Délmagyarország, 1993. november (83. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-11 / 263. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. Nov. 11. KAPCSOLATOK 9 v^/ Válaszok a Csörögre OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGVARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 481-460 Kárpótlás az utódoknak!? Igy is lehet... Igaz, hogy nagyon drága a villamosjegy, igaz, hogy nagyon ritkán járnak a villa­mosok, de: az egyik vasárnap dél­előtt a Deák gimnáziumnál szálltam fel a város felé jö­vő járatra. Néhány perc múlva vettem észre a két jólöltözött, frissen, tisztán megjelent férfit: egyik a villamos elején, másik a végén szállt fel és vette elő inge alól nyakába lógó fény­képes igazolványát. „Ellen­őrzésre kérem a jegyeket, bérleteket!" Csönd támadt a kocsiban, mindenki kotorászott. A nagy csendben csak hangos. kedves „köszönöm, köszö­nöm szépen" hallatszott. Iz­galommal figyeltem, mi lesz a velem együtt felszállt és jegyeiket kilukasztani nem tudott utasokkal: a lukasztó nem lukasztott. A hozzánk jutó ellenőr elfogadta az érvet! Amikor a kocsi közepén összeért kollégájával, egyesült erővel megjavították a kis masinát. Régi szegedi vagyok, so­kat villamosozom, de ilyen intelligensen, emberien vi­selkedő ellenőrt még nem láttam. Lehet, hogy első lépésünket tettük Európa felé?! Keller Éva A DM október 16-i számá­ban Keller Éva reagált egy hír­re, miszerint a magyar törté­nelemben oly dicstelenül sze­repelt Haynau tábornok egyik utóda kárpótlásban részesült. A cikkíró ezen teljesen fel van háborodva, egy kalap alá veszi a múlt századi őst a mai utód­dal. és történelmi sérelmeinket rajta kívánja megbosszulni. Föltételezem, hogy Zách Feliciánról sokan hallottak már. Ez a jóember egyszer ki­vont karddal rontott Károly Róbert királyunkra, és a férjét védelmező királyné 4 ujját sikerült is lemetszenie. Az ud­vari emberek persze ártalmat­lanná tették a merénylőt az A Gyertyámos utcai óvoda dolgozói és gyermekei köszö­netüket fejezik ki a Bartók Bé­la Művelődési Központ és a Százszorszép Gyermekház munkatársainak, akik az óvoda 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen kézmű­ves foglalkozásokat vezettek, hozzá anyagokat, eszközöket biztosítottak. A gyerekek lel­kesen és örömmel kapcsolód­tak be a különböző elfoglaltsá­gokba, s ez színesítette, gazda­gította az ünnepi hangulatot, amelyet tovább fokozott egy régi óvodás szívhez szóló leve­le is: „Kedves Ünneplő Óvoda! Halottam az ünnepükről és nagy örömet jelent nekem, hogy szerveznek ilyet. Igen szeretnék én is eljutni, de alig­ha sikerül, hiszen igen messzi­re vetett Szegedtől az élet. Ha jól emlékszem, 1966-70 között jártam az óvodába. Csellóztam valamelyik évzárón, talán így emlékszik rá valaki. Lencsi óvónéni biztosan, akit nagyon Ariel Fogyófélben volt kedvenc mosószerem, az Ariel. Férjem­mel megbeszéltük, hogy szű­kös kis nyugdíjunkból pótolni kellene. November 2-án min­den előzetes megbeszélés nél­kül megleptük egymást, hát mondhatom sikerült. Mindket­ten vettünk egy tasakos (nem dobozos), egyforma súlyú akkoriban szokásos pörköltté aprításos módszerrel, de a ki­rályfiak nevelői így is oda­vesztek. Mit tett erre jó királyunk? Természetesen a fasírttá aprí­tott merénylő testrészeit szét­küldte az országban, de úgy mellékesen ló farkához köttette Zách serdülő fiát, megcsonkít­tatta az udvarban tartózkodó lányát, másik lányát pedig fér­jével egyetemben kivégeztette (ők egyébként ott se voltak), valamint megölette a Zách nemzetség jó részét. (Ld. Ké­pes Krónika!) Kedves Keller Éva! így gondolkodik ön is? Pasinszid József szerettem és nagyon sokat kap­tam tőle. Ezúton köszöntöm őt és hálás szívvel mondok neki köszönetet. Természetesen mindenkinek, akikkel kapcso­latom volt az óvodában. Most harmincéves vagyok ­egyidős az óvodával? - és Tor­nabarakonyban, egy pici határ­menti faluban vagyok görögka­tolikus pap. Ha nem is tudok ott lenni, lélekben én is együtt ünneplek, és kérem a Minden­ható Istent, áldja meg mind­azokat, akik ott jelen vannak, vagy akik nem tudtak eljutni, de ott kellene lenniök. Még egyszer köszönet minde­nért. Isten áldja Mindnyájukat! Nagy szerettei: Kocsis Péter" Jó volt találkozni a régi munkatársakkal és a már fel­nőtt, régi óvodásokkal. Kö­szönjük mindazok segítségét, akik hozzájárultak ünnepünk sikeréhez, s velünk együtt örültek. Katona Zoltánná tagóvoda-vezető Ariéit, s igencsak elcsodálkoz­tunk az árukat nézve. Ugyanis az általam a Nagyáruházban vásárolt ára 735, a férjemé, amit egy ABC-ben vett, 530 forint. Nem értjük a 205 fo­rintos eltérést. • Észrevételemet tanulságkép­pen írtam le, érdemes vásárlás előtt szétnézni a boltokban, mert nem mindegy, hogy miért mennyit fizetünk. Hízó Lajosné a Szerzői Jogvédő Hivataltól Az október 25-én megjelent közérdekű bejelentéssel kap­csolatban az alábbiakat kívá­nom megjegyezni: Sas Mihály lemezbemutató közlése, illetve a Rock Casinót üzemeltető Belváros Bt. beje­lentése alapján az elmúlt más­fél év során - a tényleges zene­felhasználásnak megfelelően ­utólag is hétszer módosítottuk a befizetendő szerzői jogdíj havi számláit, noha a művelő­dési és közoktatási miniszter 8/1992. (V. 8.) MKM sz. rendelete a jogdíjfizetést érintő változások 3 napon belüli beje­lentését írja elő. A befizetések határidőn túli jelentős elmara­dása esetén, a fizetés ügyvédi felszólításának eredménytelen­sége után, bírósági fizetési meghagyással érvényesítjük a szerzői jogdíj behajtását. Sas Mihály lemezlovassal október 18-án a Szerzői Jog­védő Hivatal Kirendeltségén személyesen tisztáztuk az ál­tala vezetett disco szerzői jog­díj számláit és azok befizeté­sét! Mindezek alapján érthetet­len Sas úr „aktuális közérdekű csöngetése". A műsor- és zenefelhaszná­lással kapcsolatos szerzői jog­díjak megismerése és tisztázása érdekében a 62/483-583/225, 254 m telefon hívására készsé­gesen állunk tisztelt ügyfeleink és az olvasók rendelkezésére. Marton János kirendeltségvezető ...a Démásztól Az október 27-i összeállítás­ban megjelent V. B. olvasói reklamációja. V. B. a szokásos számla helyett - mint közölte ­mindjárt utolsó figyelmeztetést kapott a Démásztól, számlája kiegyenlítésére. Az olvasói reklamációt kivizsgálva az alábbiakat állapítottuk meg: „A Csongrádi sugárúton és környékén pénzbeszedőnk minden hónap 15-ig keresi fel T. fogyasztóinkat az esedékes áramszámla kiegyenlítése cél­jából. így történt ez október hónapban, amikor is V. B.-t és a ház lakóit már október hato­dikán felkereste pénzbesze­dőnk. Azon fogyasztóinknak, akik nem tartózkodtak otthon, pénzbeszedőnk a lépcsőházban található levélszekrénybe tette a fizetési felszólítót. V. B. olvasójuknak október 20-án, tehát kettő hét múlva küldtünk ajánlott levélben felszólítót, szíveskedjen áram­számláját kiegyenlíteni. A ház és a környék lakóinak döntő többsége kifizette áramszám­láját a hónap közepéig, tehát a felszólító levélszekrényben történt elhelyezése bizonyí­tottan megtörtént. Valószínű­nek tartjuk, hogy - a tapasz­talatoknak megfelelően - a levélszekrényből gyermekek, nem feltétlenül az ottlakók kö­zül, távolították el az értesítést. (A magasházakban lakók tud­ják, hogy levélszekrényeikből gyakran hiányoznak az oda bedobott küldemények!). Bízunk abban, hogy hasonló félreértés nem történik társa­ságunk és telefonáló fogyasz­tónk között. Pénzbeszedőnk ebben a hónapban is 15-ig fog­ja megkeresni az említett lakó­körzetben T. fogyasztóinkat áramszámla kiegyenlítése ügyében..." ...a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalattól A hivatalos fűtési idény során - jellemzően az eleje és a vége környékén - valóban előfordulnak olyan napok, amikor napközben a külső hőmérséklet olyan magas (plusz 15 fok feletti), hogy kazánházainkat leállítjuk és mint Farkas József fogyasz­tónk észrevételezi, ennek ellenére 22 fok van a lakásban. Mérés alapján történő el­számolás esetén ilyenkor ter­mészetesen a hőmennyiség­mérő nulla fogyasztást mér. Egy igen hideg, mondjuk mínusz 10 fokos átlaghőmér­sékletű napon a mérő az átla­gos fogyasztásnál lényegesen többet mutat. Átalánydíjas elszámolás esetén fogyasztóink havi fűtési költsége a fűtési idény teljes hőfelhasználá­sának minden hónapra egyfor­mán elosztott része, azaz a ha­vi számla összege — akár vi­szonylag meleg, akár viszony­lag hideg az adott hónap ­egyforma. Ennek megfelelően nem tudjuk tükröztetni egy melegebb hónap kisebb ener­giafelhasználását az adott havi számlában, de természetesen ugyanez igaz hidegebb hóna­pokra is, átalánydíjas elszámo­lású fogyasztóink ekkor sem fizetnek az átlagosnál többet. legkeservesebb választ még a hatvanas évek végén jegyez­tem föl Nagy Bence Pál uramtól: „Lőttem is, csak né vónék". Máskor mondta: „Mit aki macskát kivágtak az udvarra". Nos, ez utóbbiban nyilván nem a családi kör­nyezet hiányosságára utalt, hiszen szép, nyugodt életet élt, hanem arra vonatkozott lehangoló válasza, hogy sok betegsége miatt nem tud úgy helyállni a család hasznára, ahogy szeretné. Fiatalember válasza volt még a hetvenes években: „Panaszkodjak, úgysé tudsz segíteni". Idős, humoros asszonyok válasza: „Ülj mellém, majd mögmon­dom", „Szárú, de büszkén", „Szögényösen, kényösen"; vagy, ha tudták, hogy a kér­dező fiatalember szégyenlős és pirulós, akkor még nyel­vesebb választ adtak: „Ahogy hagytál", „Mindég jobban, ha tégöd látlak!". Uj. Lele József E között a számlázási mód és a fogyasztói észrevételben említett szabad rablás között lényeges különbséget érzünk. Mindemelett az épületek hő­fogyasztásának mérés alapján történő elszámolását tartjuk mi Kino és Hiába no, Szegeden semmit sem lehet felfedezni, mert eleink már mindent megtettek. Király Pál mozgófényképes már 1909-ben szerződtetett kiváló művészeket, és fellép­tette őket színházában. Áz igazgató jelszavát: „Drágán vedd, olcsón add!" sok ember ismerte Szegeden. Király mu­latójába a művészeket magas gázsiért szerződtette és olcsó helyárak mellett, telt házak előtt játszatta őket. A Lifka-moziban (Lifka Sándor, aki Szabadkáról jött Szegedre, Brauswetter órás­mester segítségével megvalósí­totta kora mozgófilmjét, tel­jesen mechanikai alapon, amely a négy utcára néző Mil­kó-palotában volt. Bejárata a Híd utca felől nyílt, a sarokról, ahol most a bútorüzlet nyílik. Mindennapi előadásaik első részében szerepeltek a mozgó­filmek. Nagy szenzáció volt ez akkor Szegeden. A családias jellegű előadásokon a ruhatár ingyenes volt, és a fiatalok fél­áron jöhettek az előadásokra. Mindezek ellenére Király Pál csak halvány másolata volt a már korábban bemutatkozott nyári kabarét „csináló" Szűcs Lászlónak. A Szegedi Napló 1907. május 19-i száma írja: „Szűcs Laci, az ismert és ked­velt igazgató megérkezett Sze­gedre, és előadásait megkezdi újjászervezett társulatával a Fekete-ház (Dreher sörcsar­nok) kellemes helyiségeiben. Ez a Szegedi Tarka Színpad. Naponta fényes előadás. Pén­tek, szombat és vasárnap nagy komikusverseny." A következő évben Szűcs László együttese ismét Szege­den vendégeskedett, fővárosi kuplékkal, bohózatokkal és humoros magyar népdalokkal, az orfeumi trágárságokat is kiküszöbölve. Helyette itt ho­nosította meg a kabaré szel­lemes sans géne hangját. Szűcs ismert budapesti orfe­umtulajdonos volt, szegedi előadásait a nagyszínházi sze­zon befejeztével tartotta az is a legkorrektebbnek. Ennek lehetőségéről és feltételeiről ügyfélszolgálatunk készséggel ad felvilágosítást fogyasztó­inknak. Szöcs Mihály főmérnök kabaré Aranyiczky-féle vendéglő kert­helyiségében. Ezután, a követ­kező évben, május derekán nyílt meg kabaréja a Deák Ferenc utca 18. szám alatti épületben. Innen a társulat nyári játszóhelyre, Pálfy Sán­dor ügyvéd telkére költözött, a Horváth Mihály utcába. A műsor minden este 9 órakor kezdődött. A belépődíj 1 koro­na volt. A nyári kerthelyiséget fedett nézőtérrel, páholyokkal látták el. Az amerikai megje­lenésű szórakozóhely asztalai mellett hatszázan foglalhattak helyet. Építettek karzati, álló­és ülőhelyeket. A színpadot díszesen és fényesen bevilágí­tották. Óriási nagyságok léptek fel, főként az Amerikai Park mulatóból. Ugyanakkor szere­pelt itt Nagy Endre társulata is. Krémer Jenő társulata 1910­ben lépett fel a városban. Mű­soruk közelebb állt a szín­házhoz, mint a kabarénak ne­vezett orfeumhoz. Az együttes tagjai mind színészek, fiatalok és tehetségesek voltak. Műso­rukat nehezen lehetett össze­vetni az addig ismert úgyne­vezett kabarészámokkal. A közönséget két egyfelvonásos, egy kabaréjelenet és néhány artista mutatványa nagyon is vonzotta. A Vígszínpadnak nevezett szegedi kabaré nagy sikert ért meg. Népszerűsé­gének egyik oka, hogy vissza­hozta a város egyik jeles szü­löttjének, Zerkovitz Béla ­egykor a szegedi főreáliskola diákja - sok ismert dalát és kupiéját. Hát ennyit most a szegedi kabaré múltjáról, remélve, hogy a most induló Belvárosi Kabaréról is lesz mit írni - az utókornak. (Csak nehogy el­vetéljen majd időközben, mint a Szegedi Nemzeti Színházban rövid ideig élt Közéleti Revü­kabaré, 1987-ben.) Sok sikert a decemberben nyíló szegedi Belvárosi Kaba­rénak! Bátyai lenö • Népünk hagyományvilágából Hogy vagy, sógor? Két ember ha találkozik, a köszönés után egymás hogy­létéről érdeklődnek: „Hogy vagy?" Nos, egy idő óta ­kezdetben persze nem tuda­tosan - figyelni kezdtem a rávaló válaszokat. Ehhez hoz­zásegített az is, hogy egy íz­ben megkérdeztem én is tápai jóismerősömtől. Ősz Jóská­tól. aki nagy bölcsen így vá­laszol: „Té látod, én érzőm." Igyekeztem palástolni meglepetésemet, mégsem si­került, hiszen Jóska rám mo­solygott, és visszakérdezett: „Tudsz ennél jobbat?" Talán éppen a meglepetéstől nem tudtam jobbat akkor, hát csak a fejemet ráztam. Aztán, a második pillanatban már eszembe jutott egy hasonlóan bölcs válasz, amit eleinktől hallottam, s ami ma is élő válasz: „Mög köll lönni." Ugye, milyen egyszerű, mi­lyen tömör válaszok, amiben teljes egészében benne van a paraszti bölcsesség és szín­igazság. Mert Jóska érezte az eltelt, közel hetven életévé­nek súlyát — annak minden örömét és búját -, amit vi­szont én (is) láttam: ősz haját (igaz, igen fiatalon megőszült őkelme, és innen kapta, úgy negyven éve az Ősz ragad­ványnevet), öregedő arcát; és az egykori, fürge járásának lassúsbodását. Vagyis, hogy az idő lassan fölötte is elbal­lag már. Aztán - főként asszonyok szokták válaszolni férfiak kérdésére: „Szögé­nyössen, kényössen." Ebben is benne van minden, mint ahogyan a 'Mög köll lönni'­ben, mely utóbbi azt monda­ná el a válaszban, hogy: Ha már születtünk, meg kell lennünk ezen a földön, itt és most. Jártamban-keltemben más válaszokra is fölfigyelek, most már tudatosan. így ke­rült gyűjtőfüzetembe a „Mög­vagyok", „Elvagyok", „Ahogy tetszik", „Ahogy vösszük", „Tudja is a fene", „A kórság tudja", „Tudom is én", „Élök­é", „Tudja a bánat", „Lőhet­nék jobban is", „Vótam mán jobban is, akkor sé tetszött", „Mögmondom égy forintár", „Mögvagyok, csak az né vó­na, akinek tartozok". A na­pokban újabb válasszal bő­vült furcsa gyűjteményem: „Égyiknél jobban, a másiknál rosszabbul". Micsoda tömör ez a válasz is: jelesül, egyik embernél rosszabbúl, a má­siknál jobban. Beteges ember válasza: „Göthösen, girhe­sen", „Döglődök". A bizako­dó így felel: „Égyik nap job­ban, a másikon mög rosszab­bul". Rövidebben: „Hitvá­nyul", „Majd séhogy sé". A Korszerű f KEMIR4 öntözőműtrágyák Ferticare: komplex, nitrogéndús, foszforszegény. Az öntözőrendszert tisztítja! Káliumnitrát: kiegészítő, minőségjavító. Calciumnitrát: kiegészítő, mészpótló. ONOZÓ MIHÁLY, márkakereskedő Balástya, Kertészeti bolt. T.: 378-388 Viszonteladóknak, nagyvásárlóknak árengedmény! Óvodaünnep

Next

/
Thumbnails
Contents