségvetési összegeit, melyek nagyságrendekkel előnyöseb­bek, mint a háromtagozatú Szegedi Nemzeti Színházé. A jegyző javaslatára végül „csak a színház vonatkozásá­ban" döntöttek, azaz nem sza­vaztak az összes többi, hasonló cipőben járó intézmény vezetői elleni fegyelmikről; a Kormos Tibor elleni fegyelmi vizsgálat megindítását 25 igen, 9 nem és 7 tartózkodás mellett megsza­vazták. A föntebb leírt, a színház­szerkezet és -működés egész rendszerét felülvizsgálni ren­delő határozatot hasonló arány­ban fogadták el (26 igen, 7 nem, 6 tartózkodás). S. E. 0

Next

/
Thumbnails
Contents