Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-15 / 266. szám

1993. november 15. Ilii SPORTJA 3. fi hóesá^ a futball pályákat sem kímélte Kétszer döntött a bíró A játékosok bemelegítettek Hiába lapátoltak a rendezők A Szegedi Dózsa Hunyadi téri stadionjában sem volt más a helyzet. Fél egykor Gulyás játékvezető - ekkor még civilben - „kimerészkedett" a pályára, kezében egy labdával, amelyet a szabályoknak megfelelően „derékmagasságból" engedett a földre (hóra), kipróbálva, hogy visszapattan-e? A játékszer, amikor érintkezésbe lépett a földdel (hóval), gurult néhány centit, aztán duplájára nőve a rárakódott friss égi áldástól megpihent. A játékvezető határozottan kimondta: itt ma nem lehet játszani... Várta volna az ember, hogy ezután a verdikt után mindenki mehet haza, ezúttal idejében ülhet a gőzülgő húsleves mellé. De mégsem! Hírnök jő, hogy a bíró még nem dönlötl, még vár, hálha... Egy órakor - a találkozó hivatalos kezdési időpontjában - újabb utasítás a játékvezetőtől: „A csapatok vonuljanak ki a pályára, igyekezzenek bemelegíteni, s közben a havat letaposni..." A rendezők pedig vágjanak útat a hóban az oldalvonal mentén, a középpályán és a két 16-os környékén. Nosza mégis lesz meccs? - fordultak vissza a már távozni készülő szurkolók. A jelek arra mutattak, hogy igen. A pályagondnok (még a felesége is), valamint a rendezők hólapátot ragadtak, nekiláttak a „parancs" teljesítéséhez. De úgy jártak mint Kőmíves Kelemen Déva váránál... Amit letakarítottak, néhány perc múlva ismét belepte a hó. „Fel" ugyanis elfelejtettek üzenni, hogy állítsák el a hóesést! Közben kijöttek a csapatok is, a fürgébbek a vendég törökszentmiklósiak voltak, de a Dózsa késlekedett, csak Hegyeshalmi füstölgött félhangosan, hogy „miért kell ezt a cirkuszt csinálni"? Bóka már okosabb volt, ő a középen vágott „alagútban" melegített méltóságteljesen, hogy cipője nehogy havas legyen... Fél kettőkor aztán ismét megjelent a játékvezető. Ezúttal azonban már nem egyedül, vele volt két segítőtársa is. Mindhárman szabályos szerelésbe öltöztek. A labdát újra elengedte, az azonban most sem akart „pattanni". Sem a pálya közepén, sem pedig a négy sarkában... Mert a bíró akurátus ember lévén, a sarkokban is megpróbálta. Ki tudja, hátha ott... S aztán megszületett a végleges döntés: nem lesz játék, mindenki mehet haza - átfázva, megázva. P. SÁNDOR JÓZSEF Fotó: Gyenes Kálmán Ha ez a labda ilyen magasra visszapattan, akkor lesz meccs mondja Gulyás játékvezető. Nem pattant vissza... Nem az IKV-n múlt, hogy elmaradt a meccs a Tisza-parti stadionban... Fotó: Gyenes Kálmán A Városgazdálkodási Vállalat nemet mondott Az IKV segített, de igyekezete hiábavalónak bizonyult Hiába utazott a Tiszakécske FC Elmaradt a mérkőzés a Tisza-parti stadionban ••• A pályán délelőtt 11 órától (!) két kisteljesítményű, körülbelül egy méter széles tolólappal felszerelt hókotróval igyekeztek eltávolítani a hirtelen jött égi áldást. A kezdési időpont előtt tíz perccel Adóm játékvezető Reszeli Soós István és Nagylaki Kálmán edzők társaságában kivonult megszemlélni a játéktérét. A levegőbe rúgott labda a „megtisztított" talajon egy milliméternyit sem pattant, így megszülelett a dönlés: nem lesz mérkőzés! A jegyzőkönyvbe a következők kerültek: „A mérkőzés elmaradt, mert a nagy mennyiségű hótakarót 13 óráig nem tudták eltakarítani. A részben megtisztított talaj is balesetveszélyes, játékra alkalmatlan a pálya." - Semmit sem bízva a véletlenre, már szombaton eljöttünk otthonról, reménykedve abban, ha másnap nem esik hó, játszhatunk - mondta a 70-es években Szegeden focizó Kisjuhász Gyula, aki jelenleg a Tiszakécske FC elnöke. - Vasárnap reggel, ébredésem után, az volt az első dolgom, hogy a lemenjek a Forrás Szálló recepciójára újságért. Megnyugodva láttam a Nemzeti Sport ötödik oldalán a „Szegeden lesz meccs vasárnap" című tudósítást. Ebben az olvasható, hogy vasárnap reggel hómunkások érkeznek a stadionCsalódottan távozott a mintegy 300 főnyi szurkolósereg tegnap, kora délután a Tisza-parti stadionból, ugyanis a Gödölló'ről jött Ádám játékvezető futballozásra alkalmatlannak találta a háborította gyepszőnyeget, így társaival, a Pécsről ide autózó társaival, Balajti és Szőke partjelzővel, dolgavégezetlen utazhattak haza. Ám nemcsak stadionba zarándokolt nézők távoztak becsapottan, a már szombaton este Szegedre érkezett kécskei csapat játékosai és vezetői, valamint a vasárnap délelőtt útrakelt szurkolóik is bosszankodhattak egy sort. ba, és egy kotróautó segítségével megtisztítják a játékteret. Ha eláll a havazás, a pálya alkalmas lesz játékra, legalábbis a klub mindent megtesz ennek érdekében..." Miután ezt az információt szombaton délután adták a klub vezetői, nekem más a véleményem arról, hogy mindent megtettek azért, hogy játszhassunk... - Éspedig? - Reggel 8 órakor kijöttünk a pályára, ahol két (!) ember lapátolta a járdáról a havat, a játéktérhez senki sem nyúlt! A létesítmény igazgatója, Sirin László azt hajtogatta, nyugodjunk meg, lesz mérkőzés. Tudomásom szerint délelőtt 11 órakor láttak munkához, ezért nem készültek, nem készülhettek el a hó letakaritásával. Az öltöző folyosóján eléggé ellentmondó vélemények hangzottak el, ezeket hallva Bodó Antal, a klub elnöke, a következőkről tájékoztatta az újságírókat. - Szombaton este ígéretet kaptunk a Városgazdálkodási Vállalattól, hogy másnap reggel letakarítják a pályát. Vasárnap reggel viszont üzentek, gépeikkel a város utcáit kell rendbe tenniük, nem tudnak jönni. (Szombaton és vasárnap az utcákon, illetve a város útjain - nem passziózásbóf, ám mégis kénytelen voltam autózni - érdekes módon, egyetlen kotrógéppel sem sem találkoztam! - A szerk.) így az IKV-hez fordultunk, küldtek is két hókotrót emberekkel, s ők elkezdték ledurni a havat. - Mindhiába, mert a játékvezető már döntött, a gépeket és irányítóikat akár haza is küldhetik - közöltük az elnökkel a percekkel korábban született határozatot. - Mi a véleményed a mérkőzés elmaradásáról? - Nagyon sajnálom, hogy a pálya használhatatlansága miatt elmaradt a mérkőzés. Úgy érzem, hogy most mi voltunk jobb passzban. Egyrészt, valamennyi játékos a rendelkezésemre állt, sem sérülét, nem sárgalapok miatt nem pihent senki. Másrészt, a törökszentmiklósi 0-0 nem hiszem, hogy feldobta az ellenfelünket. Az is nyilvánvaló lehetett a számukra! hogy nekünk már az egy pont is eredmény, de ennek ellenére mi most is kattőért utaztunk. Azonban nem kell magyarázni. hogy egy ilyen szituáció előny a vendégcsapat számára. - A szurkolók mérkőzés hiányában értékeltek és jövőt terveztek tizenhárom forduló után. - Meg kell mondanom őszintén, ilyen pozícióra az őszi sorsolás láttán magam sem gondoltam. Már az eleje sem volt biztató. Újonnan feljutott csapatnál kezdeni, ahol még megvan a lendület, az összefogás, hogy mint feljutott, most aztán megmutatjuk, soha nem Meccs nem volt, de téma igen „Óriásit csalódnák, ha ez a csapat nem nyerne bajnokságot" - mondta Pataki Tamás, a HLC edzője Elmaradt a HLC NB III-as bajnoki mérkőzése is Kecskeméten. A váratlanul jött tél senkinek sem kedvezett. Nem volt jó a szurkolóknak sem, akiknek leghűségesebb része ezen a szombaton is buszra szállt, reménykedve abban, hátha lesz meccs. Az már csak szerencsétlen véletlen, hogy Félegyháza környékén nem vették észre, a csapatot szállító busz már visszafelé jön. Pataki Tamás és „fiai" ugyanis időben megjelentek a mérkőzés színhelyén, ott voltak a játékvezetők is, majd megtekintve a pályát, aláírták a jegyzőkönyvet a két vezetővel együtt, ami arról szólt, hogy a mérkőzés a pálya használhatatlansága miatt elmarad. Á vásárhelyi Népkertben pedig várták a telefonközvetítést. Ez ugyan elmaradt, de az összegyűlt szurkolók a csapat eredményeit értékelték, s azt latolgatták, hogy mekkora az esélye a HLC-nek az NB II-be jutásra. kellemes feladat, ráadásul otthonában. Szerencsére remekül küzdöttek a fiúk, az elképzelt taktikám bevált, így sikerült győzni. Mindig az a véleményem, hogy egy jó kezdés karácsonyig elkíséri a csapatot. Most is így volt. - Hogyan látod a jövőt? - Óriásit csalódnék, ha ez a csapat nem nyerne bajnokságot. Nagyszerű a játékosállomány, jó a csapatszellem, ha nem is játszik mindig mindenki jól, segítik egymást, küzdenek. A szurkolók mellénk álltak. Ez a város megérdemli, hogy ismét második vonalban játsszon a labdarúgó-csapat. Minden elismerésem az A osztályos kosárlabdázóké, nagyon sok közös szurkolónk van, és a hagyomány alapján nekik is ott a helyük az osztályukban. Nekünk ók nem ellenfelünk, mi szurkolunk nekik, ók szurkolnak nekünk. Ezt már többször is bebizonyították, így Szép Laci is, kiállt már nem egyszer érdekünkben. A másik oldal, meggyőződésem, hogy Rostás Gyula egyedül nem bltja menedzselni az NB Il-ben ezt a csapatot. Minden elismerésem az övé, de a munkabírása neki is véges. Kell a segítség, ki kell alakítani már tavaszra azt a modellt, ahogy majd magasabb osztályban működni akarunk. Szükség van a segítségre, mert amióta Vásárhelyen edző vagyok, az elnökség felét még nem is láttam. Hogyan tudnának segíteni, ha azt sem tudják, mi a gondunk, problémánk. Sehogy. Amikor megláttam dr. Rapcsák Andrást a lelátón, amikor bejött az öltözőbe és minden játékossal kezet fogott, gratulált, megerősödött bennem az a hit, hogy itt kell egy bajnokcsapat. Sikerült már magasabbra jutnom Békéscsabán, Szarvason, Kecskeméten. Szegeden 20 másodperc választott el. Miért ne sikerülne Vásárhelyen is? - fejezte be Pataki Tamás, a HLC edzője. OLASZ LÁSZLÓ - Most hallom először, hogy nem lesz mérkőzés! - csodálkozott el a bejelentésen Bodó Antal. (A mérkőzés újrajátszásáról kedd délig döntenek a csapatok vezetői, az időpontot, amint tudomásunkra hozzák, természetesen nyomban közöljük a szurkolókkal.) Több dolgunk a stadionban nem lévén, megkerestük az IKV illetékesét, Klement Zoltánt, miért oly későn kezdtek munkához? - Vasárnap délelőtt fél tiz táján hívott telefonon egy hölgy a Szeged SC-től, kérte, hogy segítsünk - tisztázta, mikor is jutott tudomásukra, hogy menniük kellene a Tiszaparti stadionba. - Azonnal intézkedtem, berendeltem két embert, akik egy óra elteltével munkához is láttak. Jómagam is kimentem a pályára, ahol legnagyobb megdöbbenésemre minket szidtak a szurkolók, mintha mi tehetnénk a dolgok ilyetén alakulásáról... A különböző véleményeket hallgatva nehéz kibogozni, valójában ki mulasztott, egyáltalán hibáztatható-e valaki a történtekért? Nincs szándékunkban, nem is a mi tisztünk ezt eldönteni, de olvasva a Nemzeti Sport „beharangozóját", úgy tetszik, valaki megint „blöfföl"... GYÜRKIERNŐ 'fi megyében is\ „szünet" volt I Sajnos a hét végén a I nagy hóesés miatt a I megyei első és másod- I osztályú labdarúgó- I bajnokságban sem tud- I ták lejátszani az őszi I utolsó előtti fordulót. I Akárcsak a felsőbb I osztályokban itt is ké- I sőbb bonyolítják le a I találkozókat, abban az I időpontban, amelyben I a küzdőfelek meg- I egyeznek, s bejelente- I nek a megyei labda- I rúgó szövetségnek. Meg kell jegyez- I nünk, hogy néhány he- I lyen a lelkes sportba- I rátok megpróbálták I használhatóvá tenni a I pályákat, de sajnos ez I olyan nagy erőfeszítést I követelt, amely mégha- I ladta a szurkolók ere- I jét.