Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

PÉNTEK, 1993. NOV. 26. A VÁROS 5 Egy -két magyar összehajol. Balogh László és Csapó Balázs konzultál. (Fotó: Nagy László) • Viták és döntések a városházán m Sajtótájékoztató a szünetben Hétköznap a díszteremben Szokásos munkanapját, de egyben az ünnepélyesség hangulatát élte és éreztette tegnap a városháza, amelynek dísztermében soros ülését tartotta Szeged város közgyűlése. A Lippai Pál polgármester által vezetett ülésen elsőként a napirendekről határoztak a testületi tagok, s jóllehet a dolgok rendjét előre rögzítették, mégsem sikerült maradéktalanul eleget tenni a szándékolt napirendek mindegyikének. A legelső témakörtől kezdődően a nem mindenkor bevégzett munka jellemezte a napirendi pontok egyikét-másikát. Már az indulást jelentő, 1993. évi költségvetés módosítás megmaradt bevégezetlenül - lapzártáig a módosítás egészét lezáró végszavazás nem történt meg. Rész elemeiben ugyanakkor sorjában határozott a testület. mégpedig pozitív állásponttal, az „alpontok" elfogadásával. Hosszú vitába bonyolódtak a képviselők a tárnakor tárgyalásánál a téli fagy és a hajléktalanok gyarapodó számának ismeretében is az éjjeli menedékhely létesítésével kapcsolatban. Nem amiatt, mert szükségtelennek látta volna valaki is a menedékhelyet. hanem a létrehozásához szükséges forrás megkeresését kisérte megosztott vélemény. Végül is a kerékpárút építésére fordítandó, de idén már minden valószínűséggel el nem költhető pénzből került a menedékhely létesítésére 5 millió forint, amit más forrásból jövőre visszaforgatnak eredeti céljára. Az első napirendhez kapcsolódóan tájékoztatót fogadott el a testület a Szegedi Nemzeti Színház 1993. évi pénzügyi ellenőrzésének megállapításairól, majd további rész-témakörökben született döntés. Elfogadták az Ifjúsági Ház darmstadti ifjúsági táborra útiköltségként szükséges támogatási kérelmét, határoztak önkormányzati intézmények (kórház, gyermekkórház, rendelőintézetek) informatikai fejlesztéséről, jóváhagyták szennyvízcsatornák beruházását (Kalász, Hajnal, Szécsi, Wallisch Kálmán, Kandó Kálmán, Kassai utca), valamint az algyői szennyvíztisztító és szennyvízcsatorna beruházását. Döntést hozott a közgyűlés abban is, hogy az Algyői Faluház a Bartók Művelődési Központ intézményeként működik a továbbiakban. Jó hírként említendő: a képviselők megszavazták a Tisza Lajos körúti Rendelőintézetben a lépcsőfelvonó kialakítását, az ajánlatok szerint 2 millió forintos költséggel. A mozgáskorlátozottak jogos igényét elégítik ki a beruházással. Viták után sem jutott közös nevezőre döntésével a közgyűlés az újabb napközis csoportok indítására vonatkozó előterjesztésben, illetve a szavazás végeredménye az igényt elutasítja. • A közgyűlés első szünetében a testület, illetve a polgármesteri hivatal vezetői sajtótájékoztatót tartottak: történt mindez annak megcáfolására, amit lapunkban a Világ Utcája project korábbi közgyűlési sorsával kapcsolatban és a vállalkozás értékeinek védelmében, továbbá a közgyűlést és a hivatalt „ vádolva " a Világ Utcája kft vezetői állítottak. Lippai Pál polgármester hangsúlyozta, hogy a városfejlesztési és műszaki bizottság előterjesztése és véleményezése alapján érdemben tárgyalta a közgyűlés a projectet, s a kiegészítőjavaslattal együtt látva a vállalkozás lényegét, dönLelkünk rajta, telkük rajta Kemény diának bizonyult a közgyűlésen az újszegedi zárolt telkek ügyét egyértelműen, „mindenki igazára" elbírálni. Pedig a képviselők egyike- másika azt hangsúlyozta, kevés konfliktussal kell minden érintett érdekében dönteni. Ha az olyan könnyű lenne! - sóhajtottak többen, sőt kiáltották is. Nem csoda. Újszegeden évtizedek óta 60-70 telektulajdonos nem birtokolhatja igazából a tulajdonát, lévén a telkeken építési tilalom. Ennek oka elsődlegesen és hangsúlyosan a József Attila Tudományegyetem, illetve a Magyar Tudományos Akadémia intézményi bővítésének, beruházási hosszú távú fejlesztésének esélybiztosítása. Érthetően, a telektulajdonosok, akik az építési tilalom miatt akár a hatvanas évek közepe óta jobb időkre várnak, most megelégelték a várakozást. Ha már a közgyűlés napirendre tűzte a telkek ügyének felülvizsgálatát, s a JATE fejlesztési igényeit, az újszegedi polgárok sem tétlenkedtek. Panaszukat többek között lapunknak is jelezték írásban a Fő fasorból, vagy harmincan pedig a közgyűlés vendégeknek fenntartott padsoraiban is megjelentek tegnap este. Jóérzéssel, vagy felbosszantva hallgatták a választott városatyákat. A jelek szerint egyetértéssel hallgatták, hogy a város érdeke, így lakóinak dicsősége is, ha a JATE fejlődik, bővül, s az évtizedben megduplázódik a hallgatói létszám. Csak az kérdéses, miért csak néhány tucat szegedi polgár hozzon áldozatot. nem hasznosítható telke révén. Miért nem a város áldoz többet, keres és vásárol más helyen telket az egyetemnek, s miért oly megterhelő ez a kormány számára is ? Ezen segíthet szegedi parlamenti képviselők indítványa, hogy a tárca 100 milliós plusz költségvetési összeggel legyen segítségére a szegedi egyetemnek. Addig is a közgyűlés kompromisszumos javaslatot hozott: harmincnégy telekre az építési tilalmat 1995. végéig, meghatározott időtartamig tartja fenn, s egyben az általános rendezési terv kidolgozásának keretében 1994. okt. 30-ig megvizsgálja, más területek biztosíthatók-e, és a kisajátítási eljárásra konkrét összegeket bocsát rendelkezésre. B. P. töttek az általános rendezési terv módosításának szükségességében. Dr. Tóth László jegyző azt hangsúlyozta, hogy jogsérelem nem érte a Világ Utcája kft., míg Borvendég Béla az illetékes városfejlesztési bizottság elnöke arra utalt, hogy a projectet, illetve a kft.-t versenyezetetni kell más vállalkozókkal, ez a város érdeke. Versenyre kelhetnek a napirenden szereplő Carter kft 5 ezer forint négyzetméterenkénti területhasznosítási árajánlatával. Mindezek után a Világ Utcája kft vezetői is tartottak egy sajtótájékoztatót - külön, lévén az előzőn nem kaptak szóhoz jutási esélyt - viszont végkifejletként estére kiderült, hogy (lapzártáig) a Carter kft.-vei való megállapodás nem fér bele az egész napos és estés közgyűlés idejébe. • A közgyűlés a sok vitával kisért munkája során a későbbiekben többek között helyi adórendeleteket módosított, elsősorban az országos jogszabály változásokhoz igazodva. Megemlítendő az a döntés, hogy az idegenforgalmi adót a nyolcadik vendégéjszakát követően éjszakánként 100-ról 50 forintra mérsékelték a rendeletben. Elutasította a testület azt az előterjesztést, amely újabb, fizető parkolóhelyek kialakítását kezdeményezte a Belváros területén. Eltérő okokból nem fogadták el az előterjesztést, hangsúlyosan azért, mert nem jelent érdemben forgalmi tehermentesítést e területen. Kiemelendő a további napirendi pontok közül: a közgyűlés döntött több, helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról, meghatározta a városban az újabb benzinkutak létesítési kritériumait. Feloldotta a testület (számos érintett tulajdonos jelenlétében) az újszegedi építési telkek egy részén fennállt építési tilalmat, illetve időben meghatározta az elidegenítési tilalom határidejét. Döntöttek abban is, hogy alaposan kidolgozott szerződés nyomán garanciát vállalnak a műjégpálya vállalkozó üzemeltetőjének beruházására, a jégpálya sátortetővel való bevonására. Becsei Péter l^HHHHHHMHHHHMHHHHM A tanulószoba tuti tippjei „Ilyen impotens önkormányzattal, mint a szegedi, még sehol sem találkoztunk" - idézte tegnap a jelenlévő újságírók előtt egy üzletember állítólagos kijelentését Csapó Balázs képviselő. Kétséget sem hagyott: pontosan így gondolja ő maga is. így aztán akár önkritikának fölfoghatnánk Csapó úr idézetét, végtére képviselőként rá is vonatkozik a jelző: tehetetlen. Más kérdés, hogy nem tegnap először, és nyilván nem is utoljára tesz úgy a képviselő úr, mintha előkelő kívülálló lenne, s illeti a tehetetlenségnél sokkal súlyosabb vádakkal - a többieket. De most nem Csapó Balázs sajtótájékoztatóiról akarok lélektani mélységeket súroló elemzésbe bocsátkozni - erre nincs szakmai jogosítványom. Mint a választópolgárok egyike arra tennék kísérletet, hogy tanácstalan polgártársaimmal együtt eltöprengjek az önkormányzati döntések természetén. Mert hiszen ezek a döntések hívják aztán elő az olyan kevéssé differenciált, megbélyegző ítéleteket, mint: impotens... Miért állunk mi, sokan, szegedi polgárok, mint ama szamár a hegyen, némely közgyűlési határozat hallatán ? Miért nézünk, mint Irma a moziban? Miért vagyunk tanácstalanok és értetlenek? Miért gondolhatjuk azt, okkal, joggal, hogy a testület önellentmondásokba keveredik? Hogy nem haladunk így ötről a hatra? És miért gondolhatják és mondhatják mindazok, akik vagy magukból indulnak ki, vagy tudnak valamit, hogy egyes döntések mögött hivatali korrupció, választott tisztségviselők személyes anyagi érdeke, képviselők ugyancsak anyagi-érdekű, a kéz kezet mos-szisztémán alapuló tisztességtelensége húzódik meg ? Az egyik sommás magyarázat szerint rossz az önkormányzati törvény. Maguk alatt vágták a fát a liberális pártok emberei, amikor támogatták ezt a ménkű nagy demokráciát! Most aztán kénytelenek végignézni, hogyan buknak bele a liberális polgármesterek abba, hogy semmi jogkörük, hogy mást sem tehetnek, csak szavaztathatnak, csakis arról, amit a pusztán adminisztratív szerepbe süllyesztett hivatali alkalmazottak a nagyhatalmú bizottságok javaslatait másolva lepötyögnek az írógépeiken. Nézzünk egy aktuális példát, a színház ügyéi. Bizton állíthatom: nem egy irodavezető, de egész életüket színházban töltött, nagytapasztalatú és nagyképességű, univerzális alkatú, sokféle tudománnyal felvértezett egyének egész csapata sem tudná mindazt nemhogy jövő március végére, de a piros hó lehulltáig sem eltervezni, száz hivatali íróasztal mellett sem, amit kiróttak a szerencsétlenre. Mert lehetetlen, mert rosszul van fogalmazva a feladat, mert nem ez a feladat, nem ez a tervezés. De könnyű a taccsvonalról jótanácsokat adni. A döntési mechanizmus azonban kivédhetetlen csapdákkal teli. Mert mi történt? Revizori vizsgálat, megállapítja, hogy semmi jogszabályba ütközőt nem követett el senki színházi ember, nem csalt, nem lopott, nem volt felelőtlen. Rajta kívülálló, a revizor által pontosan meghatározott okok miatt volt kénytelen túllépni a költségvetési keretet. A közgyűlés a költségvetés módosítása során csont nélkül meg is szavazza a színház számára a pótlólagos pénzigényt. Úgy tesz tehát, mintha mindent értene, sőt megértene. A másik pillanatban azonban mintha amnéziába esne, mert mégis az igazgató fegyelmi felelősségét firtatja. Miért? Fogadnék, hogy pusztán azért, mert az egyik bt. ttságban (a pénzügyiben) valakinek eszébe jutott: mégse lehel, hogy ez az igazgató csak úgy megússzon egy ellenőrzést - ha már csináltunk egy ellenőrzést: kimondta, leírták, majd átmásolták a közgyűlés elé kerülő határozattervezetbe. Ha már ott van. biztosan oka van. gondolhatja bármely jóhiszemű képviselő - és dehogyis nyálazza át a revizori jelentést! Nyomja a gombot, igen, legyen fegyelmi. Miért nem a mégiscsak kompetensnek tetsző kulturális bizottság javaslatát fogadják el szlnházügyben ? Csak. Miért nem az illetékes bizottságét - mondjuk A Világ Utcája Kft. ügyében ? Csak? Vajon egy ilyen létszámú testületben a józan ész nem működőképes? Vagy csak ebben a testületben, a szegediben nem? Valóban kivételesen impotens lenne éppen a mi önkormányzatunk? Nos, aligha ez a helyzet. Inkább az, hogy tanulópénzt fizetünk, mindannyian, még mindig. Lehetséges, hogy egészen egy törvénymódosításig. Sulyok Erzsébet • Fejvadászat indul? Fegyelmi vizsgálat a színházigazgató ellen A határozati javaslat első pontjáról - mely szerint a színház jövő évi költségvetésének tervezésekor a most megszavazott 24 millióval megemelt összeget tekintik „bázisnak" - a színházzal foglalkozó napirendnél nem szavaztak a képviselők. Elfogadták ugyanis dr. Szilvási László (KDNP) indítványát: a jövő évi költségvetési terv koncepciójának tárgyalásakor döntsenek erről. A második határozati javaslatról („A közgyűlés felhívja a színház vezetésének figyelmét arra, hogy a jövőben szigorúan és következetesen maradjon a megállapított költségvetésen belül. Az 1993. évi előirányzat túllépés miatt fegyelmi vizsgálatot rendel el..") vita támadt. Jeney Ferenc (SZDSZ) azt mondta, ha a színházban fegyelmi vizsgálat indul, akkor hasonló eljárásokat javasol mindazon költségvetési intézmények vezetői ellen, ahol a színházban történtekhez hasonló módon túllépték az idei költségvetési előirányzatot - például a szabadtérinél. (Legalább ötven A Szegedi Nemzeti Színháznál végzett pénzügyi ellenőrzés megállapításai (melyekről tegnapi számunkban írtunk) nyomán a jegyző által előterjesztett határozattervezetet elfogadta tegnap a közgyűlés többsége. Eszerint fegyelmi vizsgálat indul az idei költségvetés túllépése miatt a színházigazgató ellen, a Közoktatási és Közművelődési Iroda vezetőjét pedig arra kötelezte a testület, hogy készítsen előterjesztést a következőkről: a több tagozatú szinház miként működtethető önálló tagozatszervezet és tagozatvezetés nélkül; a befogadó színházként való működés miként valósítható meg; a szegedi szinházjellegű kulturális intézmények miként működtethetők egységes vezetés és egységes technikai bázis kialakításával. ilyen városi intézmény van - a szerk.) Juhász Antal (Munkáspárt) képviselő neveket kért: kik ellen induljon fegyelmi vizsgálat? A jegyző felvilágosította, hogy a közgyűlés a színház igazgatójának a munkáltatója, tehát csakis ellene kezdeményezhet fegyelmit. Kosztolányi József (Fidesz) arra figyelmeztetett, hogy nem az intézményvezetők a felelősek a költségvetés túllépések miatt, hanem a közgyűlés, amely az áremelkedéseket figyelmen kívül hagyva évek óta nem emelte a „dologi" kiadásokra fordítható költségvetési pénzeket. „Levadászhatjuk most a fejeket, ám tény. hogy az előirányzat-túllépésekért a testület felelős" - mondta. Dr. Tóth László jegyző felsorakoztatta az utóbbi négy év színházi költségvetési összegeit, cáfolandó azt az állítást, hogy a költségvetés évek óta nem emelkedik. (Ezt ugyan senki nem állította; a jegyző által prezentált számsor valóban emelkedést mutat, ám az óvodás gyerek is tudja, hogy a pénz nominális értéke és a reálértéke az két különböző dolog; dr. Tóth László akkor járt volna el korrekt módon, ha az illető évek inflációs rátáját hasonlítja össze a költségvetési nominálértékek százalékos emelkedésével - a szerk.) Básthy Gábor (MSZP) támogatta a fegyelmiről szóló javaslatot, mondván, a közgyűlésnek nincs miből többet adni, ideje tudomásul venni, hogy annyiból kell gazdálkodni, amennyi van. Simoncsics János (Fidesz), a kulturális bizottság elnöke szintén számokat sorolt, a szegedinél sokkal kisebb, egytagozatú színházak költségvetési összegeit, melyek nagyságrendekkel előnyösebbek, mint a háromtagozatú Szegedi Nemzeti Színházé. A jegyző javaslatára végül „csak a színház vonatkozásában" döntöttek, azaz nem szavaztak az összes többi, hasonló cipőben járó intézmény vezetői elleni fegyelmikről; a Kormos Tibor elleni fegyelmi vizsgálat megindítását 25 igen, 9 nem és 7 tartózkodás mellett megszavazták. A föntebb leírt, a színházszerkezet és -működés egész rendszerét felülvizsgálni rendelő határozatot hasonló arányban fogadták el (26 igen, 7 nem, 6 tartózkodás). S. E. 0