Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám

KEDD, 1993. Nov. 2. HAZAI TÜKÖR 5 Joghurtforradalomtól a polgárháborúig Kisimre Ferenc könyvbemutatója az IH-ban Testvérvárosunk, a németor­szági Darmstadt napilapjában, a Darmstadter Echoban jelent meg szeptember 18-án az aláb­bi írás munkatársunkról és könyvéről. Kisimre Ferenc: Joghurtforradalomtól a polgár­háborúig - Délvidéki háborús krónika című könyvbemutatója dedikálással egybekötve ma este 7 órakor lesz a Szegedi If- „ júsági Házban, a Délmagyaror­szág Kft. kiadásában megjelent könyvet Dlusztus Imre főszer­kesztő és D. Orosz Lajos, a VMDK szegedi tagozatának képviselője ajánlja az olvasók figyelmébe. Közreműködnek: Révész Róbert, aki Kavalon játszik és Siflis Zoltán, akinek a vajdasági magyar kisebbség mai hétköznapjairól, megpró­báltatásairól szóló dokumen­tumfilmjét vetítik. A testvérvárosunkban meg­jelenő Délmagyarország napi­lap szerkesztőségében rovatve­zetőként dolgozó Kisimre Fe­renc családjával két éve él Sze­geden. Szerdán este a St. Ste­phan egyházközség nagyter­mében tartott rendezvényen mutatták be az érdeklődőknek Joghurtforradalomtól a polgár­háborúig című könyvét, amely az egykori Jugoszlávia északi részén élő magyar kisebbségről szól. A szerző Topolyán született, s a Vajdaságban élő csaknem 400 ezer magyar ajkú nemzeti­ség képviselőjeként az ottani magyarság napilapjának, a Ma­gyar Szónak volt a szerkesztő­je. A fenti számadat, mint aho­gyan ő is vallja, már nem fedi a valóságot, hiszen azóta, a há­borús körülmények és a lélek­tani hadviselés következmé­nyeképpen, sokezer magyar el­hagyta egykori szülőföldjét... A 154 oldalas könyv első részében a szerző a Délma­gyarország napilapban megje­lent cikkeiből, kommentárjai­ból tesz közzé egy válogatást: a délvidéki magyarok szomorú helyzetéről, megpróbáltatásai­ról, a menekültekről és azok befogadásáról. A második részben saját meglátásban ve­títi elénk az egykori Jugoszlá­via széteséséhez vezető utat, annak okait, és elemző módon foglalkozik az események hát­terével is. A harmadik részben kaptak helyet a fotók, amelyek elénk tárják a balkáni állam egyes ré­szein dúló véres háború összes szörnyűségeit és azok néhány „főszereplőjét". A német ki­adók által is érdeklődésre szá­mot tartó könyv egyelőre csak magyar nyelven kapható Darmstadtban, mégpedig a város központjában lévő Luise­központ Tájékoztatási Irodá­jában. (ate) Tekeredik a médiakígyó Göncz Árpád levele Kölnbe Hétfőn Göncz Árpád köztársasági elnök levelet küldött Kölnbe Antall József miniszterelnöknek, amely a következőket tartalmazza: „Tisztelt Miniszterelnök Úr! Megítélésem szerint a közszolgálati médiában megindult folyamat következtében a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alapfeladatai­nak ellátására képtelenné vált (ennek veszélyére hivatkozva nem tar­tottam annak idején alkalmasnak dr. Csúcs Lászlót és dr. Nahlik Gá­bort arra, hogy média-elnöki jogkörrel felruházzam). A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeinek az elmúlt na­pokban tett intézkedései miatt fennáll annak a veszélye, hogy a köz­szolgálati tájékoztatási eszközök nem lesznek képesek sem a Kor­mányzat nemes konzervativizmusát, sem az ellenzéki alternatívákat htven közvetíteni. Ezzel annagyar választók - a véleményalkotáshoz szükséges tájékoztatás hiányában - elesnek a szabad véleménynyil­vánítás lehetőségétől, ezzel megsemmisül a következő szabad válasz­tás előfeltétele. E veszélyre több szervezet - köztük több politikai párt, a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban dolgozók több érdekszövetsége - írásban hívta fel a figyelmemet. Hivatalomhoz számtalan hasonló tartalmú állampolgári jelzés is érkezik. Arra kérem tehát Miniszterelnök Urat, hogy a demokráciánkat sú­lyosan veszélyeztető folyamatot állítsuk meg: a Magyar Rádió és a Magyar Televízió személyi kérdéseinek megoldásához szükséges in­tézkedéseknek az úgynevezett kinevezési törvény értelmében Önre háruló részét szíveskedjék megtenni. 1993. november 2. és november 6. között külföldön tartózkodom. Ez idő alatt mind telefonon, mind faxon - Hivatalomon keresztül - elérhető és egyeztetésre kész vagyok. Bízom benne, hogy megér­kezésem után Miniszterelnök Úrral közösen már a konkrét intézkedé­seket is megtehetjük. A levelem egy példányát az Önt helyettesítő dr. Boross Péter mi­niszter úrnak is megküldtem. Egészségi állapotának további javulásában és mielőbbi ha­zaérkezésében bízva barátsággal üdvözli: Göncz Árpád" A médiaügy a Parlamentben r r á FDLPROBALTAM AMERIKÁT 6. Amerika Hangja Az Országgyűlés hétfői ple­náris ülésének kezdetén ismétel­ten szóba került a televízióban és a rádióban történt személycserék ügye, valamint az ezt kísérő szá­mos politikai megnyilatkozás. A napirend előtti vitában elsőként Gál Zoltán, az MSZP frakcióve­zetője kapott szót, s indítvá­nyozta, hogy az Országgyűlés sürgősséggel foglalkozzon a közszolgálati rádió és televízió felügyeletének, társadalmi ellen­őrzésének kérdésével, és alkos­son átmeneti jogszabályt az átfo­gó médiatörvény megszületéséig. Mindezt azért is elkerülhetetlen­nek tartotta a szocialista politi­kus, mert - mint hangsúlyozta ­nem egyeztethető össze a jog­államiság elvével, hogy a két közszolgálati intézmény alkot­mányellenes helyzetben működ­jék. Ezzel ellentétes állásponton volt Prepeliczay István (36-ok), aki úgy ítélte meg: az Ország­gyűlés már így is aránytalanul spkat foglalkozott a média­üggyel. A képviselő egyúttal a kormánykoalíció felelősségét hangoztatta a történtek miatt, mi­vel - vélekedése szerint - a rá­dióban és a televízióban elma­radt az annak idején meghir­detett „tavaszi nagytakarítás". A média-háború újbóli fel­lángolását mesterségesen ger­jesztettnek nevezte Prepeliczay István, és jelezte: elfogadha­talannak tartja, hogy parlamenti pártok képviselői is részt ve­gyenek a média-vezetők elleni tömegdemonstrációban. Csurka István a Magyar Igaz­ság és Elet Pártja képviseletében hangsúlyozta, hogy egyes beállításokkal ellentétben a MIÉP csupán külső szemlélője a rádióban és a televízióban tör­ténteknek. Annak ellenére Így • Ha elmesélem, hogy miért szántam külön fejezetet az Amerika Hangja rádiónak, biz­tosan megért az olvasó. Kívül­ről nézve ez a szürke doboz­épület épp olyan semmitmon­dó, sőt lehangoló, mint a fővá­ros többi kormánytömbje. Itt sem lehet parkolni, ennek a be­járata is dugig van negyven ki­ló fegyverfélével fölaggatott, fekete biztonsági emberrel, itt is átkutatták még a lelkem is. De elébem penderült egy néni és bekísért egy nagy szín­házterembe, ahol leült a szín­padra, én meg helyet foglaltam az első sorban, középen. És mesélni kezdett. Hogy a máso­dik világháborúban, Perl Har­bour után néhány nappal szüle­tett meg a rádió, hogy mind­össze négy olyan nyelv van, amin nem amerikai állampol­gár a hírolvasó, hogy az időzó­nák miatt a nap minden percé­ben dolgoznak, s hogy ez az öreg keverőpult, itt balra, 45 évig szolgálta az amerikai sza­bad gondolatot. S ahogy ez az anyóka jósá­gosan, kezét az ölébe ejtve, azonosító kártyájának láncát rózsafüzérként morzsolva me­sélt, eszembe villant, hogy fia­talabb éveiben ő volt az az im­perialista demoralizátor, akitől engem, meg másokat annyira féltettek, hogy az adás zavará­sára pont annyit költöttek Ke­leten, mint amennyibe került a műsor Nyugaton. S eszembe van ez, hogy a MIÉP tudja, hol az igazság a most zajló - Csurka megfogalmazása szerint ­második nagyidai médiaháború­ban. A képviselő egyébként azon a véleményen volt, hogy az Egyenleg szerkesztői haza- és nemzetellenes bűnöket követtek el, mégpedig nem csupán a sokat vitatott október 23-i tudósítással, hanem sorozatosan, napról nap­ra. Mint leszögezte: az Egyenleg arra lett kitalálva, hogy a bal­oldalt és a liberális ellenzéket életben tartó hazugságokat beleénekelje a közvéleménybe. Az MDF-es Zétényi Zsolt - a nemzetpolitikai csoport, az 56-os Kör, valamint a Mikó Imre Kör Etikai vizsgálat A rádiós szerkesztők kéthar­mada állt fel és hagyta el a ter­met a szokásos hétfői napindító értekezlet közben, mivel nem ér­tenek egyet és viszautasítják Ba­biczky Klára adófőszerkesztő­helyettes vezetési stílusát és módszereit - erről Nej György, a 168 óra szerkesztője tájékoztatta az MTI-t. Mint elmondta, a kivonulás előtt még felhívta Ba­biczky Klára figyelmét, hogy számukra az adófőszerkesztő­helyettes szakmailag hiteltelen. A Független Rádiós Szakszer­vezet (FRÁSZ) tájékoztatása szerint a hétfői napindító ér­tekezleten Babiczky Klára be­jelentette, hogy Csúcs László alelnök etikai vizsgálatot kezd a 168 óra című műsor és Kardos Ernő riporterrel szemben, mert a szombati műsor indokolatlanul sokat foglalkozott a média­üggyel, Kardos Ernő pedig provokatív kérdéseket tett fel riportalanyainak. Babiczky Klára az MTI ér­deklődésére cáfolta, hogy ez len­ne az indoka az etikai vizsgá­latnak. Mint mondta: kizárólag Kardos Ernő ellen indul etikai vizsgálat, aki riportjában csúsz­tatott, valótlanságokat közölt, amikor azt állította, hogy két rádióst Babiczky Klára kirúgott állásából. Babiczky Klára hangsúlyozta: Rózsa Pétert és Kert Attilát, akik egyébként csak külsősök, nem rúgta ki, csupán jutott a keverőpultot méreget­vén az, ahogy apám gondosan bezárta az előszoba ajtót, be­csukta az ablakot, elhúzta a függönyt, s gombnyomására öreg rádfónk egyszer csak megreccsent: Bányász Kató beszélt Rómából. Csörömpölt a szignál, jöttek a hírek, majd következett az egész leellenőr­zése az Amerika Hangján. A család innen tudta, hogy hat óra van. Később értettem meg, hogy apám mindig azt várta, hogy a forradalmat forrada­lomnak nevezzék, hogy az or­szág szabad legyen, s a nép valóban választhasson. Talán nem hitte, hogy még az életében mindez bekövet­kezik. Én sem gondolhattam, hogy Kovács K. Zoltán, egy­kori KDNP-s képviselő - akit a müncheni Szabad Európától hallgattunk - 1989-ben úgy nyilatkozhat nekem a tévé ka­merája előtt, hogy mindketten tudhattuk, a műsor elé nem tor­nyosulhat többé politikai aka­dály. Itt meg, Washingtonban nevében - tiltakozott az ellen, hogy a rádió és a televízió belső ügyei úgymond pártpolitikai csa­tározások alapjául szolgáljanak. A napirend előtti vita lezárá­saként szót kapott Boross Péter belügyminiszter, aki nyugalomra intett mindenkit, hangsúlyozva, hogy a most tanusftott nyugalom és tolerancia a társadalom érett­ségének fokmérője lehet. A miniszter röviden kitért a keddre tervezett egyetemista demonstrá­cióra is, és úgy vélte: a tiltakozó akciót eleve minősíti az arra toborzó felhívás, amely „Hát ezek tényleg barmok" kitétellel kezdődik. Megjegyezte egyúttal, hogy az egyetemisták hallgatói önkormányzatainak szövetsége elhatárolódott a keddi demonst­rációtól és annak szervezőitől. a 168 óra ellen? felfüggesztette magatartásuk miatt. • A FRÁSZ hétfőn délelőtt pe­tíciót nyújtott át Csúcs László alelnöknek. A petícióban kö­* vetelik többek között, hogy ne korlátozzák az újságírókat köz­szolgálati feladataik ellátásában, az alelnök vonja vissza az elbo­csátott és fegyelmi alatt álló te­levíziós dolgozók alkalmazására vonatkozó tilalmat, és Babiczky Klára vezetői megbízását is. A FRÁSZ egyben arról is tájékoz­tatta Csúcs Lászlót, hogy sztrájk­bizottságot hoz létre. • Szakértők vizsgálják, és törvényes határidőn belül min­den felvetésére választ fog kapni a Független Rádiósok Szak­szervezete (FRÁSZ) - közölte Csúcs László alelnök a FRÁSZ hétfői petíciójával kapcsolatban. Csúcs László közölte azt is: a petíció tartalmát nem lehet a rádióban közzé tenni, mert ez nem egyeztethető össze a köz­szolgálatisággal. Az alelnök leszögezte, hogy a hallgatókat nem kell terhelni a rádió bel­ügyeivel, ezenkívül pedig a FRÁSZ nem az egyetlen szak­szervezeti tömörülés a rádióban. Az alelnök végül - a sztrájkbizottság alakulásának hí­rével kapcsolatban - hangsú­lyozta azt is: törvényes keretek között mindenki olyan bizottsá­got szervez amilyet akar. az a Szentadorjány Gyula a kí­sérőm, aki tizenhét éven át a VOA stúdiójából lány Gyula­kéntjelentkezett szüleim móra­halmi szolgálati lakásában. Ritkán csinálok ilyet, le­fényképeztettem magam a ki­szolgált keverőpult előtt. Meg­vallom, meghatódva gondol­tam apámékra, előttem volt a konyha, ahonnan főtt krumpli illata gőzölt, odabent anyám füzeteket javított, s olyan tisz­tán hallottam a rádió jellegze­tes, hullámzó sípolását, amire aztán ráültek a szavak, mintha újra tizenéves lennék, s épp most löktem volna be az akác­faillatú kamrába a biciklit. Hát ezért volt fontos a mi hangunk. Az itteni történet azzal foly­tatódott, hogy Horváth szer­kesztő úr tárcsázta Los Ange­lest, bemutatkoztam, és a kö­vetkező beszélgetés zajlott: - Itt Szkopár Béla, paran­csolj. - Ne kergessen futó szüzet, hallgassa a Futótüzet. Itt egy­kori hallgatód beszél. - Hát te emlékszel még rá? Hány éves vagy? - Harminchárom. - Ne hülyéskedj, amikor ez a műsor ment, te még hátul­gombolós voltál. - A bátyámmal, a bandával mindig téged hallgattunk az új­vidéki rádión. A fülemben van a bemutatkozó szöveged, meg emlékszem a rocktörténeti so­rozatodra. - Hát ez óriási. Apropó, Óriást ismered? - Persze. - Rövidesen indulok Ma­gyarországra, megyek Sze­gedre is. Majd megkereslek. - Volna egy ötletem: csinál­junk egy jó Szkopár Béla-bulit. Mi meglengetjük a sajtóban, Óriás adja a technikát, neked csak be kell ülni a készbe. - Öreg, pont ezt akartam, ezen törtem a fejem. Majd Sze­geden megdumáljuk. Szevasz. Hát nem óriási? (Folytatjuk.) Dlusztus Imre ITT VfíN REPÜLŐJEGYEK, SZÁLLODA­• • *J7/JBÉRLET, AUTÓKÖLCSÖNZÉS, ftnERIKfi AZ USA EGÉSZ TERÜLETÉN! MnDTrtMlCUtaiasi Iroda, Szeged IY1WK IU1M 3 Petőfi S. sgt. 7. Tel.: 3 310-088 Hakapeszi Maki barátja Férfivá válásom egyik legelső állomásaként - kicsit ké­sőn - elhagytam akkor még nem Ultra Pampers nevű, ke­véssé jó nedvszívó hatású pelenkámat, majd pár évvel ké­sőbb leszoktam az ujjszopásról is. Következő fázisban ál­landó televíziós kedvenceimből szelektáltam és tértem át másokra. így szinte minden átmenet nélkül váltotta fel az Esti mesét a Híradó, a Zsebtévé adását pedig a Parabola. Szegény Árkus, ha tudná, mennyire megkedveltette velem a fedetlen keblek látványán keresztül (higgyék el, egy ka­masznak ez kezdetben mindennéj többet ért az akkor még bújtatott pornográfia világában) a finom, pengés politikai huniort, talán nem hagyja ezt a műsort annyira árván. De úgy látszik, nem tudta, s így a műsort is árván hagyta. Már-már úgy tűnt, béke poraira, amikor egyszercsak fel­támadt. Sajnos nem Árkus, hanem „csak" a Parabola. Na,' gondoltam, végre itt van ismét az árnyalt, szellemes humor, a kül- és belpolitika fintorainak képi megjelenítése, ahogy azt a múltban megszoktam. Mert a múltban, akkor, amikor állítólag nem volt sajtószabadság, nem volt szabad véle­ménynyilvánítás, bizony a Parabola odatette elég rendesen a görbetükröt a hatalmon levő párt orra elé és mi ezen jókat röhögtünk. Gondoltam magamban, ebben a megváltozott világban, ahol pluralizmus van, ahol mindenki elkövet mar­haságot, a fricskát is ennek arányában osztogatja majd az új műsorvezető, Szuhay Balázs. Az a Szuhay Balázs, aki Parabolás korszakomat megelő­zően másik kedvencemben, a Zsebtévében szerepelt a lüke. Hakapeszi Maki úton-útfélen rászedett még lükébb társa­ként. A sületlen, hiszékeny, mindig rászedett férfit formáló Szuhay Balázs így vált kedvelt hősömmé. Persze, a Zseb­tévétől függetlenül ismert színész az "átkos kommunista rendszerben" lett igazán népszerű s nem tudok arról, hogy őt ott" és akkor bármiféle hátrányos megkülönböztetésben részesítették volna. Ehhez képest azt hittem, rosszul hallok, amikor Hakape­szi Maki haverja egy politikai töltényekkel betárazott kalas­nyikovval lőtte, de igencsak irgalmatlanul az ellenzék állá­sait, még csak véletlenül sem érintve a kormányhoz hű erő­ket. Először az MSZMP és az MSZP. majd a Fidesz és az SZDSZ következett, igencsak alpári módon. Valószínűleg bennem van a hiba. A kormányzat a dúló médiaháború ürü­gyén ugyanis már számtalanszor tudatta velem, hogy itt szó sincs a képes sajtó igába hajtásáról, ellenkezőleg, a pártat­lanság biztosítása a cél. Hát ez a Parabolával sikerült. Szu­hay Balázs teljesen pártatlanul, különbséget nem téve teszi oda azt a bizonyos görbetükröt az ellenzék orra elé, de csak­is oda. Viszont oda aztán egyformán. Míg a figyelem az Egyenleg léte, nem léte felé irányul, Balázs csendben, ész­revétlenül, az. Árkus-féle szent örökséget és a nézők emlé­keit felhasználva, valamint manipulálva a Parabola stáb­jával együtt megkezdte a maga kis választási kampányát. Bravó Szuhay! Régen téged szedett rá a majom, most meg te próbálod ezt megtenni másokkal, s ebben méltó társ­ra akadtál a szerkesztő, a volt szegedi iljú titán személyé­ben. Csakhogy ez nem is olyan egyszerű. Abban a szere­pedben ugyanis hitelesebbnek tűntél, mint ebben... Pigniczki

Next

/
Thumbnails
Contents