Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET I % SZERDA, 1993. Nov. 17. Az Aranypók - képletesen mondva - második hálóját szövi. Dr. Bartha András igazgató szerint legalábbis, mivel Budapest belvárosában a boltok előfordulása sűrűbb, peremkerületekben pedig ritkább, s mindez térképekre rajzolva pókhálóra emlékeztető láncolatot, illetve hálózatot eredményez. A számot pedig azért fontos hangsúlyozni, mert a vállalat fénykorában több. mint 80 üzletet üzemeltetett, a privatizációs átalakulás bekövetkezéséig azonban 15-re apadt a boltok száma. Az átalakulást követően a cég működése sikeresnek bizonyult, hisz ma már huszonhét üzletet tartanak fenn. Néhány évvel ezelőtt nagyszabású piacvizsgálatot hajtottak végre, melynek során a budapesti cégek ismeretségét mérték fel a kérdezőbiztosok. A teszt vállalatneveket tartalmazott, az alanyoknak mindről meg kellett mondaniuk, szerintük mit árusít. Az ismertségi versenyt kiugró találati aránnyal az - Aranypók nyerte. Az 50-es években alakult vállalat - a Keravillhoz, Röltexhez. Vasedényhez és a többiekhez hasonlóan - a maga területén monopolhelyzetben volt. Profilját az első igazgatója fehérneműk forgalmazásában határozta meg, bár a fehérnemű kifejezést az Európában megszokottnál kissé tágabban értelmeztük. Az Aranypók boltjaiban a harisnyáktól a férfi ingekig, a nyakkendőtől a fürdőruháig, sőt a bőrdíszműáruig meglehetősen sok minden belefért a profilba. A vásárlókat azonban ez nem hozta zavarba, egy másik felmérés szerint ugyanis 85 százalékuk nő, akik pontosan tudják, mit is találnak az Aranypók üzleteiben. Privatizáció után gyökeres váltás Az előprivatizáció során az üzletek többségét értékesítették. Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának döntése értelmében az Aranypóktól különválasztva adták el a Fontana üzletházat is, s így a részvénytársasággá való átalakulás már csak 15 üzletet érintett. A privatizáció az eddigi üzletpolitikát gyökeresen megváltoztatta. Bartha András igazgató ezt így foglalja össze: Privatizáció után Az Aranypók újra hálót sző - Az átalakulás során egy osztrák tanácsadó cég segítségét kértük. A kínálatot egyrészt szűkítettük - elhagytuk a konfekcióruhát -, másrészt bővítettük, hogy a megmaradó árucikkek minőségben és árban sokak ízlésének megfeleljenek. Az osztrák tanácsadó javaslatát megfogadva, a középosztályt céloztuk meg. - Majdnem minden cég azt célozza meg... - így igaz. Van azonban egy kis probléma ezzel a középosztállyal, nevezetesen az, hogy nem létezik, vagy legalábbis nincs akkora vásárlóereje, mint amekkora kínálatot elé tárnánk. Ezért mi úgy pontosítottuk a koncepciót, hogy a középosztállyal együtt nőjön fel az Aranypók... Konkrét példával bemutatva ez úgy néz ki, hogy kínálunk csúcsminőségű harisnyát megfelelő áron, jó minőségű harisnyából egy picivel a kategória ára alatt, és egyfajta gyengébb minőségűt olcsón. Így hatékony... - Hogyan karcsúsodott az Aranypók? - Két éve még tizenkét nagykereskedelmi cégtől vásároltuk az árut. most mindent saját magunk szerzünk be. Kiépítettük a saját külkereskedelmi kapcsolatainkat, hazai és külföldi termelőkkel kötöttünk szerződést. Amikor a céghez jöttem, a szállítási osztálynak volt egy osztályvezetője, egy helyettese, egy adminisztrátora, öt sofőré és ugyanennyi kísérője. Most három gépkocsivezetőnk van három kisteherautóval. így működik hatékonyan. - Miből vásárolták az újabb üzleteket? - Eladtuk a székházat, a vállalat központja négy helyen működött, a részvénytársaság irodáját viszont a központi raktárban alakítottuk ki. Az irányító és adminisztratív egység kilencven főről harmincnyolcra zsugorodott. A megmaradt üzleteket olyanná alakítottuk át. hogy minden tekintetben kulturált kiszolgálást lehessen bennük megvalósítani. Az üzletek érdekeltek a haszon elérésében, az elért árrés után lineárisan részesednek. A vevő reklamálhat, cserét kérhet. Az eredmények lehetővé tették új üzletek vásárlását. Üzlethelyiségeket béreltünk, bérleti jogot vásároltunk, vagy a termelővel közösen hoztunk létre boltot. Hatvan százalék az MRP kezében - Mekkor a cég vagyona? - Az alaptőke kb. 400 millió forint. Ez a töke elég nagy ahhoz, hogy tisztességes osztalékot fizethessünk az eredmények után. A dolgozói szervezet, az MRP kezében van ugyanis a részvények több mint hatvan százaléka. A privatizáció során az Aranypók dolgozói mindent megtettek azért, hogy minél nagyobb tulajdoni hiányadot sikerüljön elérni. Ha ugyanis idegen vevő vette volna meg a hálózatot, fennállt a profilváltás veszélye. Alkalmazottaink azonban csak a fehérnemű eladásához értenek, abban viszont - mint az eredmények is igazolják profik. Béremelés: két év alatt 52 százalék - Megéri az Aranypóknál dolgozni? - Az eredmények után a tulajdonos-dolgozók osztalékot kapnak. Tavaly huszonhét százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre. Idén huszonötöt terveztünk. KÉRJÜK A JÁTÉKOT AZ ÚJSÁGBÓL KIVÁGNI ÉS A SZELVÉNYT BEKÜLDENI Kedves játékosunk, 50.000.-Ft értékű részvényt nyerhet, ha részt vesz az Állami Vagyonügynökség országos vetélkedőjén. A díjakat a nyerteseknek már privatizált és sikeresen működő vállalatok szponzori adományként ajánlják fel. • A játék ezen a hélen indul, és a következő négy héten ál 21 újság hasábjain találja meg a heti kérdéseket. Minden héten 10 nyertest sorsolunk ki. a nyertesek egyenként 50 000 - Ft értékű jutalomba részesülnek • A következő kérdések a játék e heti feladványai. Kérjük, hogy válaszait az alábbiak szennt jelölj^ • A kérdések után válaszlehetőségeket olvashat. Közülük Önnek kell megjelölnie azt, amelyiket helyesnek tartja. Kérjük, tegyen X-et a megtelelfi négyzetbe • Felhívjuk figyelmét arra, hogy minden kérdéshez csak egy helyes válasz van1 Ön csak ezt az egy megoldást jelölheti meg. • A feladatok megoldása után ne feledje nevét és pontos címét jól olvashatóan " a pontozott vonalra írni. Csak azokat a helyes válaszokat tudjuk a sorsolásban figyelembe venni, amelyek az újság megjelenését követő hét keddjánek déli 12 órájáig, zárt borítékban beérkeznek a következő címre: 1397 Budapest. 62. Pf.: 519 \ TULAJDONOS © A privatizációs folyamat irányítását is fnlBgyatntét nely izsrvszit látji sí? j Az Alarm Számvevőszék | Az Országgyűlés j A Kormány •

Az Országgyűlés gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottságai H

A Köztársasági EMk A Legfelsőbb Bíróság •

A kormánykoalíciói alkotó pártok elnökei © Ml a kibocsátott kárpótlási jegyen fedezete.' • • • • • A Magyar Nemzeti Bank valutatartaléka A kormány garancravéáalása Az állami költségvetésben erre elkülönített ésszeg Az állami tulajdonban lévő vagyon A Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz tartozó, e célra létrehozott Alapítvány vagyona. © Kamatozik-e a kárpótlási NP Igen. és 1993. novemberétől újabb 2+2%-kal nőtt a kamata O • • • • Melyik rövidítés mögött rejtőzik a Kormány minden érdeklődő i nyitva illó Nem Igen, pont úgy. mint egy bankbelét Igen de csak meghatározott Ideig akclóls? • • • MRP KRP MSZOSZ KÉRJÜK HAGYJA ÜRESEN! Beérkezési sorszám A megfejtéshez sűk sikert kíván Önnek az Állami Vagyonügynökség. >11 VA< .Y( LY í< . YA<I US i: i ; Az e hall nyertesek jutalmát az Aranypók Rt. sikeresen privatizált vállalat szponzori adománya tette lehetővé. Gabonatermeltetési rendszer a Dél-Alfóldön Bank segít a gazdáknak Az alföldi gabonatermelőket átfogó rendszer kialakítása érdekében született együttműködési megállapodásról tájékoztattak Békéscsabán. A Bábolna Rt., az OTP Bank Rt., az Agrimill Rt. és az Agrimpex Rt. együttműködése az államinál ezer forinttal magasabb (legkevesebb 9200 forintos tonnánkénti) árat fizet a velük szerződő gazdáknak. A búza végleges ára a majdani piaci árhoz igazodva ennél több is lehet - mondotta az Agrimpex elnök-vezérigazgatója, Vermes András. Eddig húszezer hektárra kötöttek szerződést a gazdákkal és gazdaságokkal. Az OTP Bank Rt. által pénzelt búzatermeltetésben tíz hektár fölött bárki részt vehet. Az OTP Bank Rt.-nek a növénytermesztésben ez az első közreműködése - mondotta a bank vezérigazgatója, Csányi Sándor. A bank a szerződók teljes termelési költségét fedezi úgy, hogy csak 25 százalékos kamatot számít. Mint elhangzott, a bank készen áll arra, hogy tavasszal az egész országban, Így a Dunántúlon is hasonló vállalkozásokban vegyen részt. Búzán kfvül őszi árpa, kukorica, napraforgó és borsó hasonló rendszerű termeltetését is tervezik. A szerveződő integrációban Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék gazdái és szövetkezetei vesznek részt. Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója elmondta: Békésben évek óta sikeres baromfitermeltető szervezést folytatnak (nemrégiben a békéscsabai baromfifeldolgozó a bábolnaiak kezelésébe került), s a Gyulai Húskombináttal is tárgyalnak az együttműködésről. Fotó: Gyenes Kálmán Nagy gép és kis üzem. Tfz hektár felett bárki csatlakozhat.