Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. NOV. 25. Segítségnyújtás Délvidéknek A vajdasági magyarságot a balkáni háború, a szerbiai ki­sebbségekre nehezedő politikai és gazdasági nyomás, a szank­ciók következményei egyre súlyosabb helyzetbe sodorják. A közintézmények képtelenek alapvető funkcióik ellátására, gyógyszer- és élelmiszerhiány lépett fel. A szegedi önkormányzat, karöltve a megyei önkor­mányzattal, a karitatív szervek­kel és a pártokkal kezdemé­nyezi, hogy a város és a megye lakóit is mozgósítva, nyújtson segítséget a vajdasági szük­séget szenvedő lakosságnak. Ac első gyűjtési akcióra 1993. november 27-én (szom­bat) 9-12 óra között kerül sor, az alábbi helyeken: Kálvária tér 8., Dáni J. u. 2-4.. Vám tér 5., Gáspár Z. u. 8., Kereszttöltés u. 29/B., Vér­tói u. 3., Kossuth L. sgt. 115., Alsó-Kikötő sor 5. sz. alatti Idősek Klubja, Kereszttöltés u. 13. sz. alatti Tabán Családse­gítő Központ, Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete, Só­lyom u. 2., Ferencesrendi szer­zetesek, Mátyás téri templom. Polgármesteri hivatal kiren­deltségei: Algyő, Kastélykert 40., Kiskundorozsma Negy­vennyolcas u. 12., Tápé, Hon­foglalás u. 73., Szőreg, Szerb u. 21. Pártok szegedi székházai­ban: Fidesz, Victor Hugó u. 5., Független Kisgazdapárt. Teleki u. 3., MDF, Római krt. 31., Szegedi Nyomda raktára. Fe­kete sas u.. MSZP. Tisza L. krt. 2-4., Munkáspárt, Csap u. 62., Nemzeti Kisgazda és Pol­gári Párt, Victor Hugó u. 5., SZDSZ, Földvári u. 3. Az átvevőhelyeken a Máltai Szeretetszolgálat aktivistái, valamint a szociális munkás hallgatók fogadják az adomá­nyokat. Kérjük a lakosságot, hogy elsősorban tartós élelmisze­reket (konzerv, liszt, cukor stb.), gyógyszereket (antibio­tikum, fájdalomcsillapító, vér­nyomáscsökkentő, lázcsilla­pító, gyermektápszer stb.), téli ruhaneműt (elsősorban cipőt) ajánljanak fel a gyűjtőhe­lyeken. Pénzbeli adományokkal is lehet segíteni a 665^184009­0653 sz. Vajdasági Segítség­nyújtás Akció bélyegzővel ellátott csekkeken történő befi­zetéssel. A csekkek átvehetők a begyűjtőhelyeken, valamint a polgármesteri hivatal ügyfél­szolgálati irodájában. Szeged, Széchenyi tér 11. sz. alatt. Hogyan közlekedjünk a Belvárosban? Fórum a városházán A Belváros közlekedési rendjének módosítására kidol­gozott programajánlat szerint eddig bevezetett változtatá­sokat a közgyűlés ez év de­cemberi ülésén tárgyalja, és meghatározza a további fel­adatokat. Mint ismeretes, a Belváros közlekedési rendjének módosí­tására kidolgozott és elfogadott programajánlat azon az el­képzelésen alapult, hogy a Bel­városon átmenő forgalom kizá­rása mellett a lakótömbök fel­tárása biztosítva legyen. Ez azt • A pénzügyi ellenőrzés jegy­zőkönyve alapján a testület számára készült tájékoztató összegző megállapítása szerint a színház idei költségvetésének túllépését elsősorban „a művé­szeti elképzelések és a gazda­sági lehetőségek összhang­jának hiánya okozza". Kis színházi diszharmónia Olvasóink talán emlékeznek rá. szinte ugyanezt a kifejezést használta dr. Ványai Eva, a színház ügyeiért is felelős al­polgármester a Délmagyaror­szágnak a közelmúltban adott interjúban. A közgyűlésnek készült tájékoztató alapján megkíséreljük bemutatni, mit rejt a meglehetősen dodonai kifejezés, vagyis mit értenek a színházat fenntartó önkor­mányzat illetékes testületei az „összhang-hiányon". Abban nincs vita, hogy a színház többletigénye, amely az októberi közgyűlés előtt szerepelt (bár a színház már jóval korábban jelezte, hogy veszélyben az intézmény üze­meltetése) - indokolt volt. Az időközben hatályossá vált tör­vények (elsősorban a közalkal­mazottak jogállásáról szóló), az áremelkedések, az ÁFA­kulcs emelkedésének hatását nem lehetett előre kalkulálni. A vizsgálat azonban nemcsak e fenti, „külscT", hanem „belső" okokra is visszavezeti az elő­állt pénzügyi helyzetet és ezek elemzéséből jut ama bizonyos végkövetkeztetéshez: az igé­nyek és a lehetőségek kibékít­hetetlen ellentétéhez. A VÁROS 5 • Igények és lehetőségek Jövő évi esélyeink • Ma reggel 9-től Tanácskozás a Torony alatt Ma délelőtt 9 órakor tartja e havi tanácskozását a szegedi képviselő-testület. A javasolt napirend szerint 30 témával kell (ene) foglalkozniuk a városatyáknak, ám, ez biztosan bővülni fog néhány új megtárgyalandó kér­déssel, mert szinte soha sem maradt eredetiben a java­solt tárgysorozat. Ezúttal még Tűhegyi József al­polgármester sem volt derűlátó a tanácskozás idő­tartamát illetően, mint a múlt hónapban, amikor egy napra tervezték és kétnaposra sikeredett a városatyák összejövetele. Egyébként napirenden szerepel az 1993. évi költség­vetés módosítása, a jövő évi tervkoncepció megvitatása, az újszegedi építési tilalmak felülvizsgálatának III. üteme (erről mai lapszámunkban bővebben tudósítunk), helyi adórendeletek módosítása, a Belvárosban fizető gépjármű várakozó helyek kijelölése, a Carter Kft.-vel való megállapodás. Ez utóbbival kapcsolatban dr. Tóth László jegyző mondotta el a következőket: a Világ Utcája Kft. lapunkban tegnap megjelentetett állásfoglalásával, alaptalannak minősíthető vádas­kodásával összefüggésben fejtik ki ők is a véleményüket a mai tanácskozás első szünetében. Ez az érdekesnek tűnő sajtókonferencia a nyilvánosság előtt zajlik, mivel a Városi Televízió élő adásban számol be a tanácskozásról és a sajtótájékoztatóról is. jelenti, hogy az Újszeged felé és Újszeged felől a Belvároson keresztül az áthaladást a Kos­suth Lajos sugárút, Széchenyi tér, Mikszáth Kálmán utca, Nagy Jenő utca. Híd utca. Os­kola utca. Somogyi utca, Du­gonics tér útvonalakon a terv kizárja. A lakótömbökbe a be­és kihajtást „kapukon" ke­resztül biztosítja. A programajánlat szerinti a módosítások bevezetésének ütemezése érdekében a Bel­várost két területre tagoltuk, amelynél a Híd utca, Szé­A tájékoztató a többi között ilyen revelatív megállapítá­sokat tartalmaz: „A rendező a legjobb színészekkel, magáné­nekesekkel szeretné a darabot színpadra állítani és ezért vendégművészeket alkalmaz, vagy a helyi vezető művészeket részesíti előnyben. Ez azt eredményezi, hogy a társulat­nál vannak sokat foglalkoz­tatott és keveset, vagy alig fog­lalkoztatott művészek. " A ­feltehetően - pénzügyi szak­emberek nem veszik a bátorsá­got, hogy eldöntsék, szükség volt-e annyi vendégművész meghívására, ahányat meghív­tak, biztos-e, hogy a vendég­rendezőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy a megszokott tervezőivel, szintén vendégek­kel dolgozzon, szükség volt-e bizonyos bemutatók előtt annyi próbára, amennyit tartottak; de megállapítják, hogy mindez iszonyúan viszi a pénzt. Tisz­teletre méltó beleérzőképes­ségről tesznek bizonyságot, amikor azt mondják: az alkotói igény új jelmezekre, díszletek­re érthető - lenne, ha ehhez anyagi lehetőségek is lenné­nek... Mennyi is a sok? Fölteszik a kérdést: szükség van-e ennyi bemutatóra? (Az 1992-93-as évadban 15, és egy felújítás.) „A pénzügyi helyzet azt igazolja, hogy a jelenlegi körülmények között nem bírja el" - mármint a színház a sok bemutatót... Ugyancsak ké­telyek támadtak a bérleti soro­zatok számát illetően, soknak találtatott az idei szezonra chenyi tér déli oldal. Nagy Je­nő utc'a tengelyt, mint választó­vonalat vettük figyelembe. A Belváros előzőekben megjelölt tengelyétől délre eső részén a tervezett módosítá­sokat bevezettük, a Klauzál téri és a Nagy Jenő utcai forgalmi rend változtatások kivételével. A Klauzál téren a gépjár­művárakozást fenntartottuk, a Nagy Jenő utcába a személy­gépkocsik behajthatnak. Az új forgalmi rend miatt a Belváros déli részén bevézetett módosításokkal kapcsolatosan kezdetben a közvélemény megoszlott, ma már azonban a változtatások szükségességét túlnyomórészt igazoltnak lát­ják. A programajánlat második ütemének, a Belváros északi részére eső módosítások terv szerinti bevezetésével meg­szűnik az átmenő forgalom a Széchenyi tér. Kossuth L. sgt. útvonalon. Külön-külön egy­egy „kapun" keresztül lehet be-, illetve kihajtani a városhá­za és környékére, a Széchenyi tér keleti oldalára, valamint a Takaréktár, Horváth Mihály, Deák Ferenc utcai tömbbe. Az északi részen tervezett módosítások bevezetésével elérendő cél minél szélesebb körben való megismertetése ér­dekében a témában fórumot tartunk, melyre tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket. Helye: városháza klubhelyi­sége, időpontja: november 30., 17 óra. A Parlament a közeljövőben tárgyalja meg a jövő évi költ­ségvetésről készített törvény­javaslatot. A benyújtott ter­vezet alapján már körvo­nalazható, hogy Szeged városa milyen nagyságú bevételből gazdálkodhat a következő évben. Előzetes adatok szerint ez az összeg mintegy 9,7-9,8 milliárd forintra tehető, amely rendkívül nagy összeget jelent, de az elvégzendő feladatokhoz képest mégis kevés. Ebből a bevételből kell biztosítani a városban a bölcsődék, óvodák, általános- és középiskolák, kollégiumok, nevelőotthonok, szociális otthonok, kulturális intézmények működését. Üze­meltetni kell a várost, azaz biztosítani kell a közvilágítást, el kell végezni a parkosítási, parkgondozási, köztisztasági, útkarbantartási feladatokat. A felsoroltak jövőre mintegy 7-7,5 milliárd forintos költ­ségetjelentenek a városnak. Ennek a kifizetéséhez az önkormányzat az 1993. évivel közel azonos összegű állami támogatást kap, annak ellenére, hogy az infláció jövőre is vár­hatóan meghaladja a 20 szá­zalékos mértéket. A felsorolt intézményekben foglalkozatott dolgozók alapbérét 1994. január l-jétől mintegy 28 szá­zalékkal kell emelnünk a közalkalmazotti törvény elő­írásai értelmében. Ez mintegy 680 millió forint többletkiadást jelent jövőre, amelyből 418 millió forintot biztosít a központi költségvetés ­részben készpénzben, részben hitelből -, míg 262 millió forintot az önkormányzatnak kell kigazdálkodni. Az intézmények működte­tésén túl rendkívül sürgető igény az önkormányzat tulaj­donában lévő épületek és la­kóházak felújítása, hiszen évek óta a szükségesnél kevesebbet tudott erre a célra fordítani a Hasonlóan kiemelt fontos­ságú lenne a beruházásokra fordítható összeg növelése is. Jelenleg a költségvetésnek közel 10 százalékát teszik ki a fejlesztések (az előző évről áthúzódó beruházási feladatok pénzmaradványát figyelmen kívül hagyva). Ennek legalább a két-há­romszorosára lenne szükség a város elfogadható szintű fej­lesztéséhez. Az igényeknél jóval kevesebbet tud fordítani csatorna- és útépítésre, parko­sításra, közvilágítás fejlesz­tésére, és egyéb hasonló fela­datokra. Alapvető fontosságú a helyi közlekedés, a víz- és csator­naszolgáltatás mintegy 400 millió forintos támogatása, hi­szen a lakosság a szolgálta­tásokért az önköltségnél ala­csonyabb árat fizet. Már az eddig felsorolt igé­nyek is jóval meghaladják a város bevételét, pedig még nem esett szó olyan jogos és fontos igényekről, mint a szo­ciális támogatások (lakhatási, gyermeknevelési, munkanél­küli ellátásból kikerülő mun­kanélküliek támogatásáról) közel 500 millió forintos összege, vagy a sport- és kul­turális egyesületek, egyházak, alapítványok támogatása, a városi - döntően kulturális ­rendezvények költségei, a városrendezési, városfej­lesztési tervek kidolgozása. Komoly gondot jelent tehát a rendelkezésre álló közel 10 milliárd forintos bevétel felosztása. Akár elfogadja a közgyűlés a csütörtöki ülésre beterjesztett előzetes költség­vetési javaslatot, akár ettől eltérő határozatot hoz, minden­képpen maradnak olyan jogos és fontos igények, amelyek kielégítésére a várható bevétel nem nyújt fedezetet. A gigantomán színháziak esete a pénzügyesekkel Közgyűlés előtt a revizori jelentés dolgok sokak-e valóban. Pénz­ügyi szempontból az dönthető el, hogy ne dolgozzon a ren­dező a legjobb színészekkel, se a megszokott tervezőkkel, se új ruhákkal-díszletekkel, s főleg ne nagyméretűekkel, ne legyen annyi bemutató se, és bérlet se, és plakát és műsorfüzet se, hirdetési jutalék meg pláne ne legyen. Ez esetben ugyanis megteremtődik a hőn óhajtott összhang az igények és a le­hetőségek között, kimúl az an­tagonizmus, nyomtalanul. És a színház, mint olyan, szintén ki­múl. 1883., elkészült a színház. Azóta is kész!... A Szegedi Nemzeti Színház az év utolsó negyedéhen a fizetésképtelenség határára került. Az október 6-án tar­tott rendkívüli közgyűlés - a gyorssegély megszavazása mellett - utasította a Közgazdasági Irodát, hogy vizs­gálja meg a színház pénzügyi helyzetét. Az ellenőrzés le­zárult, megállapításait a mai közgyűlés fogja tárgyalni. meghirdetett 24 fajta bérlet. (Megjegyzem, elszámolták, csak 14 fajta bérlet van.) És mégegy „fölfedezés": „ A szín­pad nagysága a rendezőket, tervezőket a gigantikus mére­tekben való gondolkodásra ösztönzi, ami szintén a költsé­gek növekedése irányába hat." Isten látja a lelkemet: semmi kedvem ironizálni egy revizori jelentés megállapításain. Annál kevésbé, mert található a tájé­koztató anyagban egy kulcs­mondat; azt bizonyítja, hogy az ellenőrök nem képzelték ma­gukat mindent tudónak, sem döntnöknek: tették a dolgukat, a maguk eszközeivel előkészí­tettek egy testületi döntést. Az említett mondat így hangzik: „...kizárólag pénzügyi szem­pontból nem dönthető el..." Nos, valóban nem dönthető el kizárólag pénzügyi szem­pontból, hogy a föntebb sokallt vezetni - a semmit? Az ellenőrzés megállapítá­sait megtárgyalta a Kulturális, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság. Ez utóbbi testület „...a pénzügyi fegyelem be nem tartása miatt személyi felelősségrevonásokat tart szükségesnek." Ha a közgyűlés komolyan veszi ezt a javasla­tot, valakinek muszáj válaszol­ni a föntiekből következő kér­désekre. (Elképzelem, milyen hatást tenne az alkotóra mond­juk egy ilyen kérdés: Nem gi­gantikus véletlenül a Chioggiai csetepaté díszlete? Azt is meg­nézném, aki ezek után a szegedi színházba jönne terve­zőnek. színésznek, rendezőnek, stb. Ha akarom, persze, ez is egy megoldás...) Javasolja to­vábbá a pénzügyi testület, hogy „a színház önálló tago­zatszerkezet és tagozatvezetés nélkül működjön", majd azt is, hogy ,.befogadó színházként működjön ". Ez magyarul se többet, se kevesebbet nem jelent, mint azt, hogy szűnjön meg a Sze­gedi Nemzeti Színház. A javaslatok sorában még­sem ez az igazi nóvum - gya­nítom, pusztán arról van szó, hogy nem gondolták végig ama testületben, mit is monda­nak. A leginkább meglepő a zárójavaslat, miszerint „a szín­házi kulturális intézmények (Szegedi Nemzeti Színház. Sza­badtéri Játékok, Szegedi Szim­fonikus Zenekar) egységes ve­zetés és egységes technikai bá­zisról működjenek". Hajói sejtem, a lakonikus fogalmazás azt az „intendatúra" tervet ele­veníti fel, amelyet a városatyák annak idején leszavaztak. A Kulturális Bizottság nem állt elő hasonlóan eget rengető indítványokkal, hanem azt mondta: szavazzák meg a vá­rosatyák a színháznak a re­vizori jelentésben is jogosnak tartott pótelőirányzatot. 24 mil­lió forintot, s jövőre az ezzel emelt előirányzatot tekintsék a „bázisnak". A határozattervezet mindkét bizottság javaslatait elegyíti. A mai közgyűlés elsőként tár­gyalja a színház ügyét. Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents