Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám

SZERDA, 1993. Nov.24. KAPCSOLATOK 13 OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 481-460 A hét kérdése a Kisgazdapártról Tárgyilagosnak tűnő, valójá­ban kissé provokatív indíttatású interjúkat olvastunk A hét kérdé­se című rovatban, a Délmagyar­ország november 11-i számában. A kérdések akörül forogtak: tud­ja-e a riportalany, jelenleg hány­féle kisgazdapárt (így, kisbe­tűvé! !) van? Anélkül, hogy a lap ezen jo­gát kétségbe vonnánk, feltűnt, hogy A hét kérdése az eddigi gyakorlattól eltérően letagadha­tatlanul dárdákat hajigál egy mű­ködő. parlamenti párt felé. Jó, rendben van, állunk elébe, s csak reménykedhetünk, hogy a kö­zeljövőben a sajtóetika elvárásai szerint a többi parlamenti párt is úgyszintén „terítékre kerül" a szegedi polgárok véleményeinek tükrében. Nem tagadjuk a Független Kisgazdapárt nehézségeit. A be­épült bolsevista katonai ügyé­szektől, a tanyáján állami pén­zekből artézi kutat fúrató téesz­elnöktől, s más, hasonló ele­mektől meg kellett válni. Mert ha ezek közöttünk maradnak, akkor a Kisgazdapárt már nem Kisgazdapárt! Ezek az elvtársak azután bizonyos időközönkint összejönnek, s megalakítják a maguk mindenkori ilyen-olyan kisgazdapártjait. Ezeknek a különböző időkben és különböző személyekből összeálló állítólagos kisgaz­dapártoknak a nyilatkozatai ki­zárólag azoknak jelentenek va­lamiféle botrányt, akik annak akarják látni. A Független Kis­gazdapárt majdnem 70 ezres tagságát, illetve a hozzájuk csat­lakozott különféle szervezetek (Keresztény Nemzeti Összefo­gás szervezetei, Szolidaritás Szakszervezet stb., stb.) több százezres tagságát ezek az elv­társak nem zavarják, ők készül­nek a választásokra, s ne tagad­juk, büszkék arra. hogy olyan közismert, karizmatikus szemé­lyiségek csatlakoztak a Kisgaz­dapárthoz, mint Maczó Ágnes, Rácz Sándor vagy mások. A Független Kisgazdapártot tehát nem csak egyetlen személy, dr. Torgyán Józszef vezeti - amint ezt sokan előszeretettel állítják -, de a mindannyiók által szere­tett és tisztelt Maczó Ágnes, a kemény szavú Rácz Sándor, az 56-os Szövetség elnöke, a re­formátus lelkész István József, vagy az úgyszintén református lelkész fia, Gyimóthy Géza párt­főtitkár. Várjuk tehát a más pártokat érintő kérdéseket a lap hasáb­jain, mert így az újságírói etika sem szenvedne csorbát, s a pár­tatlan tájékoztatásnak is gyúj­tanánk egy-egy szál gyertyát. Molnár György az FKGP országgyűlési képviselőjelöltje Szeged. 11. sz. választókerület A sztrájkról - nyugdíjasszemmel Nap-nap után olvasom a sztrájkolni akarók fájdalmait, de nem vagyok tisztában a bérkö­vetelők keresetével. Illő volna, ha a médiák nem csak a nagy általánosságban fmák meg a vé­leményüket, hanem frják meg, Lássátok feleim szümtükkel, mik vogymuk. 1/ Az elmúlt évtizedekre az is jellemző volt, hogy ha fel­sőbb vezető látogatta meg az üzemet vagy gyárat, akkor azt már mindenki jó előre tudta. Megkezdődött a takarítás, gép­tisztítás, szabályzat mago­lás/betartás, tiszta munkaruha osztogatás. A látogatót rögvest a helyi vezetőhöz irányították, kísérték. Nem volt meglepetés, minden szép és jó volt. '92-ben egy már privatizált üzemben történt, hogy a főigazgató úr rajtaütésszerűén érkezett, a portást félretolta az útból és már vágtatott is föl a termelő­egységhez. Mire szegény tele­fonálni tudott a helyi kis-nagy főnöknek, hogy illusztris lá­togató érkezett, már késő volt. ígérték is a portásnak helyileg, hogy kirúgják, de előbb kihe­Vádhajtások egykor és most rélik, megnyúzzák. Szerencsére ez nem következett be, de a hasonló esetek elkerülése érde­kében intézkedést kellett hozni. A következő intézkedés „lett végrehajtva": az üzemtől úgy kétszáz méternyire volt egy kis kanyar, ami - az egyébként be­látható egyenes út mellé tár­sadalmi munkában ültetett fák miatt - nem volt látható. A ren­dész gyorsan kivágatta a fákat beláthatás céljából, a portások­nak vettek egy hatalmas kato­nai látcsövet, amivel a tíz kilo­méterre levő dóm tornyán a le­gyet is észlelni lehet. Azóta a szolgálatos portások éjjel-nap­pal az utat fürkészték a kuk­kerral a meglepetéseit elkerü­lése végett. 21 Még a nyolcvanas évek­ben történt az egyik hfres köl­tőnk nevét viselő jó hfrű főis­kolánkban. A felettes miniszté­rium megelégelte az ilyen­olyan címen rendezett munka­helyi italozásokat, kiadta hát az ukázt az azonnali beszünte­tésükre mindenféle fegyelmik terhe mellett. Nagy dérrel-dúr­ral ki is hirdették, aláíratva a tudomásulvételt. Mit tesz Isten, már másnap súlyos baleset történt. Délelőtt 11 órakor az egyik munkatárs az intézmény kapuja előtt, kerépárral - nyakolajjal jól föltankovla - telibe találta az éppen arra járó villamos ol­dalát. Eltörött keze-lába. Hiába, a proletárokat a privatizáció sem riasztja vissza (az esetle­ges azonnali elbocsátás) a mun­kahelyi szeszfogyasztástól, saj­nos. Szintén az egyik, nagy­részt külföldi tulajdonú privati­zált üzemünkben történt, hogy az ott munkát végzők is el-elfo­gyasztották a maguk kis sö­röcskéjét, borocskáját, kétde­kását. A betétdíjas üres üvegek meg csak szerteszét gyűltek­szaporodtak. A főigazgató elv­társból lett főigazgató úr - kö­zel másfél millió bruttóval ­egyszerűen oldotta meg a prob­lémát. Havonként-másfél ha­vonként vasárnap bejárt össze­szedni, összeszedetni az üveg­cséket és sipirc a visszaváltó helyre. Adómentes fizetéski­egészttés, nagyfőnök módra is. Hát, „Lássátok feleim szüm­tükkel, hogy mik vogymuk"!? Vajda János sebbe kerül, de úgy termelni, hogy jusson a kívánságok teljesí­tésére - ezt kellene megoldani. A mai helyzetben a szakszerve­zetek nem állnak a helyzet ma­gaslatán. mert az elképzelésük még a század elején tart a köve­telésük alapján, de a termelés és a hozzáállás a balkáni színvona­lon van. A sztrájk kétélű fegyver. Fölteszem a kérdést: a sztrájk által elkövetett károkért ki a felelős és ki téríti meg? Az aki a sztrájkot szervezte, vagy az, aki­nek elfogyott a pénze és nem tud fizetni Én körültekintően (télem meg a helyzetet. Eletemben soha nem a kocsmát, a diszkót és a szoknyát kergettem. Engem az egyszerű emberek élete érdekelt. Most is így ítélem meg a tévé előtt nyilatkozó egyéneket. A mostani mozdonyvezetői sztráj­kolóktól megkérdezem, hogy dolgozott-e bármelyikük egy hónapig fizetés nélkül? Vagy egy szolgálatuk tartott-e 16 napig, amibe mi résztvettünk. Ki gondolt ránk ? De vasutasok vol­tunk és tudtuk, hogy az állam, a nemzet padlóra került. Pedig a gőzösmozdony világában száz­szorta nehezebb volt az élet. Bennünket nem az elektromos készülék tartott ébren, hanem a kötelességtudás. Nekünk tudni kellett az egész európai fékbe­rendezést, a skandináv államok­nál használt Hardy-fékberende­zést is. Vajon a mai szakszer­vezet vezetősége rendelkezik-e ezekkel a tudásokkal? Azt hi­szem nem. Nem elég az érettségi és az egyévi tanfolyam, ha az illető csak kereseti lehetőséget lát benne, nem pedig hivatást. Mi, régi nyugdíjas mozdonyve­zetők szégyelltünk volna ilyen lépést tenni. És nekünk 12-16 ezer forintos nyugdíjból kell megélnünk, de nem háborgunk, mert a nyugdíjintézetnek sincs pénze. Én 80 éves koromig dolgoztam, mint fizikai munkás, amit addig összeraktunk, abból pótoljuk a plusz kiadást. K. L. Szeged deltségének dolgozói végzik, a MÁV-val kötött vállalkozói szerződés szerint. Ezért joggal érezhettem úgy, a cikk elol­vasásakor, hogy az a mi dol­gozóink munkáját dicséri. Mivel a tisztítási feladatokat előre meghatározott ütemterv szerint végezzük, három műszakban (tehát nemcsak va­sárnap délután, de a hét min­den napján hajnalban, délben és éjfélkor is) nyomatékosan le kell szögeznem, hogy a cikkíró által tapasztalt tisztaság nem állott összefüggésben a említett sztrájkkal. Csodálkozásának valószí­nűleg az. lehet az oka, hogy ritkán van alkalma az elsők között felszállnia frissen tisz­tított személykocsiba. Ugyanis néhány perccel a szerelvény indulása előtt, főleg a téli idő­szakban, dolgozóink munká­jának már sajnos nem sok látszata van. Egyébként megragadom az alkalmat, hogy e helyen is megköszönjem a MÁV-dolgo­zóknak a sztrájk körültekintő szervezését, mely lehetővé tette, hogy dolgozóink a sztrájk ideje alatt is zavartalanul vé­gezhessék munkájukat, re­mélem az utazó közönség ha­sonló megelégedésére. Köszönettel és üdvözlettel: Török János kirendeltségvezető Megemlékezés tulajdonképpen mennyi a jöve­delme egy mozdonyvezetőnek és azt mennyi szolgálat után kapja meg. Akkor tud a társadalom ér­demileg hozzászólni, ha mind­ezeket tudja és tisztában van vele. Mert követelni a legkeve­Tisztaság és sztrájk Örömmel olvastam a Dél­magyarország november 16-i számában megelent P. K.: „Sztrájk, te áldott!" című írá­sát, ironikus kicsengése el­lenére is. A személygépkocsik tisztítását ugyanis a Budaber Mérnöki Kft. szegedi kiren­A Szeged 2-es számú pos­tahivatal megtartotta szokásos nyugdíjas találkozóját a Tóth­vendéglőben. Magam és több társam nevében mondok kö­szönetet a hivatal vezetőinek, a szakszervezetnek és mind­azoknak, akik ezt elősegítették. Jutalmul ebéddel kedves­kedtek, igen jólesett az. amit a stabil dolgozók szervezete mutatott a volt, idős dolgozók iránt. Köszönjük a vendéglő felszolgálóinak az udvarias kiszolgálást. Kívánok valamennyiünk nevében továbbra is jó munkát, szeretetet. Isten áldását, erőt, egészséget, békés életet és hazaszeretetet. Kovács Mihály nyugdíjas Ami egy közgyűlési hozzászólásból kimaradt H 1993. október 28-án egy éves előkészítő munka után Szeged város közgyűlése tárgyalta a „ Világ Utcája " projektet. A Városfejlesztési Bizottság (VBKM) végső döntése és ha­tározata alapján az illetékes „Hivatalnak" az úgynevezett B változatot, azaz a Rókus 11/3 (Francia hogy) Részletes Ren­dezési Terv-módosítás jóváha­gyásra kerülő munkarészeit kel­lett volna a Közgyűlés elé vin­ni. Helyette zavaros és az előz­ményeket teljesen figyelmen kivül hagyó, az úgynevezett „A módosított" változatot ter­jesztette a közgyűlés elé, ame­lyet a Bizottság nem tárgyalt meg, amely a Közgyűlés ré­szére és számunkra is isme­retlen volt. A Világ Utcája Kft. jelen lé­vő képviselőinek tiltakozását az ülést levezető Tűhegyi József alpolgármester Úr nem engedte elmondani, miután hozzászó­lásukat többször félbeszakította. Véleményünk szerint a Kép­viselők félrevezető tájékoztatás alapján hozhatták meg dönté­süket. A Világ Utcája Kft.-t szege­di polgárok alapították és ez a társaság a törvényeket tisztelve a Városi hivatal egyes feladatait is átvállalva - pld. rendezési terv készítés - az összes stációt végigjárta, hogy egy Szeged vá­rosa és a régiójának érédekeit szolgáló kezdeményezést megvalósítson. Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Békéscsabán és még sorolhatnánk, a város vezetése az ilyen kezdeményezésnek se­gítséget nyújt, területet biztosít! Szegeden, elolvasva a város hosszútávú fejlesztési koncep­cióját taglaló javaslatot és a Polgármester Úr gondolatait: „Szeged, örökség, amely köte­lez, adottság ami lehetőségeket teremt, szellemiség, ami fogva tart, mégis szárnyalásra kész­tet. " - „Szeged a mi városunk. Ezért a mi dolgunk, hogy meg­tegyük a tőlünk telhetőt, hogy a polgárai igazán a maguknak érezzék." - mi is segítséget vár­tunk, de azt semmiképpen, hogy a hosszú „akadályfutás" után a cél előtt még falat is emelnek elénk. Tisztelt Képviselő Testület! Tudjuk, hogy elhatározásunk az. Önök számára csak az egyik tárgyalandó feladat volt a sok közül. Tapasztaltuk, hogy a „Hivatal" Önöket nem a való­ságnak megfelelően tájékoz­tatta. A Részletes Rendezési Terv módosítást a Területi Terv­tanács elfogadta, és Önöknek is jóváhagyásra javasolta. Ezen túlmenően a Tervtanácson el­hangzott, észrevételeknek, va­lamint az illetékes „Hivatal" észrevételeinek megfelelően át­dolgozott és elfogadott terv­dokumentációt a Városfej­lesztési Bizottság 1993. október 20-i Határozatában Önöknek is elfogadásra ajánlotta. Kivonat a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városfejlesztési. Környezetgazdálkodási és Mű­szaki Bizottság 199.1 október 20-án tartott ülésének jegyző könyvéből 2654-143/1993. X. 20./VKMB Határozat A Bizottság a Városren­dezési és Építésügyi Iroda 50.95-3/1993. sz„ Szeged-Ró­kus 11/3 ütem területére vonat­kozó RRT. programmódosítás tárgyú előterjesztését megtár­gyalta. I. A Bizottság az előterjesz­tés „B" változatát támogatja. (Részletes Rendezési terv) Talán azt a határozatot Önök még a mai napig sem ismerik!? Nem feladatunk, hogy vizs­gáljuk. kiknek és miért állt az érdekében a Közgyűlés félreve­zetése és egy jogos döntés elo­dázása, reméljük, hogy ezt a törvényességi felügyeletük tisz­tázza majd. Szeretnénk döntésüket a té­nyek és a törvényesség bizto­sítása érdekében befolyásolni, ezért tervünkről véleményt kértünk az építész, szakma két pólusán álló - Kossuth-dfjas ­építésztől, Finta Józseftől és Makovecz Imrétől. LAKÓ ÉS KOMMUNÁLIS ÉPÜLETEKET TERVEZŐ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG A „Világ Utcája" Kft. Fax: 62 493-410 Apró Juhász János ügyvezető igazgató . Szeged Tisztelt Igazgató Úr! Köszönöm. hogy megis­mertette velem elképzeléseit a Szegedre tervezett-elképzelt „ Világ Utcája " jövőjét illetően A Város egyre egzaktabb, egyre érzékelhetőbb regionális (hatá­rokat átlépőén regionális) sze­repe. szellemi és építészeti ha­gyományai, érzékelhető egyedi hangulata (amely érzelmi ala­pon is fókuszáló habitusú) pre­desztináló értékű és pressziójú lehet arra nézve, hogy az efajta „project" megszervezése és megvalósítása józanul érvelt és gazdaságos is legyen. A beépí­tési terv-vázlat alapján megál­lapítható, hogy a javaslat na­gyon is reális (nagyságrendje is az) - s hogy az az élet, amely e tervekbe belehelyeződne, hatal­mas indukciót jelentene, a vá­ros és a régió gazdasági-szel­lemi színvonalának formáló­dására. Az a folyamat, amely - igen természetesen és józanul meg­indult - s amely a nemzet (és gazdaság) jövője szempontjából primer hatású lehet - hogy ti. Budapest túlcentralizált állapo­tát ellensúlyozandó a „perem­városok" (jelesül Szeged, Deb­recen. Pécs, Miskolc, Szombat­hely, Nyíregyháza stb.) hatal­mas és induktív fejlődésnek in­dulván. határokon átlépő „gó­cosodásokat" képeznek - egy ilyen terven is képleteződik. Remélem, hogy fáradozása sikerrel jár, s szerény lehető­ségeim szerint szívesen segítem terve megvalósításában. Budapest, 1993. november 2. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Finta József s. k. építész az MTA rendes tagja MAKONA Építész Tervező és Vál­lalkozó Kft. 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6 telefon: 2018.537. 1154.452 telefax: 2017.091 Világ Utcája Kft. Szeged Vág u. 4. telefax 493410 A Rókus 11/3 (Francia Högy) RRT. módosítást a Világ Utcája terv megvalósítására alkalmas­nak tartom. Építészeti minősége jó. Bp. 1993. oki. 29. . Makovecz Imre s. k. építész Tisztelt Közgyűlés! Eddig tartott volna levelünk Önökhöz, ha időközben nem jut tudbmásunkra. hogy az 1993. nov. 25-i közgyűlésre a „Hiva­tal" előterjesztést és határozatot készített, amely alapján egy „külföldi társaságnak" adnák el az eddig - egy szegedi polgári kezdeményezéstől - annyira féltett rókusi területet. Velünk helykijelölési doku­mentációt, szabályozási tervja­vaslatot. Részletes Rendezési Terv-módosltást készíttettek. Hogyan lehetséges, hogy et­től a „fantom beruházótól" nem kérnek rendezési terveket és nem kérik azok bürokratikus jóváhagyását? Hogyan lehetséges most a szükséges területfelhasználási vizsgálatok nélkül területet eladni? Hogyan lett az. eladható mintegy 6 hektáros területből 21 hektár 0306 négyzetméter?! Vagy inostmár eladható a Bá­lint Sándor utca. a városi köz­művek területe és a közparknak kijelölt terület is?! Miért nem ajánlották az illc tékes telekeladást felvezető urak a nekünk ajánlott nagyér­tékű Maty-éri és egyéb terüle­teket a külföldi befektetőknek?! Milyen városvezetés az, amely saját polgárait félrevezeti es több milliós felesleges kia­dásba kényszeríti?! Megfelelnek-e hivatali eskü­jüknek az olyan emberek, akik Önöket is félrevezették? Hogyan lehetséges egy há­romsoros telefax ajánlat alapján érdemi döntést hozni, és egy­éves kemény munkát percek alatt lesöpörni?! Vagy a tervezési prog­ramban a „Hivatal" által meg­határozott létesítményeket, 370 lakás megvalósítását, csak tő­lünk kérték, és írták elő?! .A kérdések jönnek és jön­nek. de válasz nincs! Vagy a válasz nagyon is egyszerű, de nem merjük kimondani?! Tisztelt Képviselő Testület! Önök az eddigiekben is kü­lönbözően ítéllek meg elkép­zeléseinket. Voltak, akik kez­dettől hittek a projektben és se­gítették törekvéseinket és vol­tak, akik kételkedtek. Ez tájé­kozatlanság hiányában teljesen érthető volt. Most ismételten kérjük Önö­ket, hogy a tények alapos is­merete és mérlegelése utón hoz­zák meg döntésüket. Ne en­gedjék meg, hogy egy ilyen tör­vénysértő, „egyeseknek min­dent szabad" gátlástalan felfo­gás érvényesülhessen. Bízva az Önök tisztességé­ben még reménykednek ­velünk együtt - azok ^szegedi polgárok, akik megválasztották Önöket. Köszönjük az újságnak, hogy befejezhettük hozzászó­lásunkat, és köszönjük, hogy el­olvasták. Nóvák István főépítész Apio Juhasz János ügyvezető igazgató •J 5

Next

/
Thumbnails
Contents