Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-15 / 266. szám

HÉTFŐ, 1993. NOV. 15. • Szülői Évkönyv '93 Iskolaszékek születnek? Iskolaszék-szervezésről, szülői képviseletről s a szülő-iskola viszonyról tartott tanácskozást a hét végén Szegeden az országos Szülői Kamara. A tavaly ősszel alakult szervezet a közoktatásban tanuló gyermekek szüleinek-- szervezete, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy a szülők és tanárok közötti kapcsolatot a szülői oldalról fejlessze, illetve, hogy iskolán kívüli információs hátteret nyújtson a szülői munkaközösségekben és iskolaszékekben tevékenykedő szülőknek. Alapelképzelése az, hogy a szülő-iskola viszonyt újra meg kell fogalmazni, s a szülői képviseletnek az eddiginél nagyobb rálátási és beleszólási lehetőséget kér. A kamara számára első számú pedagógiai tényező a család, s úgy véli, a szülői háttértől elvonatkoztatva nem lehet iskolát csinálni. Alapvetőnek tekinti továbbá, hogy „a szülő jogosult gyermeke nevelésének irányítására", sőt, a kamara elnöke, Fáy Árpád egy előadásában egyenesen abból indult ki, hogy a közoktatásban „a minisztertől a portásig", a pedagógusokat is beleértve mindenki a szülők (sic!) alkalmazottja, mint adófizető polgároké. E túlzástól függetlenül, a Szülői Kamara úgy véli: szülők és tanárok tartós együttműködése segíti majd legjobban elő a gyerekek eredményes nevelését. Adott iskolában ennek az együttműködésnek jó formája lehet az iskolaszék. A kamara elnöke az iskolaszék-szervezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai előkészítő bizottságoknak nem kell megvárniuk, amíg az önkormányzat eldönti, hány tagot tud delegálni az iskolaszékbe. Válasszanak több tantestületi és több szülői munkaközösségi tagot, s ha ez valóban soknak bizonyul, akkor a kimaradókból póttagok lesznek - javasolja Fáy Árpád. A tanügyi törvény ide vonatkozó végrehajtási utasítása ugyan még mindig késik, s azt sem lehet tudni, hogy a fenntartó milyen jogköröket ruház majd át a testületre, de ez, véli a kamara elnöke, nem akadályozhatja meg sem a szülői munkaközösségeket, sem a tantestületeket az iskolaszéki előkészítésben. A Szülői Kamara, képviseltjei jobb tájékoztatása végett évkönyvet adott ki, amely többek között az iskola-szülő kapcsolat fontosabb kérdéseiről, az iskolaszékekről, az iskolai döntések fellebbezési módjáról, a szülői kérdőívekről, és a szülői képviselet formáiról tartalmaz anyagot. A Szülői Évkönyv '93 olyan törvényeket is leközöl (mint a szakképzési vagy a közoktatási törvény), amelyekre a szülői képviseleti munkában bárkinek szüksége lehet. • New Yorkban lehetőségem volt választani: vagy az ENSZ székházát járom be, vagy meglátogatom a New York Times szerkesztőségét. Némi mélázás után mindkettőt kértem, sőt hogy teljes legyen a szemtelenségem - egy valódi amerikai futballmeccset is fölírtam a kívánságlistára. A Loews Hotel zsúfolt előterében - ahol étterem és bár kombinálódott a recepcióval - már nem volt más dolgom, mint várni a programot. Érdemes volt itt üldögélni, mert az utazó nagyvilág mindenfajta típusa képviseltette magát, jött harsány német csoport, csacsogó-éneklő francia, megilletődött kínai, érkezett komoly venezuelai küldöttség, ide költözött az argentin és az ausztrál légitársaság egy-egy elegáns csapata, s persze láttam gazdag, korosabb urakat, akiknek karjaiba sudár leánykák omoltak. Küldönc érkezett, vele a program: győzött a szemtelenség. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének székházában Frank Merritt, a sajtókapcsolatokért felelős igazgató segített tájékozódni. Azt is írhatnám. Frank szegődött mellénk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek, aki minden belső határ átlépésénél a csodasípjába fújt: tizenhét éve dolgozik itt, szabadon jár-kel, talán szabadabban, mint maga a főtitkár. A gyakorta ismétlődő ellenőrzéseket átélve, illetve átlépve nyugodtan beláthattuk, hogy nélküle a hatalmas labirintus különleges biztonsági szolgálattal ékesített folyosóin még az ENSZ hivatalos belépőjével sem juthattunk volna sokáig. Franknek viszont kulcsa volt mindenhez, s intésére pihenjbe roggyantak az őrök. így léptünk be a Biztonsági Tanácsba is. A televízióban csak a tizenöt személyes, kör alakú asztal látható, s az a pillanat, amikor szavazáskor a nagykövetek az égbe emelik a ceruzát. A BT öt tagja állandó, ötöt a közgyűlés választ, öt nemzet pedig a rotációs elv alapján ülhet az asztalhoz. Ebben az évben hazánk is tagja a tanácsnak, s hogy jót mulassunk a világon, Frank kérésére egy fotóra beültem a Hungary táblához, jobbomon - talán nem véletlenül - a franciák, a balomra nem emlékszem, s csak a sietség miatt felejtettem ott a szavazóceruzámat. A terem egyébként sokkal nagyobb, mint gondolnánk, mert a hivatalos látogatók és külön a civil érdeklődők számára egyegy nagy nézőtér szolgál. Ugyanígy gyakorta találkozunk a tévében azzal a hellyel, ahol a politikusok nyilatkoznak, hátuk mögött jobbra a folyosó, válluk fölött a fölirat, közel a fal, már csak egy kis belógó virágnak jut hely, s amit a nyilatkozó lát: egy forgalomterelő kordon, meg az egyetlen, hivatalos kamera. Nagy a rend az ENSZ-ben. Mindennap tartanak sajtótájékoztatót, amelyen a közgyűlés soros elnöke gyakorol önfegyelmet. Amit láttam, annak alapján bátran kijelenthetem: mindössze egy-két magyar politikus tűrte volna jól az errefelé teljesen normális újságírói kérdéseket: - Biztosak abban, hogy a volt Jugoszlávia népei számára jelent még valamit az, hogy ENSZ? - Miért nem szereznek be pontos információkat arról, mi történik Haitin? - Tudják önök, hogy az Egyesült Államok kormánya milyen politikát folytat Szomáliában ? - Miért nem dolgoznak hatékonyabban ? - Van önökben felelősségérzet? - Mikor mernek végre dönteni? Negyvenöt perc harc után összecsomagoltak a háborús felek, elmentek egy kávéra, aki gondolta, tudósítást fogalmazott, más beült a közgyűlésre. Mi is így tettünk. Az ENSZ kulturális és oktatási programjáról zajlott a vita, azaz a szót kérő nagykövetek ismertették HAZAI TÜKÖR 5 kormányuk morális intelmeit a világ kulturális önazonosságtudatával kapcsolatosan. Ennél izgalmasabb-volt a fotósok terasza, ahol a világ nagy lapjainak harcálláspontjain a világon mindenütt egyformán viselkedő - toporgó, cigit rágó, szakállat-bajuszt rángató, dzsekit ki-begomboló - fotográfusok várták a megörökítendőt. Ahogy elnéztem, hiába. Irány a Broadway, a gigantország gigantvárosának makroőrülete, tömeggel, ezer négyzetméteres hirdetőtáblával, sárga taxiáradattal, csencselő feketékkel, homokosokkal, narkóárusokkal, rágót kérődző rendőrökkel. ámuldozó turistákkal, szaladgáló öltönyökkel, utánuk lebbenő nyakkendővel, egyszóval: a valóságos valóság teljes valóságában. Mit mondjak? Aki teheti, nézze meg közelről. Kukkantson be a meglepően kicsi Wall Streetre, vagy menjen föl a Világkereskedelmi Központ 107. emeletére, s az ötszáz méteres magasból azonosítsa be a Chrysler Buildinget és a Szabadság szobrot, a Broadway fénylő szalagját és a Szegednyi Kennedy repülőteret. Apropó Szeged. Van itt egy utazási iroda, a Morton's, amelyik épp Amerikában utazik. Szeged és New York: nem anynyira drága, mint amennyire más. (Folytatjuk.) Dlusztus Imre ITT V|?iN.gj! flMERIKfí AZ MnDTOM'C Utazási Iroda, Szeged IYWJK.IUIN3 Petöfi s> 7_ Te|. 3 REPÜLŐJEGYEK, SZÁLLODABÉRLET, AUTÓKÖLCSÖNZÉS, USA EGÉSZ TERÜLETÉN! m 310-088 Az MDF ma felívelő korszakban van" véli Lezsák Sándor, az ügyvezető elnök • Lehet-e tudni, hány tagja van ma az MDF-nek? Azokat tagnak tekintik-e, akik még a '90-es választások előtt léptek b« a pártba, de azt követően nem vállaltak aktív politikai szerepet? - A párttörvény határozza meg, hogy ki tagja egy politikai pártnak. Nehezen mondom ki a párt szót, mert nem szeretem ezt a kifejezést, inkább fórumot mondanék. Ebben benne van az is, hogy az én értelmezésemben a fórum jóval több, mint egy politikai jogosítványokkal rendelkező párt. Több számomra azért is, mert a párt mozgalmi erőtere jelenti azokat, akik talán nem tagjai az MDF-nek, talán elhagytak bennünket 1990-ben a választási győzelem után, mert nem akartak párttagként politizálni. De azt tapasztalom az országot járva, hogy ezek közül százával jelentkeznek újra, és vállalnak munkát éppen a választási előkészületek során. Jelenleg az MDF-nek 824 szervezete van. Az elkövetkező hetekben számos helyen új helyi szervezet fog megszerveződni. Számításaink szerint februárig 150-200 új tagszervezet jön létre. Egy szervezet legalább tíz taggal működik. A taglétszámról nem tudok naprakész adatot mondani, de közel 30 ezer tagdíjat is fizető tagunk van. Ennél jóval több a támogatók köre, de ezt nagyon nehéz felmérni. Olyan hiteles emberek állnak mellénk tudósoktól köztiszteletben álló helyi szakemberekig -, akikre korábban nem mertünk gondolni. Meggyőződésem, hogy az MDF ma egy felívelő korszakot él meg. Nyáron összeszedtük magunkat, s azóta határozott menetrenddel készül az elnökség is a jövő évi választásokra. • A Magyar Demokrata Fórum milyen külföldi pártok segítségére számít a választási kampány során? Hogyan és milyen mértékben kívánja a segítségüket igénybe venni? - Az MDF nem véletlenül tagja Európai Demokrata Uniónak, amely a keresztény gondolkodást, nemzeti értékeket európai módon képviselő pártoknak a szervezete. Természetes. hogy Németországban, Angliában, Franciaországban és a világ bármely pontján a velünk rokonszenvező, hasonló gondolkodású pártok aggodalommal tekintenek a tavaszi magyarországi választásokra, mert tartanak attól, hogy az a folyamat, amely elkezdődött Litvániában, Lengyelországban, az netán a kelet-német területekre is áthúzódik, éppen Magyarországon keresztül. Hiszen jövő novemberben lesz Németországban a választás, ami maga után vonhat egy olyan európai instabil, zavarodott helyzetet, amely nehezítheti azokat a nyugat-európai terveket, amelyeket mostanában dolgoztak ki a recesszió ellen és a kelet-európai kihívás kezelésére. Ezért az az érdekük a nyugat-európai konzervatív kormányzó pártoknak, hogy az MDF, illetve ez a koalíció legyen a győztese a jövő évi választásoknak. Szakmai, tapasztalati segítségen kívül csak a törvényeknek megfelelő segítségeket adhatják ezek a pártok. Egyébként mi nem a Mint már beszámoltunk róla, Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke pénteken este Kisteleken lakossági fórumot tartott. Interjúnkat ott készítettük. külső segítségben, hanem a magunk erejében bíztunk elejétől fogva. • Néhány héttel ezelőtt az egyik országos napilapban megjelent exkluzív interjúban ön a jövőre vonatkozóan azt mondta, hogy a Kereszténydemokrata Néppárton kívül ma nem lát olyan politikai erőt, amelylyel az MDF természetes kötődéssel együtt tudna működni. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy pártja minden demokratikus párttal - így az MDF-el is el tudja képzelni a választások után az együttműködést. Elképzelhetőnek tartja, hogy a választások után a Fidesz és az MDF koalíciós partnerek lesznek? - Erre a választások után tudok majd válaszolni. A KDNP kivételével valamennyi más párthoz nagyon rossz élmények kötődnek, ezeket a rossz élményeket nem lehet olyan könnyen elfelejteni. Most kizártnak tartom, hogy a Fidesszel, az SZDSZ-szel vagy az MSZP-vel az MDF koalícióra lépne. A Fideszt, a részéről a parlamentben és az önkormányzatok többségében képviselt egyházellenes magatartása alkalmatlanná teszi arra, hogy az MDF koalícióra gondoljon vele kapcsolatban. • Mennyi szavazatot, milyen szavazói rétegeket vonhat el az MDF-tői az, hogy a Fidesz az utóbbi időben egyre markánsabban hangsúlyozza nemzeti elkötelezettségét is? - Örvendetes, hogy ezt hangsúlyozza, de még örvendetesebb lenne, ha e szerint politizálna a törvényhozásban és az önkormányzatokban. Az MDF néppárt, tömegpárt, a szavazatainak megoszlása 1990-ben ezt jelezte. A tagságunk, a rokonszenvezők összetétele ma is ezt jelzi, tehát nincs egyetlen olyan társadalmi réteg, ahol hangsúlyozottan lenne jelen az MDF. így nem hiszem, hogy a Fidesz túl sok szavazatot elvinne tőlünk '94-ben. Úgy gondolom, hogy a fideszes nagymamák is ráébredtek arra - főleg a vallásosak -, hogy mit jelenthet számukra a Fidesz. • Néhány napja Zalában ön ágy fogalmazott, hogy az MDF teljesítette vállalt programját. Komolyan gondolta ezt? - Pontosabban úgy fogalmaztam, hogy az MDF-nek volt 1990-ben egy választási programja. Ehhez 42 százalék szavazatot kaptunk, tehát az MDF nem valósíthatta meg a programját, mert nem voltak meg ennek alkotmányos feltételei. A koalícióval kellett egyeztetni a programunkat. így eleve csak részben tudtuk az eredeti elképzeléseinket megvalósítani. Nem tudta megvalósítani - de soha nem is ígérte - a teljes foglalkoztatást. Azt sem ígérte, hogy egyik napról a másikra minden családnak kedvezően alakul az életsorsa. Az MDF nem illeszthette a programjába azokat a külpolitikai történéseket, amelyek a Délvidéken egy gyilkos háború képében, keleten egy birodalom "és vele együtt a piacai összeomlásában, Nyugat-Európában pedig egy elhúzódó gazdasági válság képében jelentkeztek. Mindezek e.llenére az ország megőrizte stabilitását, képes volt meghozni a rendszerváltoztató törvényeknek jó részét. Hollósi Zsolt Ki kit kérdez? Rendhagyóan kezdődött Lezsák Sándor kisteleki sajtótájékoztatója. Elébe vágva a nehezen induló újságírói kérdéseknek, először az MDF ügyvezető elnöke kérdezett. A jelen lévő tucatnyi kolléga közül a Délmagyarország tudósítójának szegezte a kérdést: tapasztalta-e, hogy az MDF vagy a kormánykoalíció megsértette az utóbbi három évben a sajtószabadságot azzal, hogy erőszakosan bele kívánt szólni a lap szerkesztésébe, és abba, hogy mi jelenjen meg a kormányzó pártokról. Nem éreztem magamat kompetensnek kérdése megválaszolására... Különben is, miféle új módi az, hogy a tájékoztatni akaró a tájékozódni kívánót kezdi vallatni a Híradó kamerái előtt. Lezsák Sándornak bizonytalan válaszom - mármint, hogy nem tudok róla. mert nem tudhatok elegendő volt arra, levonja a következtetést: lám, ez a példa is bizonyítja, pártja (és a kormánykoalíció) sohasem kívánta erőszakkal befolyásolni a sajtót, megsérteni a sajtószabadságot. Az ügyvezető elnök úrnak mint mondta - lettek volna még kérdései, de sajna, az újságírók kérdései megakadályozták ebben... H. Zs.