Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
CSÜTÖRTÖK, 1993. Nov. 11. KAPCSOLATOK 9 v^/ Válaszok a Csörögre OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGVARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 481-460 Kárpótlás az utódoknak!? Igy is lehet... Igaz, hogy nagyon drága a villamosjegy, igaz, hogy nagyon ritkán járnak a villamosok, de: az egyik vasárnap délelőtt a Deák gimnáziumnál szálltam fel a város felé jövő járatra. Néhány perc múlva vettem észre a két jólöltözött, frissen, tisztán megjelent férfit: egyik a villamos elején, másik a végén szállt fel és vette elő inge alól nyakába lógó fényképes igazolványát. „Ellenőrzésre kérem a jegyeket, bérleteket!" Csönd támadt a kocsiban, mindenki kotorászott. A nagy csendben csak hangos. kedves „köszönöm, köszönöm szépen" hallatszott. Izgalommal figyeltem, mi lesz a velem együtt felszállt és jegyeiket kilukasztani nem tudott utasokkal: a lukasztó nem lukasztott. A hozzánk jutó ellenőr elfogadta az érvet! Amikor a kocsi közepén összeért kollégájával, egyesült erővel megjavították a kis masinát. Régi szegedi vagyok, sokat villamosozom, de ilyen intelligensen, emberien viselkedő ellenőrt még nem láttam. Lehet, hogy első lépésünket tettük Európa felé?! Keller Éva A DM október 16-i számában Keller Éva reagált egy hírre, miszerint a magyar történelemben oly dicstelenül szerepelt Haynau tábornok egyik utóda kárpótlásban részesült. A cikkíró ezen teljesen fel van háborodva, egy kalap alá veszi a múlt századi őst a mai utóddal. és történelmi sérelmeinket rajta kívánja megbosszulni. Föltételezem, hogy Zách Feliciánról sokan hallottak már. Ez a jóember egyszer kivont karddal rontott Károly Róbert királyunkra, és a férjét védelmező királyné 4 ujját sikerült is lemetszenie. Az udvari emberek persze ártalmatlanná tették a merénylőt az A Gyertyámos utcai óvoda dolgozói és gyermekei köszönetüket fejezik ki a Bartók Béla Művelődési Központ és a Százszorszép Gyermekház munkatársainak, akik az óvoda 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen kézműves foglalkozásokat vezettek, hozzá anyagokat, eszközöket biztosítottak. A gyerekek lelkesen és örömmel kapcsolódtak be a különböző elfoglaltságokba, s ez színesítette, gazdagította az ünnepi hangulatot, amelyet tovább fokozott egy régi óvodás szívhez szóló levele is: „Kedves Ünneplő Óvoda! Halottam az ünnepükről és nagy örömet jelent nekem, hogy szerveznek ilyet. Igen szeretnék én is eljutni, de aligha sikerül, hiszen igen messzire vetett Szegedtől az élet. Ha jól emlékszem, 1966-70 között jártam az óvodába. Csellóztam valamelyik évzárón, talán így emlékszik rá valaki. Lencsi óvónéni biztosan, akit nagyon Ariel Fogyófélben volt kedvenc mosószerem, az Ariel. Férjemmel megbeszéltük, hogy szűkös kis nyugdíjunkból pótolni kellene. November 2-án minden előzetes megbeszélés nélkül megleptük egymást, hát mondhatom sikerült. Mindketten vettünk egy tasakos (nem dobozos), egyforma súlyú akkoriban szokásos pörköltté aprításos módszerrel, de a királyfiak nevelői így is odavesztek. Mit tett erre jó királyunk? Természetesen a fasírttá aprított merénylő testrészeit szétküldte az országban, de úgy mellékesen ló farkához köttette Zách serdülő fiát, megcsonkíttatta az udvarban tartózkodó lányát, másik lányát pedig férjével egyetemben kivégeztette (ők egyébként ott se voltak), valamint megölette a Zách nemzetség jó részét. (Ld. Képes Krónika!) Kedves Keller Éva! így gondolkodik ön is? Pasinszid József szerettem és nagyon sokat kaptam tőle. Ezúton köszöntöm őt és hálás szívvel mondok neki köszönetet. Természetesen mindenkinek, akikkel kapcsolatom volt az óvodában. Most harmincéves vagyok egyidős az óvodával? - és Tornabarakonyban, egy pici határmenti faluban vagyok görögkatolikus pap. Ha nem is tudok ott lenni, lélekben én is együtt ünneplek, és kérem a Mindenható Istent, áldja meg mindazokat, akik ott jelen vannak, vagy akik nem tudtak eljutni, de ott kellene lenniök. Még egyszer köszönet mindenért. Isten áldja Mindnyájukat! Nagy szerettei: Kocsis Péter" Jó volt találkozni a régi munkatársakkal és a már felnőtt, régi óvodásokkal. Köszönjük mindazok segítségét, akik hozzájárultak ünnepünk sikeréhez, s velünk együtt örültek. Katona Zoltánná tagóvoda-vezető Ariéit, s igencsak elcsodálkoztunk az árukat nézve. Ugyanis az általam a Nagyáruházban vásárolt ára 735, a férjemé, amit egy ABC-ben vett, 530 forint. Nem értjük a 205 forintos eltérést. • Észrevételemet tanulságképpen írtam le, érdemes vásárlás előtt szétnézni a boltokban, mert nem mindegy, hogy miért mennyit fizetünk. Hízó Lajosné a Szerzői Jogvédő Hivataltól Az október 25-én megjelent közérdekű bejelentéssel kapcsolatban az alábbiakat kívánom megjegyezni: Sas Mihály lemezbemutató közlése, illetve a Rock Casinót üzemeltető Belváros Bt. bejelentése alapján az elmúlt másfél év során - a tényleges zenefelhasználásnak megfelelően utólag is hétszer módosítottuk a befizetendő szerzői jogdíj havi számláit, noha a művelődési és közoktatási miniszter 8/1992. (V. 8.) MKM sz. rendelete a jogdíjfizetést érintő változások 3 napon belüli bejelentését írja elő. A befizetések határidőn túli jelentős elmaradása esetén, a fizetés ügyvédi felszólításának eredménytelensége után, bírósági fizetési meghagyással érvényesítjük a szerzői jogdíj behajtását. Sas Mihály lemezlovassal október 18-án a Szerzői Jogvédő Hivatal Kirendeltségén személyesen tisztáztuk az általa vezetett disco szerzői jogdíj számláit és azok befizetését! Mindezek alapján érthetetlen Sas úr „aktuális közérdekű csöngetése". A műsor- és zenefelhasználással kapcsolatos szerzői jogdíjak megismerése és tisztázása érdekében a 62/483-583/225, 254 m telefon hívására készségesen állunk tisztelt ügyfeleink és az olvasók rendelkezésére. Marton János kirendeltségvezető ...a Démásztól Az október 27-i összeállításban megjelent V. B. olvasói reklamációja. V. B. a szokásos számla helyett - mint közölte mindjárt utolsó figyelmeztetést kapott a Démásztól, számlája kiegyenlítésére. Az olvasói reklamációt kivizsgálva az alábbiakat állapítottuk meg: „A Csongrádi sugárúton és környékén pénzbeszedőnk minden hónap 15-ig keresi fel T. fogyasztóinkat az esedékes áramszámla kiegyenlítése céljából. így történt ez október hónapban, amikor is V. B.-t és a ház lakóit már október hatodikán felkereste pénzbeszedőnk. Azon fogyasztóinknak, akik nem tartózkodtak otthon, pénzbeszedőnk a lépcsőházban található levélszekrénybe tette a fizetési felszólítót. V. B. olvasójuknak október 20-án, tehát kettő hét múlva küldtünk ajánlott levélben felszólítót, szíveskedjen áramszámláját kiegyenlíteni. A ház és a környék lakóinak döntő többsége kifizette áramszámláját a hónap közepéig, tehát a felszólító levélszekrényben történt elhelyezése bizonyítottan megtörtént. Valószínűnek tartjuk, hogy - a tapasztalatoknak megfelelően - a levélszekrényből gyermekek, nem feltétlenül az ottlakók közül, távolították el az értesítést. (A magasházakban lakók tudják, hogy levélszekrényeikből gyakran hiányoznak az oda bedobott küldemények!). Bízunk abban, hogy hasonló félreértés nem történik társaságunk és telefonáló fogyasztónk között. Pénzbeszedőnk ebben a hónapban is 15-ig fogja megkeresni az említett lakókörzetben T. fogyasztóinkat áramszámla kiegyenlítése ügyében..." ...a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalattól A hivatalos fűtési idény során - jellemzően az eleje és a vége környékén - valóban előfordulnak olyan napok, amikor napközben a külső hőmérséklet olyan magas (plusz 15 fok feletti), hogy kazánházainkat leállítjuk és mint Farkas József fogyasztónk észrevételezi, ennek ellenére 22 fok van a lakásban. Mérés alapján történő elszámolás esetén ilyenkor természetesen a hőmennyiségmérő nulla fogyasztást mér. Egy igen hideg, mondjuk mínusz 10 fokos átlaghőmérsékletű napon a mérő az átlagos fogyasztásnál lényegesen többet mutat. Átalánydíjas elszámolás esetén fogyasztóink havi fűtési költsége a fűtési idény teljes hőfelhasználásának minden hónapra egyformán elosztott része, azaz a havi számla összege — akár viszonylag meleg, akár viszonylag hideg az adott hónap egyforma. Ennek megfelelően nem tudjuk tükröztetni egy melegebb hónap kisebb energiafelhasználását az adott havi számlában, de természetesen ugyanez igaz hidegebb hónapokra is, átalánydíjas elszámolású fogyasztóink ekkor sem fizetnek az átlagosnál többet. legkeservesebb választ még a hatvanas évek végén jegyeztem föl Nagy Bence Pál uramtól: „Lőttem is, csak né vónék". Máskor mondta: „Mit aki macskát kivágtak az udvarra". Nos, ez utóbbiban nyilván nem a családi környezet hiányosságára utalt, hiszen szép, nyugodt életet élt, hanem arra vonatkozott lehangoló válasza, hogy sok betegsége miatt nem tud úgy helyállni a család hasznára, ahogy szeretné. Fiatalember válasza volt még a hetvenes években: „Panaszkodjak, úgysé tudsz segíteni". Idős, humoros asszonyok válasza: „Ülj mellém, majd mögmondom", „Szárú, de büszkén", „Szögényösen, kényösen"; vagy, ha tudták, hogy a kérdező fiatalember szégyenlős és pirulós, akkor még nyelvesebb választ adtak: „Ahogy hagytál", „Mindég jobban, ha tégöd látlak!". Uj. Lele József E között a számlázási mód és a fogyasztói észrevételben említett szabad rablás között lényeges különbséget érzünk. Mindemelett az épületek hőfogyasztásának mérés alapján történő elszámolását tartjuk mi Kino és Hiába no, Szegeden semmit sem lehet felfedezni, mert eleink már mindent megtettek. Király Pál mozgófényképes már 1909-ben szerződtetett kiváló művészeket, és felléptette őket színházában. Áz igazgató jelszavát: „Drágán vedd, olcsón add!" sok ember ismerte Szegeden. Király mulatójába a művészeket magas gázsiért szerződtette és olcsó helyárak mellett, telt házak előtt játszatta őket. A Lifka-moziban (Lifka Sándor, aki Szabadkáról jött Szegedre, Brauswetter órásmester segítségével megvalósította kora mozgófilmjét, teljesen mechanikai alapon, amely a négy utcára néző Milkó-palotában volt. Bejárata a Híd utca felől nyílt, a sarokról, ahol most a bútorüzlet nyílik. Mindennapi előadásaik első részében szerepeltek a mozgófilmek. Nagy szenzáció volt ez akkor Szegeden. A családias jellegű előadásokon a ruhatár ingyenes volt, és a fiatalok féláron jöhettek az előadásokra. Mindezek ellenére Király Pál csak halvány másolata volt a már korábban bemutatkozott nyári kabarét „csináló" Szűcs Lászlónak. A Szegedi Napló 1907. május 19-i száma írja: „Szűcs Laci, az ismert és kedvelt igazgató megérkezett Szegedre, és előadásait megkezdi újjászervezett társulatával a Fekete-ház (Dreher sörcsarnok) kellemes helyiségeiben. Ez a Szegedi Tarka Színpad. Naponta fényes előadás. Péntek, szombat és vasárnap nagy komikusverseny." A következő évben Szűcs László együttese ismét Szegeden vendégeskedett, fővárosi kuplékkal, bohózatokkal és humoros magyar népdalokkal, az orfeumi trágárságokat is kiküszöbölve. Helyette itt honosította meg a kabaré szellemes sans géne hangját. Szűcs ismert budapesti orfeumtulajdonos volt, szegedi előadásait a nagyszínházi szezon befejeztével tartotta az is a legkorrektebbnek. Ennek lehetőségéről és feltételeiről ügyfélszolgálatunk készséggel ad felvilágosítást fogyasztóinknak. Szöcs Mihály főmérnök kabaré Aranyiczky-féle vendéglő kerthelyiségében. Ezután, a következő évben, május derekán nyílt meg kabaréja a Deák Ferenc utca 18. szám alatti épületben. Innen a társulat nyári játszóhelyre, Pálfy Sándor ügyvéd telkére költözött, a Horváth Mihály utcába. A műsor minden este 9 órakor kezdődött. A belépődíj 1 korona volt. A nyári kerthelyiséget fedett nézőtérrel, páholyokkal látták el. Az amerikai megjelenésű szórakozóhely asztalai mellett hatszázan foglalhattak helyet. Építettek karzati, állóés ülőhelyeket. A színpadot díszesen és fényesen bevilágították. Óriási nagyságok léptek fel, főként az Amerikai Park mulatóból. Ugyanakkor szerepelt itt Nagy Endre társulata is. Krémer Jenő társulata 1910ben lépett fel a városban. Műsoruk közelebb állt a színházhoz, mint a kabarénak nevezett orfeumhoz. Az együttes tagjai mind színészek, fiatalok és tehetségesek voltak. Műsorukat nehezen lehetett összevetni az addig ismert úgynevezett kabarészámokkal. A közönséget két egyfelvonásos, egy kabaréjelenet és néhány artista mutatványa nagyon is vonzotta. A Vígszínpadnak nevezett szegedi kabaré nagy sikert ért meg. Népszerűségének egyik oka, hogy visszahozta a város egyik jeles szülöttjének, Zerkovitz Béla egykor a szegedi főreáliskola diákja - sok ismert dalát és kupiéját. Hát ennyit most a szegedi kabaré múltjáról, remélve, hogy a most induló Belvárosi Kabaréról is lesz mit írni - az utókornak. (Csak nehogy elvetéljen majd időközben, mint a Szegedi Nemzeti Színházban rövid ideig élt Közéleti Revükabaré, 1987-ben.) Sok sikert a decemberben nyíló szegedi Belvárosi Kabarénak! Bátyai lenö • Népünk hagyományvilágából Hogy vagy, sógor? Két ember ha találkozik, a köszönés után egymás hogylétéről érdeklődnek: „Hogy vagy?" Nos, egy idő óta kezdetben persze nem tudatosan - figyelni kezdtem a rávaló válaszokat. Ehhez hozzásegített az is, hogy egy ízben megkérdeztem én is tápai jóismerősömtől. Ősz Jóskától. aki nagy bölcsen így válaszol: „Té látod, én érzőm." Igyekeztem palástolni meglepetésemet, mégsem sikerült, hiszen Jóska rám mosolygott, és visszakérdezett: „Tudsz ennél jobbat?" Talán éppen a meglepetéstől nem tudtam jobbat akkor, hát csak a fejemet ráztam. Aztán, a második pillanatban már eszembe jutott egy hasonlóan bölcs válasz, amit eleinktől hallottam, s ami ma is élő válasz: „Mög köll lönni." Ugye, milyen egyszerű, milyen tömör válaszok, amiben teljes egészében benne van a paraszti bölcsesség és színigazság. Mert Jóska érezte az eltelt, közel hetven életévének súlyát — annak minden örömét és búját -, amit viszont én (is) láttam: ősz haját (igaz, igen fiatalon megőszült őkelme, és innen kapta, úgy negyven éve az Ősz ragadványnevet), öregedő arcát; és az egykori, fürge járásának lassúsbodását. Vagyis, hogy az idő lassan fölötte is elballag már. Aztán - főként asszonyok szokták válaszolni férfiak kérdésére: „Szögényössen, kényössen." Ebben is benne van minden, mint ahogyan a 'Mög köll lönni'ben, mely utóbbi azt mondaná el a válaszban, hogy: Ha már születtünk, meg kell lennünk ezen a földön, itt és most. Jártamban-keltemben más válaszokra is fölfigyelek, most már tudatosan. így került gyűjtőfüzetembe a „Mögvagyok", „Elvagyok", „Ahogy tetszik", „Ahogy vösszük", „Tudja is a fene", „A kórság tudja", „Tudom is én", „Élöké", „Tudja a bánat", „Lőhetnék jobban is", „Vótam mán jobban is, akkor sé tetszött", „Mögmondom égy forintár", „Mögvagyok, csak az né vóna, akinek tartozok". A napokban újabb válasszal bővült furcsa gyűjteményem: „Égyiknél jobban, a másiknál rosszabbul". Micsoda tömör ez a válasz is: jelesül, egyik embernél rosszabbúl, a másiknál jobban. Beteges ember válasza: „Göthösen, girhesen", „Döglődök". A bizakodó így felel: „Égyik nap jobban, a másikon mög rosszabbul". Rövidebben: „Hitványul", „Majd séhogy sé". A Korszerű f KEMIR4 öntözőműtrágyák Ferticare: komplex, nitrogéndús, foszforszegény. Az öntözőrendszert tisztítja! Káliumnitrát: kiegészítő, minőségjavító. Calciumnitrát: kiegészítő, mészpótló. ONOZÓ MIHÁLY, márkakereskedő Balástya, Kertészeti bolt. T.: 378-388 Viszonteladóknak, nagyvásárlóknak árengedmény! Óvodaünnep