Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-23 / 273. szám

KEDD, 1993. Nov. 23. RIPORT 7 • Mutassa a zsebeit! Motozni csak óvatosan, szépen... Izzasztó lehet, amikor egy üzletben megkérik a kedves vásárlót, fárad­jon niár be az irodába egy rutinellenó'rzésre, és tényleg ott lapul a táská­jában a portéka, amiért nem akart fizetni. Felhá­borító lehet, amikor egy üzletben kevésbé udva­riasan tuszkolják be az irodába a vásárlót, ki­forgattatják vele a zse­beit, holott esze ágában sem volt lopni. Kínos. Úgy tűnik, egyre gyakrabban fordulnak elő mostanság efféle „motozások", egyre több jelzést kapunk crrűl. Hallgassuk meg mindkét felet. Két konkrét eset­nek jártunk utána. A szőregi úr a MÉH dorozs­mai úti telepén járt. Nem ta­lálta amit keresett, ballagott volna kifelé. Egy fiatalember „magához szólította" és arra kérte, mutassa meg a táskáját. Ezt meg is tette, ám a zsebeit nem akarta kiforgatni. Egyéb­ként is nehéz lenne abban ócs­kavasat kicsempészni. A főnök is megérkezett, végülis meg­mutatta a zsebeit, nem volt benne semmi. Felháborodottan és megszégyenülten távozott. - Pontosan olyan portai ellenőrzés van nálunk, mint egy gyárban, minden távozót megkérünk, hogy mutassa meg táskáját - tájékoztatott a telep vezetője. Lábas József. - És nemcsak ócskavasak találhatók itt, zsebben is kivihető 1-200 forint értékű anyag. Ha valaki félreeső részen keresgélt, vagy gyanúsnak ítéljük viselkedését, olyankor kérjük meg. hogy mutassa meg a zsebét is. Úgy gondolom, jogunk van a ránk bízott vagyon megőrzédéhez. Gyakran akadnak fenn a rostán emberek. Ha naponta 1 kiló rezet elvisznek, akkor nekem rámegy a fizetésem. Az szőregi úr esetében sajnálom a dolgot, ha kellemetlenséget okoztunk neki. • Ő a portás hangnemét is sérelmezte... - Ezt ki fogom vizsgálni és figyelmeztetem a kollégát. • Barna István szülei téeszes vagyonjegyéért kapta meg egy éve a füstös, lerobbant épületet és berendezést. Ma rá sem le­het ismerni. A felújítás nem­csak a látszatnak szól. a kifő­zött cefre maradványa már nem a szomszédok orra alá gő­zölög. A zárt rendszer fedett aknában végződik. A régiből csak egy üst maradt, a többi egy szegedi rézműves keze­munkáját dicséri. A korábbi, szezononkénti 60 ezer literes teljesítmény is megduplá­zódott. Szükség is van rá, hisz egy közeli főzde mostanában zárt be. No meg a Barna család megélhetése sem mellékes, ha már ennyit költöttek a mun­kahelyükre. A férj és feleség mellett a tetőfedő szakmát vég­zett fiú is itt fog dolgozni. A két üsttel szinte folyamatossá vált üzem állandó felügyeletet kíván De mi dolga a főzősnek. amikor még a tüzelés is a cefré; gazda dolga? - Szemmel tartom az egész munkafolyamatot. Nem min­degy hogy a főzet elejéből mennyit dob ki az ember, de a végén is illik megkóstolni a párlatot. Ha túl hamar befejez­zük. pazarlás, ha késón, akkor savanykás, nem lesz tisztaízú a pálinka. Én csak szólok a gazdának, ő dönt. Aztán a pa­pírmunka is szigorú, mivel a díj nagyrésze állami adó, őrkö­dik is rajta a hivatal. Talán a szeszfőzdében a legnehezebb Egy apuka írt szerkesztősé­günknek. Fia 11 éves. Szege­den a Percent ABC-ben vásá­rolt. Fizetett, majd amikor tá­vozni készült, akkor megkér­ték, hogy menjen be a raktárba. Nem találtak nála semmit, a megszeppent srác sírva balla­gott hazáig. Később vissza­mentek az üzletbe és tisztázták a dolgot, már amennyire azt le­hetett. - Több alkalommal is tar­tunk ellenőrzést, kizárólag olyankor, ha gyanúsnak talál­juk a vásárló viselkedését ­mondta az üzlet vezetője, Hovány István. - Arra kínosan ügyelünk, hogy a többi vásárló ebből ne vegyen észre semmit. Naponta két-három „vevőt" szoktunk fülön csípni. A leg­többször nem is csinálunk ügyet a dologból, vissztesszük az elemelt árut. • Azt írta az apuka, hogy a gyereket megmotozták, még le is vetkőztették... - Nem vagyunk mi szatírok. Higgye el, nekünk is kellemet­len egy ilyen dolog. Nem csak szólam, úgy is gondoljuk: az első a vevő. Saját magunkkal tolnánk ki, ha nem a vásárló­kért lennénk. Sajnos, szükség van az ellenőrzésekre, amelyet - még egyszer hangsúlyozom - nagyon udvariasan és diszk­réten igyekszünk végezni. Vajon mit tehet az ember, ha nem udvariasan és diszkré­ten, hanem mások előtt „le­égetve" ártatlanul alázzák meg? Mert bizonyára ilyen is előfordul. - Az ellenőrzés joga meg­illeti a cégeket,, de csupán ak­kor vizsgálhatnak meg vaiakit, ha alapos gyanújuk van ra ­magyarázta dr. Lévay Endre ügyvéd. - Ha sérelmesnek tart­ja az ember az eljárást, akkor feljelentheti az adott üzletet, il­letve be is perelheti. Egy átku­tatás sértheti a személyhez fűződő jogakat és a jó hírnevet is. Büntetőjogilag: ez becsü­letbe vágó kérdés, alkalmas a becsület csorbítására, még a kényszerítés és a rágalmazás is szóba jöhet. Meg kell kétszer is gondolnia az üzletnek, hogy kikkel és hogyan ejti meg a vizsgálatot. Az ügyvéd úr utolsó mon­datához nincs mit hozzátenni. V. Fekete Sándor • Kik az alapítók és hon­nan az ötlet? - A RUBICON Orvosi Kft. és a 72 éves Rózsa Józsefné közös elhatározásából jött létre az alapítvány, azzal a céllal, hogy társadalmi összefogással minél előbb Szegeden is alkal­mazhassuk a lombikbébi mód­szert, segítséget nyújtva ezzel a meddő családoknak. Az ötlet saját tapasztalataim alapján született. Nőgyógyászként másfél évet töltöttem Angliá­ban, ahol igen elterjedt ez az eljárás, s legutóbb ljubjanai tanulmányutam erősített meg abban: minél több, gyermek után sóvárgó magyar házaspár részére is biztosítani kellene ezt a lehetőséget. Különösen itt a Dél-Alföldön, ahonnan tá­volabbi városokba kénytelenek utazni a gyermekért mindenre elszántak. • Nem gondolja, hogy túl nagy fába vágták a fej­széjüket, hiszen igen költsé­ges eljárásról van szó, amely megbízható szakmai és intézeti háttért tételez föl. - Valóban rendkívül drága, eszközigényes ez a módszer, a laboratórium csak szigorú föl­tételrendszerben működhet, s nem olcsók a fölhasználandó gyógyszerek sem. Ezzel szem­ben tény. hogy a fejlett vi­lágban ez igen egyszerű, elter­jedt rutinmúveletnek számít. Szerintem vétek lenne meg­fosztani ettől azokat a honfitár­sainkat, akik szintén szülővé szeretnének válni, ám más módon nem befolyásolható meddőségük megakadályozza őket ebben. • Hogyan képzeljük el az egyszerű technikai műve­ltté víiltoztatott csodát, „ a ok i, a természetes kör­nyezet helyett a laborban, egy üvegedényben játszó­dik le? - Az előzetesen hormonke­zelésben részesített mamajelölt petefészkében keletkezett pe­tesejteket alkalmas időben át kell ültetni egy lombikba. Ez úgy történik, hogy egy hüvelyi ultrahangfej segítségével, punkciós tűvel leszívjuk a tü­szőfolyadékot, amely rend­szerint tartalmazza a petesej­teket is. Ezután a mikroszkóp zárt remények Szegedi alapítvány - lombikbabákért Amerikában, a Virginia állambeli, magán alapítású lombikbébicentrumban már csaknem tíz éve sikerrel alkalmazzák ezt a módszert. Magyarországon csaknem 40 000, gyermekre vágyó házaspár szorul orvosi segítségre ahhoz, hogy életük ál­ma beteljesüljön. Közülük azonban mintegy 20 ezernek ­különböző egészségügyi okok miatt - nincs más válasz­tása, ha minden áron életet akar adni. mint a hazánkban is alkalmazott lombikbébi módszer igénybe vétele. Az or­szágban jelenleg azonban mindössze négy egészségügyi intézményben vállalkoznak erre a beavatkozásra az orvosok. Budapesten, Debrecenben és Pécsett az egyete­men, az integrált betegellátási rendszer keretében mű­ködik egy-egy lombikbébi központ, s igen nagy for­galmat bonyolít le a fővárosban magánklinikaként meg­nyílt Kaáli intézet. Nemrégiben értesültünk arról, hogy az idén ősszel bejegyezte a bíróság a Szegedi Lombikbébi Alapítványt. A városbeli tervekről dr. Ugocsai Gyula ta­nársegéd, a non-profit szervezet szakértője tájékoztatott. alatt elkülönített, megfelelően előkészített petesejtet az átlát­szó kémcsőben „összehozzuk" a spermiumokkal. Egy alkal­mas termosztátban, állandó hőmérsékleten osztódásnak indul a megtermékenyített petesejt. Az így létrejött korai embriót, 1-2 nap múlva katéter segítségével visszaültetjük az asszony méhébe. A beágya­zódás után a magzat a szoká­sos, természetes módon fejlő­dik tovább. • Ön máris fölsorolt jó­néhány olyan eszközt, mű­szert, amely szükséges az „aktus"-hoz. Ezek fölé tető is kell, föltehetően szi­gorúan sterilizált környezet. Mindehhez mennyi pénz­nek kellene összegyűlnie? - Számításaink szerint az új centrum létesítéséhez 30 millió forint szükséges, adományok nélkül, tudjuk, a program nem indítható el. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy „közhírré tegyem" a Szőregi Takarékszö­vetkezetnél nyitott számla szá­mát: 289-98936/412-103217. • Jelenleg mekkora tőkéje van az alapítványnak? - Eddig 2 millió forint gyúlt össze, s éppen most kaptunk egy kedvező ajánlatot az egyik nyugati cégtől: hajlandó 30 százalék árkedvezményt adni az ultrahang készülékre. • A sikernek föltétele az is, mennyire tömött a babára vágyók pénztárcája. Nekik mennyibe kerülne egy-egy ilyen kezelés? - A gyógyszerek, az egyszer használatos, nyugati készlet árát a páciensnek kell kifizet­nie. A jelenlegi tb. támogatási rendszerben a GmRH-analóg típusú gyógyszer ára 22 800 forint. Számításaink szerint egy próbálkozás a családnak körölbelül összesen 45 ezer forintjába kerülne. • Próbálkozást említett... Nem tartanak-e attól, hogy túlzott reményeket ébresz­tenek sok-sok gyermekre vágyó, meddő párban? - Én, aki nap mint nap ta­lálkozom önbizalmukat vesz­tett, a gyermektelen évek mú­lását számláló házaspárokkal, mélyen átérzem a fájdalmukat, azt. hogy az idei karácsonyon is csak egymásnak tudják átadni az ajándékokat... Tu­dom. ők áldozatokra is képe­sek, s reménykedésük nem hi­ábavaló. A kísérleti szakaszban ingyenesen vállaljuk a bea­vatkozást, s csak akkor foga­dunk el ellenszolgáltatást, ha a siker esélye eléri a nemzet­közileg elfogadott 20 szá­zalékot. • Mi erre a garancia? - Ha az induló töke össze­gyűlik, úgy érzem, a szak­emberek. két orvos és három biológus hozzáértésén és el­szántságán nem múlik a siker. Annál is inkább, mert vezető, nyugati szaktekintélyek is vállalták az alapítvány patro­nálását. Nem tehetünk mást: minden érintettnek kevés csalódást és sok sikert kívánunk. Chikán Ágnes • Téeszes vagyonjegyért - szeszfőzde n A tüzelés a cefrés gazda dolga • A főzet elejét ki kell dobni Hivatalból vizezik a pálinkát A gyálaréti szeszfőzde visszajáró vendégei igencsak várták már, hogy a felújítás után kinyisson. Itt a kiskert­világ közepén bizony sok érett gyümölcs menne veszen­dőbe, ha az almát, körtét, barackot csak enni lehetne. Ki a csuda győzné. A termés egyrészét elég ha az értékekek esszenciájaként menti meg a gondoskodó ember. Mond­ják, nem olcsó mulatság a főzetés: a tüzelőt vinni kell, a tüzelés is a cefre gazdájának dolga és a pálinkáért még literenként vagy 150 forintot kérnek. Nemrég úton-útfé­len majdnem ennyiért tukmálták az emberre a határon túli vodkát, konyakot s más pancsolt nedűket a feketén vagy szürkén kereskedők. A Barna szesz mégis állja a versenyt, legalábbis azok körében akik ízlelik is amit isznak. megcsapolni az állami jövedel­met. A válaszfalon csak akkora lyukon mehet át a párlat csöve, hogy látni lehessen, nincs rajta maszek elágazás. A zárt rend­szer minden csavarja blombás, s mérőórából sincs hiány. • Minden trükk kizárt? - Az emberek kifogyhatat­lánok az ötletekből. A felelős­ség az enyém. Idegen társsal nem lehetnék biztos a dolgom­ban. Még az elején megfi­zettem a tandíjat, amikor a munkatársam a tudtom nélkül összejátszott a pihent agyú fő­zetővel. Erre igazán nincs szükség. • Magának is főz? - Igen, de mindig utolsónak kerülök sorra. • A szokványos vegyes pá­linkák mellett mi számít kü­lönlegesnek? - A birsalma illata és za­mata utánozhatatlan. Mostan­ság nemcsak törkölyt főznek, hanem a ledarált szólóból min­denestül párlat készül. • Látom a karvastagságú vízvezeték csövet. Már itt vizezik a pálinkát? - így igaz, 60-asról 51 szá­zalék körülire szoktuk vissza­hfgítani, s így adjuk át. De a többi víz mégiscsak a hűtésre való. Amikor megtudtam, hogy a feleség előtte boltos, vendéglá­tós volt, nekem is támadt egy „ötletem", s meg is kérdeztem ugyan miért nem nyitnak itt a cső végénél egy poharazót. Az üveg szájára nehezebb felsze­relni a fináncok számlálóját. Ki tudja, hogy ők gondoltak-e erre? A válasz mindenképp az, hogy kimérő még a rokonság­. ban sem lehet. A maszekságot a rendszer­váltás hozta, de a szövetkezeti idők előnyeiről sem illik meg­feledkezni. Tíz évvel ezelőtt több.dolog csábított erre az állásra. Az autószerelő-lakatos szakmát a bejárás miatt hagyta könnyen, meg a téesztagsággal járó föld is vonzott. A mostan­ra 10 anyakocásra felfejlesztett otthoni disznótartáshoz jobb megtermelni a takarmányt. Rá­Barna István. A szesz árnyékában, világos tekintettel. (Fotó: Tóth Szeles István) adásul a szabadidő zöme is a gazdálkodásra való nyári idő­szakra esik. Azóta a tagi föld is tulajdonba kerülhetett. A ki­sebb fiú állattenyésztőnek tanul, ha hazajön, lehet hogy ebben az irányban erősítik a gazdaságot. Barna István, bár korábban nem foglalkozott a magán­vállalkozás gondolatával, csa­ládostul belecsöppent. Úgy alakultak körülöttük a dolgok, hogy dönteniük kellett. Ők mertek. Tóth Szeles István

Next

/
Thumbnails
Contents