Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-22 / 272. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. Nov. 22. • Közép-európai tanácskozás Szegeden A három tenger a határ? (Folytatás az 1. oldalról.) Itt azt is megtudtuk, a KEK különböző fórumai közötti kapcsolattartás nem mentes a súrlódásoktól: a külügymi­niszterek nem fogadták el a parlamentek korábbi javaslatát, hogy találkozójukat tartsák ők is Szegeden (mint arról már hírt adtunk, a tárcák vezetői Debrecenben tanácskoztak). A kisebbségek védelméről szóló napirendi pont alatt elsősorban a probléma fogalmi tisztázása kötötte le a képviselők ener­giáját, hogy a KEK készülő kisebbségvédelmi dokumen­tuma összhangban legyen az Európa Tanács által kidolgo­zott irányvonallal. Tekintve, hogy Románia, Bulgária és Albánia is koptigtat a szervezet ,taján, a tanácskozáson fel­vetődött - egyébként már a macedón kérelem kapcsán is -, hogy meddig terjednek Közép­Európa geopolitikai határai. (A felvételhez kötött kívánalmak azonosak az Európa Tanács tagsági követelményeivel.) A KEK parlamenti dimen­ziójának szegedi ülésén kép­viseltette magát az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank is. Az EBRD eddig 112 millió ECU-t különített el a Bécs-Bu­dapest autópálya megépítésére (ehhez további 135 millió ma­gánerő kell), s 21 millió ECU-t már át is utalt a Budapestet ölelő MO-ás körgyűrű költsé­geire. A bank szívesen látná, ha a közép-európai országok között kiépülne a iégiközle­kedés sűrű hálózata, finanszí­rozná a reptéri terminálok, kifutópályák, navigációs tech­nológiák rendszerbe állítását. A tagországok szintén nagy­szabású projektekben gondol­kodnak: a balti-adriai és a Ki­jev-Adria összeköttetés (sztrá­da. vasút, hírközlési lánc) megteremtésén. (Papp Lehel György elmondta, a lengyel képviselők szombaton azért siettek lóhalálában Debrecen­be. mert" az ottani repülőtéren van beton kifutópálya.) Ó. I. leszenszky Géza nem utazik A Külügyminisztérium szó­vivője elmondta: az utóbbi hetekben folytak Jeszenszky Géza pozsonyi útjának elő­készületei. A magyar és a szlo­vák külügyminiszter korábban Bécsben állapodott meg a látogatásról, amely a jövő hét második felében a Letkés-Szal­ka közötti határátkelő meg­nyitásával kezdődött volna. Mivel az előkészítés során szlovák részről elhangzott, hogy mégsem nyflik lehetőség e látogatáson a határátkelő megnyitására, a magyar Kül­ügyminisztérium jegys/.ékben kérte a szlovák felet: erősítse meg a határátkelő megnyi­tásának tényét. A jegyzékre a magyar fél mindeddig nem kapott választ. Jeszenszky Géza emiatt a jövő hét második felében nem utazik Pozsonyba - közölte a szóvivő. Kérdésre válaszolva Hermán János elmondta: nem sikerült a két ország közötti toloncegyezményt sem úgy előkészíteni, hogy a két fél a Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter a jövő hét második felében nem uta­zik hivatalos látogatásra Pozsonyba - ezt szom­baton délben, a kcK kül­ügyminiszteri értekezle­tének plenáris tanácsko­zását követően közölte Debrecenben az újság­írókkal Hermán János. jövő hét végén aláírhatná. Magyar részről ezt nem tá­masztották a látogatás feltéte­léül. a szlovák partner azonban a tárgyalások során végig összefüggésbe hozta a határ­átkelő megnyitását a tolonc­egyezmény aláírásával. Hermán János végezetül reményét fejezte ki, hogy a további előkészítés eredmé­nyeként egy későbbi idő­pontban sor kerülhet Jeszensz­ky Géza pozsonyi látogatására. Walesa szemrehányásai Lech Walesa lengyel elnök egy lapinterjúban az­zal vádolta a Nyugatot, hogy országát nem kezeli partnerként. A I)ie Welt elinti berlini lapnak nyilat­kozva Walesa a követ­kezőket fejtette ki arra a kérdésre válaszolva, úgv érzi-e, hogy Ny ugat-Kurópa és az Egyesült Államok cserbenhagyta: - Nem vagyok szentimen­tális, ezért az. életet reálisan szemlélem. Sohasem számol­tam a Nyugattal, most sem számolok vele. Természetesen követeltem, követelem még mindig, és továbbra is köve­telni fogom, hogy a Nyugat partnerként kezeljen ben­nünket. Eddig Nyugat-Európa nem (gy kezelt, nacionalista világnézete után megy, gaz­dasági szempontból is. Nem akarunk szánalmat, könyör­adományt. Mindössze azt vár­juk el, hogy partnerként kezeljenek bennünket. A Die Welt az interjút mai számában közli, de a vasárnap kiadott részletek szerint Wa­lesa azt is kijelentette, hogy Lengyelország megpróbál „e­llenszegülni a nyugat-európai nacionalizmusnak." Lengyel­ország fel akar kerülni „Európa gazdasági és politikai keringési pályájára." A lengyel államelnök Né­metországot tisztességes nem­zetnek nevezte, amelynek azonban most nincs ereje. „A németek most saját problé­máikkal vannak elfoglalva, az egyesüléssel. Nincs több ere­jük. A német tisztességes nem­zet, amely ésszerűen cselek­szik, ami azt jelenti: először magát erősíti, s aztán tekint kifelé." Mihelyt azonban a né­metek „rendezték" belső ügyeiket, nem marad más vá­lasztásuk, minthogy „észre­vegyék Lengyelországot, hogy aztán Lengyelországon keresz­tül és Lengyelországgal csinál­janak üzletet keleti irányban". • Az ember soha ne mondja azt, hogy soha... A gyilkos­ságra vonatkozó legbizalma­sabb kormánydossziék nyil­vánosságra hozatala nem várható 2039 előtt. Számos adat és okmány azonban már a nyilvánosságra került, s Jim Marrs szerint, aki 1989-es Ke­reszttűz című könyvében a politikai bűntényre vonatkozó több ezer kötetnyi populáris és szakirodalom egyik legjobb összefoglalóját nyújtotta, fele­lősséggel ma sem lehet vá­lasztani a gyilkosság mai napig is elterjedt nyolc fő verziója között. A bizonyítékok minden esetben közvetettek és szá­mosak. Éppezért egyik verzió hitelesítését sem teszik lehe­tővé. Igen előnyös körülmény ez mind a történelembúvár, mind a bulvársajtó szempont­jából. Akár havonta érdemes újra előkaparni a legmaka­csabb titkokat, az emberek imádják az ilyesmit. És elő­nyös körülmény a politikai sajtó szempontjából is, hiszen valóban mindig bukkannak fel új elemek. Ez év augusztusá­ban is kerültek elő új doku­mentumok, s mint szeptem­berben a Népszabadság be­számolt róla, ezek az úgyne­vezett Marcello verziót látszot­tak erősíteni. Carlos Marcello­ról, a New Orleans-i maffia­vezérről van szó, aki valóban fenyegetőzött azzal, hogy megöleti a szervezett bűnözés elleni harcban igen aktív Kennedy fivéreket. Az új információk azonban csak cseppek a titok dagadó tengerében, inkább megnehe­zítik, mintsem hogy könnyí­tenék a megoldást, hiszen az eltelt idő nem azoknak ked­vezett, akik az igazságot akar­ják tudni. Azok számára, akik azt szeretnék valahára tudni, kik ölték meg John Kennedyt • A dallasi gyilkosságról, harminc év után 1. A legmakacsabb titok John Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét harminc esztendeje, 1963. november 22-én Dallashan megölték. Az elkövetó't, Lee Harvey Oswaklot, őrizetbe vétele után két nappal lelőtték. A nyomozás során egy esetleges összeesküvés lehetséges ismerőiként számításba vehető személyeket megölték, vagy titokzatos körülmények között életüket vesztették. A huszadik század legnagyobb talányáról beszélni bizonyára költői túlzás volna, hisz ez a század is tele van talányokkal. De a Kennedy­gyilkosság kétségkívül az évszázad legmakacsabb titka lett, melynek megfejtésében egyre kevesebben bíznak. és miért nincs válaszunk. Azok számára viszont, akik a két­pólusú hidegháborús világ ezen emlékezetes és egyáltalán nem Shakespeare-i. hanem jel­legzetesen huszadik századi drámájának részleteire kíván­csiak, mindig lehet újat mon­dani. A kérdésre, hogy ki ölte meg vagy kik ölték meg a század egyik legdinamikusabb és legnépszerűbb politikusát, nyolc verzióval lehet vála­szolni. Ezek a következők: 1. Kennedyt a marxista ide­ológiával átitatott elméjű, de lélekben magányos gyilkos, Lee Harvey Oswald lőtte le. 2. A gyilkos - Osvald elv­társ -, egyáltalán nem volt magányos. Szovjet utasításra cselekedett, mint annak idején Trockij gyilkosa. 3. A Kennedy-gyilkosságot Fidel Castro és a kubai tit­kosszolgálat tervelte ki és haj­tatta végre - válaszként a Disz­nóöböl-invázióra. 4. John Kennedy a maffia áldozata lett, miután elődeinél sokkal vakmerőbben kezdte meg annak felszámolását. 5. Az elnököt a CIA és más amerikai hírszerző szervezetek emberei tették el láb alól, mert úgy vélték, veszélyezteti az ország érdekeit. 6. Az elnököt az FBI és az élén álló nagy hatalmú Edgár Hoover gyilkoltatta meg, s maga Osvald is FBI ügynök volt. 7. Az elnökkel a fekete pol­gárjogok támogatása miatt gyűlölködő szélsőjobboldal és a sértett texasi olajtőke össze­esküvése végzett. 8. Kennedy a katonai-ipari komplexum áldozata lett, mert visszavonulásra készült Viet­namban. A Kennedy-gyilkosság kö­rüli nyomozásban tehát a ko­rabeli amerikai társadalom minden konfliktusa szük­ségszerűen kibontakozott. Olyan személyiségről van szó, akinek halála abban az időben nagyon kevesek számára volt közömbös. A legmakacsabb titok kutatása azonban nap­jainkban is folyik, amikor pedig már Garrison New Orle­ans-i ügyész, a nyomozás haj­dani vezetője sincs az éleik so­rában. Emlékezetes, hogy ő állt elő elsőként azzal a szenzációs elgondolással, miszerint Ken­nedyt nem a KGB, nem Castro, hanem az uralkodó elit egyik érdekcsoportja tette el láb alól. Akárhogy is, a merénylet története a hatvanas évek Amerikájának történetével azonos, s mivel a hatvanas években az Egyesült Államok a világ legdinamikusabban fej­lődő országa, s a hidegháborús párviadal egyik lovagja volt, erről az eseményről beszélve egyszersmind világtörténelem­ről beszélünk. De hogyan tudott egy Lee Harvey Oswald nevű törékeny alkatú, gyenge idegzetű, szellemileg sehonnan sem kimagasló fiatalember két lövéssel három másodperc alatt világtörténelmet formálni? Természetesen sehogy, vagy ha mégis, akkor véletlenül. A történelemformáló személyiség John F. Kennedy volt. Mielőtt azonban az ő szikrázó és mégis problematikus egyéniségével foglalkoznánk, elevenítsük fel a Dallasban történteket. (Következik: Az elnököt lelőtték!) Bokor Pál • Nem az első alkalmommal számolunk be arról, hogy a Közös piaci ECOS-program keretében külföldi gazdasági szakértők és üzletemberek látogattak a megyébe. A dán­ír-portugál-magyar regionális együttműködés két évvel ez­előtt kezdődött kapcsolatfel­vételt célzó látogatásokkal, majd az együttműködési lehe­tőségeket kutató delegáció­cserékkel folytatódott. A teg­napi, Megyeházán tartott saj­tótájékoztatón az derült ki, hogy - legalábbis a portugá­lokkal - végre eljutottunk a konkrét üzletkötésekig. A tízfős delegáció egy hete érkezett Magyarországra. Elő­ször Budapesten hallgattak meg egy pénzügyi és egy kül­gazdasági minisztériumi tájé­koztatót a honi gazdaság álla­potáról, a külföldi partnerekkel való együttműködés jogi sza­• Megy a zöldség, jön a márvány m ECOS-delegáció a megyében Az első portugál fecskék bályozóiról. Azután Csongrád megyébe érkeztek, és meg­látogattak vagy harminc, zö­mében magánvállalkozást. A vendégek (ipari, kereske­delmi és mezőgazdasági vál­lalkozók) a Portugália egyhar­madát kitevő Alentejo régióból jöttek, mely Csongrád megyé­hez hasonló sfk vidék. Így ké­zenfekvő, hogy az együttmű­ködés egyik területe a mező­gazdaság, élelmiszeripar és mezőgazdasági gépgyártás le­gyen. A delegáció egyik tagja, Francisco Lopes Mendes, a Guadiana Élelmiszergyár kép­viselője arról számolt be. hogy magyar partnerével hamarosan aláírnak egy megállapodást, melynek keretében a magyar fél karfiolt, uborkát és paprikát szállít Portugáliába, az alente­joi gyár pedig ketchupot, ma­jonézt és mustárt hoz be az or­szágba. Tervezik, hogy ezek­nek a termékeknek az előállt­tására kisüzemet hoznak létre a Csongrád megyében. Jósé Fialho, egy alentejoi mezőgazdasági gépgyár képvi­selője mezőgazdasági alkat­részek cserekereskedelméről, valamint egy kis- és középmé­retű gépek összeszerelését vég­ző üzem felállításáról tárgyalt Keczer és egyezett meg magyar part­nerével. Az együttműködés harmadik területe az építő­anyagipar. A portugálok itt elsősorban eladni szeretnének, mégpedig gránitot, márványt, és építési faanyagot. Későhb nemcsak Magyarországon, ha­nem - kihasználva a megye földrajzi helyzetét - Romá­niában, és az újjáépítésre szo­ruló délszláv államokban is. Francisco Lopes Figueira, a delegáció vezetője, a portugál kormány által létrehozott ter­vezési és fejlesztési bizottság regionális igazgatója a tájé­koztatóhoz még hozzátette; az egyhetes itt-tartózkodásuk so­rán felvett kapcsolatokból vár­hatóan további üzletek szü­letnek majd. De a bizniszhez ­természetesen - idő kell. Ha Ön a >VldlJ=l/& ^ heti öt alkalommal közlekedő New York-i közvetlen járatára Sky Club business osztályú jegyet vált, különleges szol­gáltatásokat kap ajándékba, mintegy 70 000 Ft értékben. További információ és helyfoglalás kirendeltségünkön. Szeged, Jókai u. 7. Tel.: 471-871 v. 471-669 A tél szorításában Szenzációs sorozatunk könyv alakban! Posztobányi László: Egy eltussolt gyilkosság nyomában Mi történt Nagymágocson 1977. szeptember 4-én? Miért kellett meghalnia egy 24 éves fiatalember­nek? Öngyilkosság volt, vagy gyilkosság? Mi az igazság? Mindez kiderül új könyvünkből MÍGVÁSÁROLHATÓ AZ ÉLÍLMISZERÜZLETÍKBEN. A tél Boszniában sakkban tartja a polgárháborús ellenfe­leket. Vasárnap az ország vál­ságövezetiből csak elszigetelt harcokat és lövödözést jelen­tettek. Előzőleg a leghevesebb összecsapások Olovo városá­nak környékén voltak az. északi országrészben. Ott szerb és bosnyák katonák vívtak harcot a sűrű hóesés és a fagypont alá süllyedt hőmérséklet ellenére. Muzulmán katonák azt állítot­ták, hogy könnyűszerrel visz­szavetették a szerb támadókat. Közép-boszniában újfent muszlim és horvát katonai alakulatok ütköztek meg Gornji Vakuf térségében. Bosnyák közlés szerint a horvátok a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok ellenére heli­kopterekkel rohamosztagokat dobtak le a muzulmán védelmi vonalak mögött. Sevardnadze saját pártot szervez Eduárd Sevardnadze grúz elnök vasárnap összehívta po­litikai támogatóit és egységes csoportot hozott létre részvé­telükkel Grúz Állampolgári Szövetség néven, aminek elnö­kévé választották. Az elnök az alapftó gyűlésen két fő célpon­tot jelölt meg: Abházia vissza­foglalását és radikális gazda­sági reformok végrehajtását, valamint a grúz-orosz kap­csolatok javítását.

Next

/
Thumbnails
Contents